Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-02 / 223. szám

I

ELLENZÉK

19 2 2 október 2.

Egy székelyföldi műgyüjtemény

nini ezek 7i linllrik, fokosok, nyjllie ü .\ ek es primiii\ i>r.i>,elnM,.Hí»b. \ pi inai kormuk iiéslinuy euuléko sem hia.n\zik. Mt'^rsioclaIlialjuív a váltó- /•tilos órom^yujlomtrnyt i.s. Kzüaf és aranypénzek minden korból és Európa valamennyi szógl-eCéböl. Nagyon gazdag- görög, római és magyar sorozatok hívják lei a ügyeimet. Az érmek száma a háromezret is meghaladja. Az iparművészeti tárgyak közül a fegyverek és szőnyegek' a legértékesebbek. Túlnyomd részük, sajnos' az lí)lt>-os román betörésnek esett áldozatul. De ami megmarad,!, az sem megvetendő. Páncélok, pisztolyok, alabárdok, k a rdo k í i neun n iái v ti d iszi t és;*k k e I

vannak ellátva. Ben,mik egy elmult kor bájos diszitőkedve két életre. A keleti szőnyegek szitip-ompája és formai változatossága mellett meglepően hat a székely fest ék esek egyszerű, tömör beszédje.

Végül a gyűjtemény legszebb és talán legértékesebb darabjairól kell m ege n 11 é k e zt n ink: a f es t.mény ekrő 1. Kihelyezésük, nagyon helyesen, nem muzeumszerü, hanem alkalmazkodik a lakóház lehetőségeihez, szobákban oszlik el 8 beleilleszkedik a berendezés általános képébe. Legszebbek azok a festmények, melyeket mostani tulajdonosuk egy buka- resti magángyűjteményből szerzett., közvetlenül a világháború előtt. A vásárlás története valósággal izgal' hegykoszoru/.tH Mcstk közepe •apui hu '»dik meg < isikszentnuir- loti. A falu rleji' a szép középkori eredetű templommal ti .síkságra könyököl ki. Háltál a liogyeknok veti. Ha főutcáján végignlegyünk, sziveden elgyönyörködünk a. kedves székely hazakban és a. mögöttük elővillanó, festői tájban. Ivzeken kivid azonban van még P.sikszenimártoii- nak egy olyan nevezetessége, ami valóban nőm mindennapi. A község elején sudár fenyőfák között till Nagy Jenő közjegyző háza. Ha. a .szobákba belépünk, első pillanatra feltűnik az Ízléses és gazdag berendez ős. A padlót színes székely és keleti szőnyegeik boritják. A falakon régi fegyverek és festmények függenek. A szekrényekből könyvek és régiségek kandikálnak ki. Bövidesen kiderül, hogy egy igen érdekes és változatos niügyujtemény kellős közepén vagyunk, ahol a tudományos es művészeti tárgyak nyomán az őskortól napjainkig végig kalandozhatunk.

A vérbeli műgyűjtő érdeklődése nem ismer határt. Tudásszomja miátfen tárgyban kielégülést talál. De megállapodni egyiknél sem tud. Történelem, művészet, régészet, terra eszet.uidomány.ok egyaránt lekötik s nem törődik azzal, hogy a. tudásanyag, különösen napjainkban óriási módon kiszélesedett és az egyes ágak egymástól hihetetlenül eltávolodtak. Á műgyűjtő lelkületét éppen ez a bámulatos sokoldalúság jellemzi. íla az európai és hazai műgyűjtés történetét átlapozzuk, minden korban ugyanez a jelenség ötlik szemünkbe. Ma, mikor a hatalmas közgyűjtemények már szinte teljesen felszívtak minden elsőrangú értéket s azokat szak szerint csoport ásítva tárják a művelődni vágyók elé, ma a magángyűjtemények a köztud.atban elszürkültek. Pedig méltatlanul, mert még mirudig fontos művelődési szerepet töltenek be.

A gyűjtési lehetőségek ugyan a 19. századtól kezdve éppen a múzeumok tevékenysége miatt megszü- lcültek, de korántsem szűntek meg.

A .műgyűjtőkben pedig egy régi, ma már kiveszőben levő embertípus maradt fenn: az általános érdeklődésű emberé, aki olyan a szellem birodalmában, mint a szenvedélyes kiránduló a hegyek között: mindig nj meg uj csúcsokat akar megmászni. Ez a mindent átfogni törekvő, univerzális gondolkodás adja meg a műgyűjtés valódi zamatát. Nagy .Tenő gyűjteménye is ezt a szellemet tükrözi. Belőle egy munkás élet izgalmas erőfeszítése és a műveltség egészének rajongó szemete árad felénk.

Oklevélgyűjteménye mintegy háromezer darabot, számlál. Saját családi levelesládája mellett egész sor erdélyi család régi iratait találjuk meg benne. (Mikó, Sándor, Wass, Bideskuti, Gsernátoni, Halier stb.) A tekint élv es szánni középkori oklevél j mellett különösen gazdag a gyűjtő- J mény újkori része. Címeres és adó- ! mánylevelek, főleg az erdélyi feje- | delmek idejéből, családi periratok, i birtokjogi, gazdasági és társadalmi érdekű iratok kiaknázatlan tárháza nyílik fel előttünk. Rendkívül érdekes a 48-as szabadságba!ura vonatkozó kéziratos feljegyzések tömege is. Az okiratok nyomán mintegy varázsütésre elevenedik meg a Székelyföld, Erdély, sőt egész Magyar- ország hajdani élete. Hazánk e kicsi, félreeső sarkából milyen nagyszerű, felemelő látvány! A levéltárat gondosan összeválogatott könyvtár egészíti ki. Történőt! és művészeti könyvek értékes sióra mellett különös gyönyörűséggel merülhetünk el régi, ritka kiadások és finom kéziratok szemléletében,. Egy arab kézirat piros, fekete szarkalábjai valóságas miniatűrként hatnak.

Az egyik üvegszekrényből a kő- és bronzkorszak emberének használati tárgyai kerülnek elő. Nem mesz- sze a környéken találták őket. Székelyföld legrégibb kultúrájának nyomas. Gyűjtőnket egy brassói rnuk<* leskedő értetől<vl.t<\ hogy egy gazdag In»jar özvegyének tulajdonában < or irygio rg\ Madonnája, Imkkant fel. A kép Bukarestben megtekint hűlö és megvehető. Nagy Jenő nem so káig habozott. A budapesti Szépiáit veszeti Mnzciun egy ismert szak (miherét es rest aurát órát magához kérette 8 hárman leutaztak a román fővárosba. A szakértők gondos vizsgalat után megállapították, hogy a kérdéses kép a hires páirmai festő egyik müvének jó másolata. Helyetti1 az özvegy többi képei közül tizet ajánlottak megvételre. A vásár meg is (történt, s igy, ha nem is a Correggio-Madonna, de tiz értékes régi festmény került a esik szén tm ártom úri lakba, 'bálán a legszebb egy 1(5. század végi Vinckhonosnak tulajdonított vászon, mely romantikus táj közepette pompás keleti felvonulást ábrázol. A kép kékeszöld tónusa igen jellemző az 1500-as évek utolsó negyedének németalföldi festőmo- d órára. Bartholomäus Sprangen „Krisztus meggyógyítja a beteget1 című festménye igen ötletesen és változatosan adja elő mondianivaló- ját. A kompozíció színben és formában egyránt figyelemre méltó. Sa- very egy alakos tájképe, Rubens hires müncheni Utolsó ítéletének szép régi másolata és egy Poussin iskolájának tulajdonított Bacchanália után lássuk röviden az öt olasz képet. Méretei folytán először egy 17. századi alkotás tűnik szemünkbe, mely Deiraneia elrablását ábrázolja.

Kemény s/.imive) <■ vonalv**z( t<' -.*• vei éles el Jen I él el alkui a lobbi négy kép, keltő Salvator Ibi a i.-kolá já hó|, kid lő pedig (iio\an ii i Paolo Pa o uiirHoI. Az előbbiek Szí. Pál ni<gl<- résének viliaro jehuelél ele veniţi I. meg az óla z barokk zelos biidnb - tével. Puha, rózsaszínes tónusukban szinte feloldódnak az alakok és osz- ■szeolelkezik az ég és föld. RendJH- vül finom Pannini két antik lomokkal ékes tájképe. A festményeken a szürkés árnyalatok uralkodnak. 1 tiz képpel még távolról sem meri tettük ki az érdekességeket. Egy 17 .századbeli németalföldi fe-n mén> An.drá&y Gyula gróf híres gyűjteményéből származik. Különösen be esés Deák Ferencnek, Barabás Miklósnak és Bem tábornoknak Síkú Miklós által festett arcképe. Ezeken kivid meg kell még említenünk Székely Bertalan, Mednyánszk László, Böhm Pál és Ajdukiewicz Tádé festményeit- E képeket a román betörés idején sikerült egy közeli faluba

menekíteni, ahol egy parasztházban elrejtve szerencsésen elkerülték a pusztulást.

Nagy Jenő műkincseiben európai és magyar értékeknek Ízléssel és tudással összeválogatott sorozatát ismertük meg. Erdély távoli zugában hazánk egyik legkitűnőbb magángyűjteményét. Szeretnek hinni,'

hogy az efajta kulturjavak legnagyobb veszélye: a felbomlás ezt a gyűjteményt meg fogja kímélni.

ENTZ GÉZA.

Háborús földrajz:

A Kaukázus népei

terrorcsapatok foglaltak cl tőlük (1920). A következő évben, alig három esztendei önállóság után, a töbhi három kaukázusi állam is a vörösök martaiéi í lett. Észak-Kaukázus köztársaságát az orosz tanácsköztársasághoz csatollak, mig a többiből szövetséges szocialista tanácsköztársaságot alakítottak.

A Kaukázus népei azonban ismételten keményen szembeszálltak a vörös uralommal, Örményország 1921-ben, Georgia 192í-ben külön, majd valamennyi nép együtt egy általános felkelésben, 1930. évben kiáltotta világgá szabadulási vágyát és független élet iránli óhaját. Később a vörösök érzelmi, közművelődési ée társadalmi engedmények sorozatával akarták magukhoz kapcsolni szibven i6 ezeket a népeket és megnyerni a kommunista rendszernek. A georgiaiak kezdetben reménykedtek is, amikor Sztálinban fajtestvérük került a vörös rendszer élére. Az örményeknek rendkiviili kedvezményképpen báptatlanul hagyták egyházukat.

Mialatt a Kaukázus országaiban erőszakkal és Ígéretekkel lecsendesitették a kedélyeket, a népek idegenbe menekült fiai szüntelenül tovább dolgoztak hazájuk felszabadításán. Az északi Kaukázus népeinek nincs szorosabb értelemben veit külföldi szervezete, de a cserkeszek, karácsaik, kabardok, balkárok, osszátok, csecsének, ingusok és Dagesztan más

népei ebben, a tekintetben megértik egymást.

A Kaukázuson tuli népek politikai magatartása világosabb. Szovjet-Azerbajdzsánban ha- tároztot elszakadási szándék látható. Ez a mozgalom hozta létre a nemzeti szocialista pártot, amely az azerik és más turáni népek szoros rokonsága révén pántörök irányban tájékozódik. Georgia politikusai viszont határozottan bolsevista-ellenesek és a német birodalommal keresnek együttműködést. A georgiaiak egyébként is erős ellenállást fejtettek ki a szovjetrendszer bevezetése ellen. A Kö- zelkeleten, a Balkánon, Franciaországban éá Amerikában elszóródott örmény menekültek az egész nemzet mintegy harmadát teszik. Az ők magatartása erősen függ a török-kérdéstől. Az örmény irredenta mozgalom legnagyobb követelése az, hogy visszaszerezhessék a breszt- litovszki békében Törökországhoz csatolt Karsz és Arhadán vidékét.

Mind e törekvések é6 mozgalmak mellett a kaukázusi népek sorsa mégis végeredményben a földszoros kérdésében közvetlenül érdekelt hatalmak politikájától és a szomszédos népek kapcsolataitól függ. Ez utóbbi irányban már több szerencsés jel mutatkozik. Amióta a németek és szövetségeseik megrohanták a világot fenyegető oroszokat, a kaukázusi népek egyre több jelét adják összetartozási érzésük nek. A jelentősebb georgiai, azeri és észak- kaukázusi népcsoportok már szorosan együtt dolgoznak és egy államszövetség létrehozásán fáradoznak. Az örmények viszont a kaukázusi népek érdekközösségén belül Dzsamaiián Arsak ösztönzésére nemzeti mozgalom híveivé lettek.

Árdrágítókat itélt el a kolozsvári

törvényszék

A Fekete-tenger és a Káspi-tó között elterülő kaukázusi földszoros egész sor különböző népnek ad hazát. Ezek, mint valamennyi hegylakó nép, vadul ragaszkodnak tüggetleii- ségükhöz, vallásukhoz, hagyományaikhoz, nyelvükhöz és szokásaikhoz. Még regionálist^ törekvsekrol is gyakran lehet beszélni náluk, mert a törzsi szervezet, ahol még fennáll, mmt itt, kizárja a nemzeti tudat megerősödését.

A Kaukázus népei minden időben szabadulni akartak az idegen uralomtól. Szembeszálltak a perzsákkal, a rómaiakkal, arabokkal, mongolokkal, később a törökökkel és oroszokkal Szakadatlan harcok töltik ki a földszoros történelmét. Két nemzet átmenetileg dicsőséges századokat is élt: Örményország a Bagratidák idején, az V—VII. században és Georgia a XII. és XIII században.

Nagy Péter terjeszkedő politikáját folytatva, az oroszok megtelepedtek a Kaukázusban, de ekkor nem C6upán a török szultánnal és a perzsa sahval találták 6zembén magukat, hanem több kaukázusi néppel is. Az északi Kaukázus hegyvidékek muzulmán népei a függetlenségükért folytatott harcot egyúttal a hitetlenek elleni szent háborúnak tekintették s ezért különösen hosszú és elkeseredett ellenállást fejtettek ki. A XVI. századtól kezdve a XIX. század derekáig a harcok állandósultai:. Kamii imám egyesíteni akarta Dagesztan törzseit az oroszok elleni szövetségben.

Georgia leigázása könnyebben ment. Ez a perzsa é6 török támadásoknak kitett, a sah védnöksége alatt álló keresztény királyság azonos vallásu népet látott az oroszokban. A cári kormányzat erőszakos oroszositó politikája elmérgesitette a georgiaiak és oroszok kapcsolatait, az uralom ellenségévé tette a szabadságszerető kis népet. Később éppen ebből következően jelentős szerepet játszottak a birodalom szertebomlasztásában. Elég a maximalista georgiaiakra hivatkozni. Ilyen volt elsősorban Dzsugasvili József, aki ma Sztálin néven ismernek, továbbá Ordzsonikidzse, a tanítvány, valamint a menseviki szociáldemokraták, mint Céritéli, Cséidzé, Gegecskori, mindhárman cári képviselők.

Maga a perzsa sah is kénytelen volt a gu- lisztáni szerződésben (1313) az oroszok javára lemondani, Kirván, Derbent. Baku ép Kuba kunságáról, a turkmencsálji békeszerződésben £1828) Erivan ás Nakicseván tartományairól. A törökök viszont Batum kikötőjét és a Karsz vidékét veszítették el. Az örmények voltak az egyedüliek, akik örömmel üdvözölték az orosz terjeszkedést a Kaukázusban, mert azt remélték, hogy orosz főhatalom alatt siketül majd minden lcelettörökországi fajtestvérüket egyesíteniük.

Az 1917-i orosz összeomláskor a kaukázusi népek menekülni akartak az orosz uralom alól. Az örmények, georgiaiak és azerik nemzeti tanácsa 1918-ban, az orosz közigazgatás felszámolása után, népük képviselő-szervévé kiáltották ki makukat és megalkották a kaukázusi államszövetséget. Georgia azonban rövidesen kivált a szövetségből, rnpid pedig Örményország és Azerbajdzsán is demokratikus köztársasággá alakult. Dagesztán és a Kaukázus északi lejtőjének hegyi lakói is önálló köztársasággá alakultak, de kevés szerencsével. mert Denyikin tábornok ellenforradalmi orosz seregei megszállották, később a vörös

KOLOZSVÁR, október 2. (Az Ellenzék munkatársától.) Kudor Jánosné, farnasi fö'dmüvesasszony árdrágítás vétsége miatt került a kolozsvári törvényszék uzsorabirósága elé. A vádirat szerint Ku- dór Jánosné ez év március 15-én három véka szemeskukoricát vékánként 10 pengőért adott el a hatóságilag megengedett 5-50 pengős vékánként} áir helyett VuRu- rár Tivadar földművesnek és két társának. A bizonyítási eljárás befejezése után Albrecht Zoltán dr. királyi ügyész súlyos büntetést kért a vádlottra, akit Vitos Pát dr. törvényszéki tanácselnök, egyes uzso- rabiró jogerősen egyhónapi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre, egyévi politikai jogvesztésre ítélt. Köteles ezenkívül a vádlott az Ítéletet falujában saját, költségén falragaszok utján közzététel ni. A bíróság Kudor Jáno.snét azonnal letartóztatta.

Toset László gyerőfalvai földműves ugyancsak árdrágítás vétsége miatt került az uzsorabiróság elé. A vádirat szerint Tosa László ez év július 19-én 25 kilogram búzát 7-50 pengő helyett 24 pengőért adott el. Miután a vádlott beismerte bűnösségét, a bíróság egyhónapi fogházára, 50 pengő pénzbüntetésre és politikai jogainak egyévi felfüggesztésére ítélte.

Köteles a vádlott az Ítéletet lakóhelyért, falragaszok utján saját költségén közzé- téletni.

Miután az Ítélet jogerőre emelkedett, a vádlottat azonnal átkisérték az ügyészségi fogházba büntetése letöltése végett.

Ifi. Szilágyi György, Lázár-utca 27. sz. alatt lakó hentest azért vonta felelősségre a biróság. mert mult év októberében egv kilogram füstös szalonnát 3-80 pengő he-. Ivett 4.40 pengőért adott el Zseránszki Ferenc MussoUni-ut 87. sz. alatt lakó falatozótulajdonosnak, aki a szalonnát 5.60 pengős áron akarta tovább adni.

A bíróság ifj. Szilágyi Györgyöt 200.' Zseránszki Ferencet 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. A királyi ügyész az ifj. Szilágyi Györgyöt illető Ítélet ellen semmi- ségi panaszt jelentett be.

KÉZIGRÁNÁTOS MERÉNYLET PARISBAN

Parisban szerdán délelőtt merényletet követtek el a francra néppárt rendfenntartó csapatának egyik épülete ellen. — Zászlófelvonáskor az utcáról két ember kézigránátot dobott az udvarra és pisztollyal lövöldözött. A rendfenntartók közül egv meghalt, egy pedig megsebesült- Az együk merénvlőt efogták.