Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-14 / 232. szám
_ 2 ELI.ENZÉK 1*42 október 14.' .CSONGOR UND TÜNDE“ A nagy drámai költemény sikere az első németnyelvű berlini bemutatón A Schiller-Theater Németh Antal rendezésében évadnyitó darabiául játszotta a Vörösmarty-müvet HbKII\. október 11. (A/ Ellenzék kiküldött inunkat, r-ától.) Csongor **s 1 iiil" *l«-*. Vörösmarty Mihálynak, a nagy romantikusnak drámai költeményé nemet nyelven es vgv I- tje- est*’! botoló szíupudi íVUlolgozáshan. a/. elmúlt bel szombatjún került szinre először nemet színpadon, Berlinben. A budapesti Nemzeti Színház művészgárdája egy évvel ezelőtt összevont formában és magyar nyelven, ket'két estet Letöltő vendégjátéka során bemutatta már egyszer a darabot Berlinben és Frankfurtban. A mostani bemutató, illetve darab-átdolgozás ózonban eltért az előző évi- tő'. Az előadásnak ugyanis akkor rövidnek kellett lennie (mindössze 82 percet tartott), tekintve, bogy a magyarul ivem tudó közönség számára játszó együttesnek rövidre fogva. 9 inkább a nyelv zeneiségének és a pautcinimlkus jellegek ki dóm" bontására törekedve kellett játszania, a darabot. A német sajtó már altkor megállapította az előadásról. hogy rövidsége ellenőre is sikerült érzékeltetnie teljes mértékben a költészet magasabb világába emelt magyar népi jdlcgzete-scgeinket. \ mély bölcseim! elemekkel leütött, színes és gazdag, meseszeréi drámai költeményt ci birodalmi iöváros ebike-ó prózai .szJníiázánuk, a Heinrich George vezetése cdalt álló Schi I Ter T heat emeli vendégszerető hajlékában és pompás színpadi keretében nagyszámú és választékos közönség nézte és tapsolta lelkesen végig. A Schil- !ei—Theater, umdlyxiek játék rend jen, kizárólag drámai értékek szerepelnek, s amely nagy súlyt helyez u baráti nemzetek né- p\ségének, lelkének ködői müveken keresztüli megszólaltatására. — évadnyitó előad ásóiul tűzte ki a Csongor és Tündét Ez a tény legalább annyira jelentős a nn számunkra, mint az. hogy a magyar-nemet művelődési javak rendszeres c. én jének keretében egyben viszonzásául szolgált annak az előadásnak (..Ármány es szere- lenT ), amelyet Heinrich George rendezett annakidején a budapesti Nemzeti Színházban. Magyar alkotás előzte meg újra Európái Németh Antidnál:t a Nemzeti Színház igazgatójának színpadra alkalmazásában, és rendezésében az első németnyelvű előadás közönsége már azt az uj A örösniartv arcot Umerhelle meg, amelyet Magyarországon is csak az utóbbi harminc évben, az Adyn, Babiison és a nagy európai szimbolista Urán nevelkedett nemzedék fedezett fel. Gyulay Páh'k klasszicista szemlélete ugyanis — amely csak a Zalán költőjét, az epikust látta Vörösmartyban — ránvomta bélyegét bosszú évtizedek Ítéletére és állásfoglalására. A naturalista korszakiján periig alig lehetett volna szó arról- hogy a Csongor és Tünde, mint színpadi mii, átütő sikert arathasson. Ebben az uj szemléletben rejlő felfedezés és az ennek jegyében fogant Németh Antal-féle színpadi feldolgozás viszont ismételten megmutatta, hogy ha a nagyvilág tudata szerint nem is, de az időben ismét egy magyar alkotás előzte meg Európát. A Csongor és Tünde ugyanis pontosan száz évvel előbb keletkezett, műit például Maeterlinck szimbolista színpadi müvei... Feledhetetlen színházi este Az egyelőre hat estére kitűzött Csongor és Tündét a színház legjobb művészei mutatták be. Csongort, a mesekirályfit egyszerű, tiszta művészettel szemólyesi- : tette meg Will Qufldflieg. Ez a fiatal színész a mesehős eszményi elragadtatását a művész masolyos deliriumában, sugárzó lélekkel játszotta végig. Fáradhatatlanul, törés és kihagyás nélkül tudót folytonosan felfelé ívelni színpadi sorsának beteljesüléséig. Nemcsak ébren tartotta, de fokozta azt az Elűzi ót, amelyet mii és szerep egyaránt megkívánt tőle. A Vörös- ma rtyvérs tiszta csengésében bujkáló mélabut, népies izü humort és szehd iróniát nagy játéktudással és főkéint művészi .színpadi beszédével varázsolta elevenné. A Loreleyszépségü Gerda Maria Tér no Tünde-alakitása mozdulataiban és beszédében páratlan finomsággal azonosult a költemény belső és külső ritmikájához. Játéka súlyosabb (nem nehézkesebb!), jellegzetesebben németes volt, mint a Quad- fliege. De talán legelőször kellett volna említenünk a színészek közül M<tria FJs-t, 0 boszorkány Mirigynek alakítóját. A berlinieknek ez a kedvenc, nagy színésznője, akit már több darabban volt alkalmunk látni, tudásának legjavát adta ezen az ünnepi hangulatú bemutatón. Mély, átélő készsége, tudása és nem utolsó sorban rendkívüli ügyessége révén a bemutató- előadás legnagyobb színész-sikerét aratta. Minden szerepben kiváló érők jutottak szóhoz. Csongor szolgája. Ernst Walter Mitu.1 ski, maga volt a vaskos paraszti észjárás Ilma megszemélyesítőjével, Berta Drcws~e\ együtt. Knut Hartwig, Lothar Koerner és Hems Halden játszották a három vándort, a gazdagságot egy kereskedő. a hatalmat egy herceg és a tudást egy tudós személyébe sűrítve. „Ördögi“ ügyességű volt a darab bárom ördöge: Kari Méi.xner. Hans Hessling és főként Werner Völ ger. Külön kell kiemelnünk az Éjszaka megszemélyesítőjét, Lu Säuberliclret, akinek egv egész jelenetet kitevő hala.mos monológja, párallan szépségű színpadi beszédjénél fogva, a részleteket tekintve, a bemutató-est egyik legnagyobb művészi teljesitttiínye volt cs a nézők legmar?,dandóbb élményévé vált. A színpadtechnikai munkát is hozzászámítva, csodálatosképpen ez volt a közönségre gyakoro.t hatás tekintetében is az előadás legnagyobb jelenete. Valósággal a Gesamtkunsl* werk jellegével birt. s a színpad végtelen távlata. Lu Säuberlich nagyhatású monológja kozmikus magasságba emelte a romantikus költői bölcseletet. A színre alkalmazás és rendezés nehéz munkáját tökéletes művészettel, a mese- költemény nagy szimbólumait finom érzékkel kidomborítva és előtérbe be’y ez ve, Németh Antal, a német színházi közönségnek is különben régi ismerőse, végezte. Elejétől végig ő vezette a próbákat is és a Schüler-Theater színészei a kÖíe’ező színházi fegyelmen túl is, a siker érdekében végzett munkájukban a legnagyobb előzékenységgel követték rendezői utas;- fásait. A színpad kiállítása Pelcárif István munkája volt. Neki köszönhetők a szép színpadképek, amelyek minden mozgalmasságuk és stilizáltságuk ellenére is, szerencsésképpen még innen maradlak azon a határon, amelyen túl könnyen ártalmára lehettek volna a darab igazvaló költői tartalmának, színeikkel és mozgalmasságukkal elnyomva a dráma lényegét. Ä kolozsvári Farkas Ferenc kísérőzenéje a legszebb enemü alkotások egyike. Zenei nyelven tolmácsolja a drámát és hangsúlyozza annak alapvető tételeit- A bemutató előadáson komoly sikert aratott. Farkas Ferenc kísérőzenéjét Helmut Iran': vezényelte, a tánckart pedig Eden Petz tanította be és vezette. Vörösmarty eredeti versmértéke — németül Természetesen elégtelen volna beszámolónk. ha nem emlékeznénk meg Csongor és Tünde németnyelvű tolmácsol ójáról, Ferdinand Ki ein-Kraut heim-ró\ A pozsonyi származású német iró a Vörösmarty müvet az eredeti versmértékben ford tolta németre. A német szövegkönyv elolvasása valóságos költői élmény erejével bir, mert a forditó — a sajnálatosan már-már meg- szokott felületes színpadi müvek tolmá- cso’ása helyett — a-z eredetinek szelleméhez. hangulatához, sőt versmérlékébcz is hűen ulkalrnaykod va köböllé át a müvet az eredetj| majdnem megközelítő szépséggel és kifejező erővel. Ezért Vörösmarty költeményének nemcsak szavai, vagy m<aulaiai. d,- egészének höhselmi magja és kerete a magyarnál el vontabb, valahogyan sűrűbb német nyelv eszközén kérésziül is magyar volt. Kloűi'Kraut beim fordításában megmaradt az eredetinek reális ize, s a könnyedén szárnyaló német versen át érzékdthettiik a Vörös* marty-.strófák bájos lejtését, a nagy költő nyelvének zarnatát. S a fordítás ugyanakkor ínégig hü voll: szinte a színész után lehetett mondani az eredeti szöveget- A Csongor és Tünde első németnyelvű bemutató előadásán, a birodalmi főváros nagyszámú <’> előkelő közönségének soraiban helyet foglalt a magyar kolónia számos tagja is. élén Sztójay Döme ni. kir. követte’ és a követség személyzetével. Természetesen résztvett az előadáson a színház világhírű intendánsa, Heinrich George is. és méltán lehetett büszke a színházra és színészeire, akiket a felvonás- végieken szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazott a közönség. Németh Antalt, akit a siker oroszlánrésze illet, a magyar-német szinltúzi l.uburcsere íny /. rv zn*é ért, a darab színpadin a k dinaza mert é a tökéletes rendezésért egyaránt, - 1 zin Ifn szarni*' ízben hívta a függöny • •!<: < közönség. A ve/etri . ziiiev/.i Vn< k \iráf csokrokat is nyújtottak fid, a Nemzet Színház igazgatója pedig arany-hab *ko szorul kapott. A német sajtó elismerése* A berlini sajtó odaadó figyelmet s/.'-n telt az eseménynek, s, lKSzámolóibban a lapok teljes elismeréssel 'adóztak a najr\ költőnek és Németh Antallal az élén.j mindazoknak, akik a darab sikere érdek ben a színház kiváló művészeivel eryiiltj közreműködtek. A Berliner Laliid-Anzei- • ger-ben Paul Kersten a magyar nagy-romantika (..Hochromantik“) legsz'bb alkotásának nevezte Vörösmarty miiéi amely Klein-Kraut heim fordításában .-zc-, rencsés művészi megold â-sál adja vosza nyelvileg is az eredetinek izzó liraisúti _Î és gondolati mélységét. A Berliner Zeitung am Mittag különösen Pekáry István tarka <\s a primitívségig leegyszerii-itett színpadi képeit és Farkas Ferenc — amint írja — népdalszorii, s a szünetekben egy- szimfónia hangjait megütő ki-érő zenéjét emeli ki. A Csongor és Tűrnie berlini előadása egyik legszebb bizonysága volt annak az akaratnak és céltudatos munkának, amely- Ível az uj Európa felé menetelő Német Birodalom és a szövetséges Magyarország, a háború ellenére is tovább szövi azokat a szálakat, amelyek mindnyájunkat hagyományainknál és közös iörekvéseinknéi fogva egyaránt az európai kulturközösség- be fognak egybe. Szabó István. Eltemették Hunyadi Sándort BUDAPEST, október 14. A főváros és a v idei oszt aria n részvéte mellett, kedden délután örök nyugalomra helyezték Hunyadi Sándor irót és újságírót. Többezer ember ki- •serte ei utolsó utján, köztük sokan kedves városából, Kolozsvárról is, akiík elzarándokoltak ravatalához, hogy megadják az utolsó tisztességet az elhunyt jóbarátnak, munka, társnak. A kerepesi temető balottasházában felrava- ft aló zott tölgy fakoporsóját valósággal elbori- toíta a virágerdő. a kos?bruk tömkelegé. Koszorút küldtek Hunyadi Sándor ravatalára az ujságiró intézmények kivétel nélkül, a színházak, a színészeik, különböző egyesületek. testületek és sokan mások. Ott volt az erdélyi magyar újságírók nemzetiszinü szalagos koszorúja, az Ellenzék koszorúja, az erdélyi Helikoné. A virággal borított ravatal előtt a főváros minden társidainri rétege képviseltette magát a gyászolók többezer főnyi tömegében, bizonyítva Hunyadi Sándor páratlan népszerűségét. A temetési szertartás pontosan fél 5 órakor kezdődött. Ekkor érkezett meg Ravasz Iaíszíő dr. tukoş tanácsos, református püspök, akit a református teológia énekkara követett. Az énekkar gyászdala után Ravasz László püspök mondotta el gyászbeszédét; méltatva Hunyadi Sándort, aki szellemének kincseit épp úgy, mint az anyagi javakat, bőkezűen szórta szét az emberek között. Adakozó volt a szó igázi értelmében. Adott leikéből az egész magyar nemzetnek. Mindenkihez jó- szivvel volt és segített műiden hozzáfordulón. Munkában, szerénységben, jószívűségben jó példával mindig elől járt. Ravasz László után Váss László lépett a ravatal elé, hogy a munkatársaknak, a „Magyarország*1 szerkesztőségének és az Országos Magyar Sajt óka mar á nak a nevében búcsút vegyen Hunyadi Sándortól. Beszélt Hunyadiról, az újságíróról és a jóbarátról. Felemlítette, hogy Hunyadi Sándor hosszú időn keresztül dolgozott Erdélyben s Kolozsváron, ahol az ő kezdeményezésére indult meg az Ellenzék diákmenzáját létrehozó mozgalom. Ezután, a színpadi szerzők, a Vígszínház, az írók ég újságírók „Otthon'1 klubjának nevében Harsány i Zsolt vett búcsút Hunyadi Sándortól. Megemlítette, hogy Hunyadi Sándort barátai nem Sándorkának nevezték, hanem Pacsirtának. Most ez a pacsirta, mintán magasra szállt, eltűnt n hallgatták szeme elől. Utána fíóliay János az árók Fészek kulijának nevében mondott búcsút, majd Lövik Károly, az újságírók szánó tórium-egyesületének nevében búcsúzott. Beszélt Hunyadi Sándorról, Parkeltszésl munkálatokat jutányosán Tállal Urinezi & Co., Zápolya-utca 14. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) bwpwbkk a jóbarátról s a segítésre mindig kész kartársról. aki utoljára ás az újságírók nyugdíj- intézetére hagyta vagyonát. \ égül Végh József az erdélyi magyar újságírók és az Ellenzék szerkesztősége nevében búcsúzott Hunyadi Sándortól. A búcsúbeszédek után a teológiai énekkar rövid é<neke következett, majd a gvászmenet ategiiiduLt az örök nyugvóhely feJé. A sírnál Ravasz László mondott rövid imát, amely után örök nyugvóhelyére fektették Hunyadi .Sándort, Fiainknak adtunk A legelső magyar asszony alig mondta el felhívását az ország népéhez, az ezer kilométerek távolságúban. orosz pusztaságokon, csontig hasogató szibériai szelek alatt zord télre készülő katonáink meleg ruhnf elszerelésének társadalmi gyűjtés által elérhető kiegészítésére. az egész nemzet megmozdult. Városainkban épepn úgy, mint a legkisebb faluban, megmozdult valami az emberek lelkében; azokéban is, aki Írnek ven valakijük odakint, de azokéban is, akik csak egy magyart látnak a honvédben. Közigazgatási szervek, hatóságok és minden magyar ember, az ország minden lakója, gazdag és szegény, gyón munkás és a toll embere, körülnézett a házalóján és nélkülözhető téli meleg holmiját örömmel bocsátotta a gyűjtök rendelkezésére. Leventeifjuságunk ez alkalommal is dicséretes készséggel vállalta az országos gyűjtést és példás fegyelemmel hajtotta végre. A gyűjtés során. megható példáit tapasztalta a kisemberek áldozatkészségének, Ind önödképpen a munkásosztály számszerűen is jelentős hozzájárulása érdemel rendkívüli m&tányolást, mert ez a réteg bizony nem. a fölöslegéből adott. A kitünően megszervezett? országos gyűjtés mintegy kétszáz ragon téli ruhát eredményezett a honvédség részére, ha anyagnemenként fel akarnálsor'd- ni. sokezer férfi- és női bundát, tömérdek bundabélést, százhúszezernél több szóimés bőrt, többszázezer kötött holmit, hétven tonnánál is több fonalat, gyapjút és felhasználásra alkalmas egyéb anyagot említhetnénk, meg a gy űjtött holmik közül. Ami ezalkalommal történt, valóban több volt a magyar társadalom eddig is mindenkor megnyilvánult jótékonykodásánál, több volt az áldozatkészség minden ezelőtti megnyilvánulásánál is- Kz a példátlan eredményit gyűjtés a szó igazi értelmében népszavazás volt a magyarság nagy céljainak érdekében, az egész nemzet győzelmi akarata melleit.
