Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-13 / 231. szám
a â b a tfl Í V (fel B-Bil SOi SB sun ^ , 3'iil <bf ró'C OS 19 J 3» lÖJ 9s\ Ol\ HU 9Q tm 9l\ 9S :K! ■ ăcA'j 1JÎ m Ű3 VĂ As art D» CI‘ m m >1 h Á r it â n a s a i \ t L ( l fiz egyetemen ne csali: adatokat közöljenek, hanem töltsék meg er« délgi ifjúságunk lelkét a magyar szellem és hag^ománs kincseivel- mondotta Sztngei-IRerse JsnS Bggt miniszter az eggetem jubiláris közgyűlésén tartott beszédében < Mint lapunk tegnapi számában bejelentettük, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter kolozsvári látogatásával kapcsolatban az egyetemi ünnepségekről, lapunk mai számában számolunk be. , A vailás- és közoktatásügyi miniszter a magyar néptanítók díszközgyűléséről. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jubileumának ünnepségére vonult át, aliol dr. Kovrig Béla egyetemi rektor maguificus fogadta a tanári, kar élén. Az egyetemi aulában történt ünnepélyes megnyitás után, amelynek során Kováig Béla dr. egyetemi rektor maguificus mondotta el székfoglaló beszédét, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott, beszédet, amelynek során a többek között a következő lényegbevágó kijelentéseket tette: Rags és magasztos feladat vár a Keleti végeken álló tanárokra Ferenc József Tudományegyetem munkáját• Szinyei-Merse Jenő beszéde után el is távozott a jubiláris közgyűlésről ég a menetrendszerű gyorssal visszautazott a fővárosba. A távozó minisztert hosszasan éljenezte a jubiláris közgyűlés közönsége. Az ünneplő közönség ezután levonult az egyelem aulájában s ott leleplezték a Ferenc József Tudományegyetem hazatérését és Klehehberg Kunó gróf emlékét hirdető márványtáblát. Szinyei-Merse Jenő vallás- 05 közoktatásügyi miniszter hétfőn délelőtt foga lta báró Kemény Jánost, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatóját és Mihály fi Béla igazgatót, majd az egyetemi ifjúság küldöttségét is. A magyar iégifér és az ország nyugalmának biztosítására megtették az intézkedést- jelentette ki & honvédelmi miniszter a légvédelmi epéknél tett látogatása után , Horthy Miklós Kormányzó Urunk, â 20 évi száműzetés után otthonába visszatért kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetemnek 1940. évi október hó 24'cn történt ünnepélyes megnyitásán a követ- kező szózatot intézte ctz egyetem tanáraihoz és a tudomány művelőihez: „Nagy és magasztos nemzeti feladat vár a Ítéleti végeken őrtálló tudós tanárokra is: erős, munkás, harcos, művelt magyar nemzedékek nevelése, a jövendő magyar élet vezetőinek erkölcsi és értelmi, kiképzése. Az egyetemi tanárnak hármas hivatást I kell betöltenie. Tisztsége nemcsak a szak- tudomány művelésére, tudásának és ismeretednek továbbadására, hanem a magyar ifjak nemzeti szellemű nevelésére is kötelezi. E 'kötelességek bármelyikének elhanyagolása mérhetetlen kárt hárít a nemzetre. Lelkiismeretes teljesítésük által gazdag értékekkel gyarapodik a ma- ‘gyar jövőN . 1 Szinyei-Merse Jenő közoktatásügyi miniszter hangoztatta, hogy ezeknek a ne- mesizzásu szavaknak kell áthatni erdélyi Beszéde további részében Szinyei-Merse Jenő behatóan- foglalkozott az erdélyi tudományos élet gazdag mult járni, majd igy folytatta: Erdély földje és népei minidig túlmutatnak sziikr eszabott földrajzi határaikon. Nemcsak Magyarországba épültek mindig szervesen bele, hanem ezen kérész] tűi1 ctz egyetemes európai vérkeringésbe is. Sajátos népi összetétele folytán Erdély műveltségének szálai Európa felé éppen olyan gazdagon vezetnek, mint a Balkán, vagy Kel el európa. sőt Ázsia felé is. Azok a problémák tehát, amelyek ezen a területen adódnák, éppen úgy, mint többi magyar problémáink nagy része is, szerves részei az egyetemes európai tudományosságnak, s igy megoldásuk éppen olyan nagyjelentőségű, mint bármilyen „európaira méretezett6 kérdés megoldása. De nemcsak a történeti tanulmányok kincsesbányája ez a terület, hanem a természettudományoknak és a jelenből a jövő felé forduló kutatásoknál: is olyan lehetőségeket kínál, melyek tisztán tudományos szempontból is roppant gazdagok. Még ha valaki áldozatnak is fogná fel ezt a munkát, aklzcrr is csak azt felelhetjük, hogy a keleti végekre állított férfiaktól nemkevésbbé kívánja meg n magyarság az áMozathozorait, mint azoktól a fiaitól, akik most ezer kilométereiére kelet felé állanak helyt a nagy háborúban. Munlca tehát bőven van. S olyan munka, amelynek elvégzése nemcsak a magyarságot építi, hanem gazdagodást jelent az egyetemes európai tudománynak is. Megvan a munka álapját és folyamatosságát biztosító gazdag múlt, megvannak e munkára rendelt intézményeink. .s helytálló férfiak is- Szükségesnek látszik azonban, hogy az építésben résztvevő tényezők a már eddig is kialakulóban lévő /közös munkatérv alapján még közelebb kerüljenek egymáshoz s bizonyos rugalmas munliafelosztás révén a munjut ered* tudományos életünket, majd reményének adott kifejezést, hogy e nagymul'tu intézmény áldozatokra elszánt, becsüld es magyar ern her elect nevel a jövőben is- 'A magyar egyetemék felállítása előtt sok magyar diák, s közöttük nagy számmal erdélyi származású, tanult külföldön az akkori európai élet szellemi gócpontjaiban a francia, olasz, majd a német és más északi egyetemeken. A műveltségre törő ifjúság nagy száma tette szükségessé, hogy Magyarországon egyetemek létesüljenek. Tagadhatatlan, hogy már Nagy Lajos a pécsi egyetem alapításával, majd Mátyás király a pozsonyi egyetem fel dilit ásóval a külföldi egyetemek vonzóerejét óhajtotok ellensúlyozni és egyben a tudományos nevelést mngy-ar szellemmel megtölteni. Messze előrelátó uralkodóink szemében az egyetem tehát nem csupán az objektív tudományszerzés helye volt, hanem egyúttal nemZetnevelő eszlcöz is. Ezt mindig szem előtt, kelt tartanunk és e téren• a kolozsvári egyetem tudós professzoraitól nagyon sokat várunk. ményességét és gyorsabb ütemét az eddiginél nagyobb mértékben biztosítsák. Adt szeretném, ha megmaradnánk « realitások biztos talaján, s az együttműködésben a tudományos és nemzetnevelői munka természetes menetét követnénk. Kérem az egyetem tudós professzorait neveljék erős jellem ü magyar emberekké Erdély ifjúságát. Ne csak adatokat közö1- jenek, hanem, töltsék meg a lelkeket á magyar szellem és a magyar hagyományok csodás kincseivel. A jogtudományt mindenkor az igazságosság jellemezte. Ne hagyjuk tehát fiataljainkat a rideg paragrafusok útvesztőiben tévelyegrn, heg nem lebegjen mindig szemünk előtt, hogy a jognak etikai célja: az igazság keresése. A paragrafus alkalmazkodjék mindig az élethez, a sajátos magyar szellemiséghez. Az onms érezze, hogy fölséges hivatást teljesít. A pap a lelket, az orvos a testet gyógyítja, ápolja. Mindkettőnek igen nagy a felelőssége. Tudósaink gyűjtsék á magyar kincseket. Erdély földje a magyar muh kincsesbányája. Minden darab kőben, szikiban, földben történelem van, magyar történelem. Kutassunk ezek után a kincsek uMn, gyűjtsük össze őket. S tanít síik meg a magyar fiatalságot arra, hogy s: k szenvedésben, de sok dicsőségben is bővelkedő múltúnk és aZ őseink vérében áztatott kövek matatják meg jövőnk útjait. Az Ur Isten bőséges áldása kisérje a Budapest, október 13. (MTI.) Vitéz magybaiczoni Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter legutóbb megszemlélte a Légvédelmi erőket. Meglepetésszerűen jelent meg az egyik légvédelmi ütegállásnál és ott hosszabb időt töltött. Megállapította, hogy légvédelmi erőink megfelelően vannak felkészülve az éjjeli támadások. elhárítására. A honvédelmi miniszter örömmel állapította meg azt is, hogy a korszerűen kiépített légvédelmi ágyús üteg legénységének elszállásolása kitűnő, a kiválogatott legénység kiképzése elsőrangú és .szelleme kitűnő. Ezután megtekintett egy légvédelmi gépágyus mitfgasáílást, majd látogatást tett a légvédelmi központban, ahol roppant bonyolult, de tökéletesen működő szervezet utján tüneményesen rövid, idő alatt elrendezik a riasztást, ha az ország légiterét ellenséges berepülések veszélyeztetik. Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szemleutja befejezésekor a következő nyilatkozatot tette: — Örömmel állapítottam még, hogy az illetékes katonai parancsnokságok a magyar légitér védelmiére és az ország nyugalmának biztosítására a szükséges és lehetséges összes intézkedéseket megtették. A liábom mai jellege szerint ellenséges berepülésekkel a jövőben is kell számolnunk és tudomásul kell vennünk, hogy a legkorszerűbb légvédelem sem zárja ki az ellenséges légitámadások lehetőségét. Különösen áll ez az éjjeli légitámadásokra, amikor az éj leple alatt, közeledő és igen nagy magasságból támadó ellenséges gépek könnyebben vonhatják ki magukat a vadászrepülők és a légvédelmi tüzérség hatásos bűzéből. Meggyőződtem azonban arról, hogy az ország légiterét, az egéisz világ által elismert jó magyar fegyverekkel felszerelt, korszerűen kiépített és igazi magyar harcos szellemtől áthatott kiváló magyar légvédelmi erők védik, amelyek mindenkor készelv arra, hogy a polgári lakosság nyugalmát biztosítsák. — Ugyancsak örömmel tapasztaltam, hogy a légvédelmi erőkkel szorosan együttműködő polgári légoltalmi szervek minden egyes tagja helyén áll és teljes odaadással teljesíti nehéz és felelősségteljes kötelességét, Megnyugtathatom az ország lakosságát, hogy a magyar - légvédelmi erők és a polgári légoltalmi szervek minden tekintetben felkészültek ellenséges légitámadások eredményes elhárítására. Dimstné Pálffy Mária hangversenye a Ferenc« rendiek templomában Kolozsvár, október 13. Vasárnap a Fér euer endiek óvári templomában ismét igen nagy sikerrel énekelt Dunstné Pálffy Mária operaénekes- nő, a budavári Koronázó templom neves szólistája Műsorát az egyházi zene legszebb opusaiból válogatta össze. íSzépen szárnyaló hangja Mozart: Koronázó Miséjének Agnus Dei-ében, teljes egészében kibonta- kbzott. Bezik: Miiatyánkja és Sugár: Ave Máriája is leghübb tolmácsolásra talált. Dunstné Pálffy Máriát egyébként — közóhajra — október 2,1-én a vármegyeháza dísztermében viszonthalljuk, mert a Budapesti Kamarakórus hangversenyén áriákkal és dalokkal szerepel. A kiváló énekesnő szereplése elé — ezúttal világi dalok előadásával — élénk érdeklődéssel tekint a város zenekedvelő közönsége. Ismeretlen férfi holttestére bukkantak a Héja erdőben KOLOZSVÁR, október 13. Teganp eg* férfiholttestet találtak a Hója-erdőben a járókelők s a leletről azonnal értesítették a rendőrséget, ahonnan bizottság szállott ki a helyszínre. A rendőrorvosi vizsiráíat, xuegállapítása szerint a 34—35 év körüli ismeretlen férfi nyilván még előző este, vagy a kora éjszakai órákban akasztotta fel ins gát, mert a jelek szerint a halál már több mint tíz órával azelőtt bekövetkezett. Az öngyilkos ruháján tk zsebeiben. semmiféle azonossági ógazolvánvt nem találtak, úgyhogy személyazonosságát nem lehetett megállapítani, mindössze' a ruházata árult el annyit, hogy faüsi volt s valósain ül eg valamelyik Kolozsvár kor nyékén lévő községből való. Bolttestét lx szállították a kórbonctani intézetbe. Az ismeretlen férfi öngyilkossága ügyében a rendőri vizsgálat folyik az áldozat sze~ mélyazonosságának és az öngyilkosság, okának megállapítása végett* maradjunk meg a realitások biztos talaján
