Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-12 / 230. szám

I __ 8 _________________________ - -______________________ A honvédhadsereg arcvonalán helyi jellegű csatározások folytak BUDAPEST, október 12. (MTI) A honvértvezérknr főnöke a 24 sz. magyar hadijelentést közli: Az elmúlt hét folyamán a honvédhadserecj arcvonalán csak helyi jellegű csatározások folytak. ELLKNZtK 1 9 4 2 október 12. Beavatott helyről nyert közlés sze­rint a keleti hadszíntéren küzdő hads/.itvtéren küzdő Imnvédhadse- hnaivé<thads('rey areovnn.hVn, hivata­los jelentés szerint, semmi emlités- reméltó esemény nem történt. Mind­két fél állásai kiépítésén dolgozik. Az ellenség: részéről az elnm.ilt héten csak kisebb felderítő kisérleltek foly­tak, kölcsönös tüzérségi tevékeny­ségre csupán helyenként került sor. Saját kisebb különít menyeink és járőreink több sikeres rajtaütést Íuijto»ljtak végre egy-egy előretolt el­lenséges fészek ellen, l-',közben né­hány foglyot ejtettek és nehézfegy­vert zsákmányoltak. A honvédl lé­gikötelékek hatásosan bombázták az egyik fontos közlekedési csomó­pontot. A harebavc'tett gépek miixdl visszatértek a német légihűfelékek erős támadásának tiízébsa áll Berlin október 12. (MTI.—DNB.) A Führer főhadiszállásáról a véderő főparancsnoksága közli: A Kaukázus északnyugati részé­ljen a német hegyicsapatok újabb magaslati állásokból verték ki az ellenséget. A bekerített erő csopor­tok megsemmisítése küszöbön áll. Groznij fontos kőolajteamelö köz­pont erős német légikötelékek tá­madásának célpontja volt. Sztálingrádban folvó harci tevé­kenység során ellenséges készenléti állásokat vertük szét. A Szovjet tehermentesítő támadásai a várostól északra meghiúsultak. Szeptember 21-től október 9-ig lé­giharcokban 459 szovjetrepülőgépet pusztítottunk el. Ugyanezen idő alatt a keleti arcvonalon 50 saját repülő­gépet vesztei t ülik. POLITIKAI BIZTOSOK VE­SZIK ÁT A SZOVJET KATO­NAI VEZETÉSÉT Berlin, október 12. (MTI — I)XB.) A birodalmi főváros sajtója abban a mélyreható változásban, amelyet a szovjethuderö vezetésében a Szovjet leg.felősbb tanácsa őrei idolt és amellyel a katonai és polHikai ha­talom kettőssége megszűnik, úgy-, hogy a jövőben a katonai parancs­nokok minden katonai és politikai tevékenységért felelősek, annak je­lét látja, hogy a Szovjet hadvezeté­sét politikai biztosok veszik át. A Völkischer Beobachter szerint Sztá­lin a mult nyár súlyos vereségeinek hatása alatt elvesztette bizalmát saját katonai vezetőiben. Most azt reméli, hogy a politikai biztosok többet nyújtanak a döntőnek ígér­kező ellenállásban. A második arcvonal kérdése válság­gal fenyegeti a szövetségesek viszonyát Róma, október 12. (MTI.) Gayda a GiornaJe dTtali&ban a 'Szovjetunió és a-Z angolszász hatalmak között fennálló ellentétekkel, valamint az Egyesült Államok és Anglia között fejlődő bonyodalmakkal foglalkozva megállapítja, hogy a második arcvcnal kérdése most már válságos pontként fenyegti a három szövetséges egymáshoz való viszonyát. A Moszkva és az angolszász hatal­mak közötti nézeteltérések főleg arra vezethetők vissza, hogy- sem Londonnak, sem Washington­nak nem érdeke a Szovjet térfog­lalása. Az angolszászok a Szovjet pyrrhusi győzelmét kívánják, amely nem fe­nyegetné olyannyira az angolszász poziciókat és amely után a Szovjet­unió anár nem válna erős, fenyegető ellenségükké. Nem kisebb jelentősé­gű London és Washington vitája sem. Az Egyesült Államok azt sze­retné, hogy London a feje búbjáig belemerüljön a háborúba, hogy ür­mödön érvényesíthessék az ameri­kai terveket, amelyek nem segítség, hanem megszállás formájában jelentkez­nének a világ különböző pontjain az esetleges „szövetséges győze­lem“ után. London viszont az amerikaiak tel­jes erőbedobását óhajtja — a balká­ni tervek alapján. Ezek az ellentétes érdekek elszakították az angolszá­szokat az egész világtól. Hiszen Willkáe szombaton mélabusan jelen­tette ki, hogy a demokráciák már nem találnak híveket „a világ elsza­kított néped“ között. Súlyosan elitéit ék a láncoló és ár­drágító falusi tarménykereskedőkat KOLOZSVÁR, október 12. (Az Ellen­zék munkatársától.) A kolozsvári tör­vényszék uzsoráinrosága dr. CsepreghíJ László törvényszéki tanácselnök eliiÖklé- sével tárgyalta Weisz Ignác nagyváradi illetőségű terménykereskedő és társai ái~ dráigitási hüuperét. A vádirat szerint Weisz Ignác mult év májusában Csúcsán 10.200 kilogram rozs­lisztét 37 pengős mázsánként! ár helyett 48 pengőért, 10-200 kilogram tengeri'is/- tet 28 pengős mázsánkénti ár helyett má­zsánként 33 pengőért adott el Gutinann Sámuel csúcsai szikvizgyárosnak, Gut- mann a rozslisztet mázsánként 48 pengő­ért. a kukoricalisztet 33 pengőért adta tovább Horváth Ferenc csúcsai termény- kereskedőnek. aki a rozslisztet mázsán­ként 34 pengőért, a kukoricalisztet 42 pengőért mázsánként adta el Restemtől Gábor sébesvári terménykereskedőnek. Restem an a liszt egyrészét ugyancsak drágábban adta tovább Pótra Simon se­besvári terménykereskedőnek, míg a fenn­maradt lisztmennyiséget magas feláron a lakosságnak árusította ki, a rozsliszt kiló­ját 40 fillér helyett 58 fillérért, a kukori­calisztet 31 fillér helyett 46 fillérért kilo- gramonként. Az ügyészség valamennyi vádlott ellen árdrágítás büntette és áruláncolás bün­tette miatt emelt vádat. A törvényszéki tárgyaláson Weisz Ignác elsőrendű vádlót tagadta bűnösségét. Állí­tása szerint a kérdéses lisztmennyiséget a hatóságilag megállapított áron adta Gut­man Sámuelnek, amiről annakidején számlát. Is adott. Gutmánn Sámuel ezzel szemben azt ál­lította, hogy Weisz csakugyan, a rendes halósági árul számlázta, inig a kiilönho /etet M/ánűiíziís nélkül vágta zsebre. A br résiig .szembesítene a kei \údlottal. azon­ban mindketten megmarad lak állításuk mellielt. Giilmaiui beismerte, bogy drágáit bau adta tovább a tisztet Horvátit Ferenc­nek, tie azzal védekezett,,bogy ő csupán közvetítő vi.lt az. üzletkötésnél és a költ­ségein kívül jóformán semmit sem kere­sett az üzleten. A másik három, vádlott iS beismerte, bogy kényszerűségből, drágáb­ban vásárolt és drágábban adta tovább az árut. A bizonyítási eljárás befejezése után Albrecht /'illán ár. kir. ügyész valamOny- nyi vádlott elítélését kérte. Demeter Já­»II s ár. v'döiigVN rd, Weisz \'dój<\ bzo- nyilékok hiányában védene«- lehn Gardó Emire ár. Gotmaim \< 'i««j< az ‘ ny* liilő körülmény i f Pg\< embe \ U I« t kérte. A perbeszédek után a bíróság Wei-z Ig­nácot bizonyítékok hiányában felmentet­te a vád alól. Gnlmann Sámuelt Kel « , félé\i {egyházra és ötévi jogvesztésre, va­lamint 500 pengő vagyoni elégtétel meg­fizetésére ítélte a bíróság. Horváth be­reue héthónapi börtönbüntetést, Reste- man és Pótra Simon egy eg>hónapi f'»g- liázbiinle|é«t kapott. Az elítéltek enyhítés­ért felebhezlck. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET TÖRTETŐK Illés Endre vlgjátéka a Nemzeti Színházban Kezdetheti volt bodor Eás/ló. Heliul és Molnár I"éretné, ők a szórakoztató szitu ház mesterei. íNcviik uz utóbbi évek szellemi őr­ségváltása remijén leszornlt a színpadtól, de változatlanul élénk maradt a kereslet kony­ává fajsúlyú vígjátékokban e> küzépfaju drámákban. Ma ugyanazt az ízlést és kőzön- •ségigénvt 3 ászáry János, a történetíróból út“ ■képzeli As/.talog M.klós és Bókay János szol­gálja ki. El ő pillanatra Illés Emire sem akar .sokkal többel. Mulattatni kivan. Bár íi téma, amelyet a Törtetőkben megragad, mé­lye biten járó. társadalmunk betegségeit ta­pogatja s két jellemző figurát csip nyakon, és ránt föl a színpadra, két törtetőt. Egyik arcátlanul merész, önhitt és erőszakosan kö~ uvőklö. a más k nválká-au alázatos, kémkedő s a felfelé vergődés csaközeiben éppen úgy nem finnyás fajta. A polgári világ úgyszól­ván kid Ihatatlan jellemtípusai ezek, ám a trianoni magyar társadalomba« ijesztő sűrűn és .sokféle változatban tűntek föl. csak a szatiraköltő hiányzót*, aki megénekelje őket. S e törtetők alá még lovat ad színpadon és a magyar életben is — a protekció. A bonyo- dalom épp abból indul ki. hogy a vezérigaz­gató — fatális véletlen — elfelejti a kegyel­mes bankeJuök pártfogolt iának a nevét. Bős- teli bevallani g inkáid* előlépteti mind a két fiatalembert, -aki a protekcióra gyanús. Erre ezek. lehetőséget szimatolva, ugyancsak meg- ir a módnak fölfelé, összeesküvést szőnek az elégedetlenkedőkkel meg akarják kaparintani a vezetést. A sunyin fülelő árulkodik, lelep­lezi a tervet s következik a büntetés; a ve­zér kinevezi őket egyik, tstenhálamegetti, uj üzem élére — egymás nyakára. A tetejében kiderül, hogy az exceltenciás ur sem emlék­szik már reá, kú is kért tőle pártfogást, ő •>> elfelejtette . . . Illés Endre, a finom tollú tanulmányíró és novellista bebizonyította, hogy a színpadon is megáll a saját lábán. Szerény-kedve, csak karikatúrának nevezi a Törtetőket, pedig vígjátéki a darab alapötlete, mindegyre ki­tűnő víg játék i helyzetekkel találkozunk ben­ne s ami a legfontosabb, vígjátéki jellemek ágál-nak a színpadon, vérbeli vígjátéki jelle­mek. A különböző karakterek lélektanilag pontosan megrajzoltak, a párbeszédek köuy- nyedek, cólba fu tók. Illé s humora soha­sem hétköznapias, hanem finom és ötletgaz­da g. Egyszerűen, biztos kézzel árki meg Illés Endre a darabját, de nem a maró gúny. csak az irónia savait csöppentette belé. Bár ha a téma mélységét mérjük s társadalmunk pusztító betegségeit szemléljük, amelyek ben­ne tükröződnek, talán epésebb hangú, szen­vedélyesebb miivet iis írhatott volna be­lőle. Mi tette naggyá Gold ónét vagy Moherek ha nem éppen a fonákságok szenvedélyes, eltúlzott rajza? Talán attól óvakodott ülés Endre, nehogy vezércikkbe tévedjen a vígjá­ték. LegvaJLósamübb azonban, hogy írói al­kata határozta meg a darab megértő, ironi­kus hangját. A Törtetők rokonszenves, bölcs moso'lyu vezérigazgató járnak a szerepe kitűnő alkal­mat kínált Mihály fi Bélának a kolozsvári bemutatkozásra. Az ilyen színpadi figurák! megszemélyesítésére ő az ábrázolás eszkö­zeinek egész arzenáljával rendelkezik. Híven állította elénk a tapasztalt, mélyen ember- ismerő, Saiint Simont olvasgató, jóságos ve­zérigazgató elég ritka típusát. Külön értéket adott alakításának, hogy jól megtalálta az irónia hangját. A törtetők közül a gyáva, bányász alakot Szérsj Ferenc játszotta el ő* mngiiaii, apró mozdulatokból föb-pit-,' az eg<k/ jellemet. Felharsanó nevetek vallott !ü, mikor egy dűl maradva, töriető társának hatalmaskodó pózait próbálgatta. K'1 marás Gyalu igen sikeresem csendítette m> g a tul- biztos fellépésű, nagyképü törtető egész egyéniségének harnispénz-hangját. Dzsinni- nck, a vezérigazgató bzclehurdi lányának szerepét Kormos Márta alakította, mérték­tartóan illeszkedve a szerep követelményei­hez. Siló Mária kitünően mutatott be egy művésznőt, aki egy filmben is fellépett már és majdnem sikere volt. Sálláy Kornélia, a teleícnoskisa-.szo'ny epizód-zerepében is ma­gára tudta vonni a figyelmet. Kollár Mária J jól játszotta a titkárnőt. Tompa Pufi ! egv szemellenzős, szűk lá'ókörii mérnök sze- ! íepében nyújtott ragyogó kabinet-alakítást és I Deésy Jenő egyszerű eszközökkel formait j meg egy hivatalnokot. Ide k -|1 még j egyez- I uiink Jánossy Zelma, Bencze ’dugd“, Szentes : Ferenc és Kozma Gyula nevét. 1 <irga Mú~ ti] ás díszletei közül legjobban a harmad k felvonás terrosza tetszett. Minden d c-érelet megérdemel Tompa Máriás stílusos rendezői munkája. Itt-olt azonban még kevesebb gesz­tust kellene megengednie. A jól pergő előadást őszinte siker kísérte.1 Kehi Béla. Zárolt számlán keretek a? engedély nélkül külföldre iá- vozoitak átutalásait Illetékes helyről felhívják a közönség" figyelmét a Budapesti Közlöny októl-,er Il i számában megjelent kormányrendem letre, amely a törvényellenesen külföldre távozottak. vagy külföldön tartózkodók pénzküldeményeinek zárolását render*1 te eb ' : A rendelet értelmében a törvényellenes sen külföldre távozott, vagy külföldön tartózkodó, tehát hatósági engedély, yaíy érvényes útlevél nélkül külföldön ,é\5 személy részéről, vagy megbízásából bel­földre átutalt pénzösszegeket a Magyar Nemzeti Bank. vagy az átutalás lebonyo­lításában közreműködő pénzintézet nem fizetheti ki a kedvezményezettnek, hanem zárolt számlán írja jóvá. (MTI.) «, Megállapították a szilvaiz árát A közellátási miniszter a szilvaiz fo-, gvasztói árát kiadott rendeletével egyse--, gesen a következőkben állapította meg; Nagyobb gyárak készítményei 3.20 pengő kilónként, kisebb gyárak készítményei 3 pengő, iparengedéllyel' nem rendelkező előállítók, termelők készítménye 2-80 pen­gő. A szilvaiz fogyasztói ára eddig a kö­vetkezőkép volt megállapítva: cukrozott 3.80, cukrozatlan 3 60 pengő. Az ár leszól Irtására az adott lehetőséget, hogy a re­kord szilvatermés mellett az idei Szilvi­ára alacsonyabbak a mult évinél. A nagy és kisebb gyárak. valamint a termekbe készítményei között mutatkozó árkülönb­séget a költségek indokolják. Másodszor prolongálva! 1 ŐRSÉGVÁLTÁS a CORVIN filmszínházban! Á Minerva Irodalmi és nyomdai Müiníézet Rt. nyomása. Felelős vezet ö: MAJOR *ÍOi4&£í*»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents