Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-09 / 228. szám

ELLENZÉK

1942 október 9.

Megnyílt Nagyváradon a munkásfóiskola

IHM

Iskolai tanulmányaikat folytatók katonai szolgálatuk halasztási média

l\ VI iH UK >>l\tolu't K TtidósilónL

jeJcnLi: Hétfő«» uyitot.tnk int'# ti imgvv.r nudf niUBnkúsfüisikolát. \ toisk«>,';i ve/'Tö’

I«'. Jaslcö ,'wt</(ir ipiiriíikoltii tanár «/. is kivi a có ját vázoló beszédében Inmgoztat- la. hogv a munkások :i mult világháborúban is szervezkedtek, rendezlek l:u>fo- 1 vamokat, de ezek a szellemi táplálékok sülét, ülésén le kék melyéről fakadtuk. Most is envlüteni kívánják a magyar munkás. vzelk'un szomju<á, át. <le most mtiyvar papok más,var pogás/.ok rs magyar tunó rok ; ’Inak a dobogóvá, a inasuk véréből valókai hívják szellemi tudásuk bővítésére és ük I 's tv érkén t jöllek, min esti atkozhatunk bennük.

Szabó János őrs, áií'lv ülcsi képv Ítélő a mimkásiság; nevében szólalt fék Ismertette az egyes trnlárgyak lényegid, majd kérte az előadókat, hogy ne ük ereszkedjenek le a munkásokig', hanem a magyar | munkást emeljék fej magukhoz és tüntessék el azokat az akadályokat, amely k eddig áthidal hatatlan vátaszf »lakat jelentettek munkás és más oszt a y között. A megnyitón nagy számmal mógje’ent hallgatók nevében Vfgy István mondott beszédet. Kérte az előadókat, hogy szeretettel foglalkozzanak velük és ígéretet tett, hogy az eladásokat pontosan és fegyelmezetten látogatják.

I-iinber Géza, la.’ Erdélyi l’art, illoliuike, a JjOiivédelmi iniiÜK/.teiluv/, lordult a felt 'abadult erdélyi és kelelmugyarors/Agi részeken lakó és középiskolai tanulmány uk.it folytatók Ica >- nai szolgálathalasztásaik ügyében. b/.en Ugv- ben « honvédelmi miniszter a következő választ küldte Ember Géza képviselőnek:

A in. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium illetékes ügyosztályától nyeil felvilágosítás szerint a kivétele« erdélyi viszonyokul való tekintettel a tanilóképezde első osztályába még a 19. évükben levő, inig a középiskola első osztályába a 14 Iá. t’et- óvükben levő személyek ia heiralko -.h diuik. Ennek következtében az ilyen kivi-teles elbánásban nszesüló tanulók a tanitéiképzot. I \g- később 2-1 éves, a középiskolát legkésőbb 22— 23 éves korukig bevége/.hetik.

Tekintve, hogy a 1 (>.G93. elnöki X\ T. 1941, körrendeleté (közzétéve a Budapesti Közlöny 1942 május hó 29-én megjelent 121 -ik számában) értelmében a 24 éves életkorig a l 'Vp- iskolai tanulók, szolgálathalaaztásban részesülhetnek, ha az idézett rendeletem D. pontjában e'őirt igazolásokat csatolják, az erdélyi részeken élő középiskolái tanulók szolgálathalasztási ügyében külön rendelkezés kiadására sziiksé” nincsen, tekintettel arm, hogy az említett tanulók a középiskolai tanulmányaikat legkésőbben a 24. életevük betöltéséig be végezhetik.

A szolga la lIiabiK/lás i ránti kén lmftket a hu mzási lief, «zoiint illc'.té-k< s honvéd kiegészítő parancsnokságnál kellett előterjeszteni, a kérdem I lől I, fokon ez a parancsnokság határoz. A kedvezőtlen határozat ellen az érdekeiteknek a kézbesítéstől számított 15-napon belül felebbczésii jog van biztositva i . amennyiben a véghatározatot megfelebbezik, úgy az ügy végső, II. fokú elbírálásra a honvédelmi miniszter úrhoz kerül.

A honvédelmi minisztérium illetéke« ügyosztályában valami nnyi s/.o'gílathalasztási ügy ;j legnagyobb nlapofieásgal és figyelemmel Írsz felülvizsgálva is minden olyan esetben, ahol a kérelem teljesítése indokoltnak és méltányosnak látszik, az illető meg is kapja. Teendő tehát az, hogv az érdekelt tanulók ló napon belül fellebbezzenek a miniszterhez, lií: pedig a megszabott C«’*Í*bbozési határidőt esetleg már elmulasztották, volna, jogorvoslat iránti kérelmüket terjesszék fel közvetlenül a honvédelmi minisztériumba és abban feltétlenül jelöljék mag, hogy kérésüket melyik kiegészítő parancsnokság, mikor és milyen számú határozatával utasította el.

Az esetleges félreértések elkerülése végett ismételten leszögezzük, hogy csupán csak azok a tanulók részesülhetnek szolgálathalasztásban, akik már sz elől idézett körrendelet D pontjában megkívánt igazolásokat megszerzik tr. azokat kérvényükhöz mellékelik is.

faíucdcúfr keM&stül.:

VETŐMAGVAK FELÁRA. A közellátási gyi miniszter a nemesített és csak fajtamegjeíülés- eel forgalomba hozható gazdasági magvak felárát a 91.500—1942. K. M. számú rendeletében megállapította. A közönséges gazdasági vetőmagvak felára előre megállapítva nincsen, de a termelők esetről-esetre kérhetik ilyen magvakra nézve is felér megállapítását, ha valamelyik vetőmagvizsgáló intézettel a vetőmagot megvizsgáltatja és az arról kapott bizonyítvány alapján kérelemmel fordul a közellátásügyi miniszterhez. (VI., Nagymszo-utca 1 j "A közellátásügyi miniszter a benyújtott kérelmek alapján egyénenként és esetenként engedélyezi a közönséges vetőmag felárát Az erői szóló részletes útmutatás a Budapesti Közlöny f. évi szeptember 24-i számában jelent

meg.

rir;-f * fiCb

<í r ^ ----r

iá *é_

« -ţi Vi • r*

ti* í?

%c

'ST&

n.jrjLjó

fi

1 \ ä ygn. l’-s- - Á ’ ***> .líSilír, .

ü *ri c ■r- £ ■&r At 1

í\ ,> AJ * * \ * í ^ ir ■ - r

x' I J'VJÍ SA 1 ;ţM jw »Dt

VÁSÁROK SZILÁGYMEGYÉBEN. A m. kir. kereskede'em és közlekedésügyi miniszter a báró Jósika János nagybirtokos, szurduki (Szilágy vármegye) lakos által bemutatott okirat alapján tanúsította, bogy a2 1699-ben I. Lipót királytól vásártartási jogot nyert gróf keresztszeghi Csáky István jogutódai a Szilágy vármegye közigazgatási területéhez tartozó Csákiborgó községben évente három Ízben országos állat éá .kirakóvásárt tarthatnak. E vásárok megtartását minden évben március hó '.második, junius hó első és szeptember hó második keddjére, abban az esetben pedig, ha ,e napok valamelyike nemzeti ünnepre esnék, a legközelebbi következő köznapra engedélyezte.

,— Ugyancsak megengedte a m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszter Szilágy vúr- í».egye közigazgatási területéhez tartozó Szi- lágycseh község kérelmére, hogy a község minden évben, Hamvazószerda után csütörtökön, a .Virágvcsámap előtti csütörtökön, az Űrnap utáni csütörtökön, augusztus hó első csütörtökén, a szeptember hó 8-a utáni csütörtökön, az október ho 18-át masában foglaló hét csütörtökén és a december hó Rő-e előtti csütörtökön ■országos állat és kirakóvá^árt, minden csütörtökön pedig állatfelhajtással kapcsolatos hetivásárt tartson. Ha e napol; valamelyike Ger- gely-naptár szerinti vagy nenmzeíi ünnepre esnék, mind az országos állat és kirakóvásáro- Ţfit, mind pedig a hetivásárt a legközelebbi következő köznapok on kell megtartani.

Ez a könyv mindenkit érdekel!

A hosszú élet titka!

lobai Györffy László:

irányelvek az élet tudományához

Az egészség, hosszú élet és boldogság útja. ,A fizikai és lelki terápia a mindennapi életben, a természetes gyógymódok alkalmazásával

Ára 8.80 pemjö

az

„Ellenzék“ könyvesboltban

Kolozsvár, Mátyás kirdlv-tér 9. Vidékre utánvéttel iá azonnal megküldjük,

I meleg októberi napfény, mint sűrű, oh'asztott arany, vastagon csorog a l:<'s- kény viii evekkel is l‘"s erekkel szabdalt erdélyi Mezőség barátságosan hívogató tálaira. Szolid hajlata dvinbolc mő-fid kandi I. mplomtornifolc kísérik szemmel az utazót, mintha kíváncsian várnál:: m<- Iyik kis fahiba tér be. melyik parányi magyar település csendes életét tekinti meg. Milyen egyhangú iái! — jegyezne meg magában kissé lehangol tan a tájékozatlan. — Semmi érdekesség, semmi izgalom. Az élet nagyon jól illik ezekhez a lomha járású bivalyokhoz.

Nem igaz. A Szamosvülgy csendes élet- fclszine alatt izgalmas dráma játszódik le. Kemény kiizdelmü magyar élet van ezekben az egyformán épült, parányi falukban. Szalmatetős és cserépfedflii házak váltakozhatnak, itl lehet tágasabb Jegelő és bő áldása búzaföld, terméstől rcskadó ágú gsiimölcsös. ott meg lehet kopárabb dómba'ded. kisebb tornyu templom, de az élet odabent, a palánkoh mögött, pontosan ugy ]>ercg itt is. mint amott. Magyar élet, kemény élet. csak testiteg-lclkileg edzett emberfajtának való élet. Harc ez. Küzdelem a sivár természettel, az agyagos talajjal. esővel és aszállyal, küzdelem. uttet lan utakon az őszi sárral és nyári porrar, a messze levő terménypiaecal és a közeli szegénységgel. Vonat füttye nem zavarja a csendet, gépl:oesi sem. tülköl a hazatérő csordának.

És mégis, mi minden van e táj egyhangúsága. egyformasága mögött! Emberek élnék itt is, törekvő, dolgos, nagy célú emberek. Magyarok. Szónknak, vetnek, kapálnak, aratnak és csépelnek. Dolgoznak és remélne]:. Terveznek és bíznak. S akinek ven szeme, lwgy be pillantson, a f<r lusi ütemben folyó szép magyar fö dművesedet mögé, egy kis faluban jobban megtanulhatja a magyar élet tudományait, mint vaskos kötetekből. Fajélettan és köz- egészségügy. néprajz és hagyomány mindenütt, az ideán, a templomban és a lüz- hely körül; nemzet politika és nemzetgazdaság a kiskapuiban megfontoltan hullák tott szavakban: bölcse ség és komolyság, népiéi cl: tan és tár sad adom rn jz, ahogyan

egy-egy deres bajusza, szép fejű magyar csendesen kiszól a hosszú, c sut órás pipaszár mellől. Ez a Mezőség. A történés, a zaflás. a szenvedélyes tépelődés, mind (i lélekben megy végbe; az arcon törhetetlen nyugalom ül, ahogy talán csal: mi és japán rokonaink viselik az életet, az erős ember lei gázandó életét.

De akj ráhúzza a féket s a gépkocsiját, egy sikoltással megállít ja. valami olyas f é'

j lét láthat ezekben a végtelen nyugalmit i magyar falucskákban, amit sokáig hordoz I majd a lelke mélyén. A küzdelmes magyar létezésnél: a közelsége csapja nncg. Leegyszerűsít re a szeme elölt perég le, mint moziban a lassított i-rtilés: miképpen süllyedt cl egész kis tájegységek magyarsága, s miképpen kapaszkodhat ismét felszínre a magyar, hogyan erősödhet meg gyökerében. Láthatni egy-egy kis falut,' Jüírorrítnégyszáz Klek mindössze, de amely olyan di rt kasun szembeszáll a tarsolyában rejtve elmúlást hozó idővel, mintha kizárólag rajta múlna egész fennmaradásunk’. És igaza vart ennek a kis magyar falunak: rajta, minden falun Irülön-kii.lön múlik', mire nwsgjiink ebben az életben.

Egyik falu egy félmaroknyi néppel is példát adóit a különb magyar élet épitér seben. Teltével kiéitőlt oda másoknak, hogyan kell politikában alaposabbnak, társadalomban ki egyen súlyozott abbnak,

*’műveltségben fölényesnek, előrehaladottal. l.nak, gazdaságban okosobbnal: és célszerűbbnek'. lennünk mindenki másnál» Különbnél: kell lennünk másoknál, ez a lét parancsa. És ezek a maroknyi népii falvak megható példát mulatnak ebben is. Alig van értelmiségi a faluban: egy pap. egykét tanító, ha nem a szomszédos község pjapja szolgál be. elvétve akad offs'- egif magyar Itözépbirtckos, egy- elvonult nyugdíjas, ritkábban orvos, gyógyszerész De ez a néhány magyar ember is elég ahhoz, hogy minden magyar értéket szá- montartson. minden erőt munkába állítson, minden lehetőséget kihasználjon. Mint a jó alapanyagúd szolgáló tömegben elhelyezett kiművelt emberfők. maguk körül kialakítják a falusi magyar életformákat. Mindig és mindenütt ugyanazok dolgozna!:, terveznél:, ugyanolyan buzgalommal és igazságosan vetik oda a Valinkat. Gazdaszervezeti vonalon ők a falusi gazdakörök munkás és áldozatos irányítói, politikai téren ők a nép kívánságának és akaratának szószólói, a művelődési harc acélrugói. Gazdaköröket szerveznek, közművelődési házakat építenek, dalárdáit vezetnek} fogyasztási és hitelszövetkezeteiét teremtenek• majdnem semmiből. műkedvelő előadásokkal szolgálják a nép nemes szóra hozta tását, nőm is beszélve a hétköznapi alkalommal' bőkezűen szétlún- fett tárnicsról, a vigyázó nevelésről, amely- lyel leventéket és lövészeket képeznek, nemzet védelmi f el világosi tás okkal szolgák nnk\ lélekben erősitik a magyart. Amit a váró: dakó 'maftvar sajtóból, könyvből, elö- adásokbál aránylag sokkal könnyebben, első kézből megszerezhet, mindazt ezek az

ADAKOZZUNK

a 33JÜD sz. ssek&apdit

& T'ó&iiUázífyöi, íéU % /

Erdély

Mozgó

am

Haláltánc

Főszerepben : Lázár Mária, Loll Bea, Uray Tivadar, Herényi László, Mak- láry és Bilicsi. I lőadások kezdete: tél 4, fél fi és fél 8 órakor. Csak Ki éven felülieknek engedélyezve!

Jón !

Október 13-tól!

KÉK HOLD VÖLGY

a post öllel Iái falusi magyar értelmiségiek

1 eszik tudatossá a faluinkéi magyarban.

Ila kérdezed valamit, sohasem beszól első személyben. Legszívesebben a szomszédos falu papjánál:, tanító járod: sikeres küzdelméről szói A magáéról unszol ómra sem. Az első kiejtett szón megérezni n kötelességé’rzetböl végzett munkát.

Városi emberek, amikor egyesülőti helyiségekben és olvasótermekben, vacsorá- zóhclychen és szórakozási lehetőségek körül összetalálkoznak, beszédükön jobban megérzik az igazodás, az ingadozás, a fék felcsapó reménykedés <s a meg-mi gtört bizalom. A falusi ember egészen máskép van lélekben herendezkedve. Testének csak az állandó, megfeszített munka, tőikének csak a véghrtetien hit jutott. Dolgozik és hisz. Mert ö nem törődhet rém- hirterjeszléssel, u jdcnsüh pletykákkal, ránl: fent agyarakkal, mások kapzsisát láva'. Neh{ dolgoznia kel1, hisz az ő széles váltóin nyugszik a magyar élet.

Éls mennyire megnyugtató, mennyire biztató, hogy esek a vállal; elvan keményei:, s hogy ezek az emberek, akik társadalmunk alapjai, ennyire nyaigndtan éT- nek, dolgoznak, ma is holnapra gondolnak! S a rendkivüliségekel is ugy viselik, mintha mindennapi öltönyük volna.

Cp-)

„Ssékelysség"

Bányai János tudós geológus tizenkét esztendővel ezelőtt alapította Székelyudvarhelyen a Székely ség cimü, Székelyföldet és a, székely népet ismertető havi folyóiratot. A kis lap erején felüli szolgálatot végzett a megszállás idején: a Székelyföld ásványi kincseinek, természeti gazdagságának, iüld- tani érdekességeinek rendszeres felkutatása, feldolgozása és ismertetése mellett a székely nép minden kérdésével foglalkozott, értve ezfsn a művelődési, néprajzi vonatkozások mellett a nép egyéb súlyos kérdéseit is. Székely népi hagyományokat ápolt, székely nagyjaiakról emlékezett meg. Számontartot- ta a székelyföldi kutatások és feltárások minden eredményét, a székely kérdések irodalmát, a Székelyföldről elszármazottakat is.

Ez a pótolhatatlan munkát végző kis folyóirat úgyszólván egy embernek. Bányai Jánosnak kitartásából maradt íenn minden nehézség (ellenére. Mert nehézségei bőven voltak abban az időben, amikor mostoha sorJ sa volt a magyar betűnek. A székelyek ösz- szefcgásából tiz évet húzott ki a megszállás alatt. A lap azóta is nehézségekkel küzd. Most összevont számokkal őrzi meg folytonosságát a jobb időkre — írja a szerkesztő.

Sajnáljuk, hogy ez a derék kis lap ilyen nyilvánvaló nemzeti szolgálat után átmeneti nehézségek miatt kényszerhelyzetbe jutott. Becsületes kötelességleljesitése révén megérdemli a közönség támogatását. Aki támogatja, egy ügyet támogat, a székely föld és székely nép ügyét. Minden elmaradt szám mulasztást jelent azok számára, akik valóban értékelik a földet és népet feltáró tudományos munkát. Ne engedjük pangani ezt a kis lapot, művelődésünk serény eszközét.

MUNKAALKALOMHOZ JUTTATJÁK A VÁSÁROZÓ CSIZMADIÁKAT. A közellátáisiigyi miniszter gondoskodni kivan a vá őrozo csiz-j madiâk népes táboráról, ezért rendeletet bocsátott ki, amel/ szerint a okban a törvény- hatóságokban, ahol a lakosság jelentékeny .részben csizmát hord és ahol ennek következtében számottevő csizmadia, ipar fejlődött ki, lábbebk mértékszerinti elkészítésére iogosito, pirosszinü utalványok egyrészét a következő záradékkal lehet ellátni: ,,csak bőrtalpú csizma készítésére jogosít." Az ilyen osizmadiautal- vány ellenében a bőrkereskedők olyan meny- nyiségíi bőranyagot szolgálnak ki, amennyi a csízmakészitéshez szükséges. A közellátásügyi miniszter a lábbeli központ utján havonta közli, hogy a pirosszinü utalványok közül hány csizmautalványt szabad kiadni. A csizma- utalvány csak vásározó csizmadiánál váltha. tó be.

KUTYAKIÁLLITÁS. A kiállítás rendezősége több oldalról megnyilvánult érdeklődésre közli, hogv az október ll-'ki kutyakiJ állításra meg mindig lehel nevezni, azonharj október Jió 10-én, délig be nem érkezett nevezések j» katalógusba már nem kerilheí*» nek be. Kivételesen a kiáJl.ilás helyén (A Strandfürdőben) október 11-én is elfogadnak; nevezéseket.