Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-08 / 227. szám

CSÜTÖRTÖK, 1942 október S. LXm. évfolyam, 227. szám. \ 0 &ü IS HLilü LENZE Sserkes-itŐség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jtókai-u. 16., I, em. Telet: 11—09. Nyomda: Egye­tem-«!. 8. sx. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 fiLflPÍTÖÎÎÂ: 3 RTHfl MIKLÓS rf.'Fr «p«p Ä KAUKÁZUSI HARCOKBAN A német ^gapcifalc elfoglalták Malgobek waroséf Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁI.LAJLA't,,i fit. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hÓTa 2.70 F*. negyedévre 8 P., félévre IG P.. egész évre 32 *V —mb—emaBa——* , mindenki másnál. TJgy látszik, Churchil.lt annyira, megdöb­bentette Sztálin lépése, hogy nem akar arról behatóan nyilatkozni. VÉGÉTÉRT MEISSNER NÉMET ÁLLAMTITKÁR MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA BUDAPEST, október 8. Meissner német Berlin, október 8. (MTI — D'NB.j Á Führer főhadiszállásáról a véderő főparancsnoksága közli: A Kaukázus északnyugati részén szívós hegyi harcok folynak. VA Te­rektől délre a hadsereg és a fegyve­res SiS kötelékei a legkedvezőtlenebb időjárás és terepviszonyok között el- j foglalták az egyik fontos olajtidé- j ken lévő Malgobek városát. Malgo- bek város elfoglalása után a német j kötelékek még tovább haladtak elő­re s kísérőd ökk el, aknamezőkkel megerősített magaslati állásokat foglaltak el. A doni arcvonalon magyar, olasz és román csapatok védoharcokat folytatnak azok ellen az ellenséges előretörések ellen, amelyekkel a bolsevisták Sztálingrádtól el akarnak vonni német erőket. Ezért a doni arcvonalon folyó helyi jellegű csatározások nagyobb jelentőségűek. Ma­gyar, olasz és román egységek többizben visszautasították & bolsevis­tákat Sztálingrádtól 'északnyugatra a körülzárt ellenséges erők köré vont gyűrűt szorosabbra zártuk. Harcire­pülőgépek október 6-án több hul­lámban meglepetésszerü mély táma­dást intéztek ßztalingr adtál keletre bolsevista repülőterek ellen, ame­lyeken igen sok repülőgép volt. A repülőgépeket súlyos bombatalála­tok érték. Igen sok gép megsemmi­sült, vagy hasznavehetetlenné vált. A harcirepülőgépek támadásét va­dászok biztosították és mély táma­dásaik során tüzeltek a repülőterek berendezéseire. A tartályokat ért ta­lálatok több nagy tüzet okoztak. Va­lamennyi repülőgép sértetlenül visz- szatért támaszpontjára. A PRAVDA SEGÉLYKIÁLTÁSA SZÓLTA, október 8. (TP.) „Több safcnet a szovjet haüüiak, mert szén nélkül a gyáraik < megálljnak és a szállítás megakad“ — ..Több ! páncélost, több gépfegyvert, több önműködő J fegyvert a frontnalk“ — ezek voltak az el­múlt napokban a moszkvai Pravda jelszavai. j Ezekhez járult a mai Pravdának uj segély- kiáltása: ..Több kenyeret n hazának és a | frontnakEzt a jelszűt a lap a kelet kolho- | szaihoz intézi. A kolbászoknak másfél mik I liárcí piudnyi szemes terményük van rakta- i ron. de ez túl kevés. Mi sem jellemzi, jobban j a Szovjetunió általános helyzetét, mint a • Pravda szakadatlan segélykiáltása: nincs | pénz, nincs kenyér, nincs fegyver. Ezzel j szemben annál több szava van a szovjetorosz propagamciafönöknek, a zsidó Losovszkynak és elvtársainak. Németország azonnoSI megtáma­dását követeli szövetségeseitől a Szovjet „Ä győzelmi kilátások tá;o~i messzeségbe tolódtak" — íf ja a Times moszkvai iád ősi tája Genf, október 8. (MTL—DNB.) Stanley északamerikai nagykövet- nek Sztálinnál való megbeszélései­vel kapcsolatban a Times moszkvai tudósítást közöl, amely szerint Moszkvában bíráló megjegyzéseket lehet hallani, hogy sem az aim erikái, sem az angol hadianyag mennyisé­gét és minőségét tekintve, nem felel meg a várakozásoknak és az ígére­teknek. Különösen hangoztatják ez­zel kapcsolatban a repülőgépszáUit- mányok késését. A Szovjetunió ma­gatartását a külföldön félreértenék, ha nem látnák meg, hogy a dologi segítség kérdését és a má­sodik arcvonal kérdését a Szovjet­unióban ugyanannak a kérdésnek tekintik. A Szovjetunióba irányuló szállítá­sok terén a késlekedés még jobban fokozná azt az erősen elterjedt be­nyomást, hogy a szövetségesek em­beranyagjukat ás fegyvereiket taika- rékosaiL tartogatják későbbre, hogy „Európa jövőjét megtárgyalhassák“. Ez nemcsak az atlanti okmány alá­írói közti szövetség szellemével el­lenkeznék, hanem el sem érhetné célját, mert Moszkvában nem hiszik, hogy a nyugati hatalmak egyedül le­győzhetnék Németországot, A -Szov­jetuniónak természetesen az az óhajtása, hogy, a szövetségesek azonnali támadást szervezzenek Németország ellen, ami olyan erős legyen, amennyire csak lehetséges, hogy ők „keleten betölthessék szerepüket“. A Szovjetunió magatartásának he­lyes megítélése szerint figyelembe kell venni, hogy a szovjetlakosság csaknem egész éven át azt hitte, hegy a győzelem 1942-ben elérhető. A Szovjetunió lakossága előtt — ír­ja végül a tudósítás — nem kétsé­ges, hogy a szövetségesek vétkesek I abban, hogy a győzelmi kilátások távoli messzeségbe tolódtak. AZ USA SORSA ÖSSZEFÜGG A SZOVJETTEL GENF, október 8. (MTI. DNB.) New- yorkr jelentés szerint az Egyesült Államok sajtóját erősen foglalkoztatja Sztálin kö­vetelése, bogy azonnal alakítsanak máso­dik arcvonalat. A Washington Post —■ Roosevelt lapja — azt írja, hogy Sztaün mindig követelte a második harcteret. Ez­zel szemben az amerikai közvélemény még mindig nem értette meg, hogy az Egyesült Államok sorsa a legszorosabban összefügg a Szovjet, sorsává1.. A Szovjet ellensége a mi ellenségünk — hangoztatja a lap — és a Volga már nemcsak orosz folyó és nemcsak a Szovjet sorsát, hanem . « mienket is hullámain hordja. Japán a „második arcvtmalról" TOKIÓ, október 8. (MTI. DNB.) Sztá­linnak a második arcvonail megteremté­sét sürgető felhívásával kapcsolatban a japán kormány szóvivője kijelentette, hogy Japánban már régóta számítottak Sztálinnak erre a lépésére. A szóvivő an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy Sztálin bizonyára legbelsőbb sugallatá­ra állt elő ezzel a követeléssel, mivel jobban ismeri saját országa helyzetét áll/amminiszter felesége szombaton délután repülőgépen Budapestre étkezett. A repülő­téren a miniszterelnök felesége, Kállay Mik“ lósné fogadta. Látogatása magánjellegű volt, é3 azt a magyar főváros és a vidék megte­kintésére használta fel. Budapesti tartózko­dása alatt a miniszterelnök szükkörii ebéden Iá lila vendégül. A német ál lám miniszter fele­sége a menetrendszerű gyorsvonattal utazott el. Búcsúztatására megjelent Kállay Miklósáé és Bárcziházi Bárczy István államtitkár. A légitámadáséig által károk megtérítés© KOLOZSVÁR, október 3. Általában véve háborús, akár légi támadásból is eredő károk biztosítását a biztositó társaságok nem vállalják, de nem iis vállalhatják., mert teü- jssséggel bizonytalan a kockázat mértéke és igy még a biztosítási dijak nagysága sem tisztázható.Az angol hányd vállait ugyan p békében háborús kockázatot, rendszerint há­rom. de legfeljebb bat hónapra és ilyen esetben a dija kait a helyzethez, kilátásokhoz és a megjelölt területhez mérten Állapították meg és az eglélszeh rövid lidőre szóló meg­hosszabbítás is a körülményektől függött. Ki“ tört háború esetén már a Lloyd sem foga­dott el biztosítási ajánlatot, az egyetlen ága­zat, amelyet háború esetén ás fenntart min­den biztosító társaság, a szákitmánybizíosi- tás, melynek dijat azítán a kockázathoz Iga­zodnak. Nagyon érdekes és fontos körülmény, hogy az élet- és balesetbiztosításnál a leg­több biztosító, természetesen a magyar tár­saságok is, vállalják a háboms kockázatot, még pedig aránylag egészen mérsékelt díjért, bár uj biztosításoknál, ez már magasabb. Ná- tanik a kormány rendelkezése fo-lytán min­den életbiztosításra kiterjed a háborús koc­kázat, melynek dija 6 ezrelék, de ennek be­szedési időpontja még függőben van. Erről valószínűen a kockázat kialakulása irtán döntenek, vagyis akkor, amikor a biztosítók­nak már olyan szilárd kalkulációs alapjuk lesz, amely lehetővé teszi, hogy minden ese­dékes biztosítási összeget a legkisebb fenn­akadás nélkül kifizethessenek. Ezeken kívül a háborús 'károk szempontja“ ból bárom főcsoportot kell figyelembe venni: a lakóházakat, a lakásokban lévő és más ter­mészetű ingóságokat, valamint az ipari célo­kat szolgáló ingatlanokat és az azokban fel­halmozott javakat. A lakóházakra vonatkozóan úgy Németor­szágban, mint Olaszországban az önbiztositás terve merült fel. Lényege az, bogy egytegy^ város területén a lakóházak tulajdonosai, akár állami beavatkozás alapján, akár ön-' kéníes tömörüléssel biztosítási alapot terem­tenének. melybe a jövedelmezőséghez igazodó dijakat fizetnének be. Az alapból elsősorban rögtöni segélyt adnának, amellyel a romok eltakarításához, a bontáshoz, vagy a további; károk megelőzéséhez szükséges összeget fe-; demék, A kár egészben, vagy részben való megtérítése az u. n. kirovó rendszer alapján történnék, melynél a hozzájárulás kulcsa szintén a tömörülésbe vont ingatlanok jőve-, delmezőségéhez igazodik. Az erre vonatkozó tervek felszínen vannak ugyan, cie a megviu lós'itásig nem jutottak el. Nagyjában hasonló, tehát önsegélyezésen alapuló tervek vannak a lakásokban lévő éa más természetű ingóságokban esett háborús károk megtérítésére is, Németországban tisz­tára szociális célzatú segélyakció folyik, amely az elpusztult és jegyhez kötött köz­szükségleti cikkek pótlását megfelelő utalvá­nyokkal lehetővé teszi. Az elpusztult vagy megrongált iparvállalati károk megtérítésére színién nem alakult ki konkrét terv, de a megoldás módozatainál' már lényegesen eltérő alap elvek kerültek elő­térbe. Ezeknél mérlegelik a nemz étvágyon és a nemzeti jövedelem kiesésének erőteljes ellansiiT.íyozását és az önsegély a károk meg­térítésének csak együk része. Az eddigi el­gondolások az egész gazdasági élet egyetemes érdekeit tartják szem előtt és ennek kapcsán általános teherviselés bevonását tartják szük­sége snelc. Egyelőre mindenült. lehat náüunk is e^ik a lehetőségek és az ezekhez igazodó módszerek, megvitatása folyik. SZTÁLINGRÁD OSTROMA

Next

/
Thumbnails
Contents