Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-05 / 225. szám
2 ELLENZÉK 19 2 2 o k I 0 ft • r 5. Rajnay Sándor műszaki felügyelővel a kolozsvári Nemzeti Színházban a színháztechnikai üzem teljes gözii munkái a közben Mi történik előadás közben a rendezöfiilkében, a zsinórpadláson és a reflektorok sokemeletes tornyában ? KOID/S\ ÍR októl,er (Az, KJcn/ek munka társa lók) Gst-ugők berregnek, a karmester jelt ad a fügéiül \húzónak. Mal szik a fény a nézőtéren, mar csak a |»a- IhkU ok ..milánói \ilágitása" lényük |>ii-o- '-an *s titokzatosan. aztán kihuny ez a F« uy is. megszólal a írni', IVlhuzódik a függöny. k zdődik az előadás. \ közönség lnvk'tvk dkozik cgv egészen más a Jágha. lát mást. mini azt. ami a színpad nég\ szögiben a sznuo t.lölt történik. S ugyanekkor mint cg> hatalmas. lioaiyoiuU gépezet. működik a színház technikai b<‘ rendezése, 'ezer olyasmi történik azok mögött a lűzonyos kulisszák mögött, amiről a közönségnek tudomása nincs, de ami életfeltétele a jól pergő előadásnak. Ha csak egyetlen kis momentumba Inba csúszik be. tönkremegy a jelenet, az előadás, l’gy kel' itt működnie mindennek. mait egy gyárban, hibátlanul és tökéletesen. Sok sok embernek feladata ez. hogy igy j is történjék minden, hogy a legkisebb za- ! a aró körülmény se csináljon fennakadást a nagy munkában. A színház műszaki szemé vzete áll őrt a szórakozásnak ez alatt a pár órája alatt és végzi névtelen katonaként nehéz, felelősségteljes nagy munkáját, anélkül, hogy azok a bizonyos lef.ektorok egv pillanatra is rávetödné- nek. Rájn-ay Sándor műszaki felügyelőnek irodájában barna munkaköpenyt veszünk utcai ruhánk fölé. mert olyan ulra indu' Műnk, ahol könnyen összepiszkolódhat az ember. Akárcsak egy gyárban, ahol olajos gépek, huzalok és motorok között nem tawáeso-s ruhát védő köpeny nélkül sétálni. A színpadon Legelőször a színpadra megyünk. Szilágyi Lajos színpad írre ster birodalmába, Rajnay Sándorral, aki kis tolvajlámpájá" Aal vezet át e Színházi labirintuson. A megszokott és mégis mindig érdekesnek ható kép fogad: tiiUruhás táncosnők, jelenésükre várakozó, a közelségben festelt arcukkal különösnek ható színészek, rendőr és tűzöl ló. s az ügyelőpult ezer csengőjével. Itt van felettünk a világosító pad. a szabályozó-kezelő fülkéje, ahonnan a fények hatását, erősségét szabályozzák. A két szahályozókezelő: Maraszlosr Béla és Füzeissy István. Hátrább megyünk, mialatt a színpadon a táncoskomikus és a Szubrett duettjüket éneklik s itt egy sor kékesfényii villanykörtét látunk. amely elválasztja a színpadon látható Balatont a színpadi égbolttól— Ez a világítási trükk array aló, — mondja Rajnay Sándor, aki szakértője, tudósa és professzora minden szinháztech" nikar kérdésnek — hogy a két díszlet ne folyjon egybe, hanem meg legyen köztük a természetesnek ható választóvonal. A színpad két oldalán hét, hétméteres, hatalmas torony, minden emeletén reflektorokkal. Ez a tornyos megoldás egészen újszerű, s általában élmondhatjuk, hogy a kolozsvári színház technikai berendezés tekintetéhen egyike Európa legmodernebb színházainak. Ezeket a reflektorokat egy olasz gyártmányú gép szabályozza, melyet a Luce. ..Applicazione electrice di Milano“ gyártja- Tizenegy darab ilyen ,,trafó" ja“ van a színháznak. Vetítőgépe is a 1 gmodernebb, ezekkel vetítették az Ember tragédiája minden egyes hátterét. Itt van a színpad egyik szé.én az évvég! záporpróbát szabályozó gép, amelynek megnyitásakor valóságos felhőszakadás zudul a színpadra. Nyolc köbméter víz van ugyanis a szin pad felett. az esetleges tűz eloltására■ A kiürült víztartály azután automatikusan telik meg újra. — Emeletre, vagy a pincébe? — kérdezi Rajnay Sándor. — Először a pincébe — kérőn Gépek birodalmában a színházi alagsorban Most van aztán csak szükség a tolvaj' lámpára. Sötét folyosókon éy titokzatos vasajtókon át, amielyekzhez Rajnaynak egyetlen, mindent nvitó kulcsa van. juhok először a szinház legmélyebb pontjára. Ili \an a vasfüggönyén! h> szőke ze|, nine \e| l90H-bnn szereltek lel <-s ma is \ iznyomással működik M«sl azonban, a színház nagy reno\ákisí munkáinak során. íz is uj dugattyúkat kapuit, h uj ben gert. Egyébként most ill. a süllyesztő alatt vagyunk, hang sem hallal zik ide. Rövid betonoszlopok közöli járunk, majd fo jutunk magái)? a siülyi szlöbe. Hl vau az n kr szülék, amely tűzrendésze ti szempontból egyike a legfontosabbá Imák. Ha Híz ütne l:i a szin pádon. n készülék■ husiin szét nyit ja a zsinór padlás tetejét, ahol eltávozik u füst. \ színpadi siilly szlő egyébként nemcsak arra a aló, hogy a régi darabokban gyakori szeri plő-oGiil ye.szlésf kot végez /e. I Pillangókisasszonyban például a süllyesztőből jönnél, fel a szereplői; a szül pudra és ezzel azt az illúziót kellil;. minţim völgyből jönnének felfelé. Mos| már a zenekar alatt járunk- Ez a színház legideálisabb le goi la1 mi óvóhelye, mert négyes tetőzöl van most a fejünk jő' lőtt. Me'i*g helyre érkezünk. Ez a kazán- ház. ahonnan a szinház gőzfűtését irányítják. Itt rengeteg ki- és nagy csapot tahi lünk, amelyekkel tökéletesen szabályozza a fütő a színház egyes helyiségeinek fűtését. Tetszés szerint csökkentheti, vagy erősítheti a nézőtér, az ö tűzök, vagy az irodák hőmérsékletét, s ha valahonnan, például valamelyik öltözőből panaszkodnak. hogy tuaneleg vagy tud)ideg van, pillanatok alatt segítenek a bajon. A fő- gépész neve; Piros Lázár. Itt is. mint iiinidcuütI, telefon van. inind' id i mindenkivel azonnali ösv/.eköt felé M lakiHiat. Most a nézőiéi a'a 1.1 járunk, alacsony traverzek koz,oil Ez is igen «'idek's. Rd liuöiíjloi ul s obétlynz Imi jól át ti levegő miniül. liz n szellőzőnkön, nhotmau min dig friss levegő éirundil; fel a nézőt erre. Keletiünk emberek ülnek, a likacson, négyszögletes szellőzöaknákon egv-egy Iá hat is láthatunk. Jaj kapja el a lámpáját llajnay, a szinház népszerű Samuja“ . fel ne világítsak. Igazán nem akarok indiszkrét lenni... Itl van a rád'róerősitö és rádiéiközvelilő berendezés csőhálózata is. Kanyargós utón jutunk n gépterembe. A rengeteg gép közölt ül szürke munlearu" hajában a gépész és figyel. Mindenül) h(V Iái fejes figyelmeztető int arra. hogy a vezetékei; érintése élet veszélye* Három, hűlni más motor fejlesztő az egyenáramot n gépteremben. Szósztiz Volt egyenáramot fejleszt a gép a vt lilöbereiidezés részére s itt van az egész épület főkapcsolója, amelyet ha el fordítanánk, sütői ség borulna az egész Szinh ázé pillét re. Azonban arra is gond volt a világítási berendezésnél, hogy ez még rövidzárlat esetén se fordulhasson elő. Az ármn kikapcsolódásánál1 ugyanis n\il ómat ikusan felgyulnak a nézőtéren a kis, lei járatokat matató lámpák. Éhben az úgynevezett vészvilágításban inimicalmegtalálja a szabadba vezető ajtókat. Kiíiiin kapcsolók szabályozzál; az összes irodák, öltözők és helyiségei; világítását. A szomszéd teremben ismerkedünk meg a felhőgéppel. Egy üvegkorongon ujjal odamázolt ..pacaikból“ lesznek lassú forgatással é* világítással azok a szépen úszó felhők, amelyek olyan hatásosak. Az Aidában megcsodált úszó Nílus vize nem más. mint vékonya átmetszett, ellentétes irányban mozgó rézlemezek. Bt csüng egy nap is a fejünk fölölt. Kicsi és hideg | és milyen illúziót kelt mégis, Akárcsak színpadi testvére, a hold. Fenn, magasan a színpad Az alagsori látogatás lilán sok-sok icp* cső és a zsinórpadlásra érünk. Itt Papp Géza zsinórmester dirigál. Éppen szünet van. alattunk mint hangyák, olyan kicsik a villa mayors an dolgozó díszletező munkások. Mellettünk. mögöttünk és előttünk kötelek és drótkötelek úrié ü tömege-, ezeken eresztik és húzzák fel a díszleteket, csillárokat, eg t és tengert, íme — mondja Rujuav Sándor —, a színházban a fák sem a földből nőne];, hanem az égből . . . Csakugyan, most ereszkedik le a színpadra egy hatalmas zökWombu fa. Alul elkapják, pillanat alatt lerögzítik, mialatt a többiek kis falusi házat erősítenek az oldal díszlethez. Ezalatt a háttérben különös kékesfényii lámpákat gyújtanak meg. — Miért gyújtják már most meg a lámpákat? — Azért, mert ezek úgynevezett h" gany gőzt ám pák és h'öriil belül tíz perc kellf j amíg átmelegedne]De akkor aztán na- > ayon hatásosai;, velük nyerjük azt a gyönyörű mélykék égboltot. Szabályos ultra- ; violettsugaru lámpák -ezek. Nézze azt az ugyreevezet ..körhorizontot“, az is érdé" kés. Szemesé^ anyagból Aran rajta a festék, hogy rÚA-jlágitáskor árnyfészkek képződjenek benne. Ez aztán hihetetlen távlatot mutat a Színpadon. Ezalatt csigapad huzza fel és le a lám’ pionokat. díszleteket, s odalenn az előbbi lerem falusi képpé változik. — Hány emeletes ez a színházépület? — kérdezem, mert megdöbbent, hogy mi* lyen magasan vagyunk, pedig ez nem is az épület legmagasabb pontja. — Körülbelülii nyolc — feleli vezetőnk. Lefeve megyünk, a rendezőfülkébe. Útközben megnézzük az úgynevezett „szélgépet“, amely' két nádpálca súrlódásával csinálja a viharok félelmetes zenéjét. A rendezőfülkében A nézőtér leghátulsó pontja ez, zárt, kicsi hely, amelyet nem is veszne]; észre a nézők. Teljesen modern rendszerrel. Itt rádióerősítő berendezésen le tehet hallgatni az egész előadást, mialatt az üt tartózkodó, távoli, éles és filmszerű képet kap a színpadról. Bánfiidy Lajos fövi* lágositó van itt ebben a percben, ül a mikrofon előtt és utasításokat ad; — Egész lassan állítsd be az Orpheus- Idát . . . Ügy ■ . . Most a hetes Hlát. Jól van. fíandi, húzd vissza a csillárt óvatosan. Nagyon lassan . . . Jól van . . • Most egyes lila a szólótánccsokra. Igen, ez az... A színpadon hat táncosnő a háttérben, három rózsaszín, három lila fényben, elől két szólótáncos. Nem is tud róla senki, hogy iunen a háttérből irányítják mikfonou keresztül a fényeket, a világítási effektusokat s a vetitettképeket is- A 100 Amperes vetítőgép diapozitiveket vetít a. színpad hátterére. Berreg itt is a telefon, Rajnayt keresik. Nyugodtan lehet beszélni, nem hallatszik ki a nézőtérre. Taps hangzik fel, a táncosnő sűsszajön, hajlong, mosolyog. A 'legmodernebb A'ilá- gitási berendezés ezer technikai trükkje közöli, amelyet iynen irányit egy hang a mikrofonon keresztül. Kicsit szédülve*, kicsit fáradtan ni?' gyünk újra vissza az irodába, ahol á légoltalmi elsötétítésre ad utasításokat Rajnay Sándor, pedig még csak esti hét óra. Nem csoda. A színháznak pontosan ezerkétszáz ablaka var . • . Marton Lili Olcsón és fát vásámtttat Sebestyén Testvéreknél kész fárfípuba és uriszabáság Wesselényi Miklós-utea 4k sz. jf árdrágítók a törvény előtt KOLOZSVÁR, id'óhn i. <' /. EH inunk»társától.) A knW'.-vari töl \ uy zél ii/‘sorabirótfáí?.! /.ninlrati *-11 .rrdiagi lasi ügyel le-ii a I.ÖM.tk c/.« Í|*T:L'-ko| ho/. la: Kocsii (largely né szamosi a. v r földmű' vesasszonyl, aki y tehéntej literét múlt év júliusától ez év március l-ig dó—10 fillérért árusította, egyhónapi fogházra o egyévi jogvesztésre, Ítélték. Horváth András mérai földművest, aki ez < v ír-ü marjában 22 liter JdfölözÖtt tejet 10 fd Jérért adott H iLlcrenként, egyhónapi í házra, 100 pengő pénzbüntetés/•- é# eg\ évi jogvesztésre ítélték. Kovács Lojoi Mussolini úti Inai test. aki mull ív os/éi nagyobb mennyksé^ii hentesárut drágábban adott el, 500 pímgő pénzbüntetésre it éltéit. Tamásán A űréi né kolozsvári asszonyt, aki mult év /nyarán a tehéntejet 34 ló fillérért adly. 100 pengő pénzbüntetésre, Csukás Mihály né hóstáti a-/' szonyt, aki egy pár tyúkot ló pengőért adott él 50 pengő, Komjátszegi Géza t< r• tilárust. aki tavaly nyáron gyapot árut csak selyemmel együtt akart kiszolgálni. 100 pengő pémzünfcetésre ité-lték. — Bóra György náilasker-ndi iJ!etőo<':gü iöl/lrriű- \rest, aki három Acko zabot vékánkéul ]!! pengőért adott el, egyhónapi fogházra es egyévi jogvesztésre, Szűcs Traján lozsár<*i földművest, aki a tojást szombaton regg''’ 30 fillérért árulta. 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte a törvényszék. Valamennyi fielet jogerős. Asszonyok a “ Menekült magyarok emlékkönyve Finom, rendkívül ízléses könyv hagyta el a napokban a sajtót. A terjedelmes, 221 oldalas mii felöleli az 1940-es év őszi hónapjainak minden mozzanatát, elsősorban a menekültek életét. Izzó dramaisággol elevenedik meg a bécsi döntés utáni idő egész mozgalmassága és az odaát maradt magyarok tragédiája, menekülése s az a káháriás ut, amelyet uj otthonukig megtettek-. Magyar uriasszonyok szívül; sugallatától, lelkűk jóságától indittattvci. bizottságot alakítottak Budapesten, amely bizottságnak az volt a célja,' hogy a me- neld'dt magyarokat megsegítse. A mozgalom. amilyen gyorsan megindult, ugyanolyan gyors eredménnyel is járt. Rövid idő alatt hatalmas, lelkes női tábor gyűlt össze, s két részre oszolva, a Nyugati és a Keleti pályaudvarén ütötte fel ,.főhadiszállását'‘ a két asszonycsoport. Innen l:apta a címét a könyv is: ,,Asszonyok a vártánS a bécsi döntés után egymásután futottak bé a vonatok Budapest két nagy pályaudvarára. Ontottál: az idegen uralom alatt maradt Délerdélyb&I elmeneküld. sokat szenvedett, sok viszontagságon átment asszonyokat, férfiakat, gyermekeket. Melyen jóleső boldogság is volt számukra, hogy amikor megérkeztek Budapestre, nem voltak egyedül, magukra hagyatva, hanem már várta őket az a lelkes uriasz* szenyokból alakult bizottság, amely min1 denben gondoskodott további sorsukról, elhelyezésükről, kenyerükről és arról, hogy a menekültek meleg otthonra találjanak. Ezeknek a napoknak történetét, színes, meleg, de egyben néha drámaian szomorú hangulatát tárja fel a menekült magyarok emlékkönyve. Minden fejezet egy-egy külön epizód, amelyből megrúzóan tárul elé ni; az a részben boldog, másrészt pedig megkönnyezfetöen szomorú időszak-. Testvéri meleg szeretettől indíttatva álltak ki a vártára Budapest úri asszonyai, hogy a menekültek sorsát igaz szeretettel irányi!- sók. S ez a könyv, amelyet most megírtak, amelynek minden külön fejezetét személyes élmények alapján irtuk a menekülteket segélyező női bizottság tagjai, nemcsak mint olvasmány érdekes és lebilincselő, de egyben értékes történelmi dokumentum is — talán örök időkre. És az is milyen nemes, mennyire igaz, emberbaráti cselekedet, hogy minden egyes eladott példány árúból támogatásra szoruló menekült kis magyar gyermekek iskoláztatásának költségeit fedezik. Üdvös volna, ha ez a valóban gyönyörű kiállítású és tartalmában is rendkívül értékes emlékkönyv minél nagyobb példány számban kerülhetne forgalomba és fogyna el. A könyv mindenesetre megérdemli, hogy ott legyen minden tehetősebb magyar úri család könyvespolcán. (g. a.)t