Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-30 / 246. szám

19 4 2 október 3 0ELLENZ

5

kA. zsidókérdés Magyarországon

meretten tettesek munkája közlxm meggyilkoltak. A. zsidóság keze mindenhová elért.

Ilyen bekő társadalmi helyzetben került bele Magyarország az első világháborúba, amelynek eredménye a trianoni megcsonkiAz Erdélyi Páti kolozsvári tagozatának 1942. oLt. 2/*i előadására irta • dr* Páll György, az Erdélyi Párt országos központi főtitkára

A A zsidókérdés nem. egyeben' és nem is a ■ ßagsgnagyobh sorskérdése a nţai Magyaronszág- •deak, de mindenesetre a legfontosabbak és a iiiají,^sürgősebben megoldandók közül való. A ya.Giagy magyar sorskérdések után véleményünk aws^er.int nyomban a zsidókérdés megoldása T'>yöaövetkezik. aminek megtörténte igen előnvö- 1 «aen fogja befolyásolni. Magyar-ország szoctá- "rt Ras rendjét és nyugalmát. sA Az erdélyi magyar nem gyűlölködő ternié- .'Jemet. A zsidókérdést is szenvedélytől rnenle- noen, tárgyilagosan szemléli és kívánja raeg- iiahlSWiainii!.

A A zsidóság legelső történelmi érintkezése a ^^magyarsággal már igen érdekes és szinte kor- raas.'zerü mementó a számunkra. s3 Ezelőtt egy évezreddel és félszázaddai, 890 ircözörül a Fekete-tenger melléki átmeneti ma- myşyar hazában, pár évvel a hoanfogjüalás' előtt, >d i bét magyar törzshöz csatlakozott a kabar wanéren ismeretes nyolcadik rokon törzs, az ■ßaÄba. Bors és Őrös ur nemzetségek ősei, akik m a mai Borsod és Abauj vármegyék területén y>i telepedtek le, de e csatlakozásig a Volga tor- dokolatáná! elterülő, egykor haíá'mas kazár bi- iiboTodalom népei voltak. A kazár fejedelem és 3 ia kazár előkelőségek idők folyamán a dé- fd-debbről beszivárgó zsidóság hatása és hefo- ifi'Myáaa alá kerültek nemcsak szellemben, de liAwailásilag is zsidók lettek és elszakadtak [jsoaéptömegeiktől, amelyekből a katonaság rno- ifidbamedán volt. a pusztákon vándorló törzsek JOqpedig. köztük a mii kabar rokonaink, az ősi nottermészeri vallás hívei voltak. A zsidó be- 'olfo'yás megbomlasztotta a kazár birodalmat és 1 oe bomlás egyik jelenségé volt a kabarnak ne- tarvezett törzs lázadása, elvándorlása és a bét mama gyár törzshöz való csatlakozása..

A következő történeti adat már a tizedik ;xaSzá?adból származik, pontosan 965-ből, ami- ozíkoris Jákob fia, Abrahám afrikai rabszolga- aví kereskedő .1 prágai vásáron járt Csehország- cdban és feljegyezte, hogy — amint Homan—< s2 Szekfii nagy történeti müvében olvashatjuk —••— ott találkozott a magyar földről r abszol- s:° gákai hozó zsidókkal. Ebben az- időben tehát n a magyarok közt élő zsidók rabszolgakeres- 33Í kedők voltok, de nyilván az ősi faji mental i- ut tósnak megfelelően minden más egyébbel 'Is A kereskedtek.

Magyar szemmel nézve valami rokonszen- v vesén nem viselkedhettek, mert már Szent d István királyunk és I. Béta király ta törvé- u nyékét hozott ellenük; utóbbi vasárnapról a szombati napra tette át az összes vásárokat;.

Szent László királyunk erélyes és mai fel- ; fogásiunk szerint is igen helyesnek tartott tör_

? vényeket hozatott ellenük 1092-ben, tehát éppen 850 évvel ezelőtt a szabolcsi zsinaton, eltiltván őket a kereszténvekkel való házasságkötéstől és keresztémv szolgák tartásától. Az 1941. évi XV. t. c.-nek, a közelmúltban nagy port felvert fajvédelnii törvénynek tehát ugyancsak régi előzménye van, mélyet az Árpád-ház legkiválóbb katona-királya., Erdély védszentjo tartott szükségesnek meghozni, aki talán ez okból is indokoltan díszíti az Erdélyi Párt közismert jelvényét.

A keresztes háborúk idején részben vallási okokból, részben gazdasági okokból: a zsidók uz-sorásikodásai miatt nagy zsidóüldözések törtek ki Németországban és Csehországban, ahonnan tömegesem menekültek a zsidók Magyarországra. Itt Kálmán király megengedte letelepedésüket, de csak a püspöki városokban, ahol erősen szem előtt voltak és könnyebben lehetett működésűket ellenőrizni. Nyugaton a rabszolgakereskedés íizése miatt is általános volt elbenük a felzúdulás. Kálmán király szigorú formaságokhoz kötötte a keresztények és zsidók közötti kereskedést.

Hl. Béla király idejében, a tizenkettedik század végén a magyar, impérium soka nem látott virágzásnak indult s a magyarság lé- lekszáma ebben az időben egyenlő volt a francia és az angol lakosság számával. A nagy király azonban zsidóknak és mohamedánoknak adta bérbe a.z úgynevezett regállókat. a pénzverést a vámokat, az adók beszedését, .aminek néhány esztendő alatt, halála titán, súlyos következményei tettek. A magyar pénz elértéktelenedett, a magyar köznép súlyos helyzetbe került:. A nemesség, majd a pápa fellépésére 11. Endre már kénytelen voLt komoly rendszabályokat hozni a zsidók eS'em, eltiltani őket a pénzverdéje, sókamarák és vámok bérletétől és kezelésétől és kötelezővé fenni reájuk az úgynevezett zsidójel — a bai' mellen viselt kerék-alakú vörös jelvény *— használatát, amelyet az 1115. évi latéra ni zsinat, rendelt el, bizonyára alaposan megfontolt okokból. A zsidóság ősii fegyvere: a megvesztegetés azonban már ebben a korban •fa nagy szerepet játszott és miután Dénes nádor és Miklós tárnokmester (tehát a mi- nfaziereinök és pénzügyminiszter) a zsidók zsebében voltak, hamarosan újból kezűikre kerüli a pénzügyigazgatás, amelynek révén Virtáisi karakómra tettek svert.. Keresztények- ,

kyl házasodtak, közhivatalokat foglaltaik el és ezeken keresztül támadták az egyházat és a kereszténységet. A pápa közbelépése szüntette csak meg ezt a tart hatatlan helyzetet.

IV. Béla kezdetben a legnagyobb szigorral lépett, fel a zsidók ellen, de n. tatárjárás után az uj Országép it é s néj, nem tudta nélkülözni a zsidók, anvagi erejét, aminek ellenében, aztán jelentős engedményeket volt kénytelen nekik adni. Lám. semmi sem uj a nap alatt: a trianoni katasztrófa után az 1920-as évek mennyi hasonlóságot mulatnak ehhez ia korszakhoz!

Róbert Károly ismét kivette a zisiilók kezéből a pénzügyi hatalmat, de autonómiát adott, számukra, Fia, Nagy Lajos idejében újból nagy hatalomra jutnak ,a zsidók és előkelő körökben a hitbeli közömbösséget szítják. Nagy Lajos 1365-ben a zsidókat kiűzte az országból, de vagyonukat nem vette el. Pár esztendő mulva azonban megint itt voltak.

Zsigmoud, Albert, V. László, II. Ulászló, Mátyás király, és II. Lajos király törvényeiben, majd később a Habsburgok törvényeiben és rendeletéiben Js számos rendelkezés foglaltatik a zsidók által viselendő megkülönböztető jelről, az úgynevezett sárga főéiről, magasabb megadóztatásukról és számos, rájuknézve kedvezőtlen megkülönböztetésről.

A török uralom aíkatt délről jöttek be török támogatással nagyobb számban spanyol zsidók. Erdélybe Bethlen Gábor fejedelem engedte be őket. Itt leginkább borkereskedelemmel foglalkoztak. 1668-ban telepedett le Erdélyben az első zsidó, aki korcsmáros volt.

A zsidók uzsoraüzleteiie jellemző adalék, hogy Zsigmoud király idejében törvényesen megengedték számukra, hogy 100 dénár kölcsön után hetenként 2 dénár kamatot vegyenek, ami évente 104 százalék kamatot jelent.

A mohácsi csata után 1526-ban a Zápolya Jánost királlyá választó székesfehérvári országgyűlés elrendelte a zsidók kiűzését, a ma« gyár nemzeti párt tehát zsidóellenes volt. A zsidók erre természetesen mind a Habsbur- goik pártjára álltak és Habsburg Ferdinand pártfogása révén meg is maradhattak az országban.

A XVII. században II. és III. Ferdinand idejében kizárták őket a harminoadok és a vámok bérletéből.

A XVIII, században Mária Terézia türelmi adó fizetésére kötelezte őket, eltiltotta attól, hogy a városokban, továbbá egyes megjelölt országrészeken — igy Baranyában és Hevesben —■ letelepedjenek. Ha a zsidó más városba mjent, vámot 1 tellett fizetnie.

1720-bau volt Magyarországon az első hivatalos népszámlálás, amikor is az ország hét és félmilliót kitevő lakosából mindössze

11.000 voll zsidó. Számaik azonban II. József engedékeny, sőt pártoló magatartása fogytán rohamosan emelkedett és 1787-ben, II. József uralkodásának hetedik esztendejében már 83.000-re rúgott. II. József megengedte a zsidóknak, hogy ta bányavárosok kivételével a városokban is letelepedhessenek. Elrendelte számukra a kötelező elemi oktatást, & lehetővé tette a gimnáziumok és egyetemek látogatását. Eltörölte a ruhajelet s megengedte számukra ingatlanok bérlését. Ekkoriban kezdődöd meg Galioiából az óriási zsidó tömegek heözöntése az országba, ami a legújabb időkig folyton fokozódott. A mult század liarmincas évei vége felé a jószándéku, a francia forradalom és a felvilágosodás eszméitől teli tett magyar nemesség indított mozgalmat a zsidók emancipációja, teljes felszabadítása és befogadása érdekében. A zsidók száma 1805-ben az országban már 127.000, 1840-ben 241.000, 1850-ben — a szabadság- harc után — 366.000, ami már az ország lakosságának 2.8 százalékúit jelenti, 1870-ben

550.000 (3.6 «százalék), 1890-ben 713.000

(4.2 százalék), 1900-ban 831.000 (4.4 százalék) és 1914-ben 935.000.

Az 1840. évi 39. t. c. már kimondta, hogy a zsidók a bányavárosok kivételiével mindenütt szabadon lakhatnak, gyárak létesítéséi, kereskedés folytatását, ipar üzését szabaddá tették számúikra.

1846-ban L200.000 forint váltoág lefizetése után eltörölték a zsidók türelmi adóját. A .szabadságharc végén, 1849 juliius 28-án a szegedi országgyűlés kimondta ,a zsidók teljes egyenjogúsítását, azonban a magyar ügy bukása miatt ennek kivitelére még nem került sor.

Az abszolutizmus alatt az 1848 előtti helyzetijén éltek, tehát közhávatatoiokok nem leheltek, vámokat nem bérelhetlek, a hegyaljai szőlőikben nem vásárolhattak ingatlant, a céhek tagjai sem lehettek, — egyébként azonban gazdasági tevékenységüket nem korlátozták'.

Az 1860 február 18-4 császári pátens megadta számukra az általános birtokképességet, a magyar alkotmányos étet helyreálltával pedig az 1867. évi 17*.. t. c. kint,omlottá a zsidók egyenjogúsítását polgári és politikai jogok tekintetében egyaránt.

Magyarország 'liberális kormányai az egyházi részről még fennálló akadályokat is elhárították a zsidók utjából, aminek végső állomása az 1894. évi 3L. t. e. néven ismert házassági törvény volt, majd az 1895. évi 42. 1. c., mely az izraelita vallást, bevett vallassa nyilvánítóLta. A törvény indokolása megállapította, hogy a zsidók ,,rrős nemzeti érzéstől áthatva részt akarnak venni a magyar nemzeti áülam teljes kiépítésében“.

1900-ban az ország fővárosában. Budapesten már a lakosságnak 23.4 százaléka, Nagyváradon 25-8 százaléka. Munkácson 45 «százaléka zsidó volt —■ de ezek az .'irányszámok korántsem tüntetik fel a zsidóság igazi erejét és befolyását, amely a századfordulón immár szinte korlátlan volt úgy politikai, mint társadami, művelődési és gazdasági téren egyaránt.

Hogyan hódította meg a zsidóság az orszóigot?

A XVIII, század vége óta Gallciálió’i beözönlő knlturanélküli, mohó, vad. gazdagodás! vágytól fűtött, tételes és erkölcsi törvényeket nem respektáló, szívós, roppant szapora, hihetetlenül kicsi igényű, szorgalmas zsidók legtöbbnyire mint korcsma-árendások kezdték magyarországi pályafutásukat. Minden faluban kibérelték a földesúriéi a korcsmát, ahol jó pénzért mérték az uraságtól olcsón vett bort és az általuk főzött pálinkát a szomjas, tudatiam parasztoknak. A falvak és puszták mezőgazdasági termékeit ők értékesítették. A kereskecfelcm minden haszna kezükben maradt és rohamosan gazdagította őket. Hamarosan olyan tehetősek lettek, hogy már előlegekkel, ..zöldtiitclfel“ fogtóliózhalták le a termést, a gabonát, gyapjút, bort, bőrt, ami fokozott hasznot jelentett számukra. A nemesség tealacsonyitónck találta sí kereskedelmet, a jobbágysorsban élő parasztság még tudatiam volt hozzá. Csak a városok polgársága védekezett ösztönösen a zsidók ellen, a városokban soká nem tűrték meg őket. Szó - mos mágnás és füfdesur saját birtokán azonban valóságos zsidó településeket létesített, mert hasznuk volf ti zsidók által fizetett bérletekből. 1780-ban a pesti vásáron még csupán két zsidónak engedték meg az árusítást, 1848-ban a Pesten megjelenő, egyébként a magyar nemzeti mozgalmat támogató, radikális irányú újságokból kilenc németnyelvű lap már teljesen zsidó volt, három újság pedig nagyobbrészt zsidó kezekben volt. A XIX. század második felében a bankok, a gyárak, a kereskedelem és a sajtó a mindenkori koi- mányok megértő támogatásával teljesen a kezükbe került. A szabadkőműves páholyokon keresztül, melyeket a XX. század elején már teljesen kezükbe kenteitek, döntő befolyást gyakoroltak a közéletre is. 1890-ben a bir- Lapirók 36.8 százaléka, 1910-ben 42-4 százaléka már zsidó voi'l és ez az orányszám egyre félelmetesen emelkedett. 1890-től 1910-ig a zsidó ügyvédek száma 216 százalékkal szaporodott, mig Ugyanezen időszakban a keresztény ügyvédek i’étszámemelke- dés-e csak 12 százalékot tett ki. A magyar társadalom szinte egészem vak volt a zsidó veszedelemmel szemben, az itt-obt jelentkező antiszemitákat nem tartották normális embereknek. A politikai életben is óriási hatalomra tett szert a zsidóság Úgy a kormánypártban, mint az ellenzéki pártokban — a nép-pártot kivéve — bőven voltak zsidó országgyűlési képviselők. A világháború alatt Vázsonyi Vilmos személyében Magyarország igazságügy minisztere is zsidó lelt. Közismert tény, hogy Budapest főváros igazgatása százszázalékosan a kezükben volt, azt a zsidó törzsfőnökök dirigálták a kikeresztelkedett Szabadkőműves poilgármesler támogatásávalA munkásság irányítását is a zsidóság kaparintotta meg: a szociáldemokrata párt és szakszervezetek vezetői túlnyomó részben zsidók voltak. A kulturális étet teljesen el'zsidó- so(lőtt, hiszen a napilapok, a folyóiratok, színház és film zsidó kezekben voltak, nagyon kevés kivétellel.

1899—'töl 1913-iig Magyarországról (Horvál- ország nélkül) 1,194.000 ember vándorolt kii, akikből 396.000 volt a magyar nemzetiségű. A kivándorlással 1867 óta a világháborúiig több mint félmillió szinmagyar fiát veszítette el Magyarország, figyelembe véve a vissz a- vándorlást is. Ezek helyett kapott ugyanannyi galíciai zsidót, s mindezt a jóindulatú, hiszékeny, a jövőt nem látó magyar kormányok fei'jes támogatósával történt a közömbös magyar társadalom szempláttára. Nagyon kevesen voltak, akik felemelték figyelmeztelő szavukat, a zsiidó veszély ellen, mint Hartha Miklós, az Ellenzék eimii napilapunk megala- p-itója, aki a Gaüciábó! beözönlött zsidóságnak a tévékényeégíót irta meg a Kárpátalján, vagy Egán Erle miniszteri tanácsos, a mfén- fi’ddi ko-rmánykirrsadoiíaée' vezetője akit iv

toitság ‘tett.

A zsidóság .számára az első világháború i* mérhetetlen meggazdagodást hozott.

A zsidó szabadkőműves páholyok kei’tortiek életre Budapesten a hirbedt Gabfei-kört, a kom,munistaérzelmü egyetemi hallgatók és más fiatal zsidó értelmiségiek első forradalmi irányú szervezkedésé,t, amelynek később a forradalmi események kirobbantásábán döntő szerepe volt. Ennek egyik fiatal zsidó tagja kísérelt meg még a háború alatt gyilkos, merényletet gróf Tisza irtván miniszterelnök ellen, és Tisza István későbbi gyilkosai unnék a körnek zsidó szellemisége jegyében és befolyása alatt követték cA véres tettüket, amely az integer Magyarország összeomlását is jelképezte.

Ax 1918 októberi forradalomban és az 1619 március 21-én kikiáltott p rote tárdSkla túra Aétre jövetel ében és vitelében a zsidóság szerepe közismert.

Trianon idegen járom alá hajtotta az ország területének kétharmad részét. Akik Erdélyben és a Bánságban átéltük a román uralmat, immár habozás nélkül megadhatjuk a választ, hogy a zsidóság soha sem voit magyar és sohasem lesz magyar, az mindig külön faj marad a maga ősi vallásával és különleges erkölcseivel. A zsidó nem asszimilálható.

Elenyésző csekély számban voltok egyes idősebb koroszlálybeli emberek, akik mindvégig magyarnak vakolták magukat az idegen uralom alatt, sőt tiszteletreméltó és érdemes tevékenységet is fejtetlek ki a magyar ügy mellett, azonban ezeknek száma Cyan csekély, gyermeke k már annyira nem' osztották az ő felfogásukat, hogy személyeiket csak olyan kivételnek tekinthetjük, ame> y megerősíti a fenti szabályt.

A román uralom alatt az erdélyi, partium» és bánsági zsidóság túlnyomó része rendkívül meggazdagodott. Igaz, a románok is. --Ugyanakkor a magyarok szinte teljesen koldusbotra jutottak s gyermekeik számára még a legszerényebb elhelyezkedést sem tudták biztosítani a zsidó tulajdonban tevő vállalatoknál, ahol a jól fizetett helyek elsősorban mindig zsidóknak voltaik fenntartva.

Hogy a budapesti érdekeltségű úgynevezett magyar pénzintézetek és gyárak jó fizetett ügyészei, főtisztviselői természetesen szintén csaknem mindig zsidók voltak, azon a román uralom platt ugyan váltig csodál koztunk, miután azonban a visszatérés óta volt «alkalmunk a budapesti helyzetet is megismerni, most már utólag természetesnek találjuk.

A román uralom alatt a zsidóság túlnyomó része cionista alapra helyezkedett, a fiatalság százszázalé kosan, am i a zsidó f ajá s ág és nemzetiség őszinte, képmoxtatos nélküli megvallá- sát jelenti, ami az adott helyzetben 'tatán az egyedül okos és némileg rokonszenvesnek is mondható ut a zsidóság számára.

A Felvidéken a magyar anyanyelvű zsidóság még rosszabbull viselkedett magyar szempontból, minit az erdélyi.

A Délvidéken a magyar anyanyelvű zsidóság teljesen a szerbekhez pártolt, akikkel korrupciós és szabadkőműves al apon nagyszerűen megértették egymást. Az ottani magyar anyanyelvű zsidóság mentalitására jellemző, hogy a visszafoglalás után megszervezett kormnuiibta merényletekben jel'ént ős számmaili vettek részt fiatal zsidó férfiak, sőt nők fis.

Egyébként Erdélyben és a Bánságban is a kommunista mozgalmak irányitói túlnyomó részben zsidók voltak,.

A forradalmak és a trianoni megesonkiíéis ellen forradalmi hatásaképpen, mint a szegedi gondolat gyakorlati megnyilvánulása, jelentkezett az első numerus claúsus törvény, az 1920. ért 25. t. c., amely az egyetemi és fő- iskci'ai beiratkozásokat szabályozta és a zsidó hallgatók számát tényleges arányszámukra korlátozta. E törvényt 1928-ban a második numerus elaaisus törvény módosította. A zsidóság nemzetközi összeköttetései segítségével éuiási propagandát kezdett a törvény elten, és bár azt hatályon kívül helyeztetni nem tudta, a külföldi zsidó tők*? jelentős kötetei- rieinek segítségével éveken át erősen és eredményesen befolyásolta a magyar kormányzatot a maga javára akárcsak a tatárjárás után ÍV, Bélát.

1928—29-ben rettenetes gazdasági dekon- junikrtiura tett úrrá Európában, a munkanéJ- j küliség és az értelmiségi nyomor tetőpontjára hágott a szerencsétlen Magyarországon is. Keresztény magyar ember áltádioz jutni vajmi nehezen tudort, zsidó auná] könnyebben. A másoddí zöld ótörvény tárgyalásakor, 1939 március ""asuâdi Nagy András

ignzságügyminiszter joggpíl állapította meg. hogy ,,derék magyarok kenyérkereseti lehető séget nem tudnak gyermekeik kezébe adni akJxoe_ amikor a Irevándorolt elem köunryebb módon nagyobb kere-^etlie, jut. \eru üres anítasaenuítázmius annak medáliapitásia, hogy a. a tőke, anaeLy a magyar főidből fe ci-agyaj raun!rábol áB eJő, nem szolgáig! a magva.,' munkát és a magyar népet agy, xninr abo^rwn