Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-30 / 246. szám

t „'S I 2 október 30. ELLENZÉS Erűéig QfliáSdzafánaK Kiépítései í és a Kcrcsziemj KeresSíeűclem álszcrwií- ■ $él hérléií az erűiig! üépwiscldh a kölfstg- icfési bizottság fifála során BUDAPEST, október 30. Tudósítónk [ jelenti: Október 29-én tárgyalta le a [ pénzügyi, valamint kereskedelem és köz- 1 kkedésügyi bizottság a kereskedelem és [ közlekedésügyi minisztérium 1943. évi i költségvetését. Az ülésen megjelent T ar- \ gn József kereskedelem és közlekedésügyi . miniszter, ReményiSchneUer Lnjns pénz­ügyminiszter. Á'-gyoi Huber Pál államtitkár, Kuzmich Gábor postaigazgató és László Qézn miniszteri osztályfőnök. A kereske­delemügyi tárca kiadásait a jövő eszten­dőre 123.7 millió pengőben állapi tolták meg, ami az előző évi költségvetéssel szemben 11.5 millió pengő emelkedést jelent. Ä zsidótörvény végrehajtása a gazda­sági életben már eddig is jelentős eredmé­nyeket mutatott. A keresztény magyar tár­sadalom egyre nagyobb érdeklődést ta­núsít a gyakorlati kereskedelmi pályák iránt és az uj; keresztény magyar kereske­delem máris számottevő tényezője a gaz­dasági életnek. Ennek ellenére még szá­mos kormányintézkedésre van szükség és mindenekelőtt biztosítani kell, bogy a ke­reskedelmi pályát valóban arra rátermet­tek fo-gl alják el. Közlekedésügyi tiéreu hatalma© jelen­tőségű a Szeretfalva—Déda között épült vasútvonal megnyitása és Varya József kereskedelem és közlekedésügyi miniszter elismeréssel 'is adózott ezért a munkáért» továbbá megemlékezett a nemzeti és sza­badkikötő forgalmának nagyarányú emel­kedéséről. Az állami közúti hálózat 1938. óta 4496 km-rőt 8759 lem re, vagyis 95 száza­lékkal, növekedett, ugyanakkor a minisz­térium a multévi előirányzatnál sokkal nagyobb, 186 kmes útszakasz megépilé­sét irányozta elő. Ebben az előirányzásban szerepel többek között a ISyárádszereda és Parajd közötti szakaszok kiépítése. ^Nag^yelentősé'gü, hogy a mai rendkívüli viszonyok mellett is a 320 km. bekötő lit építését vették tervbe és ezzel az építke­zéssel jövő esztendőben további hatvan község jutikájépdtett'bekötő úthoz. Eízek- ; nek az: utaknak a hossza 1944 január 1-én I a tervek szerint, 4.635 km-re emelkedik. I Az egyre fokozódó nyersanyaghiátay eb- lenére is folytatják a hidak építését és a tervezet szerint többek között átépítik az egyik Oltbidat és megerősítik a betbUeni Szamos-hidat. Felszólalnak képviselőink A bizottsági ülésen az Erdélyi Párt ré­széről elsőnek Patzkó Elemér szólalt fel és rámutatott az egyke-rendszer káros mű­ködésére. Beszíélt a bőrbeszerzés problé­májáról! és rámutatott arra, bogy a bőr túlságosan sok beszerzőn megy keresztül', nmig a fogyasztóig eljut és ez nagyon megdrágítja. Szóvátette a gépkocS'ienge- délvek revíziójának fontosságát. Bitó István a kereskedők neveléséről beszélt ég kérte, hogy kereskedelmi tan­folyamokat és szakkönyvtárakat állítsa­nak feül Rátért ezután az erdélyi export kérdésére, különös tekintettel a borvizre- A küIkereskede%ná 'hivatal kérdéseivel! foglalkozott, majd az Erdélyi propagandă fontosságát hangsúlyozta és rámutatott néhány sajátos erdélyi szempontra az ide­genforgalom tekintetében. Patzkó Elemér második felszólalásában a transverzáüs 'és kontinentális utak kér­déséről beszélt. Megállapította, hogy ezeknek az utaknak azokon a városokon kívül ke: 1 vezetniük, amelyek nagy forgal­mi gócpontok. Indítványozta és kérte a minisztert, hogy az Érmellékeu megindí­tott vízrendezéssel kapcsolatban, a mun­kával egyidőben építsék ki az Érmellék úthálózatát is, mert körülbelüli 150 ezer katasztráüs hold szabadul fel az ulkérdés rendezésével és ezek halhat.ós> kihaszná­lásához szükség van az uj utak építésére. Hálás köszönetét mondott a miniszternek az erdélyi úthálózat kiépítéséért és továb­bi különös gondoskodását kérte e tekin­tetben. PaXzkó Elemér harmadik felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a vasút forgal­mának nemcsak horizontálisnak. tehát Budapestre irányúiénak kelj lennie, ha­nem transverzálisnak is és kérte az ilyen irányú épitkezések megkezdését. Az Ér­melilék vasútvonala megépítésének fontos­ságával is foglalkozott, valamint a szé­kelyföldi vasúttal. Hangsúlyozta, hogy Udvarhelymegyét be kell kapcsolni a vas­útvonalba, mert tehetetlen, hogy legyen egy vármegye, amelynek nincs vasúti kap­csolata az ország többi részével. Bíró István a székelyföldi utpolitiká- ról beszélt és kérte', hogy addig is, amíg megépül a Marosvásárhely és Székelyud- vairhely közötti vasútvonal, Székelyudvar- liely és Gyergyószentmiklós között indít­sanak autóbuszjáratot. Szóvátette a köz­ségi utak építésének fontosságát, hogy a községeket ezáltal bekapcsolják a keres­kedelmi életbe. Vegyél* el a zsidóit lelefealaii Bíró István harmadik fe lszólalásában a postai távbeszélő szolgálat kérdésével, fog­lalkozott. Indítványozta, hogy mindazok­tól szereljék le a távbeszélőt, akiknek egyrészt nem nemzeti szempontból fontos a készüllek, másrészt a gazdasági életben folytatott tevékenységük nem teszi elen­gedhetetlenül szükségessé (részükre a táv­beszélő használatát. Elsősorban a zsidók távbeszélő készülékeinek elkobzását kér­te, majd kérte a távbeszélő szolgálat meg­javítását, mert,, hangozhat3» hogy lehetet­len az az állapot, amely különösen az er­délyi távbeszélő szolgálat terén fennáll és ahogyan a tisztviselők egy része ezt a mun­kát ellátja. A vasúttal kapcsolatban meg­említette, hogy a Marosvásárhely—Szé­keülyudviairbely közötti vasútvonal megépí­tése fontos érdek. Szabó János az érdekvédelmi szerveze­tek kereskedelmi életéről beszélt és kérte, hogy erre megfelelő jogszabályokat alkos­sanak. Hivatkozott arra, hogy a kérész­Légoltalmi elsötétítéshez szükséges függönyök (Honv. Miniszter által engedélyezve) a legjuíányosabban beszerezhetők: Pf. SzentBfiräfuiüäl, Mátyás-utca 5. Telefon : 32-—41. 24 óra alatt elkészülnek készen felszerelve. ; ... * MĂ* exportál az ORION gyár Európa legtöbb országába és bizonyságot tesz külföldön a magyar ipar fejlettsége melletti A kivitt rádiókészülékekért fontos nyersanyagokat-kap-az;ország és Svéd«» országtól Portugáliáig, Finnországtól Törökországig a rádió­hallgatók ezrei tanulják meg az ORION-rádíők révén becsülni a magyar munkát és győződnek meg arról, hogy « három fejes ti Bt / O .V védjegy minőséget és haladást jelent ma is MINDEN ORION-RADIÓKERESKEDÓ KÉSZSÉGGEL BEMUTAT^ tény kereskedelemben igaz, hogy vannak olyanok, okik nem becsülettel fogják fel kereskedelmi hivatásukat, de ez egészen csekély százalék mindössze és a döntő nagytöbbség tudatában van a magyar ke­reskedelem jövő elhivatottságának. ETtolsó felszólalóként Szilágyi Ferenc emelkedett szólásra és az államépitészeti hivatalok műszaki tisztviselőhiányáról beszélt. Kérte, hogy szervezzék át ezeket a hivatalokat, hogy a műszaki tisztviselő- hiányt, különösen a műszaki rajzolók hiá­nya ne jelentsen elháríthatatlan akadályt e hivatalok fontos munkája előtt. Az Erdélyi [Párt efiióksége m aiíinlszáereisíoliiiél Szerdán délután KáHüy Miklós minisz­terelnök másfél óra hosszat tartó kihall­gatáson fogadta az Erdélyi Párt elnöksé­gét. Ennek során gróf Teleki Béla, Em­ber Géza, Albrecht Dezső és dr. Mikó Imre az összes időszerű erdélyi kérdése­ket a miniszterelnök elé tárta. Aztán a Hungária-Száké éttermében közös vacso­ra volt, amelyen a miniszterelnökön kívül báró Bánffy Dániel földművelésügyi mi­niszter, Zsindely Ferenc miniszterelnök­ségi államtitkár, Incze Péter és Pázsint miniszteri tanácsosok, IJaefler István mi­niszteri osztálytanácsos jelent meg a kor­mány /részéről. Az Erdélyi Párt részéről az elnökségen kívül résztvett a vacsorán báró Szentkereszthy Béla, Patzkó Ele­mér, Szabó János, PA ró István, Vita Sán­dor, gróf Teleki László, Csipák Lajos, Bálint József, Tóth Balázs, Beke Ödön, Venczef Antal, báró Braunecker Antal, Váró György, DomMiidy István és Szilá­gyi Ferenc. A képvisefőliáz Kilése A képviselőház csütörtöki ülését 10 óra 25 perckor nyitotta meg Tors Tibor ídel- nök. Bemutatta a felsőház elnökének át­iratát, amely szerint a felsőhá'z által1 a felsőház; szervezetének módosításáról és kiegészítéséről szóló, már elfogadott tör­vényjavaslatot tárgyalás és hozzájárulás céljából átteszi « kép-dselőhálzlioz. Ezután Keresztes-Eischer Ferenc belügyminiszter indítványozta, hogy a felsőháztól átérke­zett javaslatot részletes tárgyalás végett adják ki a közjogi bizottságnak. A Ház a törvényjavaslat tárgyalására kimondotta a sürgősséget. Napirend szerint ezután a mentelmi bizottság jelentéseinek letárgva- lására került sor’. A képviselöliáz felfüg­gesztette Rajniss Ferenc (két esetben). Oláh György. Korody Tibor. Széchenyi Ijojos gróf. Bogár László, Zichy János gróf. Ruppert Rezső, Sigray István, Mes" kő Zoltán mentelmi jogál. Nem függesz­tette felt a mentelmi jogát Bitdingzky László, SzöUősy Jenő, Kuhajda Vilmos, Turchányi Imre, Ilovszky János, Országit Pál, Maróthy Károly. Incze Antal, Seré­nyi Miklós gróf, Schönborn József kép­viselőknek. A napirend lelárgyalása ezzel befejeződött. Az elnök javasolta, bogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjén a felső­házi törvény módosításáról és kiegészíté­séről szóló törvényjavaslat tárgyalásával. Az ülés 11 óra 30 perekor ért véget. Két pedagógiai remekmű i Payot: Az akarat nevelése. A peda­gógiai irodalom egyik leghíre­sebb könyve. Ez már a negyedik magyar kiadás. Ára kötve G.8G pengő. Komis: Elemi pszichológiai kísérle­tek. A gondolkodás és akarat vizsgálata terén irt legsikerül­tebb magyar munka moist meg­jelent II. kiadása. Ára 3.80 pengő. Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállit- juk. Kérje az őszi könyvujdcxnságok dijtalan jegyzékét. Tüssmesügs páncél és vas irat- szekrények minden nagyságban. Gyártja : Szabó Gyula Kolozsvár, Eötvös-uíca 34, sz. Hiába füti lakását, ha ajtaját, ablakát nem védi a Wlndfix légzáró Kapható: Boskovics Testvéreknél Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 13.

Next

/
Thumbnails
Contents