Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-26 / 242. szám

ellenzék

1942 oktáber 5f*

— 2

Nagy sikerrel tartatták meg a magyar Szabadidő Mszga’om első szmbázi előadását Kolozsvárt

KOLOZSVÁR, október 2(>- (A* Elt »

at'k munkatársától.) A Mujtvar Gváiipnro sok Orszá|j!os S/ovi*tsffi‘'ikIv kél ve/< rn tájija: dr. Sz«lw Gyida országos illési kép Mse o- :i GVŐSZ a-lelnöke és 1 óth B. László a Szövetség főtitkára érkeztek K<> lozsvárra, hogy lárgyal'jamik a gyáriparosok. szövetségének itteni lúgjaival es h°gv ré*ztvegyenek a vasárnap délelőtti műn kúsi^őatláson. amely az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének a Szíllnwlidő Szerve zt t programjaként megrendezett <' ső > 1 > " előadása Erdély fővárosában. Az Emler tragédiája előadásán dr. Szabó Gyula kép \Lselő mondot t# bevezető beszédet a Gyári Szabadidő Szervezetek Központja vezető ségéQdk nevében.

Dr. Szabó Gyula es 1 óth 11. László a Belyi szervezet meghívására érkeztek Kolozsvárra, bogy tájékozódjanak a szervezet eddigi működéséről és bogy rész'vegyenek az itteni szervezet értekezletén. Megkérjük dr. Szabó Gyula képviselőt, a GYOSZ alclnökét, hogy nyilatkozzék a Gyári Szabadidő Szervezetek eddigi működéséről.

BUDAPESTEN 200000 MUNKÁS TAGJA A MOZGALOMNAK

— Az intézmény Magyarországon hároméves — mondja a GA ŐSZ a-lelnöke- - Százhatvan válla at és körülbelül kétszáz• ezer ember tartozik kötelékébe. Hogy csak egyetlen számadattal vázoljam u szervezet eddigi eredményét: eddig Budapesten ötvennégyezer kedvezményes színházjegyet juttattunk a munkásoknak, s ezenkívül számtalan külön előadást rendeztünk számukra. A tizozer munkást foglalkoztató G°its-gyár például egyedül harminchatezer jegyet forgalmazott. A Weiss Manfred-gyár munkásai pedig harmincezer kedvezményes jeggyé’ látogattak eddis szinielőadásokat. Intenziven mükö- <lik a fővárosi központon kivül a győri fiókközpont, ahol a munkásság ugyancsak állandóan látogatja a szinielőadásokat s ezenkivül önál ó előadásokat is rendeznek számára. Mint Budapesten, úgy a vidéken, a Szabadidő Szervezet sportversenyeket, ismeretterjesztő tanfolyamokat és hazafias ünnepélyeket is rendez tagjai számára.

— Célunk, — mondja dr. Szabó Gyula — hogv épp úgy. mint Budapesten, az. ország többi inari központjaiban, igy Kolozsváron is gondoskodjunk a dolgozók szórakoztató, üdült erő, pihentető, ismeretterjesztő és sportfejlesztő tevékenységéről.

— A magvar Szabadidő Szervezet célja épp úgy, mint az olaszországi Dopolavoro és a német Kraft durch Freude szereveze- teké. a munkavállalók szabadidejének hasznosítása. A magyarországi Szabadidő Mozgalom n hatalmas sikerű német és edasz szervezetekhez hasonló célú, de mégis önáHó és sajátosan magyar intézmény. A Gyári Szabadidő Szervezetek feladatairól, céljáról' és programjáról Tóth B László főtitkár ezeket mondja:

LÉLEKBEN ÉS HITBEN FELFRISSÜLT MUNKÁST!

— A magyar munkaadó és a munkává! aló együtt dolgozik a nemzeti célok szolgáltában. A szabadidő hasznos eltöltése nemzetgazdasági termeléspolitikai cé- okat szolgát!, mert a lélekben és testben felfrissült munkavállaló nemasak, hogy megismeri a munka örömét és igy a robot helyett hivatást érez munkahelyén, hanem többet is termel. A inai nehéz viszonyok között tehát kétszeresen fontos a szabadidő mozgalom teljes kiépítése. Egyrészt azért, mert a háború és a meghosszabbított munkaidő következtében a munkás nak kevesebb szabadidő áll rendelkezésére. igv ennek a kevés szabadidőnek tartalmas kitöltését kell széles rétegeknek biz tosiiani, másrészt a belső front erősítése mind lelki, mint teljesítmény szempontjából elengedhetetlenül szükséges.

— Ebből az következik, — folytatja Tóth B. László — bog)7 n kötelességek kétoldalúak; közösség, illetve az rgyén felé irányulnak. Az uj magyar közösségi szellem nem képzelhető e’ másképp, csakis úgy, ha /lóiul a munkaadó- mind a mim knyálláb>, közösen keresik a neui/eli. kid taráiís és szociális í<A*rii»-lés uljiűl. Mm«l ketten t« hát ebből kifolyókig mintegy ki', telesek az eddigi (Telit IfogasSal szemln n !<‘gszern«dy e*;el>b «de I meg ny i la t koz a soka l is álértékelni, áíremE/.ni és pz uj közös ma gvar világot önmagukban megteremteni. /Vem szabad azt hinni, hogy minden ssvr- r öze ti szabadi d ö-t öl i és estik kedvezmény "is jegyek által vtdó szórakozás lesz. mort enrol a nemzet re riezi'v sorsdöntő időkben többre ran szükség. Sürget az élet és a jövő nagy magyar ie adatai. Nullaképpen azokat az uj magyar közösségi utakat ke

,-evőik azáltal is, amelyekéi ifjúságiink »

CSd k< "./el lelt, " le \ ' III ej uh /ifié un V el a napjainkban alakuló hauva venü inlé/ mennye! és a m»i honvédelmi rpUJ>kai-z<d gukitlal részben mar meg is valósitoll.

Az uj magyar é’et Ózonban f«'jc- /, be nyilatko/alal a G\ ŐSZ főtitkára nein nélkülözheti UZ apuk es novak s a r. mzrti munkásság egyiittér/éséf sem mert v égsíi fokon «•/ a helyesen vezeteti, magvar iclkii, aeelos izmu, magyar s/eWe ri«ü és erős akaratú tömeg maga a kors/e- rii honvédelem. Érdek ödéssel kell tógád ni (eliál minden kezdeményezést. amely a kézidolgozók uj é l,et formáján a k kere-ase érdekében történik. Támogassak tehát miwizoknt a terveket és kísérleteket, am" íve/,- o téren egyesek' és egyes intézményi k megkísérelnek. Nemzelünk nagy iigvel. szóig; Íjuk ezzel, tehát nem végzünk 1.iá- lei vide- munkál . .

(—a ~-‘J

Kiegészítő rendelkezés a hódba vonultok polgári fizetéséről

A Budapesti Közlöny október 2;>-en megjelent száma közli a kormánynak habom idején honvédelmi kötelezettséget teljesítő közszolgálati, köztestületi, kóz.in- tezeti és közüzemi nem főfoglalkozású I iszteletdi jasok ja\ adaakmazásának '-zalia- lyozása tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet a honvédelmi köte.érettség teljesítésére bevonult nem főfoglalkozású tiszteletdíjas részére a bevonulást követő egy hónapra teljes összegű polgári javada.mazást biztosit, míg az egy hónap eltelte után a nőtlienek részére u polgári javadalmazás 30 százalékát, a családosok részére pedig a családtagok számától függően 40 80 százalékát juttatja tekintet nélkül

arra, hogy a honvédségnél milyen rendfokozatot ért ek Ez a javadalmazás abban az esetben, ha <a nem főfoglalkozású tiszteletdíjas több munkaadónál teljesített bevonulása előtt szolgálatot, minden munkaadótól egyformán jár. (MII.)

„Zárja szívébe á dalom a hadb «vonultak

— mondotta Pogány Sándor ezredes a vasárnapi hadigondozó ünnepségen

K0L07.SYÁR. október 20. (Az Ellenzék munkatársától.) Hala.inas érdeklődés mellett, bensőséges keretek küzótt rendez- te meg vasárnap délután 4 órakor a Gaz- dasági Akadémia dísztermében liadigon- dozó ünnepélyét a monostori plébánia. Az ünnepségen Pogány Sándor honvédezredes vezetésével nagy számban képviseltette magát a kolozsvári helyőrség tisztikara, valamint a kolozsvári egyházak nőszövetségei is. Kolozsvár városa részéről Muth Mihály tanácsnok vett részt az ünnepségen. inig a róm. kai. uőszövétségét gróf Bethlen Györgyné elnöknő képviselte.

A lé'ekemelően szép, ériékes műsor Pro- hászka Ottokár dalával kezdődött, melyet az Auguszteum növendékei énekeltek. Utána diiiorn, kedves gyermokszindarabot adtak elő a Jézus Szive Napközi Otthon gondozottjai. Ezután az ünnepség kiemelkedő eseménye, Pogány Sándor ezredes ünnepi beszéde következett. Gyönyörűen felépitetl, hatalmas beszédében Pogány ezredes m indeneké .’ölt visszapillantást vetett az 1914-es évi világháború idejére s a régi eseménvűkkel párhuzamba állította a most dúló világháborút. Alapos érvekkel fejtette ki, hogy mi vezetett a régi világháború végén az összeomlásra. Katonáink akkor is lelkesen küzdöttek a különböző Imre tereken, de ugyanakkor odahaza. a belső front sek szerencsétlen eszmétől fertőzött, beteg és ingatag* volt, úgyhogy a szélsőséges áramlatok könnyedén végezhették el romboló, áikos munkájukat.

— Ma ez egészen máskép van —- mondotta beszédében Pogány ezredes. •— Ma az itthoni belső front teljes összhangban áll a külső harctéri frontfal és minden embernek, gyermeknek és felnőttnek, egyaránt azon kell munkálkodnia, hogy ez az összhang minél szilárdabb legyen, semmi és soha meg ne bonthassa azt a nagy munkát, amely a közösségért s a nemzet bob dugulásáért folyik a jelenben.

\ továbbiakban a totális bábom lényegét vázolta az előadó ezredes, szombcállit- -a ezt is a régi háborúval. A totalitás azt je enti, — momlotta — hogy a háború nemcsak a katonáinkra, a nőkre s a férfiakra bárul, ile minden egyes ember egész lelkiségét is igénybeveszi és közvetlen közelrő’ érinti. Éppen ez teszi mullia- Jatlan kötelességgé azt. hogy mindnyájaa egy emberként keil műnk állítódnunk a közösség és a győzelem érdekében. Ezután a hadigondozás fontosságát, s igazi jel n- tőségét emelte ki Pogány ezredes plasztikusan szép szavaival, magával ragadó szónoki lendülettel. Rámutatott arra. hogy az itthoni társadalomnak szivébe kel/ zárnia mindazokat a családokat. melyeknek a kény árkereső je odalnint a fronton, értünk és a hazáért harcok Úgy kell a hadbavo Mi’tí-.k itthonlevő hozzátartozóit szivünkbe zárnunk, hogy úgy ők, mint hadbavonult hozzá tartozóink egyaránt érezzék azt, hogy imcsenek elhagyatva. hogy á lam. társadalom és embertársaik szívvel-1 élek- kel egyaránt gondoskodnak róluk. H íboru idején a hadigondozás egyik legfontosabb kötelessége az otthoni belső front egész társadalmának.

A gyönyörű ünnepi beszédet nagy melegséggel. lelkes megértéssel és hozzantar- tó tapssal fogadta a nagyszámú közönség. Ezután szavalatok, énekszámok Szerepetek még az ünnepély műsorán. Dr. P. Já- nossy Béla . Krisztus király“ cimü költeményét Szűcs íjászló IV. osztályos elemi iskolás növendék szavalta hatásosan, majd az Aususzteum Mária kongregációja énekelt. Páter Ugrin Sándor monostori plébános mondott ezután áhitatos szép beszédet az, nj templomról, majd Beké U. Klárika, II. gimnáziumi tanuló szavalta el ,.Em ékezés“ cimü kedvesen szép költeményét. A közönség és szereplők ezután elénekelték a Himnuszt. Az önkéntes adományokból befolyt bevételt a hadbavonul- tak hozzátartozóinak felsegélyezésére fordítják.

megoldáshoz segíti a

Sorsdöntő lelki prQlfémffl

modern lélekíudomány

eszközemel Feltárja — analizálja — önmagát, jellemrajzol, grafológiát készít ismerőseiről. —

Dr. Nemes Elemér

pszichológus Pszichológiai Laboratóriuma, Széchenyi-tér 9. szám„ Fogadóórák déla án 4—7-ig.-Y>^nlnrnrlv^iv^iiNVff¥wvYtir.‘urgnrt)Aliwiilw]

lhormsnt Kiss Margit kép líát itása Nagykányái;

N At.tV BAN\ A, ukloln-i 'h. Uuni-pdyi . k« intek között, edgy I - előkelő közöiu-.ég J,J leniét ben litku í-idekességii képkíállitá« nyit' meg Nagybányán, a Szent István -szálló nagy- tonn .ben. Ihorma Jú(io«»iiak, a vilóghiüi !#•> tőmii vtwr.i.-k ózvegyo, Kiss Margit, a jón«-.

nagybányai üstömé, vts/nó, több, ni int hu*

mine különböző alkutasávpl Iporiié, akt, t-tj ki p, esi ridéte!, p;iiU-l, vázlat, < b.) lép a m óttő kö/onség ele, nove I;• purí. o'v.isóí eb' t; mâi jé. ideje nem iomon-tle.. ,v rínivús/r 1940-ben nagysikerű kiállítást rend-zett K< lnzsváron is a vármegyeház képtermében már akkor i-s leltünt egyéni mondanivalói í- v.it, sajátos stílusával, megfestett képeivel.

T. Kies Margit most törekvéseinek eddigi eredményen állítja ki, melyek érdemesek a:- ra, bogy a közönség ügyeimét is felhívjak iájuk, mert noha nem véglegesen kialakult fertői egyéniséget mutatnak, máris komolyan fc/ámh'avehető tehetség munkásságáról -számol nak be .Jelenlegi kiállításából merített t <p e tubitu'ink al-ípj a inegalLapithcitjuk, hogy T. Kiss Margit sokat mélyült legutóbbi tárlala óta, festményei nemt sak színeket és íorm • kát adnak, hanem tartalmat is. Rokonezenv már azért is a kiállítás, mert semmi ház ’ eredetieskedésbe bujtatott törekvése sínest:: a témák jól incgcrzett, átélt, saját élményeken nyugszanak 6 nem utánzáson és a kifejezés, az ábrázolás módja sem erőltetett, hanem tisztán, önkéntesen, sőt öntudatlanul fakad a művésznő egyéniségéből. Ezek o'-van tulajdonságok, melyeket sok tehetséges festő csak hosszas csalódások és kiábrándulások után fog megszerezni, olyanok, melyek nein pdják ugyan a zseniális látszatát, hanem te' - bet annál: minden komoly művészet alapját, az őszinteséget.

Ez az őszinteség T. Kiss Margit törekvésedben is párosul. Hat csendéletének mindegyikén rajta van a szeretetteljes tárgybamerii é-s. az a kis dolgokon való meglátása a legnagyobb festői értékeknek, mely lulajdonkép v művészetét jellemzi. Rcj/a. biztos, erőteljes, persze nem a rajzolás, mely a formát is részletekbe öli, hanem erőteljesen darabos, m •/ megkapúan hozza ki a do'gok. természetét. Megállapíthatjuk, hogy T. Kiss Margit azok között az egyik legjelentékenyebbik, akik a mai festői kultúrát a jellegzetes magyar szín - fkaiéval összeolvasztják.

Figyelemreméltóak a Szénagyüjtés. Utcák :- párás, Kaszálok, Fü'det rcslalók, Jnhpászt-:- rok cimü kepei. Senki sem tagadhatja meg a kiállításról azt a minősítést, hogy érdekes. \ képek állásban, mozdulatban, kifejezésben megde-bbenioen reálisztikusak és általában n megvilágitá6ai, kolorisztikus hatásai gyönyörűek. Például a Bivalyok cimü pastelje is arról tanúskodik, hogy a puszta impresszionizmuson túl akar fejlődni T. Kiss Margit is, monumeniilásabb, erőteljesebb hatást kivin keresni.

A portréfestést illetőleg a művésznő azon az utón van, amikor a portréfestésnek titkát — melyet elegánsnak és hűnek tart a közönség — kezdi majdnem teljesen elsajátítani. Egy kis tanulás után már eljuthat oda, amikor az ábrázolás módjában a kitűzött haláron belül nem lesznek tévedések, nem lesznek különböző nemsikerülések. A közelmúltban Tasnádi Nagy András H.ízeinök. Őnagv- m él lóságán ük portréját festette meg. Egyik hajdúsági laptársunk többek között igy ir erről: „Az arckép jó, szép és tökéletes; Mind s>t a jóság, szeretet és nagylelkűség, amely Tasnádi Nagy András egyéniségét jellemzi, a maga tettességükben kifejezésre julnak a művészi tökéletességgel megfestett arcból".

Figurális dolgok kezdik újabban érdekelni a művésznőt s ugylátszik az alakok mozdulatba kaocsolása is sikerül neki, v alamint a szi- ( nek összeillesztése is. Tájkéüei szorgalmas és j lelkes természetmegfigyelésről tanúskodnak, j Helyszűke miatt nem méltathatjuk külön- külön T. Kiss Margit valamennyi képét, de határozottan állítjuk, hogy ez a tárlat sok szépet kínál és nyújt a közönségnek. Olyan meggyőző erővel tolmácsolja munkáját, ahogy kevesen tudják s az a benyomásunk, hogv a köze*lövőben még sokat fogunk hallani művészetéről.

Nem kétséges, hogy a magas színvonalú kiállításnak sok látogatója lesz és meg is érdemli támogatat, mert ha valóra tud la váltani művészi álmait, ha nem kisérik anyagi goedok pályáján, egészen biztos „befut", és ebből elsősorban a nagybányai magyarságnak lesz dicsősége. A tárlat befejezése után, mely két hétig tart, a művésznő november hó elején hosszabb tanulmányútra távozik el Nagybányáról Budapestre s onnan több, mint valószínű Olaszországba is.

Gyulai J. Károly

Gazdaft™ népség Bsretlyőujfalun

Bcnettyóujíalu, október 26. Tudósilónk ie lenti.- A. berettyóújfalui téli gazdasági isko' i és roeúógazdasági szaktanácsadó állomás - ,sámap délelőtt 11 órakor aranykalászos gaz.' rovató ünnepséget és termési versenykiálli ^ártott. A résztvevők az ünnepség előtt a- k iönböző felekezetek istentiszteletén jelen!

— Az. ünnepség az ifjúsági gazd kör diszközgyil'ásével kezdődött, amelv után kihirdették a termési versenykiállitás bírálni: eredményeit. Ezután felavattak 36 gazdailij’ arany kalászos gazdává, majd megkoszorúzták a hősi emlékművet. Az ünnepség diszmeneíln’ fejeződött be. Délután az iskola tanműhelyé-, ben megnyitották az értékes kiállítást.