Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-24 / 241. szám

ELLENZÉK 1942 október 2 4. A németek és Európa A Ren fi V (M x des l'euples (Népek ritava) sx.t'ptemlvei i szarna fo^lalko- HL a Harmadik B iroiUi lóin és az au* i-of.Kai népek viszonyúval. \ cikk a Li­bái indul el, IiokJ lótls március 12, azaz Vusztria csatlakozása óla isiméi ősi .«anauan elv, a lüilcsűnűsséK elvt' uralkodik a munotok és szóm fczaviaik kapcsolat a iban: melyik nép aiiIyen magatartást mutat a néme- • <‘k iráni, olyanra számilliat az dk •eszéről is. Kivételi csupán a gor- man fajú népek jelentetlek; velük ízemben a németek a legímvtózebb- »íenn megértést. és jóimlu latot tanú­sították. fiz a módosított szervezési •5; vezetési elv határozza meg az uj Europa arculatai, aiuierre a német fegyverek rendet teremtettek, vagy­is Hendaye-től az Északi fokig', a Balti-tengertől a Peloponézoszig. A nemet rendező elv alapján á.t- j szervezett Európa államai nemzet- i közi jog szempontjából négy cső- j pói’tba oszthatok )>e: 1 a német bi- j irodalomhoz csatolt tartományok és államok; ?. a fegyverrel (4fogdáit el- í 1 enséges területek; 3. a semleges és j nem hadviselő államok megszállott ; részei; a birodalommal szövetné- í ges viszonyban éld államok. A Harmadik Birodalom közvetlen ■ szerzeményének, vagyis egyenesen ' hozzácsatolt területnek szűmiit: a Saar-vidék, Ausztria, a Szudjóta-fökl, =a cseh-morva védnökség, Memel, Danzig, a volt Lengyelország nyugati részei, Eupen és Malmédy, a lengyel i kormányzóság, Alsd-Stájerors'zág és \ Alsó-Kariulhia. A német hatóságok I ténykedéseiből Luxemburg és El- j zászsLotharingia helyzete is hason- i Ionok látszik. A felsorolt részek kő- i Zíijl Saar, a volt Ausztria, a sziKJéra- ! német löld, Memel, Danzig és Nyu- i gat-Lengyel ország (ma Ny ugat-Po­roszország és W art he-körzet), a volt két belga tartomány és a volt jugo­szláv részek német néptalaju terüle­teknek számítanak {Vollesdeuűsclij s minden tekintetben a birodalom töb­bi részével egyenlő bánásmódban ré­szesülnek: azonos jogaik és köteles­ségeik vannak és képviselőket kül­denek- a hirodaimi gyűlésbe. Egyet­len különbség az. hogy ezek a tarto­mányok, Memel, Eupen-Mahuédy, Also-Stajea’ország és Alsó-Karkübia ka ételével elég nagyok vokAk ön­maguk vezetésére s ezért nem csahol­jak hozzá a szomszédos hnrnkailinii körzetekhez, hanem önálló kőzetek­ké (Reichsgau) szervezték, a berlini központi kormány közvetlen irá­nyítása alatt. .A második csoport; Elzász, Lobka- rmgia és Luxemburg. Helyzetük ugj ariaz, mint a megelőző csoporté, azzal a különbséggel, hogy alakilag nincs kimondva a birodalomhoz va- .? cs^mlásuk. Gyakorlatban ez azzal J-n, hogy nem küldtek képviselőket a hu odaírni gyűlésbe. Egyébként a polgári közigazgatás, pénz és mim- den nemet intézmény, még a fajvé- * 0 /°/?"elA'ek is ki vannak terjeszt­ve folejuk. Harmadik csoport: a védnökség. Gseii- es Morvaország 1939 óta a né- Jet birodatom alkotórésze, ámbár elegen neptai-ajn fö'idnek tekintik (fremder Volkstumhod'en), azaz a cseh nemzet fenntaartott terül étéiül Kezelik. Diplomáciai és katonai vo­natkozásoktól eltekintve joga van a nemet védnök ellenőrzése alatt, az önigazgatáshoz- A védnökség része- a ],ámet gazdasági remiszer- • A védnökség németjei ki ? ai,\n®'k v^ve a cseh hatóságok n a kaskor e alól; részükre külön né- üu't königazgatást és igazsiigszo1,- galtatást^ .szerveztek. E fenntartások mellett létezik agy cseh álla ni, min- c. _ a Mama-szemével; álLaimeüiökkei, ™ Rü?zter tanáccsal, orezúggyüléséel ■ „ adódni Soirrucestir), a közigazga- la;s és törvénykezés telj as szerveze­tévé}. Negyedik csoport: a lengyel kor­mány Aóság. ^ A vol t Lengyeilorrsziig- nak éz a része úgy számit, mint, a lengyelek fenntartott területe. Dr. Prank államtitkári eiintnel egy né- mel kabinet élén áll Krakkóban, «'gy éhként a folyó ügyeket lengyel hivalnlnokok és alkalmazottak inté­zik. \ német birodalom Oroszország után Európa második nagyságú ;il- lama. A németek még ezen kívül egy (gesz sor európai állaimét szál­lottak meg, vagy ellenőriznek, mint: Norvégia. Hollandia, Belgium, Pran- eűior^züg, Szerbia, Görögország és európai Oroszország tekintélyes ré­sz«', ide-z.ámitva a lialti államokat is. A haiti köztársaságok nem szá­mítanak a birodalomhoz csatolt t<>- riiletek közé, liánéin ,,megszállót t keled területek“ (besetzte Ostgebie­te) néven szerej»ölnek. Nem csupán megtűrik, hanem még támogatják is itt az őslakosság nemzeti mozgal­ma H, az ukrán, fehérorosz, észt, lett és litván nép nemzeti törekvésőit. A polgári közigttxgä.tá.s élén Rosenberg Alfréd, az „elfog-lalt, keleti területek birodalmi minisztere“ áll. Egyéb­ként helyi onkonnányza’tról beszél­het ui#k, amelyet a németekkel (gyiUtmüködö balti népek nemzeti bizo1.1 saga i gya k orol na k. Idáig szabályos fegyverszünetet csak Franciaországgal kötöttek s igy a birodalommal szemben csupán en­nek az országnak a jogi helyzete van tisztázva. I’étain tálsirnagy kormá­nya az egész, francia terület, fölött gyakorolja a törvényhozó, végrehaj­tó és bírói hatalmat. Brüsszel lien és Hágában az. illető nemzet hatóságai zavartalanul folytatják működésü­ket. Belgiumban csupán egy német katonai parancsnok van, mert a ki­rály az országban maradt. A hiva­talnokok mogyobltrósze flanumd- Az «'gyei hűi elismert vallon politikai pá.rt Dcgrelie rexiüa, pártja- A Ha­tna,tulok között I)«' Gieret] «V; Broms unni zeii pártja vezet. Nőt ne tail földön a katonai pa-rarustiok mellett német polgári közigazgatás is működik, mert a. királynő és kormánya el­hagyta az országot. A norvég, szerb és görög nép totá­lis elivu politikai csoportjai is hason­ló előnyöket élveznek. Oslóban VII. Haakon királyt trónvesztettnek je­lentették ki »és miután Terboven i«I e i glene s áll amt artáesot I étesit ett, teljhatalommal ruházta fel Quislin- get. Azóta a „Nasjonal Sämling“ fe­jt' egyúttal miniszterelnök. Külön­ben nines sajtit hadserege és saját diplomáciája és hivatalosan még min Dig nem kötött békét a biiroda- I o m m al. Hgyanezuk a korlátozások érvé­nyesülnek Athénben is (dol.akoglu konmánytival szemben. Nedics t.á- horniok Szerbiája nem kötött békét sem Berlinnel, som Rómával, mégis úgy látszik, hogy mindkét helyen újonnan alapított államnak tekintik, nem ti volt Jugoszlávia jogutódjá­nak. 11 oi v át arszá g t el i esem f ügget - len és sajtit, felségjogait érvényesíti. Mint ilyen, csatlakozott a hnromlia- talmi szói zülléshez és az antikemin- í t«'i ii egyezményhez. A tengelyhatal- 1 makkal barátságos államok e.^oport- j iába még Magyarország, Bulgária, 1 Pinnország, Dánia, Szlovákia és Ro­mania tartozik. Milyen államok van­nak még Európában? A fasiszta Olaszország, amely az egyenlőség elven szövetkezett Németországgal. Spanyolország, a két nagyhatalom barátja, de nem hadviselő fél. Gtol- jára maradnak a semlegesek: Íror­szág, Portugália, Svédország, Svájc é< Törökország FiGYElő MÉGSEM HULLUNK r'itfojri megíizr'.rv&rJre folyik- Az iioc I' . , ‘ (lonuiny és müvői/.et, a j>in//Li/>cj‘,:i c.' f «•••: Útik iii akarat, .i t api odaírni > müv'C'Ai. ;l t/* uyc-zők «oro ri)in<l egyetlen «z««rvt/’ « "lv f ■ rint lendcv.ildik cl, az <•]>«•«/. irtag*, -u < t«',<v; '■> )c«cciszcrilbb szol«ălátóra. I/cl. az «•••'.» '.<*(<• lékt?k biztosrtanak bennünket arról, 1 >'>y -> szcUiullas veszélye elvonult lelőttünk. Meg- gy5ződt«>el haladunk, a tökben»; tárv.'dnlom- szervezés felé. PARAJ!)! INC7.E LAJOS Sorjközössóg és itrodalom A német—magyar sorsközösséget az iroda- t«»in prizmáján keresztül szemléli Melle I <• reDc dr., c budapesti n^-m« !tjir(.dalmi iskola tdös tanára, most megjelent nj könyvébí'n. (\ magyar—nénv-t művelődési kapcs«#latok tór- téc»ete.) A tudományosnak kevésbé száraz, esszéének pedig fölötte adalokka! zsúfolt, terjedelmes és alapos tanulmányban arra próbál földeiét -dni u szerző, hogy miként nyilatkozott meg iro­dalmunkba a a nemei—magyar sorskőzöss." » a legrégibb időktől napjainkig. Terme-.o le o:i az összehasonlító irodatcintörténet módszeré vei próbát feleidet adni Helle professzor bár egyes állításai még bizonyításra szorul­nak, mégis éne7.7ük, hogy nagyon lelkíismc.". teSen rnegirott miiből értesülünk arról a nagy­számú kölcsönhatásról, amely a német és a magyar irodalom és művelődés terén száza­dok folyamán addig érlelte a helyzetei, hogy ma már „sorsközösségről" Írhatunk, ha ennek a kérdésnek következményeit, kihalásait vi/.s gáljuk. A szerzővel együtt kérdezhetjük mi is: Miért kellett Heltai Gáspárnak saját müveként k'adnia egy németországi pap »dmélkedéseil németül és magyarul is? Miért kellett Dugo­nicsnak és Yeiseghynek lángoló magyar so­rokat német szövegek alapján megfogalmaz niok? Hogyan Juthatott Gyarmathy Sámuelnek I eszébe, hogy Géléi József németből fordított I Robinzcn-regényét a maga fordításaként ;e lentesse meg? Mit keresnek Veit Weber rész leik a Bánk bánban? Cccteau Ja! eszembe e kérdések hallatára. „Az irodalomban és művészetben — írja Coc­teau —, a folyam sokszor megdagadja t maga forrását". Helle professzor könyve végén Hó- - m?n Bűim müvéből vett idézettel felel a ta- I nulmány serán felvetődött kérdésekre: ,,A ma- I gyaisjg tudja, hogy barátsága mindig értéke­sebb vett nagy nyugati szomszédai számára azok időleges hódolatánál, akik az idöszeV; hatalmi alakulásokkal számolva és hirtelen támadt megfontolások alapján ébrednek tu­datára korábban gondosan tökölt baráti ér­zeteiknek és sorsközösségi érzésüknek". HES7.KF BÉLA A kassai Kazinczy-Társaság a Batsánvi Ja nossal kezdődött magyar szellemi fonadn'om folyóiratának köntösében, „l j Magy ar Mu­zeum" címen évente négyszer megjelenő, év­könyvé zerü tudományos, irodaimi és művé­szeti szemlét adott ki Elsokasodott fo!yróira- 1 airkk kissé megszokottá tették a lapinditast. Itt azonban, sokkal mélyebb értelmit dolog.ro példát mutató mozgalomról van szó. A hnr- ináircas évek végén — (könnyű összeszedni az emlékeket) — amikor csak-azért-is szervezési láz gyötörte kezdeményező szellemű nmbe- reinket a széttöredezéstől, erejének eíaprózása- tól féltették társadalmunkat. Értekezletek é-s sajtóviták ha^gcs-ak voltak a közösségi érzés lazulásának hírétől. Világszerie az „egyén íei- ^Eabadi^á iának" hangjozVatés óval bomlasztot­ták egyedeire a kisebb társadalmi képleteket is. Ennek az ijesztő szétesésnek a politika vart utat; voltak olyan országok körülöttünk, ame­lyekben hatvannál is több politikai párt te­relt szavazókat aklaiba. A magyarság azonban, különösen pedig a megszabott magyar tálak népe, Délvidéken éppen úgy, mint Erdélyben, vagy a Felvidéken, mások kárán hamar fel­ismerte, hogy bűnös fényűzés volt szétfarics- kálni amúgy is szűkös erőinket. Amint ez a fehisme*rés szélesebb kőiben tudatosult, meg- indiult a ki6 magyar szándékok összefonása egy ellenállhatatlan magyar akarattá. A kassaiak uj szemléje is ennek a magyar kévekötésnek együk látható eredménye. A fedőlap belső oldala valami olyant mond, amit tüstént alá kell huzni piros ceruzával: a Felvidék’ valamennyi irodalmi, tudomá­nyos és művészeti egyesületének együttmű­ködése keltette életre ezt az évkönyvet. Nem is egy lap kér figyrelmet, hanem a szelle­mi! élet szervezési formája, ami mögötte van. Tizenhat északmagyarországi, átmenetileg idegen megszállás alatt acélossá edzett ma­gyar város, névszerinti Érsekújvár, Komárom, Léva. Losonc. Rimaszombat, Rozsnyó, Miskolc, Salgótarján, Eger, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Ungvár. Beregszász. Munkács, Huszt és Mára- marossziget (ez utóbbit mi adtuk hozzá) egy táborba szállt Kassával. Az előszó tömören megmondja, miért: „vau fővárosunk, valót'an világváros, an­nak minden jó. de rossz tulajdonságaival . . . A nemzet fejlődése művelődési, gazdasági és történelmi alapon is azl kívánja, hogy a főváros mellett legyenek immár nekünk is önálló életet é'ő. mégis a magvar éieteoység- he tartozó nagyvárosaink, saját tájaikkal. . Ilyen tájkidiura s tájgazdasági élet kialakí­táséra hivatott Kassa is, a Felvidék központi íekvésii vár osa . . Kassa valóban a történelem, szellemiség, mű­vészet és hagyomány. Legyren hát rendeltetése szerint összefogó kapcsa környezete erőinek. Erdélyben nem csupán természetes, de népsze­rű is ez a gondolat. A megszállás alatt is fenntartottuk Kolozsvárott egyetlen irányító szellemi gócunkat, most a tágasabb magyar életben is szükségét érezzük olyan varosok­nak, amelyek valóban vezethetik is tájegysé­günknek szervesen köréjük épített életét. Bc- ■éthatatlan feladat vár Pécsre, Szegedre, Kas­sára és Kolozsvárra egy-egy darab magyar föld művelődési és gazdasági életének irányí­tásában c6 védelmében. Debrecenben egy sajtóvita során vezetőlapjában elhárította ma­gától a tájegység-szervező szerepet. A Kazinczy jegyében született kassai indí­tás már megfoghatóbb az Ígéretnél. A szelle­mi tényezők csszemarkolása alkalmassá teheti ezt a várost a szerepre, amelyet egy tájegy­ség gócpontjának vinnie kell: hogy alátámasz­tási pontja legyen annak a mérlegnek, ímely- nek egyik karja a nagyváros, másik a vidéki életkeretben várakozó nép. A nagyváros is. a vidék is megy a maga utján s éppen ezek­nek a tájba tagolt szellemi gócoknak ked figyelniük a mdrleg nyelve ^kéjének inga­dozását. Egyiket is, másikat is elég közel ér­zik magkhoz ahhoz, hogy az egyiket figyel­meztessék, a másikat vezessék. Ez a könyv olyan, mint a hőmérő; aki kézbe veszi, megláthatja egészségi állapotunkat. Ki­olvashatja, hogy bizonyos eszmék forrpontra jutottak. A tiz ivet meghaladó magyar, részben szépirodalom, tanulmány, magyarságtudo­mány, történelem, régészet, társadalom- és természettudomány, adattér és feltűnően nagy terjedelmű könyvszemle beszél az olvasóhoz. Kétíves szlovák rész csatlakozik hozzá. Már az első füzetben irónevelésről, magyar váro­sok múltjáról és szellemiségéről, sajátos fel­vidéki feladatokról van szó. A feladatvállalás küldetésérzet jele. Szlovák és ruthén költő­től fordítanak, a szlovák részben viszont ma­gyar vers forditástÉt olvassuk. A legmaga­sabb igénye hangján szólnak időszerű kérdések­hez s csak úgy/ mellékesen iskolapéldáját nyújtják az irodalmi ismertetésnek, önkénte­lenül azt juttatja eszünkbe: ilyen tekintélyt parancsoló bemutatkozás után az ország va­lóban komoly mondanivalókat várhat Kas­sától. Még csak. a törvényszerű fejlődés vonalai­nak egy csodálatos találkozásáról szólunk; amit a felvidékiek irodalmi, tudományos és művészeti síkon megvalósítottak, Erdélyben az erdélyi gondolkozáshoz híven szélesebb téren készül. A Felvidék sem elégszik meg a vi­dék szerepével, Erdély/ sem akar vidék lenni a magyar életben. Mindkettő érzi, hogy a ma­gyar életnek egy szerves része s ezen a jogon részt kér annak alakításában i6. Erdélyben most már az élet egész szélességében kere­sik minden erő összefogásának lehetőségét; egyetlen művelődési tényező, egveílen gaz­daság: szerv, egyetlen szellemi erő se marad­ion ki. amikor az ecész mapvar lársads'om 3 178. számú feladvány. Lebedeff -W. A.-tói. WM wm ?m . % SS ^ M Wá "'wm w§. ü IsÉl ' fílÉ lüf m wm íp ■ 2» a bedé f g h Világos: Kh7, Vf2 Fh5, Hf5. (4 drb.) Sötét: Kf8, Vd3, gy: e7. (3 drb.) Matt két lépésben. Az augusztus 29-én közölt 174. sz. feladvány (Kovács) megfejtése: 1. Kg8—g7. A Kolozsvári Sakkozó Társaság helyiségé­ben (Szentegydiáz-utca 6. II. em.) az őszi évad beálltával fokozott tevékenység kezdődött. Legutóbb, szeptember 27-én, vasárnap délelőtt 12 résztvevővel villám (gy'ors)-versenyt ren­deztek. Első dijat ny/ert dr. Bródy' Miklós. Má­sodik: Bocskór József, harmadik: Személyi László. Berlin—Karlsbad városok közötti mérkőzés, 1940. Világos: Richter Kurt. Sötét Dietze R. 1. d4, d5, 2. Hc3 (Richter kedvenc lépése). Hf6, 3. f3, e6. (Talán c5 ajánlatosabb itt.) 4. e4, dXe4, 5. fXe4, Fe7, 6. Hf3, 0—0, 7. c5, Hd5, 8." Fd3, c5. (Világos máris erős kiráty- szárnyi támadó állást épített fel.) 9. HXflS, VXd5, 10. c4! Vd8, 11. d5, eXd, 12. c> -1, Be8. (Természetesen nem VXd5, FXh7-j- stb. miatt.) 13. 0—0, Vb6, 14. Khl, Hd7, 15. d6, Fd8, 16. FXh7-Ţ! (Korrekt áldozat.) 16.. . Klub (Az ütésre 17. Hg5+, FXgő, 18 Vh5-f, Fh6, 19. FXh6, BXe5, 20. Fg5-j-, Kg8, 21. Vf7'~ . Kh7, 22. Bf4 jönne.) 17. Fc2, g6, 18. Vd2. Ko8, 19. Vh6, Hf8, 20. Hg5, Fe6. (Nincs mentség 20 . BXe5-re 21. HXf7, Bh5, 22. VXh5, gXh. 23. Hh64-, Kg7, 24. Bf7-j-, Kh8, 25. BXfß-j-, Kg- 26. Bf7 —}—, Kh8, 27. Bh7 mait jönne.) 21. FVgfi! és sötét feladta, meri a fin ár ütésére pár lé- nésben-malt lp.57 .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents