Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-24 / 241. szám
a L SZOMBAT. 1942 október 21. LXIII. évfolyam, 241- S2ámkm 16 filler }s<5 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, âoţ Jókai-u. 16., I. em. Telel.: 11—09. Nyomda: Egyénül tem-a. 8. sx. Telei.: 29—23. Csekkszámla ?2056 aLfiPITOíTS: B9 RTHfl MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLL AL AT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.30 P, negyedévre 8 P„ félévre 16 P., egész évre 32 P, S) 8b IOf Ojf fal oq m B0 bi le m iá 9T ifi Síi »9 rg IV V V a ü k R t s f (Z.) Vannak, akik annak nevezik. A lényege helyzetfelismerés és védekezés. Védekezés egy olyan hatalommal szemben, amelyet nem lehet korlátok közé szorítani, csak megsemmisíteni. Amellyel szemben nem lehet a jog, az erkölcs, az érzelmek politikáját folytatni, mert csak a maga különös és öncélú jogára hallgat, csak a maga minden egyébtől idegen és minden egyébbel szemben ellenséges erkölcsével él és amely másokkal szemben nem ismeri az érzelmeket. Amióta a zsidóság törekvéseit, mellékutakon történő mérhetetlen előretörését felismerték, hadba szállottak vele szemben Európa jövőt akaró népei. Megkezdődött egy küzdélem, amelynek talán leg- sulyosabb része a belső katharzis volt, annak végső felismerése, hogy valóban igazságos, valóban jogos, valóban szükséges ez a küzdelem* Európában elsőnek a magyar nemzet indult harcba a zsidóság, a belső és a nemzetközi zsidóság ellen. Az ellenforradalmat a zsidó befolyás alatt álló entente-hatalmak elfojtották és az ugyancsak zsidó impérium alatt élő németség megakadályozta, hogy egy évtizeddel később ő legyen a legelső és legnagyobb ellenfelei a zsidóságnak. Hitler fellépése megdöbbenést keltett világszerte a zsidóságban, mert tudták, hogy ütött a nagy harc órája. Tudták, hogy élet- rehalálra megy ez a harc. Megkezdték ők is a harcot, védekeztek és támadtak. Keresztény népeket uszítottak éppen úgy Németország ellen, mint a’mgy ellene vonultatták fel a boísevizmus szörnyű erejét. Kirobbant a világnézetek harca, de a mélyen ez a kereszténység és zsidóság harca volt. A magyar hanvományok, a ma-' gyár lélek nem szívesen válik brutálissá. Valóban lovagias nemzet vagyunk és ellenfeleinkben is elismerjük mindenkor az értéket. Magyar- országon nem tudott lángra gyűlni, kivéve a kommunista forradalmat követő időket, véres zsiöógyülölet. Hiszékenyek is vagyunk és sok mindent elhittünk a zsidóknak. Elsősorban azt, hogy nélkülözhetetlenek* Amikor Európaszerte a legradikálisabb intézkedéseket hozták meg a zsidókkal szemben, mi a végső' rendezésre- a zsidók kitelenitésé- r* vártunk _.A,^ j, \---------- > * a „ Nem kell széyyeljük magunkat ezért a világ előtt. Nem erőnk hiányán, gyávaságunkon, vagy számításunkon múlott. Csak hűségesek akartunk maradni önmagunkhoz és nem akartuk a páriák sorába szorítani azt a fajt, amelynek mi adtunk szabadságot, életlehetőséget, emberi életet. A mesében úgy mondják: jó tet- fórí —■ jót várj. Az élet azonban úgy Látszik kgrí mese. A magyarországi zsidóság a hála legkisebb jelét sem mutatta türelmünkért. Kihasznált bennünket akkor is, amikor megkezdtük legsúlyosabb életharcunk megvívását. Aláásott mindent és korrumpált mindent. Feketén kereskedett, gazdagodott, suttogó propagandát űzött, terrorcselekményekre I szövetkezett. Szerénytelen maradt ! és szemtelen. Tovább dőzsölt a luxuskelyekcta, tovább panamázott, tovább csinálta a kijárásokat. És ami a leglényegesebb, a legnagyobb bűn, a legnagyobb lelkiismeretlenség: magatartásával a legsúlyosabban veszélyeztette az ország legszentebb és legnagyobb érdekeit. Bizalmatlanságot szított velünk szemben barátainknál és gyengeséget engedett szimatolni ellenfeleinktől. Közben tovább élt, virult, gyarapodott. Ezért üdvözöljük Kállay Miklós miniszterelnök tegnapi szavait. Elég volt! Türelemnek, az emberségnek is van határa, különösen, ha visz- szaélnek, ha igy élnek vissza vele. Egy zsidó mondotta egyszer, hogy az antiszemitizmusnak kilencven százalékban maguk a zsidók az okai. Igaza volt! Miért nem húzták meg magukat? Miért kell ma is ötszobás lakásban lakni egyedülálló zsidó asszonyoknak, amikor családos magyar tisztviselők nem kapnak lakást? Miért kell tárolni élelmiszert, miért kell gseftelni akkor, amikor vért és életet kellene adni a hazáért? Persze, most fel fognak hördülni! Azt mondják, hogy antiszemiták vagyunk! Hogy a németeknek engedelmeskedünk! Hogy eláruljuk a humánumot! Hát nem! Csak az ő parancsuk szerint járunk el: szemet szemért — fogat fogért! A munkatáborokban, a vagyondézsma alatt és az eljövendő rendelkezések következtében majd elmélkedhetnek afölött, hogy miképpen kellett volna viselkedniük. Magy beszédben ismertette a képviselöház- ban a pénzügyminiszter az áliam lövő évi költségvetéséi A magyar pénzügyi politikának minden terére kitért Reményi-Schn&ller latot teszt dt ten Két uj adónemet léptet éleibe a kormány — Fejlesztik as ország honvédelmét, kereskedelmét, iparát, közlekedését — Rendezik a köztisztviselők és köznyugdijasok járandóságait. Hadmentességi vagyon dézsmál fizetnek a zsidók BUDAPEST, október 24. (Tudósítónk jelenti): Az ország közvéleménye megnyugvássá] és az állam vezetői iránti feltétlen bizalommal, vette tudomásul azokat a nagyjelentőségű nyilatkozatokat és kijelentéseket, amelyek az ehrtjuh három nap alatt hangzottak cl felelős kormánytényezők részéröl. Kállay Miklós miniszter elnök ungvári beszédét követő egri programbeszédében ismét határozottan vázolta politikai álláspontját, amelyet hivatala elfoglalása óta egyenes irányban követ az általa megjelölt utón. 24 ónc~ val ezután a miniszterelnök a kormánypárt csütörtök esti értekezletén mondott -nagyszabású beszédet, amelyben olyan feltűnést keltő bejelentéseket tett, amplyek egész belpolitikánkra kihaló és a kormányzat keresztény jobboldali politikáját mégjobban érvényre juttató rendeletek kibocsátását jelenti. Különösen érdeklődés előzi meg az áru- rejtegetokröl, a zsidó kérdéssel kapcsolatos és a tisztviselők helyzetének megsegítéséről mondott miniszterelnöki nyilatkozat után azokat a rendeleteket. amelyek a belpolitikai helyzetet ezen a vonalon rendezni hivatottak. Hatalmas érdeklődés előzte meg a magyar országgyűlés alsó házéinak pénteki ülését, amelyen Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az 1943. évi költségvetést. Ez a költségvetés az első, amely a többszörösen megnagyobbodott Magyarország visszatért területeit is tekintetbe veszi. A képviselőhöz ülésén az országgyűlés tagjai csaknem teljes számban megjelentek. Az 1943. évi költségvetés jelentősen nagyobb összeget irányoz elő a háborúban álló megnagyobbodott ország kiadásaira, mint az előző esztendőben. Különösen jelentősen emelkedett a honvédelmi minisztérium költségvetése, amelyben n múlt évi 581.3 millió pengővel szemben 845 milliót, vagyis 263.7 millió pengővel többel ölel fel. A földművelésügyi minisztérium költségvetése az 1942. évi 156.7 millió pengővel szemben 264.9 millió pengőt, vagyis 108.2 millió pengő többletet, a pénzügyminisztérium költségvetése a mult- évi 239.5 millió pengővel szemben 301.5 millió pengőt, vagyis 62 millióval többet, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költség- vetése az 1942. esztendő 218.8 milliós előirányzatával szemben 278 millió pengőt, vagyis 59.2 millió pengővel többet, a belii gy- n^inisztérium költségvetése 285.3 millióval szemben 345.2 millió pengőt, az iparügyi minisztérium 52.1 millióval szemben 73.6 millió pengőt, az igazságügyminisztérium 62.7 millióval szemben 74.9 milliót, a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium költségvetése pedig a mullévi 112.3 milliós előirányzattal szemben 123.7 millió pengőt tesz ki. Az állami üzemek keretében a legnagyobb költségvetéstöbblet az Államvasutak előirányzatában mutatkozik, ahol az elmúlt évi 554.8 millió pengővel szemben a jövő évre 727.6 millió pengőt biztosit a költségvetés. Nagy lelkesedéssel fogadta a képviselőház a pénzügyminiszter expozéjának azt a részét is. ajnelybeji az uj adók, a hadmentességi és a zsidó vagyonadó bevezetését jelentette be. örömmel fogadta a képviselőhöz azt a bejelentést is, hogy a földművelésügyi miniszter rendelkezésére 42.5 millió pengőt bocsátottak a jövő esztendőre a két év előtti 4.5 millió pengővel szemben a vizkérdés rendezésére. A nyersanyag termelés fokozásának fontosságéiról szólva, a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a földgáz-vezeték megépül Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy között és ezt a vezetéket a tervek szerint egészen Nagyváradig építik nşajd ki. Ugyancsak nagy tapssal fogadta a Ház a pénzügyminiszter expozéjának azt a részét, amelyben bejelentette, hogy a tisztviselőkérdés rendezése érdekében mindent megtesznek a tisztviselői kar sorsának könnyítésére és háborús külön munkaáfedányt vezetnek be. Az 1942. évi költségvetés tárcánkéntí tárgyalásit hétfőn délelőtt kezdi a képviselőház pénzügyi bizottsága, a belügyi tárca költség- vetésének tárgyalásával. Előreláthatólag 27-én tárgyalják a vallás- és közoktatásügyi tárca, 28-án a földművelésügyi, 29-én a kereskedelem és közlekedésügyi, 30-án a pénzügyi, november 3-án az igazságügyi és honvédelmi, 4-én et közellátásügyi, 5-én a miniszterelnöki és kisebb tárcák, 6-án pedig a pénzügyminiszteri tárca költségvetését. BUDAPEST, október 24. A képviselőéi áz pénteki ülése iránt pártállásra való tekintet nélkül, igen nagy volt az érdeklődés. TasnádH-Nagy András elnök bemutatta a miniszterelnök jelentését, amely szerint a Teleki Tibor gróf elhalálozásával megüresedett koronaőri tisztség betöltése iránt megindult a hivatalos eljár áls. Ezután a városi, megyei és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról szóló, valamint Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká való alakításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták. A pénzügyminiszter beszéde a évi költségvetésről Ezután Reményd-Schneller Lajos pénzügyminiszter állott fel. Beterjesztette az 1943. évi állami költségvetési. A költség- vetés beterjesztése után benyújtotta a rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló jelentését. Utána elmondotta országszerte nagy érdeklődéssel: várt beszédét a költségvetésről, amelyben a magyar pénzügy1 politikának minden terére kitért. Beszéde elején hangoztatta, hogy ă most j benyújtott költségvetés már ötödik költségvetése és örömmel emlékezett meg arról, hogy majdnem mindegyik nagyobb és nagyobb magyar főhatalom alatt álló terület szükségleteire vonatkozott- (Nagy taps.) — A mostani költségvetés — mondotta — az egész mai Magyarországot felr öleli. A háború közepette nyújtom be, de mégsem nevezem háborús költségvetésnek. mert nem tartalmazza a honvédségünk további fejlesztésére szükséges összegeket és a hadviselés költségeit, sem* Ezután a miniszter áttért a költségvetés adatainak ismertetésére. A közigazgatási kiadások 2920 millió pengőt tesznek ki, a bevételéé pedig 2769 millió pengőt, úgyhogy a deficit eddig 1S16 millió pengő. Az. üzemek deficitje 48.8 millió pengő, úgyhogy az összes decifit 200-4 miliő pengő. Ezzel1 szemben a most benyújtott kötségvetésben a közigazgatásnál 2.12 millió pengőt, az üzemeknél pedig 220 millió pengőt, összesen tehát 432 millió pengőt állítottunk be beruházásokra, mely összeg lényegesen meghaladja a 200 milliós deficitet. Az ezévi költségvetésben az összes közigazgatási és üzemi, kiadásokra szánt összei7 ugyanis 718 millióval több, mint (i tavaly. Az emelkedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy a költségvetés más és máé területre vonatkozik és ez a Antiszemitizmus? Óriási érdeklődés mellett nyílt meg a Ház ülése
