Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-21 / 238. szám

tfMB’tfBVCnx 3& EtLENZKK a BlI «I ini 01 3T >SR 00 til9 ed 13 01 01 SA löt iH öt sS !<>i ;k?. főt OS 02 [>E hu KB UV SÍ 3»í :rn BT (H 9Í B }d 3d 3T Y« EX P* Bl Î.S 98 'fe *U Ht ra 9^ w ;n d sí >d iteméDyi-Schneller Lajos beszéde a zárszámadás vitáján Jegyzőkönyvben örökítette meg a képviselőház Tusa Gábor dr. emlékét BUDAPEST, október 21. A képviselő- ház kedden délelőtt ülést tartott, amelynek napirendjén a Szombathely és Kaposvár megyei városok törvényhatósági jogú vá­rosokká történő átalakításáról szóló tör­vényjavaslat és» több más pénzügyi termé­szetű javaslat szerepelt. Az ülést 10 óra GO perckor nyitotta meg Törzs Tibor al- elinök. Mindenekelőtt kegydetenen emlé­kezett meg Tusa Gábor, a visszacsatolt erdélyi részek képviselőjének eWvunytá- ról. Az elnök indítványára a Ház elhatá- rozta, hogy Tusa Gábor emlékét jegyző- könyvben örökíti meg. Az elnök ezután több átiratot és jelentést ismertetett, majd Hunyadi Búzás Endre előadó beterjesztet­te .a belügyminiszter törvényjavasltait Szombathely és Kaposvár törvényhatósági jogú városokká történő átalakításáról. A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban egyhangúlag elfogadta és jelentés- tétel céljából, kiadta a közigazgatási bi­zottságnak. Ezután az állaimnak az 1939 -—1940. évi időszakról szóló zárszámadá­sát terjesztette he Figus-Ilinyi Albert elő­adó. Nagy vonásokban ismertette az Á.Ua- mii Legfőbb Számvevőszék zárszámadá­sának adatait, amelyek többi között a visszacsatolt erdélyi részekről szóló jelen­tést Ls tartalmazzák, majd kérte a felmen­tés megadását. A jelentéshez elsőnek Zerman Antal, majd Eszterházy Móric gróf, Vásáry Ist­ván szólották hozzá. < Ezptán álta’án.05, érdeklődés közepette Reményi-Schneíter Lajos pénzügyminisz­ter emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy a kormány igyekszik mindent elkövetni, hogy a zárszámadások minél tökéleteseb­bek legyenek. A Legfőbb Állami Számve­vőszék több olyan intézkedést tett, ame­lyek azt a célt szolgálják, bogy az egész zárszámadás világosabb és áttekinthetőbb legyen. A zárszámadások tőkéiétesitése so­rán merült fel annak szükségessége, hogy az alapok zárszámadása is belefoglaltas- sék a jelentésben. Határozottan visszauta­sítja azt a megállapítást, hogy a kormány j felhatalmazás nélkül költekezett. A mi­nisztertanács mindé,n egyes tételt megsza­vazott és minden egyes tételnél fennállt a sürgősség, különösen a visszacsatolt terü­leteken kelteit, n problémákat máról-hol- rWpra megoldani. Ezeknek a problémák­nak megodása nem hirta volna el azt, hogy minden egyes kérdést előzőleg- a par­lament elé terjesszünk. Elismeri, hogy a bevétetek és kiadások igen tekintélyes mértékben emelkedtek, viszont az is két­ségtelen hogy a terű let visszacsatol ások rendkívüli kiadásokká; jártak. Ezután ás Országos Nép- és Családvédelmi Alap ré­szére előirányzott összegről szólott, han­goztatva. hogy’ gondja lesz rá, hogy a fel­használható összeget az ONCsA minden­kor a szükségleteknek megfelelően vegye igénybe. Ezután i visszacsatolt területek" bank­jegyeinek átcseréléséről szólott. Kijelen­tette, bogy a bankjeffyel; átcseréléséből az útiamnak bizonyos tartozása keletkezett a Nemzeti Bankkal szemben. A cseh-szlovák . áíiain bankjegyéinek elszámolása vcglege- \ sen befejeződött, romáin vonatkozásban a ' kérdés elintézése még függőben van. , ^Ezután arról beszélt, bogy a személyi járandóságoknál lényeges megtakarítás v*n; Ennek egyik oka ăz. hogy a költs'ég- vetcs másfel évre készült és abban betöl­tendő állások is szerepelnek. Az utánpót­lás kérdése neki is nagy gondot okoz. .-gyök megoldási módként különböző tan­folyamok megszervezését tervezi. Leg­utóbbi külföldi tartózkodása során, alkal­ma volt megismerni a külföldi utánpótlási rendszert. Sok értékes tanulsággal tért haza. Maga is azt szeretné, hogy a pénz- üpyi tisztviselők, szintje emelkedjék. Végül kérte a határozati javadat tudomásul vé­telét és a fclliatalmazás megadását. A Ház a r agyar állam 1939. é.s 1940. SBlttiadási időszakra szóló zárszámadását és a Legfőbb Alt ami Számvevőségnek ugV a zárszámadásra vonatkozókig, mint a törvényhozás álla 1 az 1939—40. szám­adási időszakra engedő1 czetl tételekkel szemben mutatkozó eltérésekről szóló je­lentését elfogadta. lnántsy Pap Elemér előadó ezután is­mertette a pénzügyminiszter jelentését a rendkívüli ideiglenes ház-adómentességek trgyában. A Ház a jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vette. A Ház ezután a pénzügyminiszter négy jelentését tárgyalta. Az első jelentés a biz­tosítási, vagv biztositásszerii tevékenysé­get folytató egyesületek á «Lanti felügyele­téről, a második a biztosító magánváll*- íaiok dijtartalékáinak elhelyezéséről, a harmadik az életbiztosítási szerződések körében a háborús halálesett kockázat, vi- sé esőről szóló rendeletről és a negyedik a magyar-német, valamint a ma gyár-szlovák biztosítási egyezmények biztosítására vo­nalközé rendeletről szói. A Ház a jelenté­seket az előadó ismertetése után hozzá­szólás nélkül elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot telt, mely szerint a Ház legközelebbi ülé­sét október 22-én,/ csütörtökön délelőtt tartja és annak napirendjén a képviselő- ház egyes bizottságainak, továbbá a 36 ta­gú, illetve 42 tagú országos bizottság meg- üresedett tagsági helyeinek betöltése sze­repe^. A Ház az elnök napirendi javasla­ta: magáévá tette és ezzel az ülés végét­ért * 5 lezárultak a Szolnok»!oMa vármegye magyarságának testvéri találkozójául szolgai® EME és EMSE napok DÉS. október 21. (Az Ellenzék kikül­dött munkatársa távbeszélőn je.on ti-) Szolnok-Doboka vármegye egész magyar­ságának testvéri találkozójául szolgáló ünnepség lutrin ad ik napján, kedden az E.MGE faluvezetői tanfolyama dr. Paraj- di ín-cze Lajosnak a falu ég a magyar iro­dalom viszonyáról tartott előadásával kez­dődött. Csákány Miklós, az EMGE^déyi kirendeltségének helyettes irodavezetője a gazdaköri könyvvitelt, ismertette a tanfo­lyam résztvevőivel. Bányai Ferenc dési református lelkész a népi színjátszás és a falusi műkedvelő előadások népnevelő je­lentőségéről beszélt Sallai Mihály széki földműves magairta költői imát mondott nemzetünkért. Délután Biró Péter somberek! gazda­kör! elnök beszámolt a székelyföldi gaz­daköröknél fett kőrútjának tapasztalatai­ról. Szőts József czegőtelki gazdaköri el­nök á fáduvezetői tanfolyam nevében kö­szönetét mondott az EMGE kirendeltségé­nek. elsősorban Antal Dániel igazgatónak azért, hogy alkalmat adott a f lu népének a tanulásra, maga képzésére. Antal Dá­niel igazgató válaszában csak annyit kert a gazdakörök vezetőitől, hogy amit a tan- látták bárom na­pon keresztül, vigvék haza. mondják el és éljenek aszerint. Ezzel az EMGE fabive- zetői tanfolyama befejeződött. Az EME orvostudományi szakosztályá­nak orvostovábbképző előadássorozatában négy, részben vetített képekkel kísért elő­adás hangzott el kedden. Dr. Ar okhát p Vilmos főorvos és dr■ Eperjessy László ülés jegyző vezetésével dr. Bencsáth Ala­dár főorvos a csontvelővizsgálatok diag- nisztikai jelentőségerői tartott előadást. Dr. vitéz Haynal Imre egyetemi tanár a vérkeringés elégtelenségének működési megterheléseiről és gyógykezeléséről be­szélt. Dr. KlimJtó Dezső egyetemi tanár a tüdősebészet korszerű kérdéseit ismertet­te. Végüí dr. Miskolczp Dezső egyetemi tanár az agydaganatokról tartott vetített- képes előadást. _ > Az EME vándorgyűlésének záró napja dr. Mqlán Mihály egyetem* tanár fajélet­tani kérdésekről tartott, vetített képekkel kísért érdekfeszi tő előadásával kezdődött. Az európai emberfajták bemutatása után a’ magyar fajta jellegzetességeit ismertet­te, majd kihangsúlyozta a fajta jellegek megőrzésének életbevágó fontosságát. Pél­dát hozott fel arra, hogy egy nép nyelvé­nek és szokásainak külső formai megőr­zése és átörökítése ellenére is felhígulhat idegen vérrel, sőt ki is cserélődhetik s' ez­által életereje csökken, jellege megválto­zik. A faji jelleg megőrzésének, önfenn­tartásunknak a biztosi téka a szaporulat, a gyermek. Átmeneti sávban élünk a kieső nyugateurópai és a gyarapodó keleteuró- pai népek között s ez a helyzet reményre jogosít a szaporulat csökkenésének kikü­szöbölésében. Dr. Balogh Ernő egyetemi tanár vetített képekkel kisért előadásban mutatta be Szolnok-Doboka földjét és tá­jait. Dr. Baráfh Béla kanonok, Kolozsvár róm. kát. plébánosa a nemzetnevelés mai kérdéseiről és feladatairól olvasott sodró- erejű előadásban ismertette a nemzeti esz­me tisztázódásának harcát. A nemzetneve­lés a nyelv tisztasággal. a magyar szoká­sok és hagyományok megőrzésével, a mű­velődési hagyományok meglátásává] kez­dődik és a népi magyar mélymüveltscg ér- j vényesítésével, fejeződik be. Dr. Krompe- • eher István egyetemi tanár az ember sző- \ veti megujhódóképességét ismertette. Délután dr. Paradi Ferenc nyug. igg*- j gató-főorvos megmutatta Dós műemlékeit és történelmi nevezetességeit a vándor­gyűlés résztvevőinek. Azután Antal Dá­niel EMGE igazgató Szolnok-Doboka vár­megye birtokviszonyait Ismertette. A hon­foglalók nemzetiségi rendjének kialakulá­sa után királyi várbirtokok keletkeztek, majd a nemesség; nagy magánbirtokokat létesített. A jobbágyfelszabadításkor a bir­tokok nagyrésze a románság kezére került, a megmaradt birtoktöredékekbe pedig zsidó bérlők ültek be, akik később tulaj­donosokká váltak. Előadása befejezésében ismertette az idegen pénzintézetek föld- szerző munkáját- A háromnapos vándor­gyűlés utolsó előadásaképpen dr. Makimi László, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára Szolnok-Doboka vármegye ma­gyarságának történetét vázolta. A megye területén már a honfoglaló magyarok első településekkel megszálltak. A középkor folyamán a magyar lakosság sűrűn !>etele­pitette a tájat. Amíg a XVII. század há­borús pusztításai niper nem ritkították a magyarság sorait, addig a Moldvából és a hegyekből ide vándorolt románok nem tudtak sem számbeli, sem gazdasági fö­lénybe kerülni. Aw- v * rfÄ t* _** ' A ■ * r ^ *- L #.*.„* * > „ 4. A megmaradt magyar­ság felvilágosultsága és öntudata most már biztosíték arra, hogy a pusztulás fo­lyamata megállóit. Az előadás elhangzása után dr. gróf Bethlen Béla főispán, akit a dési vándor^ (gyűlés időtartamára társelnökké válasz­tottak, köszönetét mondott az EME veze­tőinek és az előadóknak a ran gas színvonalú előadásokért, továbbá a közönségnek, amely a reggeltől estig, úgyszólván egy­folytában egymást követő előadásokat mindvégig lankadatlanul látogatta. Ezután, bejelentette Beszterce város és Beszterce- Naszód vármegye részéről, hogy meghív­ják az EME-t a következő vándorgyűlés tartására. S°llay Mihály széki földműves az EME vándorgyűlésén résztvett 120 faluvezető kisgazda nevében mondott köszönetét mindazoknak, akik lehetővé tették a falu részére ezt az önmiivejési alkalmat- Dr. Biró Vencel, az EME főtitkára a távollevő dr. gróf Bánffy Miklós alplnök helyett megköszönte gróf Bethlen Béla főispán­nak, dr. Schilling János alispánnak és dr. I " Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is kielégíthetem. * KUN MAIYÂS HA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. HITEL Nemzetpolitikai Szemle. Az októberi szám tartalmából; BENDA KÁLMÁN: Bethlen Miklós kancellár. MAKKAI LÁSZLÓ: A magyar szellem útja a trianoni Erdélyben. BÓNIS GYÖRGY: Magyar törvény — magyar lélek. ENTZ GÉZA: Szász iró Erdély történelméről. * II. Rákóczi Ferenc emlékezései szabad­ságharcának megindulásáról. — Néhány szó a katonai döntésről. — A francia—angol viszony Luchaire könyvében. __ Háború és népszaporodás. SZEMLE: SZABÓ ISTVÁN: Az európai sorskérdés német fogalmazásban. Szerkesztik: Albrecht Dezső, Kéki Béla, Venczel József, Vita Sándor. Előfizetés egy évre 9 P. Egyes szám ára 1 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kolozs­vár, Mátyás király-tér 5. I. Pöstaesekk 72.809. Megjelenik min-Mn hónap közepén. K. 1 Veress Jenő polgármesternek a ván­dorgyűlés megrendezése körül tanúsított munkáját, majd az egyházaknak, intézmé­nyeknek és a polgárságnak a támogatását és vendégszeretetét. Ezenkívül külön kö­szönetét mondott az orvosi továbbképző előadások megrendezéséért a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek, va­lamint a vándorgyűléssel egyidőben ren­dezett népművelő kiállításért Makkal Endre népművelési titkárnak, továbbá az EMGE gazdakörök bekapcsolásáért Ante! Dániel igazgatónak, a tantestület és a ta­nuló ifjúság segítségéért pedig Húsz Ödön gimnáziumi igazgatónak. Hangsúlyozta, hogy ez volt az első eset. amikor az ér­telmiségi és iparosság mellett a földműve­sek jelentős számmal és hihetetlen érdek­lődéssel vettek részt a tudományos elő­adásokon. Ez a három nap Szolnok-Do­boka tudományos megismerését, szolgálta a régészet, a történelmi, a művészeti es gazdasági he’yzet, valamint a népi mű­veltség keretében. Ez az alkalom a helyi erők megsokszorozása és az építő leheíő- ségek számbavétele volt. Ezúttal bebizo­nyosodott, hogy Szolnok-Doboka arca mindig magyar volt és ma is az. Ezután gróf Bethlen Bébe, mint az EME vándorgytrésének társelnöke, ünne­pélyesen berekesztette az- EME három­napos dési vándorgyűlését. A vándorgyű­lés résztvevői október 21-éu, szerdán, amint azt már ismertettük, természetin- dományii és történettudományi tanulmányi kiránduláson vésznek részt Csicsóbányá- nál. a désaknai sóbányáknál és a szén!- benedeki gróf Korniss-kastélynál. Kallékáfcem épített 'emplomo* szentelt €s nagyváradi püspök Nagyvárad, október 21. Tudósitónk jelenti: Fiedler István püspök vasárnap délelőtt ál­dotta meg Almásfegyvernek község uj római katolikus templomát. A községnek eddig nem volt Önálló plébániája, hanem a szentjobbi plébániához tartozott. A mult esztendőben egy szegény házaspár telket ajándékozott a tem­plom részére, a falubeli hivek pedig adomá­nyokkal és közmunkával járultak hozzá a templom felépítéséhez. A hivek égették a szük­séges téglát is, úgy, hogy a falu csaknem teljesen a maga erejéből építette fel a tem­plomot. Az idén már időszerűvé vált a plé­bánia felállítása is. A plébánia vezetésére Szörényi Márton váradolaszi segédlelkészt hív­ták meg. A templom megáldása és a szent­mise közben Fiedler István püspök szentbe­szedet mondott. A VONAT ELÉ VETETTE MAGÁT EGY ÉLETUNT 18 ÉVES LEÁNY SZABADKA, október 21. A Szabadka —Szeged vasútvonalon az egyik őrház kö­zelében öngyilkossági szándékból a vonat elé vetette magát egy fiatal leány. A hely­színre hívott hatósági orvos és rendőrbi- zoitság megállapította, hogy a vonat húsz méter távolságon át hurcolta magával a szerencséden leányt és teljesen összeron­csolta. A holttest zsebében cédulát talál­tak, amelyre az öngyilkos ráírta nevét és cimét. Sárcsevics Rózsinak hívták. Forrás utca 73. számú házban lakott- A leány szüleinek tudomására hozták ;i borzalmas' birt, akik kijelentették, hogy 18 éves leá­nyuk munkásnő voit az egyik gyárban es többször hangoztatta, hogy megölj magát reménytelen szerelme miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents