Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-21 / 238. szám
19 4 2 október 21. ELLENZÉS Ifiéri nem induileal bőailő alfára a saséilíelySolJi horoiz? (első közlemény.) MAROSVÁSÁRHELY, október 21. (Az 115-lenzék kiküldött munkatársától) Miért nem sikerült üveggyárat alapita- itti a Székelyföldön? Olyan kérdés ez, I amelyre joggal várhat fel eletet a miagyar 1 közvélemény. Két esztendő óta húzódik a : székel yf öl di üveggyár élet rebi vasának ügye. Ennek az áldatlan állapotnak természetes következménye, hogy a székely- földi borvizforrások at nem lehet kiaknázni. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen óriási értéket jelentenek Székely népünknek a borvizforrások. A természet gazdagon megajándékozta a Székelyföldet ezekkel a kincsekkel. A borvizet még bányászni sem kell. Ingyen ontja kincseit a természet, nem kell hozzá semmilyen különösebb nyersanyag. Az egyetlen feladat, hogy palackozzák és szállítsák rendeltetési helyére. Nemzeti jövedelmünknek lényeges részét kellene képezze a borvizek kihasználása. Ehelyet az történik, hogy milliós értékek mennek veszendőbe, mert a palackozás kérdését még mindig nem lehetett megoldani. Jószándéku tervek bőven akadtak. Sőt a megfelelő toké is rendelkezésre állott. A székely fühlt üveggyártás kérdése mégis hollvágányra jutott és a borvizforrások termésének csak egészen jelentéktelen része kerül kiaknázásra. Érdemes részleteiben is megvilágítani ezt a kérdést, amelynek ügyében az Erdélyi Párt már számos emlékiratot inlézett a kormányhoz és azt javasolta, hogy kormányintézkedés segítségével kell változtatni a helyzeten, mert máskülönben továbbra is veszendőbe ütemnek a borviz- f orr ások kincsei. kozás. lejegyezzék az alaptőkét és üzembe helyezzék az üveggyárat. BttTCtbá S éS Kupfer urak meg is kezdték a Hangyával a tárgyalásokat. Egymillió pengő ,ő- kével vállalták volna az üveggyár vezetését, azonban olyan kikötéseket. lettek, amelyek a Szövetkezetét óvatosságra intették. A kél szakember erre újabb ajánlatot tett, amelyben már nem voltak m«>- nopoUsztikujs törekvések, de azt javasolták, hogy a gyáralapitáshoz elengedhetetlen a gondos nyersanyagvizsgálat. A Hangya igazgatósága maga is oszlottá ezt a véleményt. Ilyen nagyszabású üzleti vállalkozás előtt indokolt az óvatosság és alaposság, készséggel elfogadták tehát a két szakértőnek azt az ajánlatát hogy a Maros homokját és a csíki fehér- homokot illetékes szakemberekkel megvizsgáltassák. A v egy vizsgálatot batáridőhöz kötötték. A nyersanyagot elhüldötték Miskolcra és várták, a választ a ve-lyiAZS- gédat eredményéről. A válasz <>zo.nbfiri‘ késett. Hiába irt a Hangya sürgető leveleket Miskolcra, leveleire meg csak választ sem kapott. Barabás óv Kupfer inak svai jelentkeztek többé. A Hangya ilyenformán letett az üveggyár alapításának tervéről és amikorra kiderült, hogy a sze.-, kelyföldi nyersanyagok mindenben alkalmasak az üveg gyártásához, akkorra már nem állott rendelkezésre a megfelelő tőke-' Hogy mi történhetett a vegyvizsgálat eredményének közlése körül, olyan jellemző és érdekes kérdés, amellyel külön cikk keretében fogunk foglalkozni. VÉGII JÓZSEF 3 wmm Elhangzott 02 ítélet a kenyésjegYpcmama ügyében Lázok Ferencet hárem ém, Rosenberg Jenőt két és félévi fegyházra Ítélte a törvényszék Aleile üzletüket felük a borvSztöl Joggal remélhettük, hogy a felszabadulás után a borvizforrások a székely gazdák ezrei számára nyugodt megélhetést biztosítanak. Az Idegen uralom alatt millióst tételekben palackozták a borvizet és az idegen uralom, gazdasági életének irányítói mindent elkövettek, hogy megszerezzék maguknak a borvizforrások tulajdonjogát. A székely nép vezetőinek és a közbirtokosságoknak ellenálló ereje és kitartása meghiúsította ezeket a terveket. A jövedelem nagyrésze így is idegen kezekbe került, mert a leggazdagabb bor- v'ztermő vidékeken, mint például Borszéken is zsidó és román tőke érdekeltségek szeresték meg a kihasználás jogát, a székely tulajdonosoknak pedig minimális bérösszegekkel kellett beérni. A felszabadulás Után a borvizforrások kihasználásának jogát a székely közülietek a legtöbb helyen ismét megszerezték. A székelyföldi borvíz tehát elindulhatott volna liArîîtA ntííira liQ n^rrii Tílftnillfilf, volllcl Î*6J KOLOZSVÁR, október 21. (Az Ellenújabb akadályok. Magyarországon a természetes borvizforrások hiánya miatt a közönség hozzászokott a mesterséges szénsavval ásványvízzé hamisított kristályvizekhez. Egész üzleti front alakult ki szik- vizgyárosokhól és kristályvíz-érdekeltségekből. Ezek az üzleti vállalkozók veszedelmes versenytársat láttak a borvizben. Minden eszközt felhasználtak tehát arra, hogy a bonds népszerűsítését megakadályozzák. Az üzleti éleiben hozzá vagtyunk szokva az ilyenfajta versengéshez. Békeviszonyok között a székelyföldi horviz nyilvánvalóan könnyűszerrel győzedelmeskedhetett volna. A mai rendkívülit kö- 1 rülmények azonban a szikvízgyártók és kristá 1 yvizkőszitők önkéntelen segítőtársai lettek. A közlekedési nehézségek, a vasuthiány, a drága szállítási dijak nehézkessé tették a székelyföldi borvizék ki használását és ebhez hozzájárult még i legnagyobb akadály: az üveghiány. Erdélyben a bécsi döntés előtt két üveggyár is volt: a medgyesi és a dicsőszent- mártoni. Mindkét üveggyár Romániának ítélt területen maradt. A székelyföldi borvizforrásokat ez a két üveggyár látta el a borviz palackozásálioz szükséges üveggel. Egyik napról a másikra katasztrofális üveghiány állott be, mert a meglevő üvegkészletek még arra sem voltak elegendők, hogy az eddigi termelés egytized részét fedezzék. A trianoni országban az üveggyártást három-négy üveggyár monopolizálta. Az üveggyárak kartellt képeznek, amely bőségesen kihasználta azt az alkalmat, hogy a Székelyföld feltétlenül rájuk van utalva. Hajlandók voltak ugyan üveget szállítani, de olyan borsós árakat számítottak fel, ami már eleve lehetetlenné tette a székelyföldi borvizforrások versenyképességét. A borviz igv egyelőre alul maradt a szücvizzel és a kristályvízzel folytatott küzdelemben, ami nemcsak egészségügyi szempontból előnytelen, hanem közgazdaságilag is súlyos veszteséget jelentett a székely népnek. Ä székelyföldi üvesghiány megszüntetése érdekében már közvetlenül a felszabadulás után felmerült az önálló székelyföldi üveggyár létesítésének terve. Ezt a tervei az Erdélyi Párt és a székelyföldi vezetők a legmelegebben támogatták. Pénz is lett volna a megvalósításhoz. Az üveggyárhoz hatalmas tőke kell. Körülbelül hétszázezertől egymillió pengő alaptőkével lehetne megindítani a gyártást- A vá’l'dko- záshoz szükséges pénzt a Hangya Szövetkezetek marosvásárhelyi központja és a Fürdőszövetség szívesén rendelkezése > bocsátotta volna. Érthetetlen tehát, hogy a Székelyföldi önálló üveggyárat mégsem s'került életrehivni. Székelyföldi tartózkodásom során alkalmam volt erről a k*"r- dŐTŐl hosszas beszélgetést folytatni :.z illetékes tényezőkkel. így többek között felkerestem Jánky Endrét, a Hang} a Szövetkezetek vezérigazgatóját, aki annakidején szivvel-lélfckkel pártolta az üveggyár tervét. Szerettem volna őszinte nyilatkozatot hallani arról, hogy miért mentek füstbe a szép elgondolások és mi az akadálya a székelyföldi üveggyár alapításának. zék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék hármas büntetőtanácsa Szabó Andi ás dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésé- vcl tárgyalta tegnap azt a nagyaránju közélelmezési visszaélési ügyet, ameyuek fövádloitja Lázok Ferenc volt városi tisztviselő és Rosenberg Jenő kenyéri;,- hordó volt. A vád állítása szerint bízok Ferenc ez év május havában, mint a köz- éle'inozési hivatal tisztviselője, heteken keresztü. több kenyérjegy beszolgáltatását ismerte el Rosenberg Jenő kepyérkihordó részére, mint amennyit Rosenborg naponta ténylegesen beszolgáltatott a közélete- nezési hivatalhoz. Rosenbergnek ilyenformán nagymennyiségű kenyérjegye maradt meg, amelyek segítségével zugban, is árusíthatta a kenyeret. A közélelmezési hivatalban folytatott vizsgálatok szerint Fázok Ferenc több mint 45 ezer darab kenyérjegyet irt Rosenberg Jenő javára anélkül, bogy Rosenberg azt ténylegesen beszolgáltatta volna. A 45 ezer darab kenyérjegy közel tízezer kilogram kenyér vásárlására vp.'it alkalmas. A törvényszéki tárgyaláson Lázok Ferenc elmondotta, bogy Rosenberg Jenő, aki egyik péküzlet kihordója voU, állandóan arról panaszkodott, hogy a kenyérben naponta apadás van s ezért nem tud sohasem pontosan elszámolni. Annak reményében, hogy később rendeletét kapnak a porlási és apadási hiány '.elírására, mely a péküzLetekben és élelmiszerkereskedőknél kényérámsitás közben keletkezik, felhatalmazta Rosenberg Jenőt, hogy hetenként kevesebb kenyérjegyet szolgáltasson he, mint amennyit részére elszámol. I’yen formán, — mondotta a vádlott — csupán néhány száz kilogram kenyér vásárlására jogosító jeggyel szolgál látott he Rosenberg kevesebbet, mint amennyit kellett volna. Rosenberg Jenő hasonló érte'emben vallott és elmondotta, hogy Lázok felha- udmúzása alapján több helybeli vendéglősnek és kereskedőnek naponta kisebb mennyiségű kenyeret jegy nélkül adott c’. Kihallgatta a törvényszék azt a hat vendéglőst és kereskedőt is, akiket Rosenberg Jenő megnevezett. Valamennyien tagadták, hogy Rogenbergtől jegy nélkül kaptak volna kenyeret. Állításuk szériát mindig pontosan annyi jegyet adtak Rosenbergnek, mint amennyi kenyeret vitt számukra. Csupán egyik vendéglős ismerte el, hogy egy alkalommal néhány kiló kenyeret jegy nélkül kapott Rosenbergtők aki azzal az ürüggyel birta rá a kenyér megvásárlására, hogy i közéle'mezési hivataltól felhatalmazása van jegynélkiili árusításra. A tényállás tisztázása érdekében több lanut hallgatott ki a törvényszék. Legelőször Hegedűs Sándor dr. volt városi tanácsnokot hallgatták ki, aki a bűnügy leleplezése idején a közélelmezési hivatal vezetője volt. Hegedűs dr. ismertette a bűncselekmény leleplezésének körülményeit. Azután Mihályi Endre városi tisztKülönös akadályok Ä Hangya vezérigazgatója keserű re- zigi-ációval megjegyezte, hogy az üveggyár alapítása egyelőre kátyúba jutott. JLega’ább is nincs tudomása arról, hogy a Hangya sikertelen kísérletezései óta u,abb tervek merültek volna fék H >'gy mi volt a sikertelenség oka? Ezt Jánky Endre vezérigazgató maga sem tudja megmondani, de ha végigtekintünk az üveggyár alapításával kapcsolatos események láncolatán, azt kell megáUapitanunk, hogy nagyon különös akadályok állanak az önálló székelyföldi üveggyár létesítésének Htjában. Milyen lépések történtek az üveggyár alapítása érdekében? Természetszerűleg feltesszük ezt a kérdést, ha az eseményeket kiindulási pontjuktól kezdve figyelni akarjuk. A Hangya mindenekelőtt szakemberekkel akarta tamihnányozlatni, hogy a Székelyföld helyi viszonyai lehetővé teszik-e az üveggyártást. Szakembereket hozatott tehát Marosvásárhelyre, Bizonyos Barabás és Kupfer urakat, akik Dél-Erdélyben annakidején üveggyártással foglalkoztak. A szakemberek elsősorban a mnnkásviszonyokat tanulmányozták. Megállapították, hogy az olcsó földgáz hajtóerő mindenben megkönnyíti az üveggyár alapítását. Fontos kérdés volt továbbá, hogy az üveg nyersanyagát honnan lehet beszerezni. Az is kiderült, hogy a marosi homlok és 0 csíki fehérhomok kiválóan alkalmas az üveg előállítására-. Elvben tehát semmi akadálya nem lett volna annak, bogy a vizsgálatok eredménye alapján létrejöjjön az üzleti válla 1Október 21-én este 7 órakora Budapesti Kamarakórus hangversenye Vezényel: Dr. Paulovits Géza. Közreműködik: Dunstné Pálffy Mária (ének.) Jegyelővétel: IBUSZ mene'jegyirodában. m 1 viselőt hallgatta ki a biróság. Mihályi volt ugyanis az, aki a visszaélést tulajdonképpen leleplezte. Mint a kiutalási és elszámolási osztály vezetője, egy alkalommal felfedezte, hogy az egyik beszolgáltatott kenyérjegycsomagban kevesebb jegy van, mint amennyit az elismervény feltüntet. Azonnal erélyes házi nyomozásba kezdtek, majd a rendőrséget is értesítették az esetről. így derült ki, hogy tulajdonképpen több mint 45 ezer kenyérjegy hiányzik a beszolgáltatott kenyérjegy kő tégek b ő 1. Kihallgatta még a törvényszék 1 auf fér Andor, Auer Dezső és Weinrich Berta tisztviselőket, valamint Gombos István és Schuller Károly ellenőröket, akik a hiány megállapítására vonatkozólag mondtak lényegesebb dolgokat. A bizonyítási eljárás befejezése után Hon dl Elemér dr. királyi ügyész vádbeszédében valamennyi bűnösre szigorú’, súlyos büntetést kért. Az első vádlott védelmében Péterjfy Jenő dr. arra hivatkozott, hogy védence jóhiszemiileg keveredett az ügybe és semmi -anyagi érdeke nem fűződött a bűncselekmény elkövetéséhez. Peieiie Ernő dr. Rosenberg védője, szintén arra hivatkozott, hogy védence nem anyagi okok miatt követte el a bűncselekménnyé nyilvánított tettét. A hat vendéglős és kereskedő nevében, akik a vádirat szerint zugban vettek kenyeret Rosenberg tői, János Gáspár dr., Ságh Károly dr., Radvér nyi József dr., Bodó László dr., Daróczv Miklós dr. védenceik ártatlanságát és felmentésüket kérték. A vád és védőbeszédek után a biróság egész napi tárgyalás után a késő esti órákban hirdetett ítéletet. Fázok Ferencet bűnösnek találta a törvényszék egyrend- beli folytatólagosan elkövetett honvédelmi bűntett és egyrendbeii folytatólagosan elkövetett közokirathamisitás vétségében és ezért őt háromévi fegyházra és nyolcévi jog- és hivatalvesztésre ítélte. Rosenberg Jenőt egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, a honvédelmi törvénybe ütköző bűntett miatt két és félévi fegyházra és nyolcévi jogvesztésre Ítélték. A többi vádlottakat jelentéktelen pénzbüntetéssel sújtotta a biróság. Az Ítélet nem jogerő^ ELNÖKVÁLASZTÓ ÉRTEKEZLET SZÉK KÖZSÉGBEN KOLOZS\ AR, október 21. Az Erdélyi Párt Szék községi tagozata hétfőn délelőtt elnökválasztó értekezletet tartott, amelyen az országos központ részéről Útzár Ferenc előadó vett részt. Az ütés meg nyitása után bejelentette, hogy Ungvári István eddigi elnök lémondott. Az értekezlet egyhangúlag Kónya László ref. le - készt választotta a községi tagozat elnökévé. Alelnök Ungvári István előző elnök lett. Az értekezlet résztvevői ezután a község kívánságait tolmácsolták a központ kiküldöttje előtt. Az elnökváilasztó értekezlet után a párt kolozsvári tagozatának regös-csoportja rendezett nagy érdeklődést keltő előadást, amelynek keretében Bokor Dona. Király József, Strasszer Ferenc és Zattler Sándor szerepelt nagy sikerrel. Az előadásért Kónya T,ászló elnök mondott kös’/önclet, ugyanakkor bejelentve, hogy a községi tagozat a jövőben minden hónán <-Uő és harmadik vasárnapján összegyűl a község lakosságát érdeklő kérdések ineghallga tatására ég niegbeszéléeére. Az cnállé széliefyfoldfi meggyár terve
