Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-20 / 237. szám

WM De $wlkfmz húzó gfirmfák WiBrit gysrmäfük Nyvgdfdfmáfaíi ţ^Sem/egesgyarmatok ■■ » m A ffânăâ fszuk- és tf-yttgáfá/h'te kezd ff mt&m Dravsz-szawm ú vasút es autóutak [V Dakars kutestmfyzete X % Ifi ^t-iI$A;QáüfffSfá éQ0 feirom/féi xa jjmsfht ySSi indm ut Éx&gjigvM %l T£NSEÄ f^WOUBANGUI-m m^MCHAK I \ Morrvríd NemzetiségpoBltika S) (Z.) A magyar politikai éleiben — és itt talán szabad magasabb 9[ jelentésében értelmeznünk a ponti­ul ka szót — rendkívüli jelentősége swan Kállay Miklós miniszterelnök nr ungvári beszédének. A miniszteréi­ig nők végeredményében nem mondott jn újat, de viszont mint legilletékesebb, ol leszögezte egy évezred hagyomá- rn nyalit és azok gyakorlatát. Az idők sa és az általuk megkövetelt módsze- sxrek mindenkor változnak, de a lé- ^nnyeg — amely a cselekedetet betölti------maga a változatlan és örök szel­allem. Ez szab irányt minden cseleke- >Ij eleinek, ez adja meg az alapját mln- *h den magatartásnak és ez határozza nr meg a külső viszonylatok megterem- ütésének mikéntjét. „Szeretni embertársát, szeretni a tamás fajtáját egyedül mi tudjuk ezen ß a világon“, mondotta a miniszterel- nnök és hozzáfűzte, hogy „mi mündig est szerettük azokat a népeket, akiket tritt találtunk, üde behoztunk, vagy d beengedtünk“. Annyit jelent ez a a mondat, hogy a magyarság nem is­ii merle a nemzeti türelmetlenséget. T Történelmünk számos fényes bízó- a nyitókét nyújtja ennek. Nemzeti ál­lt Ingában, kultúrájában, vallása sza­rt bad gyakorlásában növekedett min­den nemzetiség Magyarországon G azokban az időkben, amikor Eurő- g paszerte vérfürdőkbe fűlt a vallási, v vagjr nemzetiségi villongás. A szent í Bertalan-éjszaka idején éppen úgy, X mint azokban az időkben, amikor I Lokieíek Ulászló alatt a nyelvét vág­ták ki előbb, majd megölték azt a í krakkói polgárt, alá nehéz lengyel i szavakat nem tudott hibátlanul ki­ejteni, vagy amikor Északkelet-Eu- t répában kiirtották Keletporoszország Őslakosságát. A Szent István-i esz­me, a Magyar Szent Korona tana, az ázsiai steppékről magunkkal ho­zott ősi hagyományok nemcsak a magyar nemzet és az ország létét biztosították, hanem védőpajzsul szolgáltak mindazok számára, akik magyar földön éltek, bármilyen faj­hoz, nemzetiséghez, vagy hitfeleke- zethez tartoztak is. A nacionalizmus feltörésének nagy korszakában ellentétek merültek fel a magyarság és a nemzetiségek, va­lamint a magyar állameszme és a feltörő népek eszméi között. Egy későbbi kor pártatlan történetírója lesz hivatott ana, hogy ennek az időszaknak ellentéteit lemérje és felbecsülje. Ma talán elég, ha min­den mellünknek szegzett váddal szemben mindössze arra mutatunk reá, hogy „elnyomott“ nemzetisége­ink olyan időkben, amikor példá­ul Kelet-Németországban Bismarck nagy elgondolásait szolgálva a leg­radikálisabb eszközökkel szorították háttérbe a lengyelséget, Magyaror­szágon számban és vagyonban, va­lamint kultúrában oly mértékben, gyarapodott valamennyi nemzetiség, hogy az 1918-as katasztrófa alkalmá­val három közülük: a szlovák, a ro­mán és a délszláv, részeket tudott kiszakítani az ország testéből, a né­metség messze a magyarságon fölüli jólétben élt és a zsidóság hihetetlen mértékben ragadhatta magához a gazdasági, szellemi és kulturális élet legfőbb pozícióit, Egy országban, ahol valóban nemzetisé gellemes po­litika uralkodik, a nemzetiségek ilyen íelerősödése elképzelhetetlen. Úgy véljük, efelett, a tétel felett sen­ki sem vitatkozhat. Történtek azonban kétségkívül hi­bák magyar részről is. Ne kutassuk most azt, hogy a sovinizmus (amit éppen Bismarck keresztelt el „barom- politikának“) legfőbb zászlóvivői kik voltak, f,, ‘ j • jV' í t r J. *ß JL «/ J N fi/' U k 1 Ä Ai,.i LA 4 Ezért üdvözöljük örömmel Káliay Miklós szavait, amelyek utat mutat­nak nemzetiségi politikánk terén a távoli jövőre nézve, mert a távoli múltból fakadnak, amikor a nemze­tiségekkel való együtthaladásra szó­lítja fel a nemzetet. „Ezt pedig — mondotta a miniszterelnök — nem lehet elérni állami rendszabályok­kal, nem lehet tízparancsolatot Ri­adni arról, hogyan kell bánni itteni embertársainkkal. Ezt minden ma­gyarnak éreznie kell.“ Lám, ez a punctus saliens. önmagunk legben­sőbb énjéből kell meríteni a bölcses­séget magatartásunkhoz. Félre kell dobni a mult némely olyan rekvizíi- tumát, amelyek illúziókból szület­tek, magyar méltósággal és öntudat­tal, emberi és magyar szeretettel kell bánnunk mindazokkal az ide­genekkel, akik közül sokan, sokév­százados közösségben élnek ezen a földön mivelünk, de ugyanakkor kérlelhetetlenül le kell sújtani azok­ra, akik ezt az emelkedett szelle­met, az örök magyarságot és István király országának mindenkit meg­tartó erejét megcsufolni, aláaknázni, elárulni akarják. Nyugat-Kaukázusban tovább tralii ci németek támadása SZTÁLINGRÁD végleges eleste várható. A háború legvéresebb drámája zajlik itt — írja Sztálingrádból as egyik német haditudósító. A volt traktorgyár és a Vörös Barikádoki a vas- öntő gyártelep elfoglalása után tervszerűen folyik a város északi részében a végső tiszto­gatás. A VolgakSnyök kulcsának biztonsft gáért folyó harc ugyancsak vége felé közele­dik. Lényegében már Sztálingrádban megtöri az ellenállás. A német államférfiak legutóbb elhangzott beszámolója után nem is volt más­kép várható. A csata befejeztével minden­esetre bebizonyosodik, hogy Sztálingrád rom­halmazzá vált a kemény harcok folyamán. Sztálin arna elhatározása, hogy ezt a nyílt várost erőddé építse meg, megpecsételte a vá­ros szomorú végzetét. ÉSZAKAMERIKAI csapatoknak Libéria nyugatafriketi néger köztársaságban történt partraszállása korántsem keltett meglepetést Berlinben. Kérdés, hogy Libéria megszállóm további szakaszát nyitja-e meg a nyugatafri­kai tengerparti övezetnek. A francia sajtó szerint angolszász hatalmak katonai akciót terveznek a francia gyarmatok nyugatafrikai birtoka ellen. Mindenesetre Dakarra gondul- naki amely az utóbbi időben nagy szerepet játszott az angol és amerikai közéletben. Berlinben csupán politikai szempontból tekin­tik az eseményt, anélkül, hogy a katonái szempontból jelentőséget tulajdionitanának annak. Berlin felfogása szerint a libériái ak­ció Roosevelt imperialista terjeszkedő politi­kájának újabb jele. Megtisztították Sztálingrádot a szétugrasztott ellenséges erőktől BERLIN, október 20. (MTI. DNB.) A Führer főhadiszállásáról jelenti a véderő főparancsnoksága: Nyugat-Kaukázusban á támadás to­vább halad- A német gyalogság újabb ma­gaslatokat rohamozott meg és a merede­ken felkapaszkodva, elfoglalt egy hat kís­érőddel megerősített, a további harcok szempontjából! fontos hegycsúcsot. Sztálingrádban megtisztító Huh a le9~ AZ AFRIKAI FRANCIA GYARMATBIRODALOM ÉS DAKAR utóbbi harcok sorún eljoglalt város és iparnegyed területét a szétugrasztott e1- lenségtöl. A légihaderő Sztálingrádban és környékén lévő célpontokat, valamint a Szovjetnek a Volgától keletre fekvő után­pótlásait és vasúti berendezéseit támadta. Elpusztítottunk 11 teher vonatot, köztük két olajszállító vonatot. A középső arcvonalszakaszon harci és zuhauórepiilőgépeiuk ismét megállapítha­tó eredménnyel támadták az ellenség szál- litóoszlopait. Egy nagy szovjet e íátási tá- bort összpontosított légitámadással súlyo­san eltaláltunk. TOVÁBB FOLYIK SZTÁLIN1 GRÁD MEGTISZTÍTÁSA BERLIN, október 20. (MTI. DNB.V Sztálingrádban a „Vörös torlasz'1 el­foglalása után tovább folyik az ipartele­pek területének megtisztítása. A nagyki- terjedésü munkásnegyedekben már egyet­len ház sem áll. Csak magányos kémé­nyek merednek ki a téglák, gerendák és szétrombolt lakásberendezések törmelé­keiből. CASEY CSALÓDOTT UTAZÁ­SA EREDMÉNYESSÉGÉBEN RÓMA, október 20. (TP.) Casey brit államminiszter, az előázsiai térségben ke- resztül-kasul tett utazása közben Tehe­ránból Bagdadba érkezett. Teheránból való elutazása előtt kijelentette, hogy bi­zonyos tekintetben csalódott utazásainak eredményeiben. Úgy látszik nem tudott végleges megegyezésre jutni, mert beje­lentette, hogy rövidesen visszatér Tehe­ránba- Tárgyalásai részben Irán védA- mére, részben a Szovjet hadianyaggat való ellátására vonatkoznak. Caseynek nyil­ván az volt a megbízása, hogy a szovjet­nek a kaukázusi szorult helyzetét kihasz­nálja és a badianyagszállitásnak a fokozá­sát attól tegye függővé, hogy Iránt ä bol­sevista csapatok teljesen ürítsék ki és Moszkva mondjon le Teheránra gvnkorolt minden befolyásáról. Ezek a tárgyalások azonban nem folytak le simán, minthosrv Sztálinnál; is komoly eszközei vannak a kezében, amelyekkel Londonra nyomást gyakorolhat. Mindenesetre feltűnő, hogy Catsey eredeti szándéka ellenére, szovje t - megbízottak nélküli tért visázu Kairóba, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ■fiiéi Jókai-u. 16., I. em. Telel.; 11—09. Nyomda: Egye- 'fflsí tem-u. 8. sz. Telel.: 29—23. Csekkszámla 72056 ALAPÍTOTTA: IRTHA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLLALAT4 Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.79 P, negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P. KEDD, 1942 október 20. LXIII, évfolyam, 237. szám. AR110 FILLER vFIr Mám»Am.

Next

/
Thumbnails
Contents