Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-17 / 235. szám

T

• Kin .vv'Ut'mi akipoikoat «y.ug«i/.ik'. A urm/sd 'Noisa «/.on «1**1 <‘l. hogy |(vl>‘u helv/rtéirívl. » ■ó\ ó fejlődéséről, \ agyi* luumagitról mit Ilit/.'

iv;k a nemzet fiai. Amiül gyorsabb n u s unitul

i*úv<'i > v'lilu'n következik lm a ni anyui* mar :.\clí társadalom nagy belső átalakulása, ini' SlM inkább illl'a i ' in in egyébre p;Oll<lol C* uililiun p\ min másban hisz. a nemzet. A» a untti/.rl, amely előli urni >ltját I cleiuelkede.se, -kam-iu t>ulv r;:> k:/on\taíun jövő képe de- reng' .sohasem jut cl a uiegujulái.luu. \ manu jövő »ikerében szilárdan. bízó nemzői t*

bizalma állal uz ellensége» körülményeken ü» tulvereks/i magát. Tudomásul ikwU ven- aiünk, hogy u magyar nemzet legszelesebb rétege Uhui ez a hit szilárdon él. » e hitnek legdöntőbb «súlyú társadalmi le léte menyessel éppen a magyarság vidéki szellemi és# gazdasági gócpontjai.

A magyarság ltelső átalakulását minden lekinlelhea elősegíti meglévő szervezeteinek riettel való betöltése. Alliltom, hogy a mai magyarságnak meglévő «tervezeteibt‘u belső mt'gs/crvc/.éséuek mi ink-a eszköze és lehető' sege készen all. A kérdés csak az. hogy o/ekben a szervezetekben vannak-e IjuuIi- kus hitit és minden erejüket kilhavelö, dolgos einbciek. s e szervezetek miképpen tuj- nal; egymással ösazemüködni. A mai magyar nemzeti 'társadalom élet keret rim"; nemzeti erőkkel s alo telí tése nemcsak egész legesen és rzeiMSPu siirgeli a magyar reform haladását, hanem anyaméhül is szolgál uj magyar vevőiek és szervezetek iótrcho zására.

Azt mondják, ha 1918-ban egy minden felelősséget vállaló s mellette benne feltétlen megbízó, az adóit körülményeken felülemelkedő. igazi, elszánt ezer magyar ember van In.dapeston, a nemzet szégyenbe'jes bukása i.- nagy történelmi katasztrófája nem következik he soha. Ez az ezer emhe; mi vagyunk s ez az egy vezető minden mgyohb váró* sjaikl an és vármegyénkben megvan. Sohase feledjük, hogy 1918-bau Mu-sodo. tápszer* kúszni néptanító és Hiller Ad< I a német hrdsereg altisztje volt. A magyar ember, ! a becsületes keveset, ha nem becsületes, igen se Int hisz önmagáról. Ali n bee dilates ma- gyár embereknek minden álszerénységet félretéve, a társadalmi ciciben egyre többre k‘“l! válialkozniok.

Készen áll a minden mag r»r embert össze foglaló nagy magyar állami keret és gépezet, ţ apán társadalmunkat kell "gyű» erőteljesebben ehhez hozzá szerveznünk, Ez azt jelenti, hogy az állami élet iniud<;u tényezőjének é» tisztviselőjének maradéktalanul, minden gka- dá'v kiküszöbölésével be Kell töltenie hivatását, a polgároknak pedig bizniok kell azokban 5 bizalmukkal meg kell erősíteniük azo- kot, akiket az állatni életbe ők maguk, vagy maga az állam emelt föléjük, A magyar állam mi vagyunk, a magyar állam olyan, amilyenek ini vagyunk. Mi magunk tehetjük n magyar álirmot olyanná, hogy egyre gyorsabban és sikeresebben tudja a nrigyar nemzet társadalmi átalakulását véghezvinni. Ne feled- .|ük, hogy Magyarországou minden olyan mezgaiofn, amely a nemzet érdekíben az állami Siervek. az alkotmányi' élet megkerülésé veü akart, áldásokat hozni, mindig a nemzet i omlását eredményezte. *

Ma gyakran szokták beszédekben hangoztatni,, hogy nem lesz. többó 1918 Ezt nem elég csak mondani. Mert azzal, ha valamiről azt i* rndjuk. hogy nem leső az illető tö*£ ^ehetőségét még nem scmmísitettük meg. Azt kell kifejeznünk cs élő httJ a n ;mzet leikébe ludevinuünk. hogy menu, a mai magyar társadalom, nemzet cs állam életében már megvannak azok a tényezők és előfeltételek, .tmcivtk egy belső összeomlásnak a lehetőségét kizárják. 1918-ben ne.a » >lt szervezett magyar társadalom. Ma sokkal inkább van, m’nt amennyire gon dóin óik. Akkor a nemzet nem látta a belső reform ijesztő szükségét, ma nem csak látjuk azt, lianem annak érdekében már jelentős lépéseket is tettünk. Az akkori magyarság a nemzeti életnek csupán ez egyik karját, az államot látta s csak annak építésén fáradozott. Mi a másik karnak, a társadalomnak erejét is érezzük éa öntudatos tevékenységekkel fokozzuk is. Ma olyan föl- tisztult és világos nemzet; szellemi erők állanak őrt ebben az országban, amelyekhez hasonlókkal nemzetünk régen nem rendelkezett.

Az igazi mai magyar ember nem a bom- 1 átó lírikusokhoz, Iranern az építő mérnökök* liöz hasonlít. A belső magyar átalakulás legdöntőbb tényezője: sajátmagunk belső átalakulása. A társadalmi reform a nemzeti élet minden síkjában olyan gyorsan és olyan mértékben fejeződik be, amilyen mértékben tömegese» állanak elő a tisztán, világosan, józanul látó, minden öntudatlan félelemtől fék szabadult, céltudatos, bátor, határozott, s *a körülmények fölött hitben győzni tudó magyar emberek. Az ilyen lélekben fölkészült társadalom a nemzeti élet minden tényezőjére egészséges serkentéssel hal s megszüli azokat a vezetőket ds, akiken egy válságos korszakban a nemzet minden java megfordul. Abban a hitben szóiban;, hogy ilyen emberek hallgatnak és ilyen emberek mérhetetlen fiíigy tömegben élnek ebben az országban.

ellenzik

llto-lWtoRNWIX- * k- MfllUMtJMMMM*-' jj&ŰK'M

Jogásznép jogászfiai

(Néha liéffiyan, iiAh.ii, keserű, kiifa..k;ui.las>al, tüibbx/.ör mondogatták mán*: jogtászjuiifiizel vagyunk. Mi ilyen kar mindig a magyar álltam jogreiuks/.i'rAnok alkot óira gondol tünk, akik boilv^rn mcgl-ereiutették s alknltiuatiyjogi kü/aleliiuokbuu meg is őrizték fajtánk gmulolkozasunak. fejlett jogé m* U en eh es ét 'lók ihm Ilijének megfelelő sajátos történelmi jog.rendyznninket. Ali mindig arra a Jiivalaisremii'ö gondoltunk, amelyik gyakorlat la vájkioatatja a magyar törvénylieaó akaratát. A magyar jogélet teremtő és megtartó erejű őrei1 a.llnak ilyenkor előttünk. Megdöbbenéssel tapaszául uik. olykor-olykor, hogy aki jiogászne.m/.ötnek mondta a magyart., nem igy értette. Valahol csorba esett a tekintélyen. Hol? Krre is van felelet. S ha már ismerjük a baj okéit, könnyebb orvosságait keresni ráA kiegyezést követő jogalkotás a szabadeK ti \ jlágmegitélés korlátjai között olyan tágas teret engedett a versenyre, amelyen a becsületes eszközzel dolgozó fél feltétlenül hátrányos helyzetbe került az. „élelmes11 küzdőiénél '.szemben. Politikai és gazdasági érvényt‘sülés terén egyaránt ez volt n leplezett helyzet. A szabadíog'iulkozu>okban még szélesebb lehetőség nyílt titkos szövetkezésekre é.s az egyenes szándékunk visszaszóld tájára. Maradjunk csak az ügyvédi pálya két emberöltőre visszamenő történelménél. Közvet lenni a kiegyezés után a tudomány- egyetemek jogi karán a zsidó hallgatók száma alig két százalék. De két évtized múlva, amikor a magyar nemzet az évezredes ál lant alkot ás ünnepét ölte, tízszer ennyi zsidó hallgató készült buzgón a jogász- nemzet életének megismerésére és — irányítására. A zsidóság el özönlő tite a jogászpáJyát. Az összeomlás mán, amikor az ország alig bírta tartani egy szélesebb államkeret belső munkájának elvégzésére kitermelt, értelmiségi rétegeit, a szabad pályák túl voltak zsúfolva zsidókkal. A csonkaország ügyvédjeinek kereken hatvanöt százaléka zsidó volt. Ma az ország hé iezer ötszáz ügyvédjéből négyszer zsidó. A budapesti ügyvédi kamara ,‘lAAfi tagja közül kéto/.erőtven

tnuríhozik a zsidó vérközosségbry..

Rövidre fogva, szóval nem lehet kifejezni, mit jelentenek e számok a \ a lóságban. Tudni kell azt is. hogy a zsidó nagytőke és a zsidó ken*.- j kedrlem ossza*fogása révén a szám- < hun is túlnyomió zsidó ügyvédség | még száimiiUál is nagyobb arányban j szívja ed az iígyvéil.j iilvalás számára j nyitó élet leJicdö.ségeket. A magyar keresztény ügyvédek, akik mások | számára igaaságot k or estek a tör- \ vény előtt, a maguk, igazságát nem ! tudták löztusiitani. Az első és rnáso- j dik zsidótörvény köz tudom ásna 11 J gazdatuigi vonalon visszanytomta a j zsidóság aránytaLan térhódítását, a j szalmal.tüglalkozások terén azoi íbai i sok kiváunivalót iiagyott. A zsidó ügyvédek gyakorlata tekintetében ])éldául kihalási rendszert áljátott lel azzal, hogy amig az ügyvédi kamara zsidó lapjainak a száma nem esik hat százalékos arány alá, uj zsidó tagokat nem lehet felvenni. Ez a rendszer azonban csak egy emberöltő) múlva mutathatott volna fel némi eredményt a magyar ügyvédi rend javára, közvetve pedig a magyar joggyakorlat tiszta magyar szelleme érdekében.

Ez a felismerés elhatározó lépés- in* indította a budapesti ügyvédi kamara tiszta gondolkozásu keresztény -magyar tagjait: mar 1927-ben megalakították a keresztény magyar ügyvédség önvédelmére szolgáló társadalmi szervezetet, a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületét (röviden; MÜNE). Keresztény magyar erők l,ogk izéi (Adagosai>b tömörület e, mert szabadkömü vés, z,si.dószái mazásu,

vagy zsidó feleséggel terhelt ügyvéd nem léphet be ide. A Mt'N’E mozgalma futótűzként terjedt, mert a nyomasztó gazdasági helyzetbe visz- szasz őrit ott magyar ügyvédség megváltó gondolatot látott benne. A keresztény és magyar szervezkedés í négy pontban foglalta össze törekvéseit: első a zsidóságnak teljes és végleges kiszorítása az ügyvédi pályáról, második a magyar ügyvédségnek felszabadítása a gazdásági elnyomás alól, harmadik: mintául szolgáló társadalmi szervezkedéssel

KOLOZSVÁRI ELÉGIA

C.surran az ősz aranyszin méze,

Fény figurákat i'et a falra, l égigfut; templomok gerincén,

Hegyoldalon. A friss avarba'

Ringó, meleg tó buggyan fényből,

A Szamos tükrén kékké bekül.

S Feleli felé szürkén kialszik.

Esténkint finom zene hall szik:

'A Házsongárd titkos zenéje.

Fenyők sóhaja kél, s a szélbe‘

Lankadt virágok lelke száll el. kicsit fázósan friss a reggel,

Illata hamvas szilvaillat.

A sélaléri tóban ringnak K önnyii aranyhaj ócskák szerte:

Az rísz mulatott, itt az este,

S a fák aranyát szórta szélnek. *

A várfalak titkot beszédnek:

Iduk titkát, s halandók titkát.

A szót a fóJi. kövek beisszák, az ó templom figyel rá. némán.

Végigtekint a völgy ölén, uin öt százszor látta ezt a képet.

Vén sebei ilyenkor élnek,

Eelf akadnak, véresen égve,

Vér csűr van a kövei, tövére Napszéillfakor. S mikor a félénk Csillag megáll a Fellegváron.

S az alvó Hóján, a tisztáson A vén Donéit szelleme kószál,

S bástyákról álmodik az Óvár:

A Szent Mihály tornyán oz éjben Komiul a harang égi. nyelve,

Határokat is átalverve,

Érctorháhól kiáltva hnllszik.

Titkosán zeng, s időtlen, mélyen:

..Ne féljetek! Az őr nem alszik•/“”

M JUHÁSZ MARGIT.

1 október 17.

az ügyvéd n nemzőt i njjá zob

lés munkájába állítani e végül, am a legnagyobb: n zsidó gombol közé és viselkedés utolsó maradványai mik lei seprése n magyar jogélet Iái E.z utóbbi kiterjed a lorvényl.ániuk ha beeswrnpé szett és lóerős zakó! idegen szellemű jogszabályok gyor leváltására is.

Örvendenünk kell, hogy értel.misé gi rétegeink egy jelentős tényezője, a magyar ügyvédi, hivatásrömi, tár s ad almi szervezk adós révén rriogvé dolmezheti élet jogát a rmigy'ar faj] rováséira elharapózott, én magas ni kapaszkodott, aránytalanul nagy te rét elluklitó idegen fajjal szemben Testvérá együttérzéssel kísérjük küzdelmüket ö amennyibn rajtunk mull k, szerény erőnkkel elősegítjük a j sikert. Mi azonban titkolózás néJkül eláruljuk, hogy egy magyar hivatás t end önfelszabaditó harcán túl, sok-l kai nagyobb jelentőséget tulajdonk1 tunk ennek a kemény mérkőzésnek.: Ahogy az orvosi kart meg akarjuk1 tisztítani a megbízhatatlan idege-, nőktől, hogy ez a hivatásrendi — bir-, va a magyarság teljes bizalmát minden erejét kifejthesse a fajta egészsége érdekében, úgy az ügyvédi karban is tiszta helyzetet szerelnénk látni. Ezáltal ré-zbon elérnénk azt, hogy az állam alapjául szolgáló jogrend gyakorlati munká- sai között elvétve sem fordulhatna elő többé a törvény szakaszai között tornászva és ügyeskedve bujkáló, jogismeretével ii•/.érkedő, közösségi .szellemünkkel ellentétes magaiar tásu ember. Az ügyvédi kar tekintélye ismét ragyogó tiszta lehet. Másrészt viszont megnyugvással vermek tudomásul, hogy a jogászpálya magyar emberekkel való fel töltése révén elérhetjük azt az eszményi helyzetet, amikor népünkkel gondolat- közösségben élő jogásznemzedékünk érvényesülésekor a magyar jogrendszer valóival! felöleli a magyarság Írott és Íratlan hagyományait, szokásjogát a igy benne majd szívesen él a magyar.

A másfélévtizedes gondolat ma már diadalmasan nyomul előre. ígéretet kaptunk arra, hogy törvény- tervezet készül és kerül az ország- gyűlés elé, amely a zsidóság számára numerus nuilus alkalmazását leéri az ügyvédi hivat ásr end ben. Andikor ebből a tervezetből tételes törvény; lesz, ismét egy államvezetésre kiható mű után teszünk pontot.

Uiieíc a

EGY ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS.

Az olaszországi Rinaseentcben érdekes kiállítás ayih meg a napokban, A kiállítás elme: Hogyan nézzünk szembe a téllel? és szemléltető módon mutatja ke, hogy miképpen Joliét a háztartásban felhasználni a leg- liaszontalanabbnak tetsző nyersanyagot és hulladékot is. A kiálliÜának reaiákiviiji sikere van.

A HALÁLOS TAVASZ FILMVÁLTOZATA MILÁNÓBAN.

Most mulatták be Milánóban fí: Ezcelsior filmszínházban Zilahy Lajos híres fUnvjéí, a línUdos Tavaszt. A kritika nagy elimeréssel ir a darab művészi szépségeiről és a rendezésről. A szereplőkről azonban már nincs ilyen jő véleménye az olasz kritikusoknál-. Mussolini lapjának, n Popolo dTtalin-nak kritikusa azt írja, hogy ..Jávor Pál meglehetősen színtelen o főszerepbent s hogy Ka- rády Katalin különös szépsége jó[ érvényesül ugyan, de képtelen a sz-erep pszihológiai mélységeit érzékeltetni.

Ez a hét Milánóban különben is a magyar filmek hete. A Smeraido-mozi Muráti—Páger \ égre! cimü filmjét játssza,

EGY SZEGÉNY FIÚ SZERENCSÉJE.

Nagy feltűnést kiellett Nápolyban Michele Alemanni báró végrendelete. Ez a dúsgazdag arisztokrata a napokban balt meg 58 éves korában és minden vagyonát természetes fiára. Orazio \’ermigliáru, hagyta, aki e pillanattól kezdve nemcsak Alemanni báró házának, birtokának és vagyonának, hanem címének is örököse. A dolog azért különös, mert a báró ételében nem törődött fiával, sohasem kereste fel sein őt, sem a fiú anyját, Rosa Vermigliút, oki a legnagyobb nélkülözések között nevelte fel gyermekét és sohasem kért, de nem is kapott támogatást Alemanni bárótól. A fiú kikötőraunkás, anyja halárus, akikre egész me.se.beli várat- lanságul í,wdcadt a ráméJt »aeneucse.