Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-17 / 235. szám

2

ELLENZÉK

1 S 4 2 október 17.

dományi szakosztály felállítása réinai

négyre cím lile a szakosztályok szárnál- Gróf Apponyl Albert lOOb-bcn álfunuse- fjé.hjt adóit, urnit az utána kóvellct'zá mi niszterrk is folyósítottak. Az egyesületnek ekkor kwrtkezetr el az aranykora

I A megszállás évei

A román megszállás zilált anyagi viszonyok köziirt talál la ezt a tudományos testületet. 2 oknál Inni án-yút magyar állam [tapir okba fehlet tr ralt, nagyobb összegű hadikölcsönt jegyzett, $ ezzel a vagyona jelentős részben el is úszott. Amikor 1919. májas 12-én a megszállói: erőszakkal hatalmukba kerítettél; az erdélyi magyarság egyetlen tudományegyetemét, a szerződés alupjún egyetemi kezelésben volt múzeumi gyűjtemények is idegen kezeibe jutóitok. Söl, amikor Erdélynek a legnagyobb Szüksége volt maliját őrző 'ritézmé- nyeire, « megszállok könyiirteb n hajszát in~ dilottak a: Erdéyi Múzeuni-Egycsiilrl ellen is. Az egyesület arra az álláspontra helyezkedett, hogy u Ferenc Józsi’/ Tudományegyetemmel kötött bérleti szerződést, az pedig időközben

Szegedre költözött, egyébként 11 a > óméin éj lam item fizette a tudományos gyűjteményei használatiért járó bérösszeget, nem is nyuji biztosítékot azok szakszerű kezeléséire. A ha tolom felcletkapen meg akarta fojtani az egyesületet. A hírhedt Őrá ni for Glubu dekán sága idejárt üldözni kez/Llék az egyesület tu dós munkúsaii, Keletisen Gijost Kosku Variants Kovács Istvánt, Kristóf Györgyöt. /.; y nemes gondolkozása magi far asszonynak, gráf Wass Oltiliánok végrrndaleii hagyatékit azonban gondviseléaxzeruen megmentette az egyesületei nz anyagi esődtől. sőt mozgási lehetőséget is biztosit ott neki. Az: EME tudatná nyos szaJcüléseken népszerűsítő előadássora. zalokon végezte kiddel ésszerű munkáját. \ 30-as években pedig nyári vándor gyötk.sei. kel is szolgálta az erdélyi tájak megismerésének é ; a magyar tudományos érdeklődé kiterjesztésének nagy ügyét. Eddig Marosvásárhelyen (1920), hí agyé ínyeden (1921), bsazybány'in (1922), Scpsiszentgyörgyön (1922/ Eras óiban (1924), Székrlyudvarludyen (1937). 'fontán (1938) és Gyei gyászén) millióson (1929) r< n- dezetl v ásni or gyűlést. Az 1920-ban 1 < ne s- vúrra tervezett vándorgyűlést nem engedé- ! Ixeztélc a román hatóságok.

Az Erdélyi Muzeum-Egyesület vándorgyűlése

Az ország érdeklődése most efty erdélyi városka, Dé'S felé fordul, ahol a keleti magyarság egyik, időrendben a legelső tu- doniánvas szervezete, az Lrdv.yi Muzeum- Egyesület, vasárnaptól kezdve háromna pos vándorgyűlést tart. Ez a tudóstest illet még nem egészen szűz esztendős fennállása alatt megbecsülhetetlen, szolgálatokat tett a magyar tudományos vetnek, különösen pedig n történet tudomány boncolótermébe folt erdélyi magyar ügyeknek. Az erdélyi tudományosság hősi és ragyo gó múltja kiváló hátteret állít a desi vándorgyűlés mögé.

Erdélyben úgyszólván ősi gyökerei vannak a tudó) stár saság és múzeum, létesítésére irányuló törekvéseknek. Mátyás ,.ko lozsvári király“ tudomány szerető udvarának közvetlen hatására már a tizenhatodik században tömörifeni akarták ez országrész tudós férfiúit egy Scdalitas Sep tem-castrensis nevű szervezetbe. A tudósok céhé azonban ekkor még nem valósult meg. Később, az önálló erdélyi fejedelemség korában, már bizonyos mértékben célirányos tudománypolitikáról is beszélhetnénk, amely Báthory István tudományegyetemében és Bethlen Gábor aka démíájábem öltött alakot. Apáczai Cseré János európai hirii tudós és miivélődés~ politikus óta a tudományszervező törekvések megszakítatlan sorozata jellemzi a hét vár országának miivelődéspoHfikáiát. Egy tudóstársaság és múzeum létesítésének eszméje azóta soha nem aludt kt Erdélyben. Bessenyei Györgyöt megelőz ve, elsőnek Bőd Péter utalt a tudományos élet szervezettségének szükséges voltára (1760). Gróf Battyhány Ignác érdélyi római katolikus püspök is messzemenő tu

dósnevelésre és tudométnyszervezésre g°n- I dóira alapította meg világhírű művelődé ; si intézményét, a Butlhyancumot (1798). Aranka György metró svúsárhelyi református kollégiumi tanár, az első magyar j nyelvművelő társaság megalapítója, már I múzeumié)csités gondolatát juttatta az erdélyi országgyűlés napirendjére (1791). i Az erdélyi magyar tudósok buzgalma, gróf i fíánffy György erdélyi kormányzó és gróf Teleki Mihály támogatása azonban ttom volt elég erős a féltékeny főkormányszék akadékoskodásával szemben. Dőbrentei Gábor irodalmi és tudományos kört teremtett maga körül. Erdélyi Muzeum ci men megalapította az első erdélyi tudományos folyóiratot, de egy tudóstársaság alapításának terve, felső bb jóváhagyás hiányában. összeomlott. Bölöni Farkas Sándor terve, az Erdélyi Nemzeti Muzeum is a hivatalosak közönyén bukott meg.

Ennyi kudarcot vallott erdélyi kezdeményezés után gróf Kemény József és unokatest vére. gróf Kemény Sámuel, elhatározták. hogy oklevél-, kézirat és könyvgyűjteményeikkel megvetik az erdélyi magyar muzeum alapját (1837). Az erdélyi magyar sújtó, élén az Erdélyi Hir- j odóval, lelkesedéssel üdvözölte a nemzeti i könyvtár és muzeum megalapításának tervét. A rendek az 1842-i erdélyi ország gyűlésen csatlakoztak a tervhez, politikai sikert vártak tőle, sőt Pálify János, a ma- í gyár szabadságharc későbbi erdélyi emlékírója, ekkor Udvarhelyszék követe, erdé- I lyi tudományos akadémia felállítását sör gelte. A szép szándék mégsem került tető alá; a nagyszebeni BruckenthnJ-muzeum híveinek ellenállásán megbukott.

Három évszázad törekvései után megszületik az EME

A magyar szabadságharc megtöretése után következő szomorú korszakban Kővári László történetíró látta meg, hogy a magyarság nemzeti tudatának fenntartására elodázhatott anul szükség van Erdélyben a nemzeti múzeumra. Gróf M*ikó Imre, Erdélyország Széchenyije, előrelátó nemzetszervezésből az eszme mellé állott. 1809-ben kieszközölte Bécsbcn az engedélyt Erdély múzeumának egyesületi utón való megszervezésére. Végre, majd nem három évszázados törhetetlen alapi- tószándék munkájával, létrehozták hát az Erdélyi Muzeum-EgyesűIetet. amelynek célja: 1. muzeum felállítása és fenntartása, 2. a múzeumi anyag tudományos fel dolgozása és 3. a tudomány és általános művelődés magyar nyelven való terjesz tése volt. A muzeum első őre Brossai Sámuel, az utolsó polyhistor. első könyvtárosa pedig Szabó Károly történetíró vök. Az egyesület 1860-ban kezdte meg fudo- mányművelő munkáját. Egy év muTva pedig történelmi és természettudományi szakosztályt létesítenek. Attól kezdve egyesületi évkönyvei adnak ki; az első hat kötetet Brossai Sámuel szerkesztette.

1872-ben, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem megalapításakor, nz egyesület szerződés alapián a Tudomány- egyetem rendelkezésére bocsátotta nagy- értékű tudományos gyűjteményeit, a Mije ó-villa tizholdás körijét is, a benne telepitett füvészkerttel együtt. Az egyesület megtartotta önállóságát és önkormányzatát, gyűjteményeinek használatáért pedig az egyetem évi ötezer forintot fizet. Ez időtől kezdve a múzeumi öntudat hányát tik, helyét inkább tudóstársasági törekvések foglaljál; el- Az egyesület jóformán csak két folyóirata révén adott életjelt magáról. Az állammal 1895-ben meguji- tch szerződés még rontott az egyesület vagyoni helyzetén. Amikor a nagy alapi tás már-már el sekély es edett és kezdett kiszorulni a köztudatból, dr. Apáthy Istvánnak és dr. Erdélyi Pálnak sikerült összehangolnia a múzeumi gondolat és akadémiai elv híveit, s ui alapszabályok ban ismét virágzásnak indítói tűk a fényes múltú, de — az idő is igazolta — még nagyobb hivatásu tudományos egyesületet. A hármas cél fdhintású mellen orr ^tudományi, valamint jog- és túrsadalonUu

Az erdélyi tudományos éléinél; ez az intézmény biztosítóit minden történelmi balszerencse ellenére is folyamatosságot. A megújítás alatt levő alapszabályok már látják, hogy az egyesület csak összes céljainak egyidejű munkál/lsával töltheti be nemzetünk szellemi ideiében a hivatástudattal vállalt feladatokat, Ezen a téren ma már nincs egyedül: a Tudományegyetem és az Erdélyi Tudományos Intézet igen tevékeny részt végez ebben a munkában. De a múzeumi anyag gyűjtése a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és néhány más kisvárosi muzeum előtt elsősorban erre az egyesületre hárul, mert zálogot tud adni arra, hogy alapszabályaihoz ragaszkodva. tudományosan feldolgozza a gyűjtemények anyagát, feltárja Erdély tudományos értékeit.

Hátúval gondolunk arra, hogy az Egyesület mindig, de különösen a magyarság történelmének két igen szomorú korszakában minden eszközzel sziuAla a nemzeti tudat szent tüzér. De ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ennek a magyarságnak most kötelességei is vonnál; a hivatását betöltő egyesülettel szemben. Egyik legnagyobb kötelessége az. hogy minél alább megfelelő hajlékot adjon, ha nem is a: egész gazdog anyagnak, legalább a nemzeti tört<’- nelem és magyar önismeret szempontjából nagyobb nyilvánosságot érdemlő gyűjtemény- részeknek.

Tavaszi Sándor nyilatkozata az EME dési vándorgyűléséről

Felkerestük dr. Tavaszi Sándor református püspökhelyetlest, hogy néhány kérdést intézzünk hozzá az EME vándorgyűlésével kapcsolatiján- A piispökhelyettes mindenek előtt a vándorgyűlések hivatásáról- fontosságáról beszélt.

— .A vándorgyűlések fontossága a fel*

szabadulás után — mondotta dr. Tavaszi Sándor — nemhogy csökkent, hanem fokozódott. Vidéken ina megszámlálhatatlan és sokféle egyesület működik, de a nyugodt és tárgyilagos tudáson alapuló tudományközléssel egyik sem foglalkozik. Ezt a feladatot ma fokozott mértékben kell vállalnia az EME-nek. A remélt és eljövendő nyugodtabb időben meg kell kezdenie muzeá is anyagának vidéki bemutatását is, azaz vándorkiállításokat kell rendeznie. ,

— Miért nem rendezett az EME vándorgyűlést az utóbbi két évben?

— 1939 nyarán rendeztük utolsó vándorgyűlésünket Gyergyószcntmikló&on. A már kialakult szokás szerint a gyűlést megnyitó diszülésen más és más város magyarsága jelentette be, hogy a következő évi vándorgyűlést vendégül látja. A gyergyószentmiklósi vándorgyűlésen Di- esőszéntmárton magyarsága hivta meg az EME-t, az 1910. évi vándorgyűlés megtartására. Sajnos, azonban Dicsőszentmár- ton nem tért vissza és igy erre az eseményre nem kerülhetett sor. Igv egyfelől megszakadt a meghívások sorozata, ne egyébként is az egész 1941-es év a jogait, összes tárait és gyűjteményeit visszanyert Egyesület belső ügyeinek és a magyar államhoz való viszonyának rendezésével telt ok úgyhogy vándorgyűlés rendezésére nem kerülhetett sor.

— Mit vár az EME a dési vándorgyűléstől? — tesszük fel a következő kérdést.

— A dési vándorgyűléstől azt várjuk elsősorban, hogy az ottani magyarság le - kében uj kedvet ébresszen a tudományos szellemi élet iránt, — válaszolja a püspök helyettes. — De várjuk azt is, hogy a megnövekedett 'magyar társadalom figyelmét felhívja az EME hivatására és munkájára. A vándorgyűlésnek különben legnagyobb jelentősége az, hogy olyan vármegye székhelyén folyik le, mely már a honfoglalás idején jelentős szerepet játszott a magyarság életében. Feladatunk az akkori időkből megmaradt nyomok felkutatása. A vándorgyűlés másik jelentőség® az, hogy ebben az évben december 23-án van századik évfordulója az EME első megalakulásának. Végül a vándorgyűléssel bizonyságot teszünk amellett, hogy a magyar tudományosság a második világháború negyedik évében i-S hűséggel teljesíti nemzeti és egyetemes feladatát. A vándorgyűlés idején az EME folyóiratának, az Erdélvi Múzeumnak szerkesztősége könyv és kiadmánykiállitást rendez.

— Milyen célkitűzései vaunak az EME- nek a felszabadulás után?

— Az EME Erdélyben ma is a legnagyobb magyar közvagyon birtokosa ■ hangzik a válasz. — És még hozzá ezt a hatalmas vagyont muzeális kincsekben és gyűjteményekben halmozta fel. Célja tehát elsősorban ennek a kincsnek kigyara- pitása a magyar közművelődés szolgálatában. Mozgósítani kell minden erőt, hogy muzeális értékeinket minél szélesebb körben megismerjék. Másodsorban fel kell dolgoztatunk ezt a sok értéket, tovább kell folytatnnnk egyes szakosztályokban a szakelőadásokat, de a népszerűsítő előadásokról som szabad lemondanunk, különösen a vidéki központokban, mert az EME nem kolozsvári, hanem erdélyi egyesület. I

— Hogyan látja az EME szerepét a Tudományegyetem és az Erdélyi Tudományos Intézet mellett?

— A Tudományegyetemnek megvan a maga elhatárolt területe, de hatásának k kel! terjednie az egész erdélyi társadalomra. Az EME lehetőséget és módot nyuji az egyetem tanárainak és munkatársainál arra, hogy elérjék ezt a társadalmat. Ezérl közvetlen kapcsolatban kell ehnök egy mással. Különösen kettőjük között mari; eleven az együttműködés.

— Még egy utolsó kérdés. Mit vár a: EME az erdélyi magyar társadalomtól?

— Az erdélyi magyar társadalomtól a; EME azt várja, hogy tekintse ezt az egye sületet a magáénak, járuljon hozzá érté kel gyarapításához és nyújtson segítség.' ahhoz, hogy minél kiterjedtebb imraká vállaljon és végezzen. Ne elégedjék inOj azzal, hogy tudomásul vegye a létezését hanem váraljon felelősséget is értté. Is merje fel, hogy a magyarságához nem elé: annak alkalmi emlegetése, hanem élő tag jává kell válnia annak az átfogó kultúra lis közösségnek, melyet az EME képvise hiszen az EME a magyar öntudat egjyi:

. legerőteljesebb meghosszabbítása — fejes í he nyilatkozatát a püspökhelyettes.

A iövő feladatai