Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-16 / 234. szám

19*2 október 16. I Kitűnőek Iskolája ELLENZÉK A h<M halál b hűlt kntmáuyzóhe- Jyc<ttes emlékéit megörökítő törvémy ja­vaslat elfogadásával megvalósul Zi­lahy Lajos iMigyszárnyalásu elgon- I tóloílása is, a Kiiitlüíhőek Iskolája. Ez a törvényjavaslat, anélkül, hogy egész pontossággal szólana Zi tally eszané- nyóről, jogi óvatossággal, általában kimondja egy magasjelentoségü ne­velő és ok/tato inftézmény fölállítá­sát, amely a boldogult kormányzó- helyettes nevét fogja viselni, mint ahogy azt Zálaliy Lajos már eleve tetvezte és előkészítette. Ami más szóval azt is jelenti, h-ogy Zilahy La­jos füiaj ájulását az állam elfogadja és a rombadöaitött válla helyén majd fölépül í1 Kitűnőek Iskolája. így Zi­lahy elképzelése megvalósul, még pedig olyan helyt, ahonnan gyönyörű látás vethető a felséges Budapestre s a mögötte ködlő Duna-Tisza köze, az egész Magyaanrszág szivére. A hely fekvését nem ok nélkül háng- snlyozzuk. Volt egy külföldi tudós, aki Eötvös József eszmén ylségét svábhegyi villája magas fekvésének is tulajdonította. Talán a Kitűnőek Iskolájából kitekintő szem Budapest és a távoil ködílő ország képéből ne­mes határozatot fog a lélekbe szi­vattyúzni. Ámbár most vérben forgó szemekkel nézte a világot... De ne kalandozzunk el. A .lényeg, hogy' Zi­lahy terve megvalósul. Hiába tom­bol még minidig vita személye, ma­gatartása és tervezete körül. Hadd tomboljon. A tisztelet az áMözatho- zó iránit ngyis csak növekszik és tisztul. Semmi hely sem jut a bírá­latnak se többé, miután mindenki élhetett a joggal, hogy ezt a; kérdést a maga tiszta elve és oknyomozása szerint megbeszélje. Most már a cse­lekvés ideje érkezett el. Erről a cse­lekvésről kell csak vit ázni, nem pedig arról, micsoda lélektani mozdulatok és egyéni célok szövődtek be Zilahy; tagadhatatlan sokesztendei belső ví­vódásaiba. Meg kell beszélni, milyen legyen az iskola és hogyan végezze kötelességét, miután már nem vitás többé, vájjon szükséges-e, célszerű-e, lehetséges-e, mert hiszen megvaló­sul és igy a feltett kérdésekre az idő pnár igenlőleg válaszolt. A Kitűnőek Iskolája nem uj dolog. A németeknél közismertek voltak a •Fürstenschulek, a franciáknál az egyetemi magas tanfolyamok, ná­lunk az Eötvös-kollégium, a hadse­regnél a Hadiiskola s ezek tanítvá­nyaiból csakugyan az elite, a vezér­lő egyéniségek egész sora került k,i. A Zilahy-féle Kitűnőek Iskolája csak imég szervezettebb és még tu­datosabb intézmény akar lenni — általános érdekkel — a veszélyben forgó magyar társadalmat akarja megváltó vezérelemekkel, harcos magyar kiválóságokkal föl frissíteni és megmenteni, akiket aszerint kü­lön elvek alapján tulaj dónk ép ki kell „tenyészteni“. Olyan iskola kell, amely bizonyos jól megállapított mó­dion bizonyos időben kiválogatja, minden protekció és minden rideg alakiság nélkül* a legtehetségesebb tanulókat, főleg a friss és elhász- náliatlan rétegekből, még pedig a „legaktívabb“ tehetség-eket, szóval nem a makaesszorgalmu, hanem eleveneszü, izmost,estü, hibátlan, vi­dám, gyakorlati hajlandóságú, sok irányban érdeklődő tanulókat, hogy különleges nevelésben és oktatásban részesüljenek. .Ezeket a „vezérjeiöl- teket“ másként kell oktatni ás ne*- velni, mint a rendes iskolák növen­dékeit és jól megválasztott oktató személyzettel. A tananyagnak a cél­hoz leéli alkalmazkodni pontosan, humanista és realista műveltséget, még pedig széles műveltséget kell nyújtania, die a gyakorlatiságia is kell törekednie, szép testbe szép szellemet csepegtetve, a vezért tulaj­donokat kifejlesztve. Ilyen iskolába nem szabad vezényelni rideg, eset­len, bogaras, sziakbodond tanárokat, hanem erős, egészséges, vidám, szé- leslátkörü, nagynrüíveltségü, szelle­mi és anyagi érdekekért egyaránt érzékeny, jóJbeszélö, gyakorlati ér­zékű elemeket, akik tudják,, mi az igazi tanítás és nevelés, isménk a családi, társadalmi, közéleti valósá­got. Tanuló és tanító kitűnő veze­tését iis biztosítani kell. Természetesen egy cikk nem al­kalma® reá, hogy ily nagy kérdlé&e- ket megvilágítsanak a hozzászólók, de alkalmas a közönség érdeklődé­siének felébresztésére. Mert soha nem volt még szükség, a világ mai vajú­dásában, hogy minden reformot egészséges közvélemény előzzön meg. A Kilünőck Iskolája nemcsak megérdemli, de követeli^ hogy _ moz­galmas és parancsoló, ’ de viszont egészséges közvélemény törődjék ve­le. Ezért óhajtjuk, hogy most már nocsak a kormánytényezők, a szak­emberek, hanem a nagyközönség is élénken elegyedjék vitába. Hatalmas és zajos érdek nyilvánuljon meg. Nagy, igen történelmi fontosságú dologról van szó. megkezdte a Ház az önkormányzati tisztviselők kinevezéséről szóló törvényjavaslatot rA parlament őszi ülésszakán az Erdélyi Párt törvényhozói ugyanúgy, mint a mu't- ban, törvényhozási felszólalásaidban ki­hangsúlyozzák a különleges erdélyi viszo­nyokat. Figyelemmel vannak arra, hogy a törvényhozás ezeket a szempontokat rész­letesen megismerje és a teljes tárgyilagos­ság szellemében vitatják meg erdélyi néző- szögből a parlament elé kerülő kérdéseket. A képviselőhöz szerdai, ülésén, az ön­kormányzati tisztviselői kinevezések kér­désében a Ház elé terjesztett törvényja­vaslattal kapcsolatban a vezető szónokok között az Erdélyi Párt részéről Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, a párt ügy­vezető al el nőké szólalt fel-. Felszólalásá­ban rámutatott a különleges erdélyi, viszo­nyokra. ismertette azt, hogy a törvényja­vaslat Erdéllyel kapcsolatban mit jelent s felhívta a törvényhozás figyelmét arra, hogy Erdélyben ezzel a törvénnyel, ille­tőleg az önkormányzati tisztviselők kine­vezésével kapcsolatban miket kell szem elölt tartani. A törvényhozás tagjai nagy figyelem­mel és érdeklődéssel hallgatták végig Alb­recht Dezső országgyűlési képviselő fejte­getéseit. A beszéd a képviselöházban is­mét megerösitette azt a véleményt, hogy az Erdélyi Párt törvényhozói most is ép­pen úgy, trióit a múltban, a szigora tár­gyilagosság alapján állnak és azt a politi­kai hangot használják továbbra is a: parla­mentben, amely az elmúlt parlamenti idő­szakban olyan általános elismerést és meg­elégedést kellett. Mindig a szakszerűség szempontját tartják szem elölt, távoltart“ juh magukat a személyeskedésektől és a nagy erdélyi érdekeket kidomborít jók n törvényhozás előtt, hogy a szőnyegre ke­rülő I ö rvény jav a sla t o k k al k apcsolatban Erdély álláspontját és érdekét felszólalá­saikon keresztül megismertessék a tör­vényhozással és az ország közvéleményé­vel. 0 kinevezést rendszer bevezetése nem Jelenti az önkormdngzat megszűnését Ä képvisel »ház csütörtökön délelőtt, ülést tartott és napirendjén a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazá­sának, valamint egyes Szolgálati viszo­nyainak átmeneti szabályozásáról szóló javaslat szerepelt. Az ülést 10 óra után néhány perccel Tors Tibor al.elnök nyi­totta meg. Kegyenletes szavakkal megem­lékezett Petró Kálmán haláláról. Ezután Hunyadi Búzás Endre benyujtóttá a köz­jóéi és pénzügyi bizottsági együttes jelen­tését a hősi halott kormányzóhelyettes emlékének és a nemzet hálájának megörö­kítéséről szóló törvényjavaslatról. A Ház a javaslat tárgyalására kimondotta a sür­gősséget. Ezután került sor a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásá­nak, valamint egyes szolgálati viszonyai­nak átmeneti szabályozásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Hunyadi Búzás1 Endre előadó ismertette a javaslatot. ILin- goztotta, hogy a tisztviselők! választása ’é- nyegess alkotó eleme az önkormányzatnak, de ä kinevezéses rendszer bevezetése sém jelenti az önkormányzat megszűnését. A javaslat nem végleges, hanem csak átme­neti megoldást hoz. Az előadó beszéde to­vábbi során a törvényjavaslat indokolását ismertette, majd hangoztatta, hogy a ja­vaslat benyújtását az örvendetes teridet- gyarapodás is szükségessé fete. Hangoz­tatta, hogy a mai nehéz időkben a helyi és személyi érdekeknek háttérbe ke'l szo- r ülni ok. A javaslat az önkormányzatot teljesebbé, frissebbé és virágzóbbá fogja tenni. A következő felszólaló Mosonyi Kálmán volt. Hangoztatta, hogy pártja a kinevezéséi1 rendszer alapján áll. Azért szólal fel a javaslat ellen, mert a kérdés rendezését korainak és időszerűtlennek tartja. Sürgette a nagy közigazgatási re­formot. A következő felszólaló Eső Sán­dor volt, aki hangoztatta, a kinevezés nem feltétele és nem lényege az önkormány­zatnak. A kinevezett tisztviselő éppen olyan hü tisztviselője az önkormányzat­nak, mint a megválasztott. A kormány fenn akarja tartani az önkormányzatot és ennek bizonyt téka, hogy a közigazgatási reform alapját a decentralizáció alkotja. Decentralizált közigazgatást nem lehet el­képzelni önkormányzat nélkül. A törvény­javaslatot elfogadta. Mdrótbxj Károly szerint csak státusren­dezéssel lehet a kérdést megoldani. Hcly- tel'énitette az áthelyezhetőséget, mert ez­által még jobban megnövekedik a büro. kráoia. A javaslatot nem fogadta e! Az Erdélyi Párt részéről Albrecht. Dezső országgyűlési képviselő szólott hozzá a javaslathoz, mint az Erdélyi Párt vezér­szónoka. Beszéde bevezetésiben minde­nekelőtt megállapította, hogy nemcsak a trianoni országrész az, am'rol a törvény­hozásnak az önkormányzati tisztviselők kinevezésével kapcsolatba i rendelkeznie kell. hanem n yisszncSatoÓ területeket is Nemzeti Önáilósitási Alapból nyilt Sebesívén Testvérek ruhaáruháxa, Wesselényi Miklós-utca 4. szám. Felöltőki télikabótfok, öltönyök nagy választékban!! Méret szabóság! ***' *'**"" *** ",m * •Wifiinn t'tftawy <tif.ifirrimM¥|it¥ew»~jká5 számításba kell venni és mérlegelnie kell ezeknek a területeknek Különleges viszo­nyait. Az Erdélyi Pártnak az a feladata, hogy a képviselöházban ezeknek a terü­leteknek sajátságos helyzetét megvilágít­sa. Az Erdélyi Pártnak gondoskodnia kell arról, hogy a kép viselők az :a visszacsatolt területek különleges viszmyait figyelembe vegye, szem előtt tartsa és érvényesítse. Az önkormányzati tisztviselők kinevezésé­vel kapcsolatban kifejtette hogy a meg­nagyobbodott hazában ennél a kérdésnél is tekintettel kell lenni a visszacsatolt te­rületek különleges viszonyaira. Kifejtette, hogy nem akar azzal az elméleti vitával foglalkozni, amelyet a centralizációval és a decentralizációval kapcsolatban felhoz­nak. Nem akar tehát doktrínáié alapon hozzászólni ehhez a kérdéshez, azonban mindenesetre egy uj szempontot tud fel­vetni az önkormányzati tisztviselők kine­vezésével kapcsolatban és ez a nemzeti­ségi kérdés. Albrecht Dezső képviselő beszédének további részében megjegyezte, hogy a tör­vényjavaslattal kapcsolatban az Erdélyi Párt egy hiányosságra' is fel akarja hívni a figyelmet. Amikor a törvényjavaslat az egyik oldalon centralizál, vagyis nagyobb hatalmat ad az államhatalom kéz dl “ és amikor tudomásul veszi, sőt annak az alapján áll, hogy a visszatért terii'elck másfajta rendelkezéseket kívánnak, ugyan­akkor a másik oldalról nem történik in­tézkedés egy decentralizációról- Az egyen­súly tikkor volna meg, ha a másik oldal­ról a javaslat egyes községi szerveknek nagyobb hatáskört biztosítana. A törvény- javaslat további lépése az kell. hogy 1°- gyen, hogy ugyanakkor nagyobb .halai­mat adjon egyes községi autonómiáknak és lehetőséget nyújtson arra, hogy a de­centralizációból is valósuljon meg annyi, amennyi az egyes tájegységek decentrali­zációjához okvetlenül szükséges. A tör­vényjavaslatot az Erdélyi Párt nevében el­fogadta. Biztosítani ken a felszaba­dult területek utánpótlását Vásáry István kisgazda szerint az ön­kormányzat 700 éven át bevált, tehát nem Io]yes ennek a rendszernek megeső Hatá­sú. Nem hiszi, hogy a törvényjavaslat öt évre készül. A javaslatot nem fogadta eh Ezután Kossuth Pál. a Magyar Élet Pártja és az Erdélyi Párt második vezérszóno­ka emelkedett szólásra. Hangoztatta, Jiogv a törvényjavaslat semmilyen formában nem nyirbálja meg az önkormányzat ha­táskörét. Rámutatott arra, hogy a kétévti- zedés idegen uralom alatt a visszacsatolt területeken kiesett utánpótlást biztosítani tudják. A trianoni Magyarország tisztvise­lőinek a javait kellett a felszabadult terü­letekre küldeni az ott jelen kező nagy fel­adatok elvégzésére. A visszacsatolt terüle­tek ifjúságából rövidesen ki fog termelőd-1 ni olyan réteg, hogy a helyi közigazgatást a visszacsatolt területekről való erőkkel lehet elvégeztetni. Nagy elismeréssel em­lékezett meg a jegyzői kar munkásságá­ról és a javaslatot elfogadta. Minthogy a tanácskozásra szánt idő le­telt, Krúdy Ferenc elnök napirendi javas* latot tett. Eszerint a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjére tűzi az önkormány­zati tisztviselők kinevezéséről szóló tör­vényjavaslat vitájának folytatását. A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta és ezzel az ülés 2 óra 7 perckor véget ért. Vasárnap osztják ki Nagybányán a Nemzet« védelmi kereszteket 1\AGYBÁN\ A, október 16. Október 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor az Ist- ván-szálló nagytermében tesznek ünnepé­lyes fogadalmat a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetettjei. Az ünnepséget hivatalos jel­legűvé tvszik, hogy azon nagy számmal megjelennek a katonai és polgári hatósá­gok vezetői. Az ünnepségen többek között résztvesz dr. Streicher Andor alispán is, a Nemzetvédelmi Szövetség szatmánne- gyei elnöke. Raggobb hatáskört kíván az Érdéig! Párt az egyes községi szerveknek

Next

/
Thumbnails
Contents