Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-10 / 204. szám

1942 szeptember IC. ÜLLENZÍt marnom Iái mié vár az «1 szia! évadáéi Î Az évadnyitás előtt kérdést intéztünk a színházi világ különböző tagjaihoz, hogy mit várnak az uj évadtól. Az érde­kes nyilatkozatokat az alábbiakban kö­zöljük: Kemény- János báró főigazgató az, éved' nyitó társulati ülésen megmondotta, hogy mit vár az; idei évadtól: ,,Mindenki tudja és érzi, hogy a színház legfőbb programja és feladata az, hogy a színházat valóban Tháli’a templomává avassák.“ Mihástffy Béla igazgató: Mit várok az idei évadtól? A közönség megértését, tá­mogatását és jóindulatú pártfogását a Színház iránt. A Színházzal szemben pedig azt, hogy a vele szemben támasztott igé­nyeket elégítse ki és hogy munkatempója állandóan fokozott, eleven és friss legyen. Színészeimtől meglepő szinészi teljesítmé­nyeket és — Istenem, mit várhat a szín­igazgató és rendező: — sok-sok sikert. Vaszy Viktor zeneigazgató: A tavalyi tapasztalatok alapján várom az idei évad­tól a teljesítmények fokozását, az opera- repertoár kiszélesítését, s azt, hogy sok szép művészi tervet valósi thassunk meg. Most már ismerjük a várost, a város igé­nyeit, színvonalát és ennek alapján meg“ kiséreíljük az operai szezon sikeressé té­telét. Kibővítettük az énekkart, a zene­kart, uj tagokat szerződtettünk, s szeret­nénk. ha a közönség annyira beszokna az operába s főleg, hogy annyi operabérlőnk legyen, mint Budapesten, a nembérlők a bérlőktől he se férhessenek a szinház né­zőterére. Farkas Ferenc karigazgató: Tavaly a közönség eléggé méltányolta az operai kórus működését és mint karigazgató re­mélem, hogy a szinház kórusa jó mun­kával érdemli ki újra ezt a bizalmat. Mint zeneszerző is nagyon fontos számomra a most következő évad, mert Kolozsváron első ízben mutatkozom be az Ember tra­gédiája kisérő zenéjével és remélhetőleg még ebben az évadban szinrekerül Bűvös szekrény' cimü operám is- Most próbáljuk a Tragédiát és habár eddig az én kísérő­zenémmel adták Budapesten, Berlinben, Hamburgban és Frankfurtban, meggyőző­désem, hogy Kolozsvárott lesz a Tragédia kísérőzenéjének legszebb előadása. Vitéz Tibor operarendező: Várom, hogy az operaegyüttes tovább haladjon azon a tavaly elkezdett utón, ami már eddig is komoly eredményeket jelent, s várom a közönség megértését és szeretetét a tár­sulat munkája iránt. Ezenkívül a reper­toár olyanszerü kibővitését, ami valóban az ország második operájává tegye & ko­lozsvárit. . ( Versenyt Ida drámai hősnő: Klasszikus drámákat szeretnék játszani, tovább ta­nulni és tóvább fejlődni. Kamarás Gyula drámai hős: Sok szép feladatot várok az uj évadtól, úgy klasz- szikus, mint modern darabokban. És vá­rom a közönség megértő szeretetét, mert ez a szuiész számára létkérdés. , Csóka József jellemszinész: Azt remé­lem. hogy a tavalyinál sokkal jobb éva­dunk lesz, mert a műsorban nemcsak klasszikus darabok, de több közönségsi­kerre számitó modern darab is szinreke­rül. Tavaly a legfoglalkoztatottabb színész voltam, s remélem, hogy ezt a poziciómát az idén is megtartom. Borovszky Oszkár jellemszinész: Ren­des, nyugodt, jobb polgári életet és szép munkát várok és néhány igazán értékes népszínmű szinrehozatalát. Keresztes Margit magántáneosnö: Nem sokat remélek az idei évadtól, mert uj primababerinánk vän, s igy nem hiszem, hopy szólótáncot kapnék. Mindenesetre sokat szeretnék az idén is fejlődni és ta­nulni. Taró Ilona, a balettkar tagja, (aki megszólalásig hasonlít Dajka Margithoz): Megelégedett leszek, ha velem is meg lesz­nek elégedve. És ha minden táncban épp­úgy résztvehelek, mint a tavaly. Páka Jolán operaénekesnő: Azt a biz­tatást Ő9 szeretetek amit tavaly kaptam a kolozsvári közönségtől és ami olyan nagy ambíciót és lelkesedést ad, szere' lóm sok tanulással, szép teljesítményekkel kiérde­melni és tovább fejlődni, tanulni azon á pályán, amelyre még csak most indul­tam el. AndrásSy Márton táncoskomikus: Mint táncoskomikus természetesen több ope­rettet várok a Nemzeti Színházban, de ha furcsán hangzik is, emellett sok prózai szerepet. Tompa Sándor; Feltétlen sikert várok a most induló évadban, mert már a sze­zon elején látom, bogy a miisorpolitika sokkal inkább összhangban áll a közön­ség ízlésével, mint tavaily. Tóth Eléír, a Nemzeti Színház örökös tagja (egyetlen szóval felel): A legjobba­kat. Deésy Jenő operettrendező: Sokat nem várok a magam részére, mert tudom, hogy mint műfaj, az idén is el leszek ha­nyagolva. Czoppán Flóri komika: Sikert és fősze­repeket. fíérczy Mihály titkár, a bérletügyek ve­zetője: Az előjelekből sokkal jobb sze­zonra lehet következtetni, mint a tavalyi volt. A bérletkötések száma örvendete­sen nő, premierhérletünk már nincs, „A“ bérletünk is csak egy-kettő. Úgy látom, hogy a közönség nagy bizalommal tekint az uj évad felé- Tavalyi bérlőink csak­nem kivétel nélkül megtartották bérelt helyeiket; Kovács János, a Nemzeti' Színház ház- felügyelője: Nem szabad azt hinni, hogy nekünk, színházi alkalmazottaknak, akik­nek magához a művészethez nincs közünk, közömbös, hogy hogy megy a szinház. Más itt kérem, a hangulat, ha telt vagy üres házak előtt játszanak a szinés-zek. Tehát szivből kívánom, hogy jól menjen a szinház, de ezenkívül aztán nincs más vágyam és gondolatom, hogy megnyerjük a háborút és béke legyen végre. Jakab József altiszt: Éhből a nagy sür­gés-forgásból, s a művészek munkakedvé­ből úgy látom, hogy az idén sokkal job­ban fog menni a színház, mint a múlt évben. Premierbérlő: Azt szeretném, hogy Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület — m©ty tudvalévőén egymásután rendezi meg Erdély fontosabb gazdasági gócpontjain gbz- tlanapjait — az udvarhelymegyei Siklód és Eted községekben igen nagysikerű gazda- napot rendezett vasárnap. A környékbeli községek, népe is naigy számban vonult feil. A gazdanapooi a földművelésügyi miniszté­riumot Gajdátsy Nándor gazdasági vezető“ tolügyelő és Miklósi Károly felügyelő, az ud­varhely vármegye! gazdasági egyesületet S'. Szakáts Péter egyesületi diszelnök, kormány- főtanácsos, qíl Erdééyá Pártot Ugrón Pál fiát“ falvi földbirtokos, az EMGE-t Kiss Kálmán aíeinok, országgyűlési képviselő, Szakáts Zol­tán kiiendeSítségvezető és Borbátk István ki“ kirendeltségi vezető-íhelyettes képviselte. Siklódon leventék, magyar ruhás leányok fogadták a kiküldötteket, akiket a siklód!ak nevében Szilveszter István gazdaköri elnök- üdvözölt lelkes szavaklkak A zsúfolásig meg­töltött teremben Kiss Kálmán EMGE alelnök, országgyűlési képviselő mondott miagasszár- nyalásu beszédet: — Az elmúlt két esztendő — mondotta többek között —- nyilvánvalóvá tette előt~ tünk és illetékesek előtt is, hogy a székely nép mélyen át érzi és éli mindenkori hivatá­sit, mert a mai nehéz viszonyok között is nemcsak a saját érdekében, hanem az ország egyetemes érdekében is mindent elkövet a tép háruló feladataik elvégzésére.. A buszon- kétévi megszállás idején annyira áhított sva“ badság elérkezése óta egyre súlyosabb fel­adatok ezek, a székelységben élő nemzeti ön­tudat é-s minden helyzetet mérlegelni tudó értelem azonban megtölt lelkesedéssel és életképességgel minden súlyos gondot is. Ez a magyarázata annak, hogy a székely nép egyre értékesebb munkaeredményekkel tud e küzdelmes élet vállalásában is újabb bizony“ súgókat lenni nemcsak helyi, hanem országos jelentőségéről is. — Mi székelyek — mondottba végül Kiss Kálmán — tudunk tűrni és szenvedni is, meri nem feledkezünk meg egy pillanatra sem egyetemesen kitűzött nagy nemzeti cél­jainkról. Ezutősi Kiss, Kálmán részletesen n’smerteile az országosan felmerülő általános gazdasági kérdéseket, tájékoztatta a gyűlés résztvevőit az időszerű kívánságokról és szükséges intéz­kedésekről. Az igen nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Gajdátsy Nándor m. kár. gazdasági vezető-felügyelő részletes gazdasági szak­előadása következett a tübbtennei'ésrőT, kü­lönös tékáin teli Lej. a taltajmü velősre, a» ugar­minden szánhári estém igazi élmény le­gyen. Lehetetlent nem várok a színháztól, de azt igen, hogy amikor beülök a Botét nézőtérre, legalább egy estére elfelejtsem 1X7. élet. minden baját és sötétségét.. És még valamit, egy egészen szerény és egy­szerű kérést: A Nemzeti Színház műsor- tervezetében alkalmazkodjak egy kicsit a közönség ízléséhez. Nem muszáj mindig és okvetlen nemzetis/inházinak lenni az előadott daraboknak. Ezzel nem mondom azt, hogy nem örülök egy szép, klasszikus előadásnak. De őszintén szólva, a tavalyi programban egy kicsit túltengett a klasz- szikus dráma. Márpedig szerintem, azért lehet igazi és komoly a színház, mert nem okvetlen unalmas. Egri állandó sstinházbajáró a földszint­ről; Bevallom, tavaly alig jártam színház­ba. pedig imádom a jó színházat. Nem mentem színházba, mert alig akadt olyan darab a műsorban, ami érdekelt, s az elő­adott darabok nyolcvan százalékát már láttam. Úgy látom az előzetes jelentések­ből. hogy az idén igyekeznek harmóniát, teremteni a közönség Ízlése és a színház műsorpolitikaija között. Ezt helyeslem és 1 emelem, hogv az idén — természetesen az erdélyi ízléshez mérten, alaposan meg­szűrve — láthatom itthon azokat a dara­bokat is, amelyek Budapesten nagy sikert arattak és amelyekre kiváncsi vagyok. Egy erkély néző: Szegény ember va­gyok, alaposan megnézem, hogy mire adom ki a pénzemet. Ha már színházba megyek, szórakozni akarok és nevetni. Sok olyan darabot kérek, amin nevetni lehet és több zenés darabot! De ennek nem kell azért okvetlenül butaságnak len­nie, mert kérem, engem valósággal feldü- bil, ha olyanokat hallok a színpadról, hogy ..Teve van egypupu, van kétpupn, sőt több“. Szeretnék már egyszer olyan ep'-rettet hallani, amelynek értelmes szö­vege van. rendszer problémáira. Beszélt a helyes trá“ gyakezeiésről, az okszerű állattartásról az ái- 1 att e n y é azt és r ől és főiként a piLlaaigós vürtágu kartnányok termeLésének jelentőségéi fejte“ Sriíe. Szakáts Zoltán kárendeltségvezető áss EMGE célkitűzéseiről és miunkaeredményeirőíl! be­szólt. Elmondotta, hogy a szervezkedő» Ud­varhelyvarmegyében befejeződött, ma míar minden községnek. gazdaköre van és hogy ezek a gazdakörök valóban ©leven és hasz­nos életet élnek. Elismeréssel állapította meg g sikíódi gazdanap feltűnő sikerét. Maga S»k“ lód, a közel kétezer lako&u község, ezen a gyenge termőterületen,, élő bizonyságba a szé­kely nép kitűnő munkaképességének és tu­lajdonságainak. Aki ezen o földön szaporodT ni tud és kicsikarja a legmostohább sorstól is a megélhetési, az valóban életképes értéhe az egész nemzeti társadalomnak. Kitűnő példákkal és érvekkel mutatott rá Szakáts Zoltán a gazdasági tudás nélkülöz- hetetlemségére, megmagyarázta a hallgatóság­nak a szaktanfolyamok jellent őség ét és is“ merítette azokat a megkapó és ösztönző ered­ményeket, amelyeket egyes vidékeken a gaz­datársadalom e szaktanfolyamok lelkes hall“ gatása révén elér. Ugrón Pál fi át falvi földbirtokos, aki hosszú idők óta együk Üegnépszeriibb és leg­lelkesebb szószólója a székelyföldi gazda- társadalom érdekeinek, szólalt fel ezután. Különösen azt hangoztatta, mennyire káros az, ha tetszetős, de üres jelszavaknak ül fel a nép. Főkép a kalcmdorpolidkótól óvta a józan gazdatársadalmal. Felszólalása mély hatást tett a hallgatóságra. Beszéde végén lelkesen ünnepelték. Szilveszter István gazdakorí elnök hálás szavakban, meleg Szeretettel1 (köszönte meg a rendezőségnek a gazd«nap sikerét, különö­sen az EMGE és a gazdasági felügyel őség kitűnő munkájáról szólt elismeréssel és el­mondta a íióíyii gazdatársadalom kívánságait Kiss Kálmán képviselő, valamint a többi ki­küldött részletesen válaszolt ezekre a kivan“ Ságokra, majd a nagysikerű gyűlés Szilvesz­ter István zárószavaival ért végei. Ezután tenjé3zá!lalkiálhítá3 volt Az első d.jat Gáspár József helyben gazdi tehene, a kél második d-ijal pedig Szilveszter Már­ton gazda állatai nyertek. Délután Etéden volt nagy gazdagyüiés. melynek szép sikere Somodi Ferenc gazda­köri elnök érdeme elsősorban. Az etédi ál- iliatkiállitáson az első dijait Som<rdi[ Ferenc, a kél másodikat Gagyl Albert és Király Mó­zes állatai nyerteik. I sziliéig üCp cösjre irílHsseMs milillM€r€ŰÍEl€fI!$€lifi€l EHzongiffa liefq! l§ országos fcl€i!üi€g€S Nagysikerű gazdanapoi rendezed az EMGE Si&sfédoR és Eléden ? Dísz-zászlót adott Kassa Kolozsvárnak KOLOZSVÁR, szrptemljer 10, Käsen város törvényhatósági bizottságának köz­gyűlése 1940-Len, felszabadulásunk évé­ben, határozatikig kimondotta, hogy fel- szabadulása emlékére diszzásalót adomá­nyoz Kolozsvár városnak. A gyönyörű ki­állítású selyemzászló — mint tegnap rö­viden jelentettük — megérkezett Kolozs­várra. Egyik oldalát Kolozsvár város cí­mere díszíti a város felszabadulása nap­jának dátumával. A másik oldalán Kassá város címere s Kassa felszabadulása nap­ját hirdető felírás van. Tekintettel a há­borús időkre, a zászló átadása és átvétele nagyszabású ünnepség mellőzésével tör­ténik meg. Ehelyett Kolozsvár város tör vényhatósági .bizottságának legközelebbi közgyűlésén ünnepélyesen bejelentik Kassa város ajándékát, bemutatják a zászlót éá a törvényhatósági bizottság kö­szönetét fejezi ki Kassának szép ajándé­káért, 0 feerss&ectefmí miniszter &lahb raasrparffzó reeüeiete az ügynökök arcképes igazolványát 61 KOLOZSVÁR, szeptemkor 10, Á keres­kedelmi miniszter az ügynökök arcképes igázolókönyve ügyében kiadott kormány­rendelet végrehajtása során felmerült kétségek eloszlatása végett újabb magya­rázó rendeletét intézett az elsőfokú ipar­hatóságokhoz. Utal arra, hogy a 3980— 1942. M. E. számú rendelet részletesen sorolja fel azokat az eseteket, amikor ügynöki arcképes igazolókonyv kiadása nak helye van. Minthogy ebben a felso­rolásban az iparosnak, kereskedőnek, ro­koni alapon végzett ügynöki munka nem szerepel, ilyen jogcim alapján ügynöki arcképes igazolókönyvet kiállítani nem szabad. Természetesen, ha ă rendeletben felsorolt esetek valamelyike egyébként fennforog, semmi akadálya annak, hogy ügynöki munkát családtag végezzen és részér© arcképes igazolókönyv áilitássék Id. A rendelet nem tesz különbséget asze­rint, hogy az ügynök zsidónak minősülő személy-e, vagy sem. Ennek folytán az a kérdés az arcképes igazolókönyvek kiállí­tásánál Figyelembe nem vehető. A kor­mányrendelet ugyancsak nem tesz különb séget aszerint, hogy az ügynök belföldi, vagy külföldi cég alkalmazottja-e. Ennek folytán, ha külföldi iparod vagy keres­kedő kíván itteni alkalmazottjával ügy­nöki munkát végeztetni, az arcképes iga­zolókönyv kiállításánál szintén az emü tett kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eredeti rendelet célja az. hogy az iparos, vagy kereskedő telephe­lyétől távol tevékenykedő ügynök minden esetben azonnal igazolni tudja magát. SZOBROT EMELNEK GÁBOR ÁRONNAK Sepsiszentgyörgy, szeptember 10. (MOT.) 'Szobrot állítanak Sepsiszem- györgyön Gábor Áronnak. A székely- ség halhatatlan fiának, harisnyád» zekéig határőrének, vitéz és életét ál­dozó katonájának, ágyuöntő és had­seregszervező szabadsághősnek, Gá­bor Áronnak Sepsiszentgyörgyön szobrot, állítanak. Az emlékmű mű­vészi elgondolásában a székely ős- erőt fogja 'megszemélyesíteni és azt az elszánt akaratot juttatja kifeje­zésre, hogy a székely határőr Szent István birodalmának ezen a keleti végvárán az örök magyarság védel­mére mindörökre ki fog tartani. Á szobor megalkotásának költségeit a belügyminiszter által enged élv zen országos gyűjtéssel teremtik elő. Felkérnek iminden magyar honfit és honleányt, adakozzanak, hogy a szé- kelység régi vágya mielőbb valóra váljék. Az adományokat a 71.oo5. sz. post a t ak ar é k p énztári cse k k számi ára a sepsiszentgyörgyi „Háromszék i pénztárnál“ vezetett folyószámlán lehet befizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents