Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-09 / 203. szám
OH 1Ú2 S20ptemb«r i. KttlßNZäK Äz m? cakotrendelet &kíóbm f«fől szabályozza a iorgatmaí és fagyasztást KOLOZSVÁR, szeptember 9. A köz- ftíiátásügyi miniszter rendeletét adott ki a cukor forgalmának és fogyasztásának újabb szabályozásáról. Az uj rendelet október 1-én lép életbe. A kormányhatóság minden törvényhatóság részére megállapítja a havonként felhasználható cukor legnagyobb mennyiségét. A törvény- hatóság első tisztviselője személyesen felelős azért, hogy a törvényhatósági havi cukorkejetet â törvényhatóság területén a cukor kiutalására jogosult hatóságok túl ne lépjék. A szeptemberi cukorjegyek utolsó szelvényét a rendelet szerint szeptember 30-rka után beváltani nem lehet. Október 1 - tol uj cukorjegyek lépnek életbe, amelyek egyszerre három hónapra szólnak. A cukor jegy- havijegy, amelyre a havi fejadagot négy részletben, az. egyes jegyszelvényeken feltüntetett időszakokban lehet igényelni. Minden eukorjegy- szelvény csak a rajta feltüntetett érvényességi időtartamon belül váltható be. Budapesten és környékén a cukor- fejadag havi 104 deka, vidéki városokban 52 deka, másutt vidéken 32 deka. Mag asabb cukorfejadagra jogosító cukorjegyet csak uj igénybejelentés alapján szabad kiadni. A havi cukorjegyekért 10, illetőleg 6 fillért kell fizetni darabonként. Ha a cukorjegyek kiosztását a házfelügyelők végzik, a kiosztott jegyekről való elszámolás alkalmával a beszedett dijakról is kötelesek elszámolni. Az elszámolási lapért darabonként 2 fillért, az elszámolási könyvért pedig darabonként 50 fillért kell az azt kiszolgáltató hatóságnak fizetni. A rendelet végül eltiltja, hogy október 1-től kezdve a cukrot bizonyos izek és szörpök készítéséhez felhasználják. így eltiltották a cukor felhasználását mák- és diólekvárhoz, citrom, narancs, mandarin, vagy bármilyen külföldi termésű gyümölcsnek izzé, vagy szörppé való feldolgozásához, valamint müméz-készitéshez. IníésőMzofísdgi Slésf tartóit az Erdélyt Pdrf IRarosvásárlielgi SDSBDRSZES1ES Hóekéét Miwii'd k&Míksf&iAtíí, hvml ÍÍÍUÓAelni Alckőít ! 5 E beszivárgóit zsidók Éíúskpitéséf sürgeti a párt Sfosíos feérdJsek a napirenden MAROSVÁSÁRHELY, szeptember 9- Az Erdélyi Párt marosvásárhelyi és marost ordavármegyei tagozata Teleki Archír gróf elncklésével hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel tartotta intézőbizottsági ülését. Az ülésen Teleki Béla grófj 2 párt országos elnöke nagyhatású tájékoztató beszédet mondott. Beszédét a Kormányzó- helyettes Úrról való kegyetetes megemlékezéssel kezdte. Az intézőbizottság tagjai felállva, egyperces hallgatással áldoztak a nemzet nagy vértanúja emlékének. Teleki Béla gróf ezután rövid belpolitikái tájékoztatót mondott, majd áttért a pártot közelebbről érintő kérdésekre. — Elsőrendű fontosságú — mondotta többi között — a termelés érdekeinek a mielőbbi összehangolása. Áldozatot kell hoznia az egész társadalmunk, de főleg a gazda- és iparos rétegnek, azonban nem szabad túlságos nagy áldozatot követelni, mert ha ez a két nagy réteg kimerül, vagy elkedvetlenedik, nem lesz, aki áldozatot hozzon. — A búzatermelés meglehetősen nagy áldczaiokkal jár itt a Székelyföldön. Éppen ezért mindent el kell követni, hogy a gazdák a buza mellett mást ig termeljenek, amiből megvan a hasznuk. Emiatt, de egyéb miatt is, fontos a társadalom egységes megszervezése. Már nálunk is kezd felburjánozni az egyletesdi. Vannak olyan egyesületek, amelyekről nem is tudjuk, hogy tulajdonképen kik csinálják és mi a céljuk. Szerintem, semmi szükség sinrs -az ilyen egyesületekre. A Vitézi Szék, a Nemzetvédelmi Szövetség, a Levente Intézmény nagyszerű és pompás alakulatok és a társadalom megszervezésére teljesen elegendők. ' «— Á következő, amiről szólanom kell. az iskolák ügye — folytatta. — Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter ur személye a megfelelő garancia arravonatkozólag, hogy a visszatért erdélyi részekén ez a nagy és égető kérdés a lehető legjobb utón halad. Már többiz- ben tárgyaltam vele erről a kérdésről és Örömmel jegyezhetem meg, hogy nézeteink a tennivalókra és Ct cselekvés módjára nézve, mindenben megegyeznek. Tekintettel a fennálló helyzetre, egyelőre azt tartjuk a legcélravezetőbbnek, hogy az isko- laügv fejlesztése a jelenlegi állapotokból kiindulva történjék. A nagy és végégcs rendezés ezen á téren későbbre marad. — Ugyancsak vámunk kell egyelőre a lelkészek fizetésének rendezésével is. Azonban addig is szeretném eltérni, h'vgy egyrészt a rémi világháború előtt megállapított kor pótlékot teljes egészében vissza lehessen állítani, másrészt a szórványlelkészek és általában*azok számára, akiknek a nagy távolságokkal kell a lelkészt munka érdekében dolgozniuk ezért a munkájukért külön díjazást szeretnék Id- eszközöbii legalább egy lótartás erejéig, de nem a mai 70 pengős alapon, amiből lovat tartani lehetetlen. — Be kell vallanom, — mondotta a továbbiakban — annak ellenére, hogy pártunk rengeteget fáradozott a munkáskérdésekben, mindeddig nincs meg az az eredmény, amelynek meg kellene lennie és amelyet én szerettem volna- Azonban ez néni jelenti azt. hogy ez a helyzet a jövőben nem fog megváltozni. Máris megkezdtük a munkásság kulturális és szociális felemelésére vonatkozó eddigi terveink kivitelezését. Mindent el fogok követni, hogy az erdélyi ipar, főleg a kisipar né csak Ígéreteket, hanem munkát és nyersanyagot is kapjon. — Ezzel a kérdéssel szorosan Összefügg 4 zsidókérdés végleges és gyökeres elintézésének kérdése is. Mindannyian jóli tudjuk, hogy rendelet van a zsidó lakások, üzlethelyiségek és műhelyek igénybevételére vonatkozóan. Most jutott tudomásomra, hogy itt. Vásárhelyt} többször előfordult, hogy keresztény kereskedő vagy iparos kérést nyújtott be ilyen üggyel kapcsolatban és hogy ezeket a kéréséket nem. tudom, milyen okból elutasították- Utána fogok járni, hogy a jövőben ilyesmi ne történjék meg, — Az Erdélyi Párt már állást foglalt ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az a kívánságunk, hogy történjék minél előbb hatósági vizsgálat az összes üzlethelyiségekkel é$ lakásokkal kapcsolatban és a zsidók adják át helyüket arra érdemes magyaroknak. Leheletén állapotnak tartom. hogy többgyermekes tisztviselőknél: csahídjuktól elszakadva, bútorozott szobáiban kelljen lakniuk, vendéglőben kelljen. étkezniük csak azért, mert az ide beszivárgott zsidók minden lakást elfoglalnak. I A mindvégig nagy érdeklődéssel és helyesléssel fogadott beszédhez több hozzászólás hangzott el. Elsőnek Elek János gyáros szólalt fel a lakáskérdéssel kapcsolatban. Elmondotta, hogy a felszabadul ás óta hozzávetőleges becslés szerint 3000 zsidó költözött be Moros vás ár helyre. Megszerezték a románoktól elhagyott lakásokat és ez az oka a lakáshiánynak. Teleki Béla gróf válaszában kérte, hogy a párt helyi szervezete erről mielőbb készítsen jelentést, hogy aztán radikálisan el lehessen járni illetékeseknél. Addig }.s gondolkozzanak valamilyen megoldáson, bogy mi történjék a városból kitelepítendő beszivárgott zsidókkal. A falvakba semmiesetre sem lehet visszatelepitcni őket, mert. az a romboló szellem, amelyet olt terjesztenének, talán még ártalmasabb lenne az országra, mint itteni gazdasági tevékenységük. 1 l Ä következő felszólaló Czokó Ferenc nyugalmazott ezredes volt, aki helyi jellegű kérdéseket tett szóvá- A pártelnök válaszában aira kérte az intézőbizottságot, hogy az összes városi kérdésekben foglaljon állást és közölje ezt a város ve-, ze tőségével. Gyárfái Lajos családvédelmi intézkedésekről szólott. Elekes Lajos liusipăros a zsirelosztás kérdésével foglalkozott. Bálint Endre szászrégem ipartestületi elnök a kisiparosság sérelmeit tárta fel. Kifogásolta, hogy a nemrég megalakult 011- vidék Villamossági Rt., amely nyolc község villamosítását végzi, a munkálatokat j budapesti nagy cégekre bizta, az ottani j kisiparosok a munkából semmit som kap- ) tak. A szászrégeni villamosmüvek elhatá- j rozták néhány község villamosítását és J ezt a munkát is budapesti cég kapta. Ez- után a szücsmesterck sérelmeit ismertette. Biró István dr. országgyűlési képviselő először a Székelyföldi 'S Ulamossági Rt. megalakulásával kapcsolatban tette meg észrevételeit. Kifogásolta, hogy miért van a közpent Budapesten. Továbbá, hogy egyetlen marosvásárhelyi vagy maroslor- davárcnegyei sincs az igazgatóságban. Ennek testvérváilalata, az Erdélyi Földgáz Társaság, most van alakulóban s már most felhívja az illetékeseket, hassanak oda. hogy Marosvásárhely legyen a Társaság székhelye. Kéri, hogy az Erdélyi Párt tiltakozzék az úgynevezett egykezek in' kapásai ellen. Éppen ezért kéri az einö-; köt, hogy- megfelelő formában fogiaíkoc2.ék ezzel a kérdéssel. Végül rátért a Székelyföld legsürgősebb kérdésére, a vasul- épitésre. Tolmácsolta azt a határozott kívánságot, hogy a Budapestről induló gyors- és személy vonatszerelvényeket úgy állítsák össze, hogy azok Dédán szóivá - lasztva, egvrészük közvetlenül jöjjön Marosvásárhelyre- Kéri a pártelnököt, kövessen el mindent, hogy elsősorban a Marosvásárhely—Székelyudvarhely közőH i vonalat építsék ki. Teleki Béla gróf válaszában mindenben teljesen egyetértett B>ró István dr.-rab Elmondotta még, hogy már a Gazdasági Tanácsban kifejtette a Bíróéval mindenben megegyező véleményétMolter Károly azt kérte, hogy a part indítványozza a kormánynak, rendezzék úgy a középiskolai tanárok fizetését, hogy hozzák őket a lelkészekkel együtt a bírói kar tagjai részére megállapított státusba Az tiíés nagy tetszéssel fogadta indítványát. Az intézőbizottság ülése. Teleki sírcUir gióf záró szavaival, déli fél: 2 órakor ért vége ti Ez Érdéit Párt ftSzbeujdrdsáira Kedvezően intézte el a közellátási minisztérium az érdéig! lelkészek és tanítók kepe- járandóságának Savéi KOLOZSVÁR, szeptember 9. Az erdélyi lelkészek é.s tanítók kepejárandóságának ügyében az Erdélyi Párí emlékirattal fordult a kormányzathoz. Az Erdélyi Párt beadványában ismertette az illetékes hivatalos tényezőkkel, hogy Erdélyben a gabouarendélet súlyosan érinti a lelkészek és tanítók kepejárandóságának ügyét. Kérték tehát a kormányzatot, hogy olyan megoldást találjon a természetbeni járandóságok fizetésével kapcsolatosan, amely lehetővé teszi az eddigi rendszer érvényben tartását. A kérdés rendezésére gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke személyesen is közbenjárt a közellátási miniszternél, aki Ígéretet telt arra, hogy a szalmásgabonával, tehát keresztben és kévében adandó párbért (k«pe) mindenkor természetben lehet kiszolgáltatni a lelkészeknek és tanítóknak, akik azt, mint saját termésüket, csépelt étik és .számolják el a cséplőbiztossal. Az Erdélyi Párt közbenjárásának eredményeképpen megjelent a Budapesti Közlöny 1942 szept- 6-i, 202-es számában a m- kir. minisztérium 5210—1942. M. E. az. rendeleté, 1942. évi termésű gabona csépié se, számbavétele, őrlése, valamint 1942—1943. M E. sz, rendelet kiegészítése tárgyában- Â rendelet érleáiaében * visszacsatolt keleti és erdélyi területen a párbért (kepe) kenyérgabonajegy el! éné - v ben szalmás állapotban (keresztekben, kévékben) ki lehet szolgálni. Vdaszfmiinşl fitest íarloíi Ua^bámán és Ssarináren az Erdélfi Féri KOLOZSVÁR, szeptember 9. Az Érdé' lyi Párt nagybányai tagozatának intézőbizottsága dr. Stoll László kir. körjegyző elnökletével vasárnap választmányi liléit tartott, amelyen a központ részéről dr. Páll György orsz. főtitkár vett részt. Dr. Stoll László kegyelete» szavakkal emlékezett meg a kormányzóhelyettes hősi haláláról. Az intézőbizottság tagjai felállva, néma csendben hódoltak a kormányzóhe- lyettes emlékének. Dr. Pál György orsz- főtitkár az időszerű kiil- és belpolitikai kérdéseket ismertette. Szatmáron ugyancsak vasárnap tarlóit választmányi filést az Erdélyi Párt. Az ülésen Boros Jenő esperes, a párt szalmát' megyei tagozatának elnöke elnökölt. V központ részéről) dr. Páll György órsx főtitkár vett részt az ülésen, amelyen időszerű kérdéseket tárgyaltak
