Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-09 / 203. szám
ELLENZÉK — 2 ______ Országos ünnep keretében átütötték fel uira Wesselényi szobrát Zilah főterén Szlnyei Mene Jenő: Tüzet avultok Wesselényi igazságának s megfogadtuk. hogy ezt a szent tüzet nem hagyjuk kialudni 1942 Azftfjteuibor 9. ZILAH, szcptcmb*’r 0. Az Ellenzék kihűlt!ött tudósítója jelenti: Testvéri sze retetet és rncgln'esiilést hirdet. nutgytír fo j törik megbecsülésének őröli szituiról unni a ziltlhi VI csst'h-iiYi-szohor. Sorsdöntő időikben állította helyre a Szilágyság népének es az össznuigvtirséignek hunts kegyelete. A keddi zilahi ünnepség, a szobor helyre- állításéinak napja országos jelentőségű escmétiyt jelent. I felszabadító honvéd csapatok bevonulása évfordulóján tartottuk meg az ünnepséget, amivel azt jelképezték, hogy /Hah város most nyerte vissza igazán régi képét, amikor a tvgrnagijarabb magyar szobra újra a város főterén hirdeti \\ esselényi halhatatlanságát. Siüsositn megrongálva, Adagolt fészerben találták meg a felszabadult magyar ■let szilágy sági vezetői a szobrot, amelynél: helyreállítását legszentebb kötelességüknek tartottal:. í keddi gyönyörű ünnepség nemcsal: azt jelenti, hogy az illírkor külső keretekben felejthetetlen módon áldozott Wesselényi emlékének. Nyit szili- raliás és kötelezet t ség vállal éis volt ez az ünnepség W esselényi. eszméi mellett. Ma ismét olyan időket élünk, amikor létünk vagy pern létünk forog kockán. Méltóbb módon nem ünnepelhette meg n Szilágyság magyarsága a felszabadulás évforduló- iát. mint hogy a románok által eltávolított \\ essél ényi-szobrot ismét helyűre állította, hogy a szobor fennen hirdesse a magyar öntudatot , sor skilldctésünk vállalását. és a testvéri összetartás eszméjét. j Az ország képviselete az ünnepségen Kedden már n kora reggeli órákban meg- kezdődet Z uh főterén' « vidéki küldöttségek felvonulása. A Szilágyság magyar falvainak lakéi festóieai szép nép\iselv'tbeai zarándokoltak el Zilabra, hogy tanúi lehessenek a S2oLh>r 11 elymiiLilás üiímcpéuek. Doeiótt 11 órakor kezdődött meg az ünnepség Sokezer főnyi közöaiség jelenlétében. X. m. ksir. kormány képviseletében Szinnijef Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi mi- uásxter jelent meg. A diszemelvényan ott látlak TdsnúdyNagy András képviselőházi elnököt. gróf Teleki Bélát, az Erdélyi Párt országos elnökét, gróf Béldy Káhruíci felsőházi tagot, a fejsőház képviselőjét, vitéz lófő dálnoki Miklós Béla altábomiigy-li.uitestpi- rancsnokot. Józan Miklós unitárius püspököt, ár. gróf Bethlen György titkos tanácsos képzősei őt. báró Jósika János szilágyvármegyei főispánt, dr. Gazda Endre szilágy vármegyei alispánt, dr. Inczédyjoksman Ödön, Kolozsvár város ée Kolozs vármegye főispánját, dr. Kölesey Ferenc szatmári főispánt, Dezső Dezső műegyetemi dékánt, vitéz Yáry Béla vezérezredest, vitéz Endre László pest- megyej alispánt, dr. Kelcdy 7 ibor kolozsvári polgármestert, dr. Némelhy Károly budapesti tanácsnokot, a székesfőváros képviselőjét, „Wesselényi éretzohr a őrükké állni fog I» A Magyar Hiszekegy elénekfése után, ame- 1 vet a Szilágyinegyei Altalanos Tanító Egye* sülét adott elő, dr. Gazda Endre szilágy- vármegyei alispán, a Wesselényi-szoborbizott- ság ciroké mondotta el ünnepi besíédét. — Tuhulum vezér ezeréves varosában — raunoolta — Szilágy vármegye tör vényh<i!ó~ ságu cs közönsége tábort ütött -na, hogy üt» népi órdhcii szenteljen mullja dicsőségének, h guagyobb fiának, eszményi: ép ént::- a r.agy Wesselényinek. Tábort iitöll, hogy talj.rr,- éijiiPa szétdult szobrát az Unió nagy megái“ rnodojönak, a jobbágyok felszabad'*íjának, a nemzete jogaiért börtönök világában szeme- világát veszteti mártírnak, a budapesti árvízi hajósnak. — A nagy Wesselényi Miklósnak nemes alakját ezelőtt negyven évve.l alma lm o leg~ szebb szobor-allegóriába Fadrusz János, a nagy szobrászművész. Negyven éve hullt le a lepel erről az alkotásról, amelyből az egyéA kultutsminlszter beszéde —-■ Midőn Fadrusz János remekét újra talpraállítjuk és visszaadjuk Zilah városának. Szilágy vázmegyének, a Tuhutum-hágta hegyeknek és egyben Magyarországnak, nemcsak i kötelességet teljesitünk — mondotta —, hanem lelkűnkben is felépítjük Wesselényi szobrát, lelkünk falaira véssük Wesselényi tanítását és ünnepét üljük e páratlanul nagy magyar féríiu szellemi újjászületésének. Azt a férfiút, akit ez a szobor megtestesít, kóborgó patrióta névvel csúfoltak ellenfelei. Száz esztendővel ezelőtt megyérői-megyére járt és minden megyegyülésen az örök magyarság, a független és szabad magyar lélek igéjét hirdette. Wesselényi Miklós kulturpoliíikus volt, akitől minden magyar kulturpolitikus tanulhat. A szilágyi gimnáziumban fő- gondnokságot vállalt és íőgondixoki tisztét a legnagyobb odaadással teljesítette. Példaadó buzgalommal gondozta ennek az ősi iskolának ügyeit. Buzgó elöharcosa volt az országgyűléseken a magyar nyelvnek. Nemes hevülettel pártolta a magyar irodaldr. Kováig Bélát, a Ferenc József Tudományegyetem rektorát, Soús István nagyváradi polgármestert, báró Brnunecl:er Antal, dr. gróf Bethlen László, László Dezső ország- gyűlési képviselőket, dr. Szász Ferenc Kolozsvár me gyei, df. Schilling János szoJnokdobo- kamegjoi, dr. Szm<denszky László beszteree- naszódvármegyei alispánt, dr. Illyés Gyula taaikem’eld főigazgatót, dr. Szathmáry La jóst, az EMKE ügyvezető alelnökét, báró Kemény Jáno.d, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatóját, Kovácsi Béla miniszteri tu- nácsos-t, Járosi Arator evangélikus esperest, vitéz P°pp Dezső ezredest, báró Wesselényi Istvánt, a nagy Wesselényi dédunokáját, aki azt a nyakkeudőt viselte, amelyet annakidején az árvizj hajós hordott, vitéz Laj'ny János ezredest, Máriaffy Lajost, gróf Dégénjeid Miksát, grof Merőn Jánost, dr. Koleszár László egvetemi tanárt. Szabó T. Attila egyetemi tanárt. Kovács Kálmán tanügyi főtanácsosi. dr. Tamazi Kornél szouiosuj'-ári polgármestert, dr. Somodi András vezérigazgatót. Forgács József kolozsvárin eg vei főjegyzőt, Köblös Endre ref. lelkészt, Varjú Béla rím. kát. esperest, Szász Árpádot, a zilahi Wésselényd-kollégiujn igazgatóját és másokat. ni varázs, a művészi zsenialitás és egy hálás varmegye elismerése áramlik szét. Gazda Endre alispán a következő szavakkal fejezte be beszédét: — És most, amikor ezt a gyönyörű képet telkembe zárom, úgy érzem, hogy a Szilágyság homlokáról most törlődik le a Trianon gyalázatából rákent szégyen utolsó vonása, (ügy van! Igaz! Élénk helyeslés a közönség soraiban.) Ide tekintsetek könnyes szeme~ lekkel, sebzett szivetekkel Szilágyság fiai. Mindenünnen ide tekintsetek, városokból, faltokból, a vármegye lankáiról. Töröljetek ma le egy könnyet, szögezzétek dacosra ma“ gyár fejeteket és halljatok meg, amikor felélek és a világba kiáltom: Wesselényi ércszobra isméi áll Zilahon és néz előre a nagy magyar jövendőbe s állni fog diadalmasan és örökké. Ezután Szinyel-Merse Jenő vallás- és köz- oktatásügyi minigiZiler emelkedett szólásra: mat és ott állt színházi kultúránk bölcsőjénél. Kultúrpolitikai hagyománya végrendelet számunkra és számomra, ahhoz mindig hűek kívánunk maradni. De .Wesselényi arra is pédát mutat, hogy mindenütt ott legyünk, ahol veszedelemben forog a magyar élet. A pesti árviz alkalmával ő volt a hires árvízi hajós, aki a magyar élet megmentése érdekében szembe mert szállni az elemek haragjával. Be dacolni mert az önkény hatalmával is egészen a börtönig. Wesselényi Miklós báró az elsők között volt, akik a sokat szenvedett magyar nép szent ügye mellé álltak. A magyar four egy sorban kaszált jobbágyaival, hogy minden becsületes emberi munka tisztessége mellett hitet tegyen. Bátran kiállt jobbágyainak szabadsága és igaza mellett a megyegyülésen, az országgyűlésen szóban és írásban és minden helyen. Ezt a férfiút férfikora delén megrendítő csapás érte, megvakult, de vakon is tisztán látott. Látta nemzetének tragikus sorsát, látta a lényegéi© zátonyokat és örvényeket, és utolsó leheletéig küzdött és nagyszerű tanácsokat adott. — Mindezekért kötelességemnek tartom, hogy necsak e gyönyörű szobor uj leleplezésével hódoljunk nemes emlékének. Wesselényi müvei, sajnos, ma már nem kaphatók. Sok nagyszerű megnyilatkozása nem is látott könyvalakban napvilágot. Éppen ezért rövidesen közre ldivá- noin bocsátani Wesselényi Miklós válogatott müveit, hogy örök magyar igéi. túl ez ünnepségen, tartós otthonra találjanak a magyar lelkek ben és hevitsenak, világítsanak is mét. Álljon az ö nemes emléke őrt a lelkűnkben és álljon őrt ezen n tájon, ahol egykor megpiheni Tuhu- tum vezér és amely a miénk a honfoglalás óta a magyar vér és a magyar szellem jogán. Emeljétek fel hozzá naponta szemeteket, Zilah magyarja1. Wesselényi egykor szivébe zárta ezt a várost, most viszont ti nyissátok meg sziveteket visszatérő alakja és tanításai előtt. Wesselényi nehéz, súlyos megpróbáltatásokkal telitett életében az igazság bajnoka volt. Tüzet gyújtok Wesselényi iga?- ságának és megfogadjuk, hogy ezt a szent tüzet nem hagyjuk kialudni. Ezekkel a gondolatokkal és fogadalommal adom át újra Wesselényi Miklós báró szobrát Zilah városának és e városon keresztül az egész magyarságnak. A kultuszminiszter nagy tetszéssel fogadott beszéde uU'm a Szilâgymegyei Általános Tanító Egyesület előadta Liszt magyar ünnepi ódáját, amelyet dr. Bencsik György honvéd karnagy alkalmazott először zeuekarru. 0 vezette és tanította be a dalárdát is. Ezután Sólymos Károly polgármester lépett a szónoki emelvényre. Hangoztatta, bogy a felszabadulás Zilahon egy csonka várost szabadított fel. Csonka volt, mert hiányzott Wesselényi szobra, amely’ össze v&n forrva ennek a városnak képével és belső életévet. Ez a szobor a város legnagyobb ékessége, legmagyarabb dísze, belsőleg pedig kifejezője egy mélységes szellemi kapcsolatosát. A polgármester ezután kös*önetei mondott a törvényhozásnak, a kuHuszkcnaány” nak, Szilágy vármegye vezetőségének és közönségének, élén a kezdeményező dr. Gazda Endre alispánnak akiinek megértő áldozatkészsége lehetővé tette a szobor helyreállítását. Azzá] verte át a ssobrot, hogy csőn ka Zilah ma ismét egész iett és Zilah váró* közönsége, mint a múltban, ngy ezen tuü is igyekszik méltó lenni az árrizi hajós, a joi>- bágyfelszabediitó, a legmasgyarabb magyar örökké élő emlékéhez és péidaadásához, Elhelyezik a koszorúk A polgármester beszéde után a különböző közületek, testületek és intézmények képviselői elhelyezték koszorúikat a szobor talpazatán. A fcLsőház nevében gróf Béldy Kúl~ mán, a képviselőház nevében dr. Tasnády Nagy András, a kormány nevében Szinnyer Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi mini&z" tér, a honvédség nevében vitéz lófő dálnoki Milrlós Béla altábomagy-ha-dtesitparancsnok, ezután az Erdélyi Párt hegyezett koszorút, majd a Magyar Tudományos Akadémia nevében Lukinich Imre, a Ferenc József Tudományegyetem nevében dr. Kovrig Béla rektor, Budapest székesfőváros nevében dr. Némethi Károly tanácsnok, Magyarország összes vármegyéi nevében vitéz dr. Endre László Pest-Píiis~So-lt-Kiskun vármegye alispánja, a Nemzeti Bank nevében Görgey Tivadar, a Nemzeti Bank zilahi kirendeltségének vezetője, az Erdélyi Muzeum Egyes-ölet nevében dr. Tavas-y Sándor, Magyar- ország törvényhatósági jogú városainak nevében dr. Kelcdy Tibor kolozsvári pofigár- mester, az EMKE nevében dr. S-athnuiiy Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy vármegye Iliit óságai és intézményei nevében báró Jósika János főispán, a Wesselényá-család nevében báró Wesselényi István, a kolozsvári Nemzeti Színház nevében báró Kerhény János főigazgató, a zilahi Wesselényi-kollégium nevében Szász Árpád igazgató, a Szifágyme- gyei Ál talános Tani tó Egyesület nevében Láda Janos igazgató-tant tó helyezett koszo nit a szobor talpazatára. Megható jelenet volt. amikor néhai Fadrusz János özvegye járult a szoborhoz és keresetlen szavak kíséretében elhelyezte koszorúját. Ezenkívül a vármegye, a város közönségének. WessciéNépiskolai tankönyvök és nyomtatványok teljes raktára az „Ellenzék" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Kérjen részletes tankönyv- és nyomtatványjegyzéket! Vidéki rendelések a beérkezés napján elintézést nyernek! W**s«r<tnyJ szobra nélkül — csonka volt Zitán
