Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-07 / 202. szám

_ 2 KLLrntlK 1 9 ll x / t [i 11 ui I) t r 7. </■ 1~! A njsfcy»r terülnek ellen v. jcrohajtot! it-ţmlotămaii.is minüen kot »eget kiiaróan v/ovjet légirkiilolrkek részé­iül történt és ruegállrtpitható a* is, hopy * támadásokat ugyanazok 1» több hullám­ban érkezett kötelékek vrgf/trk többercr «méteres magasságból. \x ellenséges gé­pek a nemzetközi jog megszegésével iueg- téws*tésül ismét fit én a saját pépek jel­zésére inoghatorozott jelzéseket adták. Légvédelmi tii őrségünk ennek e'lenére a támadás alatt nyomban működésbe lépett rs tiizéve! nagyobb mapassápokba kény- rzeritetto az ellenséges repülőket. Kato­nai körökben a tegnapi támadásra utalva, hangsúlyoznák, hogy ilyen támadások, mint a példa mutatja, lehetségesek és ez­ért esetleges megismétlődésükkel minden­esetre számolni kell. A pénteki légitámadással kapcsolatban illetékes helyről a következő összefoglaló jelentést adták a Magyar Távirati Irodá- uak; , Mint ismeretes, a péntekről szombatra virradó éjszakán, valamivel éjfél előtt, légitámadás zajlott le Budapest és az or­szág más városai, illetve községei ellen. \ légitámadás, amelyet szovjet bombázók hajtottak végre, teljesen eredménytelen­nek mondható. A nagy magasságban re­pülő bombázók katonai célpontokban egyáltalán nem tettek kárt. Csekély az a kár is amelyet magánosoknak okoztak. A halálos áldozatok száma, noha a táma­dás nemcsak Budapestre szorítkozott, mindössze 8, ebből kettő gyermek. 1 gvan csak egészen csekély. 21 a megsebesültek száma is. A légitámadás részleteiről a kö­vetkezőket kell jelenteni: Mint már a reg­gel 10 órakor rádióban közreadott jelen­tés nvilvánosságra hozta, a bombázók északkelet’ iránvból repültek Magyaror­szág légiterébe. Szovjet bombázók voltak, Hmelvek a támadást több bullámban haj­tották végre. A szovjet légierő kötelékei szeptember 4-éu, a késő esti órákban re­pülték át a magvar határt. Az első bul­lám kisebb kötelékekből állt- Rövidesen megérkezett magyar terület fülé a máso­dik hullám, amelyet pontosan fél órával később egy harmadik követett. A szoviet bombázók e'őször világitó bombákat dob­tak le, azután megkezdték a magyar fő­város bombázását. Teljesen cél nélkül, szinte találomszerüen, vaktában összesen 17 bombát dobtak a fővárosra és kornyé­kére. mintegy 30—40 gép végezte a tá­madást, mégpedig minden hadi-joggal el­lenkező módon és tisztességes hadviselő félhez méltatlan cselvetéssel. A berepült szovjetgépek ugrani? saját jelzést adtak, hogy a magyar légvédelmet megtévesszék és abban a fe’tevésben, hogy magyar, il­letve szövetséges repülőgépekről van szó, ve nyissa meg ellenük a tüzet, A magyar légvédelmet az.onban nem tévesztette meg a csel. A légvédelmi tüzérség azonnal mű­ködésbe lépett. A szovjetgépek zöme igen magasan, többezer méter magasságban re­pült. csak egyes gépek támadtok alacso­nyabban, éppen azok. amelyek a megté­vesztésre szánt fényjeleket adták. Légvé­delmi tüzérségünk tüzére ezek a gépek is azonnal nagyobb magasságba emelkedtek. Hogy a támadás ilyen kevés áldozatot kö­vetelt. abban igen nagy része van a ma­gyar közönség fegyelmezett és tájékozott magatartásának is. Amint a szirénák meg­szólaltak, noha Budapest és környéke kö­zönségének Ugyanúgy, mint a többi érin­tett város, illetve község közönségének, először volt része 1 égrt ám adásba n. minden pánik nélkül, fegvelmezetten. pontosan, az utasításokat betartva, vonult óvóhe­lyére, ami álfa! bebizonyította érettségét és saját jólfelfogott érdekeinek felisme­rését. Szinte szimbolikus, boev az első szovjet bomba Budapestre hullott g az Isten házát akarta lerombolni, a városma­jori templomot. Budapesten a légvédelmi riasztás 107 percig tartott. A rakodik évfö dulója Nagybányád NAGYBANYA, szeptember 7. A Nagy bánvára velő bevonulás évfordulója szép íember 7. Két óve annak, hogy <7 hécs fi öntés eredményeképpen 1940 szeptem­ber 7-én hős magyar honvédőink vára- svukba bevonultak. A nap emléke feled hefetlenül él a nagybányaiak lelkében Tekintettel azonban a mai háborús helv zetrg, e napon semmiféle ünnepség nert volt. csupán d. e. qz Országzászló felvo nása jelezte a nap történelmi jelentőségé s ü különböző egyházközségek hárand< istentiszteletet tartottal; templomai kitan Ä gyalul magyarság ünnepe Országzásztóí avelrtit és gezdanapot Sarló ti Gyalu község magyar la­kossága — Konkoly-Tteee Si ncer töld müveiésügyi áíisir.tiikér it rétzí vett az EMGEgazdaünnepen t, Gyökerestől hi hell Irtanánk a széthúzást és vállalnak kell minden ál­dozatot“' — hangoztatták az ünnepi szónokok GYALU, szeptember 7. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától,) Orsz tgzászlót avatott és gazdanapot tartott vasárnap Gyalu község magyarsága. Az egész napot betöltő ünnepségek műsora fényes bizonyítéka (innak, hogy okultunk a mult hi­báin. A trianoni összeomlás elölt nem for ditoltunk elég gondot a népnevelésre és n közjogi viták viharai között elfeledkeztünk orrán, hogy a nemzet igazi erejét a vagy magyar tömegek közösségi 'udata ás áldozatvállalása adja. A 22 esztendős idegen uralom megtanított arra, hogy csak akkor tudjuk megőrizni a magyarság ehenáUó ereiét, her mindannyian összetart unit. Különös gondot kelleti fordítanunk magyar népünk kulturális ás gazdasági nevelésére, amelynek' segítségével az er~ délyi magyarság töretlen nemzeti érzést hozhatott ál az anyaországba. A felszaba­dulás óta eltelt két esztendő alatt korlát! ázás nélkül céltudatosan folytathattuk ezt o nernzenet>elö, épilőmunkát, amely közelebb hozza a falusi tömegekéi a városok lakóihoz és kialakítja az egységes és egészséges magyar szellemett amelynek segít­ségével a legnehezebb feladatokat is megoldhatjuk. Országzászlói avat a gyalus magy-rsfg A vasárnapi országzászióavatáson és gazda- napon nemcsak Gyalu község magyarsága vett részt, hanem a közeli községek magyar lakos­sága is népes küldöttségekkel képviseltette magát. Reggel 9 órakor megkezdődött a fes­tőién 6zép népviseletbe öltözött küldöttségek felvonulása. Gyalu lakosságán kivül résztvet- tek az ünnepségen Magyarkapus, Kiskapus, Gyerővásárhely, Kőrösfő Szászfenes, -Magyar- lóna és még több környékbeli község magyar­jai is. Sokszáz falusi gazda vonult fegye'me- zett rendben a református és a római katolikus templomba, hogy hálát adjon a Mindenható­nak, amiért szabad magyar földön ünnepelhet. Az ősi ref. templomban Biró Sándor ref. kol­légiumi vallástanár mondotta az ünnepi be­szédet, mig a róm. kát. temp'omban Bercsényi Elemér plébános mondott mlöét. m*ndann”funf'nek a gövend&ra kell gondol­nunk“ Bíró Sándor a szeretet erejére figyelmeztette a gyülekezetét. Hangoztatta, hogy a mai rend­kívüli időkben mindannviunkat a szeretet me­legsége kell összetartson. Történelmünk szo­morú példái mutatják, hogy a széthúzás mi­iven végzetes tragédiákat okozott a magyar életben. Létünk, vagy nem létünk forog koc­kán. ki kell tehát irtani a szivekből a gyűlöl­ködés é6 az egymás közötti vetélkedés csi­ráit is. Elszomorító. hogy a felszabadulás elán me^nvt áskálódás, mennyi széthúzás ütötte fel fejét az erdélyi f^’dön. Nem «•'n"pdhetjnk metr magunknak, hrmy a magyar erőt ilyen kicsinyes szempontok miatt szétforgíícsol- Juk. Most mindannyhmknak a jövendőre kell gondolnunk ée a szeretet erejével kell 6zéttörbetetlen egy­ségbe kovácsolnunk a magyar nemzetet. Bíró Sándor vaPástanár beszéde után a temp’mnt pyü’okezet az országzászló felava­tásának ünnepségére vonult. Az országzászló a község középpontjában. mindenünnen jól látható térségen fooia hirde'ni a magvar aka­raterőt és nemzeti öntudatot. Az ünnepségen meaielent dr. Inczédv-Joksman ^d"n főispán, dr. Szász Ferenc al’soán, Forgách József vár- megvei főjegyző és Kolozsmewe közigazgatá­sának számos vezetője vitéz Pérv Miksa ezre­des, Ahmav Ffda vezérkari a'ezT-edes. Lovad! I.ajos, az EMGE országos alelnöke, vitéz Szász I István EMGE-igazgató, Seyfried Ferenc és 1 Nagy Miklós EMGE-titkárok, valamint az í EMGE tisztikara, Botos János, az Erdélyi Párt I kolozsvári tagozatának főtitkára és a kömyék- j jjeli magyar falvak gazdatársadalmának veze- 1 .tői. Az érkezőket Ady Elemér, Gyalu község ref. lelkésze, az ünnepség lelke« megszerve­zője cs Gallus Viktor gyalui földb rtokos, az Erdélyi Párt kolozsmegyei tagozatának elnöke fogadták. Or. Szétx Ferenc alispán zásxtóavaSó beszéde A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Szász Ferenc alispán tartotta meg zászlóavató beszédét Bevezetésül visszaemlékezett a mu’tra, amikor »még a világháború előtt szá­mos hazai as ünnepséget tartottak Gyaluban. Gyalu magyarsága az idegen uralom alatt is törhetetlerül kitartott a nemzeti eszmék mel­lett és a mai időkben is megőrizte nemzeti öntudatát, anvkor Európa ismét keresztes há­borút vise' és ebben újra döntő szerep ju’ott nemzetünknek Ha a ké’éves múltat nézzük, elsősorban hálát kell adnunk azért, hogy a felszabadulással a halálból ismét átlép’ünk az életbe, őrizzük meg tehát nemzeti egvségün- ; két és az országzász'ó avatása aika’mából hár­mas kötelességvállalásra gondoljunk. Az e's5: Sohasem szabad elfelednünk, henry háborúban vagvenk. Ne csüooedfünk «zgy pil'a- natra sem. Készen kell államink minden áldo­zatra. mert a történelem azt bizonyltja, hogy m'né1 több áldozatot hozott a nemzet, annál naryohh dicsőség köszöntött később ránk. Egv pillanatra s^m szabad mp<rt*‘V',Vo7r">uk j bonvédeinkről. ak’k a magyar jövendőért éle­tüket kockáztatják. Második kö’eiessVválJalásunk, .ogy a hon­védnek é.rezntp ke’! az e^ész nemzet szere­tett és együttérzését. Tanuljunk meg hane- talanul szenvedni és vallattuk a rendkívüli idők minden következményét. A hátország télies ereiével támogassa vitéz I katonáink küzdelmét, mert honvédetek csak I iov teliesithetik lélekben is megnyugodva kö­tél ességük et. Harmadik köte'ességvállalásunk, hogy az örök magyar gondolatot m'ndig legnagyobb Í kincsünknek tartsuk. Ezeknek a kötelesség- vállalásoknak jegyében avatta fel az alispán az országzászlót, amelyet beszéde végén von­tak feí a zászlórudra. mindazokat a tüneteket, amelyek kishitűség­re adhatnak alkalmat. Hazaárulók azok, akik árdrágítással, békétlen­séggel és türelmetlenséggel vétenek a nem­zeti gondolat elleti. Az igazi magyar fegyel­mezetten bízik a Jobb jövendőben és erre te zz fogadalmat Gyalu község magyarsága ország­zászló felavatásával. Almny Béla vk. alezredes nagy lelkesedé*: sei fogadott beszéde után vitéz Kátay János, az Országzászló Nagybizottság nevében mon­dott lelkes beszédet. „Legyünk büszkék arrz, hogy magyarokra ^yunit“ Inczédy-Joksman Ödön főispán meghatotta n emlékezett arra, hogy amikor az idegen uralcm idején, mint a Magyar Párt ügyvezető alelnö­ke, egyizben Gyaluban beezédet tartott, a nagy Bariba Miklós özvegye, aki gyalul roko nainál volt látogatóban, szívből jövő szav kai, könnyes szemekkel köszönte meg. hog” az erdélyi magyarság kötelességvállalásának tanúja lehetett. A kisebbségi Idők mr.gvarja nemzeti érzését nem úgy mutatta ki, mint ahogy a bokrétát viselik a kalap mellett. Ezekben az Időkben az Igazi magyar nemzeti öntudat maradék­talanul kialakult. Ebből olyan lelki tőkét kcrvácso’hattunk, amely kiérdemelte a íe! szabadulást. Legyünk hűségesek nemzetünkhöz és test­véri együttérzéssel támogassuk honvédeink küzde’mét A főispán figyelmeztette Gyalu, magyarságát, hogy a legnagyobb magyar bűn a széthúzás. Kérő szóval fordult a község la­kóihoz. bogy ha volna széthúzás a szivekben: szünjön meg. írjerf a háború nehézségeit csak így tudjuk vállalni. Ha sírva is, ha könnyezve Is, legyünk mindig büszkék arra, hogy ma­gyarok vagyunk. A gyalui Ady Dalkör ezután Imreh Sándor j karnagy vezetésével a Szóza’ct énekelte e> 1 majd a gyönvörü ünnepség végétért. IfonV-o y Th9**e Sí^d^r f&'dm 'veféPÖ^y7 titkár /f réiz’ve't a gya­lul gazdanapon A gyalui gazdanapo* az ősi ref. templomban tartották meg. A kisebségi életben a templom volt az a hely, ahol a magyar ember mindig oltalmat talált. A gazda munkája a fö’d mü- i velése, a nemzat legigazibb ereje. Méltó te­hát, hogy a gazdák ünnepét az Isten házában tartsák meg. A templomot a gazdaközöneég zßufo'äsig megtöltötte. A gazdaünnepélyer: megjelent Konkoly Thege Sándor, fö’dmüve- léeügyi államtitkár is. aki dr. Ba/ogh Vilmos­nak, a földművelésügyi min'sztérrum erdély- részi kirendeltségének vezetőjével és a kiren­deltség tisztviselőt karának kíséretében érke­zett meg Gya'uba Résztvett továbbá a gazda­napon Inczédy-Joksman Ödön főispán cs a vármegye közigazgatásénak több! vezetője. lo¥"dl : a magva* m?n­d'0íi**f£ban vo’tak fsS* adataikkal AlfffrV ®*§#3 „Nlrc* nz am&fa fsléffis fcorwédislak h£*$l**s$égévet* Ezután Almay Béla vk. alezredes tartott ün- | ótnl és meghalni kell a magyar nemzeti goa» népi beszédet Elmondotta, hogy az ország- zászlóavatás fogadalmat jelent. Hitvallást a magyarság mellett. A zászló emlékeztet err» a fogadalomra, amelyet életünk végéig nem szabad elfelejtenünk. Magyar hazafias köte­lességeinket legjobban kifejezi a nemzetiszinü zászlóban levő három 6zin. Az első szín a piros, olyan, mint a vér. Emlékeztet arra, hogy sekezer kilométerre a határtól életüket kockáztatják ériünk vitéz honvédeink. Irdatlan nagy szenvedéseken mennek keresztül a ma­gyar honvédek. — Nincs az a verejték, nincs az az áldozat — mondotta Almay Béla vk. alezredes —, amely felérne katonáink küzdelmével, véráldo­zatával, hősiességével. Goudoliunk csak arra, hányszor esküdtünk a trianoni határon Innen és túl, hogy száraz kenyeret Is szrinsen eszünk ha mége^yszer visszatérnek az elvesz­tett területek. Két évvel a felszabadulás után, ezt senkinek sem szabad elfelejteni. Harcolni. tlolatért Beszédének további részében mélyen elítélte azokat, akik a mai komoly időkben könnyelmű mulatozásokkal töltik az időt. A becsületes magyarnak hűséggel és komolysággal kell vállalnia a nemzeti feladatokat. A fehér szin olvan, mint a becsületes ma­gvar lelke. Ezért harcolunk azok el’en. akik­nek nincs se hite, se családja, sem hazája. A zöld a reménvség színe, bizalom a jö­vendő elhivatottságában. 1914—18-ban is re- ménvkedtünk. de hiába. A hábomt nem a ka­tonák vpsztették el. A zsidó bérencek és szabadkőműves gazemberek félrevezették a hátországot. Semmi sem volt szent előttük. Mialatt honvédelrk a hazáért vereztek. a mu­latók tömve voltak és a zsidók mindent elkö­vettek az ország közhangulatának megmete- lyezésére. Most is találkozhatunk ilyen alvilá­gi elemekkel. ^ Ki kell irtanunk azonban magyar életünkből A gazdanapot LovadS Lajos biharpüspök! kisgazdának, az EMGE országos alelnökének szavai vezették be, Lovadi Lajos mindenek­előtt Isten áldását kérte gyalui gazdatársainak mankójára. A magyar pazdatârsadaîom min­dig tisztában volt feladataival. Az EMGE kenateí között olyan egység alakult ki a magyar gazdák között, amely példaadó lehet minden magyar ember számára. Szeretettel köszöntötte a kisgazdák körében Konkoly Thege Sándor földművelésügyi, állam­titkárt, ekr szeméivé« megjelenésével bebizo­nyította, hogy a föld müvei ésügvi kormányzat a magvar gazdatársadalom minden megmozdu­lását figyelemmel kiséri-. Sár'f* é?z EMGS íeladafaíi i mertettn Ezután vitéz Szász István EMGE-igazgató. az EMGE népi programját, munkáját és jö­vendő fe’adatait ismertette. Tolmácsolta gróf Teüíkí Bélának, az EMGE országos elnökének üdvözletét (az egybegyült közönség lelkesen megéljenezte gróf Teleki Belát), aki lélekben szintón résztvesz a gyalui megvárok ünnepén. Ezután ismertette azt a munkát, amelyet sz EMGE még a kisebbségi időkben kezdett meg tír. Szász Pál irányítása mellett és amelyet most prof Te'eki Béla vezetésével folytat Két esztendővel a fe’szabadu’es után mb' annyiunknak lelkiismeretvizfigálatot kell tar­tani, hogy mit valósítottunk meg fcsgadalma- inkból Vaii°p nem ’°<vi"nke a ’eunagvohh ki­csin yhitüségrői tanúságot, anrkor apróbb- nagyobb, a háború által okozott nehézségeink­ért panasszal fordulunk mások és saját magunk felé? Mindenekeiőít szálljunk gondolatban a harc­téren küzdő katonáinkhoz. Emlékezzünk arra. és teljes raktár® «iss „lllensékffS Kolozsvár, Máfyás király-tér 9= Kérjen részletes tankönyv» és nyomtat“ I vány jegyzékei! Vidéki rendelések a beérkezés napján elintézést nyernek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents