Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-30 / 221. szám

1942 szeptember 3 0­BLI»EN2«K Nagyarányú deviza csempészést leplezett le a román rendőrség Telepet nevez el nagyvárad a kermányzéhelyettesrill NAGYVÁRAD, szeptember 30- Tudó­sítónk jelenti: A város törvényhatósági bizottságának jogi cs pénzügyi bizottsága hétfőn, délután Soós István dr. polgár- mester eínöklésével ülésezett, me yen. a szerdai közgyűlés elé kerülő ügyöket ké­szítették elő. A bizottság javasolja a kis- gyíilésnek és a közgyűlésnek, hogy azt a területet, amely a Hágó-utnál fekszik és ah O'! az ONCsA-házak felépülitek, a köz­gyűlés Horthy István-telépnek nevezze el. (Továbbiakban a jövőévi költségvetés megvitatására került sor. majd elhatároz* ták, hogy a tisztviselői kar részére fo­gyasztási és értékesítési szövetkezetei ál- iitanak feli. A jogi és pénzügyi bizottság erre a szövetkezetre 200-000 pengő meg­szavazását javasolja­A NEMZETI UJSÁGIRŐSZERVE 2ETEK VEZETŐSÉGE BUDAPESTEN BUKAREST, szeptember 30. Az állam- biztonsági hivatal közegei az utóbbi idő­ben nagyszabású devizacsempésziés nyo­mára jöttek rá. A LARES repülőtársaság gépe, mely az athéni rendszeres repülő­járatot lebonyolította, javításra szorult s helyette, uj géppel, nj pilóta — az is­meri sportrepülő, Bazu Cantacuzino — indult a görög fővárosba­Visszatérés előtt egy jólöltözött, elő­kelő taglejtésü ur lépett a pilótához és kifogástalan francia nyelven megkérte, vigyen eb egy levelet, breálai is m erős cinek. A levél Dumitru Portolo és GheraSé La- jziarie braifei hajótulajdonosoknak szólt. Bukarestbe érkezve, azonnal jelentkezett az állambiztonsági hivatalban, beszolgáltatta a levélét, melyből kitűnt, hogy bizonyos Daiam Constantin ana kéri a címzetteket, küldjenek még neki minél több Urát és dollárt. Köszöni az eddigi jelentős küldeménye­kéi és javasolta, lépjenek érintkezésbe a dunai városok más személyeivel, hogy azoktól is devizákat szerezhessenek és a Szokott módon Athénbe eljuttassák. Ä haszonrészesedésre vonatkozóan a levél­író közli, hogy a nyereséget a következő­képpen osztják fel: 30 százalékot kap a deviza küldője, 5 százalékot a levlé‘1 szál­lítója, a többit pedig az eladók. A fenti bizonyítékok alapján az ilfovi ügyészség eljárást indított a szóbanforgó két brail a i hajló tulajdonos ellen s egyben utasította a hatóságokat a nyomozás ki­egészítésére, hogy a deviza csempészés többi résztvevőjét is kézrekeritsék. BUDAPEST, szeptember 30. (MTI.) A Nemzetái Ujságircszervezetek Uniójá­nak bécsi elnökségi ülésével kapcsolato­san Weiss Vilmos, az Unió és a német sajtó birodalmi szövetségének elnöke, va­lamint ;i Völkischer Beobachter főszer­kesztője, Hennings,en Hans dr. enök- helyette® és Du Prell Miksa báró, az Lnió főtitkára, kedden délután egyhetes tartózkodásra a magyar fővárosbe érke­zett. A külföldi vendégek fogadtatására a Keleti pályaudvaron megjelent az Orszá­gos Magyar Sajtókamara elnöksége ré­széről vitéz Kolosváry Borosa Mihály el­nök, Zimmer Ferenc alelnöki, az Ljságiró főosztály elnöke. A budapesti német kö­vetség képviseletében Wcdff Gusztáv tit­kos tanácsos jelent meg több, Budapes­ten tartózkodó újságíró kíséretében. Weiss Vilmos és társaságának látogatása ma­gánjellegű. Uj barlangokat fedeztek fel a Seijesksrss völgyében NAGYVÁRAD, szeptember 30. Tudó­sítónk jelenti: A m- kir. Földtani Intézet a nyár folyamán folytatta azokat a kuta­tásokat, amelyek a Bihar-hegység vissza­csatolt része alatt húzódó barlangok fel­tárását célozzák. A kutatások figyelemre méltó eredményre vezettek. A barlangok feltárásával, megbízott Keszler Hubert dr. ugyanis felfedezte a i’évi Zichy-barlang régen keresett folytatását, amelyet egy rendkívül sziik, vízzel teljesen kitöltött sziklaszorcs választ, el a barlang eddig ismert részétől. A nagykiterjedésü uj bar­langszaka.szb an páratlan szépségű csepp- kőképződmények és beláthatatlan magas­ságú termek vannak. Sikerült ezenkívül a Jád-völgyében, a Sebes Kőrös egyik vadregényes völgyé­ben is felfedezni égy eddig hozzáférhetet­len, több kilométer hosszúságú barlan­got. Á barlang kutatását azonban hatal­mas földalatti vízesések és mély tavak rendkívül veszélyessé teszik. A barlangok feltárása, a tudományos jelentőség mell- lett, eddig teljesen ismeretlen, uj terüle­teket nyit még a turisták és ezzel kapcso­latban az idegenforgalom előtt. ELFOGTÁK LAKOS ERZSÉBET GYILKOSÁT Mint ismeretes, Budapesten i Ráday- utcában kegyetlenül meggyilkolták Laikos Erzsébet 20 éves gyári munkásnőt. A rá­dióban közölt személyleirás alapján a siófoki csendőrség letartóztatta a szökés­ben levő tettest, Takács János 27 éves gyárimunkást. Kiderült, hogy Takács sze­relemféltésből gyilkolta meg a Ráday-utca 32. szám alatti házban a fiatal leányt. A siófoki csendőrség távirati jelentése után nyomban detektívek utaztak oda Takács Jánosért. Kedden délután 2 órakor ér­keztek meg a detektívek Budapestre a gyilkossal- A Raday utcai lakásban hely­színi szemlére kísérik Takács Jánost. Parkeüeiési munkálatokat jutáityo«» v Uriieií I 0 Zápolya-utca 14. és Szenti ház-utca 1. (Sebők-cukrás: Női kereskedősegéd 'A közgazdasági élet óriási átalakulás pillanataiban leledzik. A változás a kö­zépkori term én ijgazdái kodást felváltó merkantil és fiziokrata rendszerek, majd ezeket nyomon követő tőkés gépgazdálko­dás eseteihez hasonlít. Napjainkban las­sanként gazdasági nacionalizmus, önellá­tás, tervgazdálkodás fejlődött ki, amely a korszellem közösségi jellegének szelle­mében végül nagy térgazdálkodássá lett. Európában ez az uj irányzat, a pénzgaz­dálkodás legtelivérebb képviseletének, a zsidóságnak el mázd i fásával is egybe fűző­dött. Az egész gazdasági életet „átállíta­ni“ kellett és ez uj gazdasági alakok ér­kezését zúdította elé- Mégpedig rohamo­san. Ezért a kényszerben óhatatlanul nagy nehézségek, sőt veszélyes betegségeié, de nem lényeges károkat okozó körülmé­nyek álltak elő. Ezek fokozzák a válto­zást. Nem akarjuk most e változás képvi­selőit. az uj fajképeket mind fölrajzolni, a kedvezőket és ellenszenveseket egy~ űránt. A napi sajtó eléggé foglalkozik a strohmanek, az Aladárok, a kedvezmé­nyezettek, az újgazdagok, a nemzeti ala­pok nagyakarásu támogatottjainak, az igyekvő uj vállalkozók stb. esetéivel, éle­tével és lélektanával. Ez untig elég. Ezért mi csak egy uj, kedves gazdasági- tiladeur lattal akarunk foglalkozni. A női keres­lted őseged alakjával. Az első világháború előtt egyre inkább előtérbe lépett a közgazdasági kisembe­rek sorában a kereskedősegéd és magán- alkalmazott. Az üzlet pillére. Akiből idő­vel többnyire önálló kereskedő lett. s ha igen, ez a sajnos, tört vonalban haladó kereskedői után pótlás érdekében is tör­tént. A világháború nyomán sarjadó rossz béke azonban változást idézett elő e „nemben“. Különösen évtizedekkel ez­előtt. A kereskedősegédek: száma elekor igen megcsappant, a kaland, amely rt ke­reskedelmi biztonság fölborulásával szo­kott elharapódzói, most minden lépcsőzet nélkül dobta élre az uj kereskedelmi hő­söket. Szaklapok panaszolják, hogy egyes szakmákban már ismeretlen a „facér“ ke­reskedősegéd fogalma, holott egykor vá­logathattak tömőt soraikból. A hiány a nőket állította ezen a téren is rendelke­zésre. Lassanként a hiányzó férfisegédet á női segéd fogja pótolni, aminek felté­tele a nomas, aki mar az iparban is jál~ föhünedezik. Németországban tervszerű kiképzés révén már kitűnő női kereske­dősegédgárda állott sorompóba minden helyen, szóval nemcsak a nagy áruházak­ban, ahol, mint nálunk is, régóta női ki- i szolgálás van, m.ert itt a rábeszélőképes- ség, valamint a szakismeret már nem oly szükséges kellék. Ez a német példa min­denfelé ragadós lett, Magyarországon is- 1 Egyre sűrűbben jelentkeznek nálunk a. női kereskedőinasok, sőt érettségizett nők i szintért. A hivatal egyre kevesebb lehető- I séget nyújt, a gép- és gyorsírás állásai j zsúfoltak, a kereskedelemben viszont sok j a hely, főleg most, mikor a segédek füg­getlenítik maggikat, és a nő igen alkal­masnak bizonyul a kereskedelmi segéd- szolgálatra. Ennek a fejleménynek van egy érdekes részlete. Ugyanis a mindinkább szaporodó uj kereskedelmi seregbe mind több falusi leány, élelmes parasztsarjadéh áll be ke­reskedőinasnak és jól gondolkozik, mert itt alkalmasnak bizonyul és gyakorta jobb helyzetbe jut, mint mikor cselédnek szer­ződik. Előnye a városi leánnyal szemben, hogy fizikai képességei jobbak. Tud árut emelni, raktárt gondozni és takarítani, hamar kifejlődik a csomagolás részére szükséges kézügyessége, a kiszolgáló für- j geség s nyelvelni szintén nagyon jól tud. I Jobbkedvii is, mint a kereskédősegéd. Általában sók dicséretest mondanak \ már kereskedőink az uj segédi típusról, főleg a falusiról, akinél:, legalább eleinte kisebb az igénye és nagyobb a szerénysé- ge, mint a férfi kereskedősegédé, vagy a városi nőé. Az a tény, hogy a jövő ezt a pályát mindinkább feminizálni fogja. Te­gyük hozzá, hogy ennek az átrétegeződés- nek a női kérdés szempontjából csak örülhetünk. Kereskedelmi felsőiskola és építőipari szakiskola létesítését kéri Haandradon az Erdálfl Párt NAGYVÁRAD, szeptember 30. Az Er­délyi Párt nagyváradi tagozatának elnöki tanácsa Kcrtgmáros László országgyűlési képviselő elnökléséveli ülést tartott, mely­nek főtárgya Nagyvárad város jövőévi költségvetésének megvitatása volt. Az ülés megnyitása után Kortsmáros László elnök emelkedett szavakkal emlékezett még a kormányzóhelyettes hősi és. tra­gikus haláláról. Az elnöki tanács tagjai egyperces néma felállással adtak kifeje­zést fájdalmuknak és kegyeletüknek. Az időszerű pári;ügyek megtárgyalása után Medvigy Ferenc elnöki tanácstag részletesen ismertette ă város 1943. évi költségvetését- Ezzel kapcsolatban élénk vita fejlődött ki, amelyben Medvigv Fe­renc dr., a költségvetés előadója. Patzkó Elemér dr., Paál Árpád dr. és Kortsmár ros László országgyűlési képviselők, Katas László dr., a kereskedelmi csarnok főtit­kára, Gáljfy Sándor plébános, Fenessy László és Emődi János vettek részt. Az elnöki tanács irreálisnak tartotta a költségvetésbe beállított 24 millió pengős kereseti adó alapot. A városnak ebből 1,800.000 pengő jutna, de ez, amint a bi­zottság megálllapitotta, kizárt dolog. Deb­recennek ezzel szemben csak 9 milliós kereseti adóalapja van. , Nagy vita fejlődött ki a kulturális. cé­lokra szánt tételek tárgyalásánál. Az is­kolák kérdésénél Medvigy Ferenc indít­ványára bekapcsolták a megszálilás alatt megszűnt jogakadémia ügyét. Kalas László dr. kifejtette, hogy az akadémiát ma már kiszorították az egyetemek, ezek­ben nevelik az uj jogásztársadalmat, te­hát helyette szakiskolákat kell felállítani. Nagyváradnak ma legsürgetőbb hiánya a kereskedelmi iskola felállítása. fenessy László építész szerint a városnak felső építőipari iskolára is szüksége van. A vi­tában rajtuk kívül még sokan felszó­laltak. Az elnöki tanács végül egyhangúlag kereskedelmi felsőiskola és felső építő­ipari iskola létesítésének szükségessége mellett döntött. Ezután a város műemlékeinek gondo­zásáról folyt vita. Végül kijelölték a vá­ros szerda délután megtartandó közgyű­lésén, az egyes tárgykörökben felszólaló szónokokat. Hegyem védjük ^ az ablaküveget légitáma­dás esetén A. honvédelmi miniszter légoltalmi cso­portfőnöksége legutóbb tiz pontban fog­lalva közölte az újabb és módositort lég­oltalmi tudnivalókat. Kiegészi lésképpen még ezt közük: Az ablaküvegnek és kirakatüvegnek papírcsíkkal való beragasztása azokat a légnyomás és repeszdarabok hatása ellen nem védi meg, mivel a táblaüveg rideg­ség^ miatt a robbanóhullám dinamikus lökésétől (szívásától) amúgy is eltörik. Az ablakielület eltakarásának ifegszaksze- rübb és legtökéletesebb módja az általá­ban használatos, úgynevezett esslingeni faredőny alkamazása. Sok helyen az ess' lingeni redőnyöket azért nem alkalmaz­zák, mért azok elemei meglazulva, a fényt áitbocsátják. Az elsötétítést ilyen­kor különböző függönyök és textilanyn' gok felcrősilésével végzik. Figyelemmel arra, hogy a textilanyaggal mindenkép­pen takarékoskodnunk kell és mert az esslinigeni redőnyök kijavítása és kar­bantartása csupán olyan anyagot igényel, amely a gazdaságban rendelkezésre áll, az illetékesek felhívják a lakosság fi­gyelmét, hogy lakása eIß ötétit és ét első­sorban a redőnyök felhasználásával, il­letve kijavításával biztosítsa. Természe­tes, hogy a redőnyök esetleges kijavítása mindenkor az ingatlantulajdonos köteles­ségé. I Elítélték a tolvaj cselédlányt KOLOZSVÁR, szeptember 30. (Az El-, lénzék munkatársától) Kimpián Zsuzsa, szuesági illetőségű cselédieány. aki ellen a rendőrség már 14 esetben folytatott el­járást, többrendbeli lopás mialt került a törvényszék egyes büntetőbirája elé. A vádirat szerint meglopta volt szállásadó­ját, özv. Pad'.ócz Istvánná, Zápoíva-utca 45. szám alatti lakost, akinél másfélévig albérletben lakott. Később munkaadóját Coliért Mihályné, Szentegyház-utcai ba­kost és annak albérlőjét, Gottlieb Zsig­mondit lopta meg, akik a törvényszéken kijelentették, hogy nem kívánják a tol­vaj megbüntetését. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék Kimpián Zsuzsát az envhilő körülmények figyelembe vételével kélbő- napi fogházra és kétévi jogvesztésre Ítél­te- Az ítélet jogerős. Kovács János váralmásí földműves lo­pási kísérlet miatt került a törvényszék elé, mert néhány nappal ezelőtt Szamo?- szentmiklóson özv. Cotita Jánosáétól liesztet akart lopni. Á bíróság Kovács Jánost jogerősen 14 napi fogházra iléÜe. _±____• A RÓMAI MAGYAR KATONAI ATTASÉ BUCSUKIHALLGATÁSON A DÚCÉNÁL RÓMA, szeptember 30. (MTI.) A Duce kihallgatáson fogadta vitéz Szabó László vezérőrnagyot, a távozó római magyar katonai attasét, akivel hosszan és szívé­lyesen elbeszélgetett Ciano gróf künigv- miniszte-r szintén fogadta a magyar tá­bornokot, akinek tiszteletére Máriássy Zoltán quirináli magyar követ adott es­télyt. A Rómában tartózkodó vezető ka­tonai személyiségek mind ott voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents