Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-30 / 221. szám

t India - a Britbirodalom sirja A.- a’uibbuikbíui közöljük Senjuro Hayaslii japán tábornok — a Nemet Távirati Iroda tokiói különtudÓBitója- jának adott nyilatkozatát a távolke* Jeti helyzetről: „Az a.ngel uralom összeomlása Délázsiúban elkerülhetetlen és meg vagyok győződve róla, hogy India lesz a hámmszázévos brit vilácrbiro- dalcni sírja“ — mondta Hayasihi ja­pan tábornok, a Keletázsiaii Liga. cl- nőko a Nemet Távirati Iroda tokiói különtudúsitójának. Uayashi tábornok egyik élharcosa az angolszász imperiálizmus elleni küzdelemnek Japánban. Mint tábor­nok, neve elválaszthatatlanul össze .van kapcsolva a japán hadsereg re­formjával. Évekkel ezelőtt, minisz­terelnök és külügyminiszter volt. A haboni kitörése után minden befo­lyását latba vetette, hogy Japán a »tengelyit a tál piák oldalára álljon és szembeszálljon az angol—amerikai megveszt eget ési .kísérlet ok kel. „India sorsa — mondta Ilayashi tábornok — az egész angol világbi­rodalom sorsát meg fogja pecsételni, akárhogy játszódjanak is le az elkö­vetkezendő események“ <”> maga, •llayaslii sok év óta foglalkozik az ázsiai problémákkal s e tekintetben nem utolsó sorban a német kutatá­soknak és vizsgák dúsuknak ©ok fontos ismeretet köszönhet. Az ázsiai népek megértek a teljes ujjárende- zésr-e. „A tengelyhatalmak katonai győzelmei forrongásba hozták Ázsia népeit I Iát sóind iától a Közel keletdg. Amint Malayában és Burmában örömmel üdvözölték az ázsiai népek az angol iga lerázását, ugy az egyip­tomi, iraki és iráni mohamedánok milliói is az angol uralom megtöré­sére várnak. E tekintetben nagy je­lentőséggel bir a jelenlegi indiai szabadságmozgalom.“ „Akárhogy is játszódjanak le az események az egyes részletekben, bizonyos, hogy Angliának ezúttal som fog sikerülni az indiai függet­lenségi törekvéseket vérbe főj tani. Burma határán ott áll a győzelmes japán hadsereg, az Indiai-óceánon a japán flotta működik és Indiában magában megkezdődött a végső harc az angol uralom megszünteté­sére. Hiába kísérletezett Xagybri- tannia azon, hogy régisemért trük­kökkel az indiai közvéleményt fél­revezesse. A nemzeti kongresszus határozott „nem“-mel válaszolt ‘Sir Stafford Cripps Ígéreteire és a glou- oesteri herceg szirén-hangjaira. A vi­lágháborús tapasztalatok még na­gyon élénken az emlékezetében él­nek India népeinek. India válasza az volt, hogy Gandhi utján felszólította a briteket India elhagyására. Dühödt csalódásában Anglia levetette álarcát és most megkísérli az indiai szabadságharc­nak brutáiis erőszakkal való levere- tését. India azonban ma már min­den meglepetésre fel van készülve. Elég ideje volt, hogy tapasztalato­kat gyűjtsön elnyomója módszerei­ről. Az utolsó harminc év alatt uj nemzedék nevelkedett fel, amely tudja, hogy proklamációkkal az el­lenséget legyőzni nem lehet, Gan­dhinak és a kongresszuspárt három­száz tagjának letartóztatása súlyos taktikai hiba volt az angolok részé­ről és csak azt bizonyltja, mennyire tehetetlen ma Anglia a mai indiai módszerekkel szemben. Az angolok Turista-térképek! 11 Székelyföld 1:200.000 léptek P. 2.50 Radnai havasok 1:200.000 lépték P. 2.50 (Ez a rész magában foglalja: Marosvásárhely­től nyugatra Kolozsváron át egészen Magyar- kapußie. északon Técső—Rahó, egészen a , Keleti Kárpátokig.) Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. abban .1 reményükben is csillát koz lak, hogy a letartóztatások megbé­nítják majd a függetlenségi mozgal­mat. óla már Londonban is kezdik belátni, hogy legjobb lenne a letai t áztatott okai ismét s/Ubadon l>ocsá- taui. Dt‘ a békülékenység politikájú­val mar elkéstek. Ehhez túl gyakran becsapta Anglia Indiát. Angliának meg kell majd fizetnie India kizsákmányolásáért és brutá­lis elnyomásáért. A történelem ke­rekét nem lehet visszafelé fordítani. India politikai vezetői azonos, szi­lárd álláspontra helyezkedtek a brit utalóimmal szemben s már a leg­messzebbmenő engedmények sem vezetnek eredményre. Anglia indiai uralma eddig a különböző törzsek, kasztok és vallások egyenetlensé­gein, kölcsönös súrlódásain alapult, amit a raílináU közigazgatási mai szer nagyszerűen tudót! szitánk Ma vala/menuyi indiai párt, és csoport, tisztában va,n azzal, hogy egész In­diáról van szó és hogy a belső elilen- lélek háttérbe kell hogy .szorulja* nak a. közös érdele mellett. Keleten és Délázsiában készen ál­lanak a Berlin—Róma—Tokió há­romszög győztes csapatai, hogy uj csapásokat mérjenek az angolszá­szokra. Indiában tovább tart a fel­kelés és forrongás. Anglia segéd né­peiből és zsoldosaiból -álló csapatok nem fogják feltartóztatni a tengely es Japán győzelmeinek sorozatát. Ázsiában szamukra mindig kisebb lesz a hely. Helyzetük' kilátástalan, halukban íredig ott vannak az elé­gedetlen milliós néptömegek. Ang­lia délázsiai pozíciójának összeom­lása elkerülhetetlen - - fejezte be nyilatkozatéit llayashi tábornok „és meg vagyok róla győződve, hogy éppen India lesz a három százéves brit világbirodalom sirja“. Engedély nélkül temetett a Chevra Kadisah gondnoka, 200 pengőre bírságolták A kolozsvári I. fokú iparhatóság; mel­leit működő reildőrbiróság tegnapi iár- gvalásán Orliűn Ba'ázs g>alui mészárost, mert a húsárut tisztátalan szekéren szál­lította. közegészségelleni kihágás miatt t;/ napi elzárásra átváltoztatható 100 pengő pénzbüntetésre ítélte el. Ugyanilyen cí­men ötnapi elzárásra átváltoztatható lő pengő pénzbüntetésre Ítélte Sehrcithoffér János mészárossegédet. LebovicS Béla iparjogositvánv nélküli mészárost IS napi elzárásra átváltoztatható 200 pengő pénz­büntetést kapott, mert lakásán 160 kiló bust rejtegetett. Sámuel Mihály. \ Chev­ra Kadisah gondnoka 15 napra átváltoz­tatható 200 pengő pénzbüntetést kapott, mert a hitközség temetkezési egyletének egy tagját eltemettette anélkül, hogy’ erre a tisztiorvostól engedélyt kért volna. JáwJ.H'fSS&d Uazcitaí&U Megint u rostások. A hires~neves R°s~ tás’dinasztia reményteljes tagjai. Meg hozzá nem. is olyan utolsók. 1 ezérükön legalábbis meglátszik, bogy a . jobb kő’ rökben“ is otthonos. Arcú frissen borot­vált. sárga csizmáján, amelyre némái ykor elégít t. önt elf pillantást vet. valódi Pálma <lu ni i sár ok tant. Alig lehet két napja, hogy lábbelijét cipőkrémmel kitakarította. Még a csendőrkiséret mellett mégtett hosszú éjjeli ..egészségügyi ‘ séta pora alól is vígan kandikál e.ö a csizmaszár eredeti narancssárga színe, melynek tükrén szik­rázva törik meg a déli napsugár. Ruhája már kevésbé szalonképes s szennyes-szür­ke, egykori fehér vászonnadrágján gya­núsan fittyen le egy-egy rojtos szélű da­rabka. A szíri on öl tüzeket sötétkék zub­bony egészíti ki. Finom szövete, katonás stábéért arra enged következtetni, hogy valamikor katonatiszt viselhette, vagy legalábbis postás. A magas nyakrészt az­óta levágták róla. de hiszen az teljesen felesleges is. Bizonyára csal: azért volt. hogy a rangjelzést felforrhassák rá- A zubbony felett kékesfekete arc, hajlott sasorr és arasznyi, tömött bajusz• Társa már kevésbé, előkelő megjelené­sű. Bocskoras lábát szégyenkezve dugdos- sn a pad alá és igyekszik maidén meg­nyilvánulásban eltűnni a jelentéktelenség homályába. — Rostás Viktor, Gyula, Csukur. Teo~ fil. Szilárd és János — olvassa az al­tiszt a neveket a tárgyalóterem ajtajában. — Te Jóisten, mi lesz itt. — gondolja a jegyző s bágyadt nosztalgiával néz egy rozsdavörös hársfaiévá'! után, amely las­san pereg lefelé az útra túlsó oldalán te­vő csonkára fűrészelt hársfa gyérülo ágai között. — Mindjárt egy óra és ennyi ci­gány... Mennyit fognak ezek még hazu- dozni, amíg végre hazamehetne az ember- l. b !d ehr i. Valósággal féld er iil az arca. amikor látói hogy a sok cigánynév közül csak kettőnek van gazdája. Egyik csizmás, a másik becskoros. — Hát a többi hova lett, — kérdi szo­kott higgadtságával ciz elnök, — ültet miért nem hoztál, magukkal? — Jelentem (dúsan, — hoppan össze a két gumisáróle — megszöktek. — Csak nem?... Es hova szöktek? — Hát csale ide, Romániába... — Száva1 megijedtek. Talán jobb is nekik, de most mit tegyünk ezekkel, -— tanakodik félhangon az elnök. — Egyszerű az egész. — fedi meg n talányt az ügyész — elkülönítjük az ese­ted és letárgyaljuk az ügyet. /lostcUolc varra még másvalaki i , oki hltu, hogy a juhiban járlak? Hogyne, l:érernszépen Me/jrnoíid hatja akárki. Emlékeznek arra még /ól uz emberek, hagy <‘Z<d. járlak ott ' rizs- kását árultuk. . — Mit csillédtől:? — ezömyiilködilc a királyi ügyész — Rizskását árullak. — Honnan volt rizskásájuk? — Csak onnan a zsebükből, — er fi félre a tana a kár (lést — a zsebükből markoltál: ki és kinálgatták fahazfrte. Háromkupa nuílélisztet kértek egy filmsc rék rizskásáért. A bírómé veti is fölük... — Ilii. a kutyafáját, — rémüldözik is­mét a vád kéjrt'iselője, — hiszen ez újabb bűn cseleIzmány... — Bizony, — mondja az elnök is — na mit szól hozzá. Rostás 1 iktor? •— Nem én voltam, kéremszépen. ív ­hat, hogv Csukur volt, vagy Róná, akik megszöktek. Ha én lettem volna, én is megszöktem volna. — Itt már majdnem heismerte. — rez­zent réi az elnök a kézzel'láblxil mente­getőző cigányra — minden valószínűsége megvan, hogy nuiga volt, csak maga ra­vaszabb 11 többinéL Annyit mindenesetre beismert, Iwgy a többiek- bandájához tar­tozott. — Hát tartozni tartoztam, mert unoka­testvérem voit valamennyi, de én tisztes­séges vagyok, nem loptam soha. nem is jártam ottan, nem tudom, a többi mit csinált... — Én sem voltam, könyörgöm, — ló­dítja a társa is, — biztos, a többi volt. Azok nagy tolvajok... — Tekintetes törvényszék, kérem a tárgyalást elnapolni. — szól közbe az ügyész — és tessék a bír ónét tanúként megidézni. Ő majd biztosan űmlékezni fog, kitől vette a rizskását. — A törvényszék ilyen értelemben ha­tároz. — szögezi le az elnök — de hátha ezek is megszöknek addig ? — aggódó'- maskodik. — Hát az nem is volna nagy bal. — mondja diplomatikusan az ügyész — mer: az lenne a legjobb bizonyíték elenü1'- Flőbb-utóbb. úgyis kézr ekerülnének. Majd. hu odaát követnek el valamit, visz- szaszöknek, hátha itt kisebb büntetés vár rájuk... . ■ ,s.r(n> k.\ JÖVŐ HÓNAPBAN MEGNYÍLIK A DÉBA-SZERETFALVAI VASÚT­VONALON A TEHERFORGALOM Marosvásárhely, szeptember 30. Székelyföld gazdasági körei értesí­tést kaptak, amelyben közlik. hogy a déda—szeretfalvai vasútvonal te­herforgalma október 16-án megin­dul. A hir érthetően nagy örömet keltett a délerdélyi iparvállalatok és gazdasági intézmények körében. Újabb hirek szerint november elejé­re várható a személyforgalom meg­indulása is. — 1 ja jaj. — szalaszt ki egy halk só­hajt a száján a jegyző, aki már azt re­mélte, hogy hazamehet ebédelni... Hát akkor legyen, — emelkedik az elriöl: a helyzet magaslatára, s nuután a rádióttal:at kikérdezte személyi körülmé­nyeik felöl. felolvassa a vádiratot. — Ma­gukat azzaf vádolja a királyi ügyész ur, hogy két héttel ezelőtt megjelentek az egyik közeli falu határában és a tanúként szereplő sértett féltől ellopták minden ingóságát, amiket Romániából jövet ma­gával hozhatott■ Beismerik a vádat? — Nem ismerjük be. könyörgöm. — Ne beszéljenek félre. A csendőrök (lőtt már beismerték. — Ott beismertük, mert muszáj volt. — Ez meg megint miféle beszéd0 Ha nem voltak hibásuk, miért ismerték be? — Mert féltünk. — fis itt nem félnek? ; — Itt nem, de a csendőröktől nagyon féltünk. Ott muszáj azt felelni, amit kér­deznek Nem is voltunk abban a fa nban soha. — Alig hihető, de majd megmondja a tanú. Magukat többen látták abban az időben a falu környékén. — Lehet, hogy rokonaitok voltak, — mondja szemrebbenés nélkül a sárga- csizmás — nagyon hasonlítunk egymás­hoz és nagyon sokan vagyunk. •— No Jwzudozzék. Jöjjön a tanú- . Maga látta-e. amikor a vádlottak ellop­tál: a maga holmiját? — Azt nem láttam, de ezekét láttam a faluban. Akkoriban csak ők jártak ar­rafelé . — Süjjedjek el. törjön le a kezenrlá- ham. ha valaha is jártam arra, — eskül­dözik szaporán — ezt az embert sem, láttuk soha. nem loptunk semmit, a törvényen sem jártunk soha, tisztességesek va­gyunk... — Nanima, csendesebben, — inti le az elnök a szóáradatot — majd apránként kiderül minden. Emlékszik-e, — fordul ismét a tanúhoz — valami fontos mozza- ntra a cigányokkal kapcsolatban, vagy HALÁLLAL BÜNTETIK ROMÁ­NIÁBAN A TRANSZNISZTRIÁBÓL JOGOSULATLANUL VISSZATÉRŐ ZSIDÓKAT BUKAREST, szeptember 30. (Búd. Tud.) R en d elett örvény alapján halálbün­tetés vár mindazokra a zsidókra, akiket Transnistriáha telepítettek le. de onnan még nem engedett módon visszatérnek. Felelpaségre vonják azokat is. okik a ki­telepített zsidók visszatérését lehetővé teszik, illetve elősegítik. Ezekre a szemé­lyekre 5—25 évig terjedő szabadságvesz­tés büntetését alkalmazzák. VADÁSZTÁRSASÁG ALAKULT HIDAL MÁSON. Mint tudósítónk je­lenti, a napokban Hidalmáson (meg­alakult a Sólyom vadásztársaság. Elnöke: Bányai László, ügyvezető- elnöke: ctr. Gáliszter Lajos, vadmes- <tere: Szőts István, titkára: Molnár István, pénztárnoka: id. Hatfaludy Ferenc lett. Olcsón és jói vásárolhat Sebestyén Testvéreknél kész férfiruha és uriszahéság Wesselényi Milclés-ntea 4fc. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents