Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-03 / 199. szám

1 § 4 2 szeptember 3. KIíLENXCK MMrwnwsiei watóMBBcamai Qrszágzászliszentelés és gazdanap vasárnap Gyalult KOLOZSVÁR, szeptember 3. Gyalu magyarsága szeptember 6-án, vasárnap avatja országzászlóját, arait követőleg gazdanapot tart. Az ünnepély résztvevői reggel 10 órakor istentiszteletet hallgat­nak, majd 11 órakor kerül sor az ország- zászlóavatásrá. A zászlót Szász Ferenc dr. Kolozs vármegye alispánja veszi áh Al- may Béta vezérkari alezredes avatóbeszé­det mond. Bíró Sándorné alkalmi költe­ményét adja elő, végül Imreh Sándor karnagy vezénylésével a gyalui ..Ady’ dalkör énekel. A gazdaünnepély déli 12 órakor kezdő­dik. Ennek keretében Ady Elemér gazda­köri titkár üdvözlő szavai után vitéz Szász István EMGE igazgató ismerteti az EMGE célkitűzéseit- Dory Lajos dr. gaz­dasági akadémiai r. tanár, Seyfried Fe­renc EMGE titkár és Nagy Miklós, oz EMGE állattenyésztési ügyosztályának vezetője előadást tart. Délután 4-—5 óra közölt a Kolozs vár­megyei Lótenyésztési Szakosztály tarijja alakuló közgyűlését. Ezzel egyidejűleg a kolozsvári Wesselényi Lövészegylet, a gyalui lövészegylet és a benevező vidéki egyletek részvételével 1 ö v észbemu t at ó t rendeznek. Este 8 órakor az nj Művelődési Ház felavatása alkalmából műsoros estélyt rendeznek, melyen bevezető előadást mond Ady Elemér, közreműködnek Török? Erzsébet szavalómii vésznő, Versenyt Ida, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja. As»: talos István iró, Tompa Sándor, a kolozs­vári Nemzeti Színház tagja. Scheiner György és a gyahii ref. ,,Ady“ dalkör. H^bsrus védekezés Hogyan nézzünk szembe a modem háború­val? Szervezettséggel, fegyelmezettséggel és megfelelő ismeretek birtokában. Hogyan kell felkészülnünk a légi támadá­sok ellen? A padlásról hordjuk le a lomokat, a faszerkezetű rekeszeket bontsuk le és oltás­hoz szüksé£es homok és vüz legyen ott bőven elkészítve. Gázálarcod és gázsebesomagokaí szerezzünk be. A házőrség- és óvóhelypa- rar.csnok utasításait szigorúan tartsuk be. Hogyan történjék a kutak gázvédelme? Rés­mentesen záró fedéllel borítsuk be őket. Hogyan mentsük ki embertársainkat a ro­mok közül? Düledező romhalmazok közül olv- módon mentsük ki a baleseteseket, hogy gon­doskodjunk a düledező részek megfelelő alá­támasztásáról. Ügyeljünk arra, hogy a közel­ben^ haladó kocsi ne remegtesse meg a talajt. Első feladat a fej és a mellkas szabaddá tétele, hogy a balesetes lélegezhessék; ha a kimen­tés esetleg órákig tartana, hívjunk orvost, hogy erősítő injekciót adjon. A mélyen bete­metett embernek gummicsövön keresztül nyújthatunk kis kortyokban tejet, vagy'- üditő tápláló folyadékot. A harci gázok a levegő közvetítésével, a szemen, orron, szájon keresztül jutnak a szer­vezetbe, vagy csfepp alakjában kerülnek a bőrre. Hatásukat tekintve, van ingerlő, mér­gező, fojtó és hólyaghuzó gáz. Az ingérlő gázok kevésbé veszélyesek. Köhögtetnek s ezáltal a gázálarc levételére kényszerítenek. A mérgező gázok igen köny- nyen illannak s ezért, mint harci gázok nem szemoe’nek. Főleg poioskairtásnál (cián) hasz­nálatosak. A fojtó eázok a léguiakat, tüdőt ég a sze­met támadják, éppúgy a hólyaghuzó gázok is. Ez utóbbiaknak a cseppje a bőrre kerülve, égéshez hasonló hólvagképződésre vezet. Védekezés: a sérülteket azonnal el keli tá­volítani a gázzal fertőzött területről, még pe­dig hordágyon. A betegnek gvalogoini nem szabad. Fertőzött ruháját vigyázva levesszük, tisztát adunk rá. A test melegentartásáról gondoskodunk. A bőrre jutott gázcseppeket gyapottal óvatosan leitatjuk s klórmészporral behintjük s bekötjük. A szem mosására leg­jobb a ezódabikarbonás vagy boTsavas oldat. Az c'Bb'rbé'í törté­nete mai szemme' az őskoriét, napjainkig Ezt foglalja magába: JUHÁSZ VILMOS Vilá gtörténet c. remek kézikönyve. 340 oldal, 24 térkép, Ára 7.20 pengő az „Ellenzék" könyvesboltban Kolozsvár^ Mátyás király-tér 9. Vidékre után- JÁtUL i* azwuaai j&egkuldjük. ­Ma helyezik ötök nyugalomra grái Apponyi Atbehamvait turul és u lobbi rakpartról is félóránkéin ‘üdülünk a hajók. Mindegyik rO'kaáu megtelik. 4 „Zsófia'' a alig győz> <? for­galmat. Egész nép ízlkadat!dnv ' ",e” Őzt. gróf Apponyi Albertné, született gróf Menusdorf-Pouly'Dietrichstein Klo- til.d 1867 december 23-án született a her­cegi Dietrichstein zu Nikolsburg-esalád tagjaként. Ennek a nagy mul tu és híres családnak csupán elsőszülött férfitagja viseli a hercegi címet, inig a többi család" tag grófi címet visel- A löttharingiai ere­detű család egyik tagja, Sándor herceg, volt a fiatal grófnő édesapja, aki ifjú ko­rától jelentős szerepet játszott az akkori császárváros udvari és társadalmi életé­ben. A fiatal grófnő is Erzsébet királyné palotahölgye lett és a csillagkeresztes pa­lotahölgy i címet is elnyerte az uralkodó" nőtők 1897-ben ment férjhez Apponyi Albert grófhoz, a, már akkor nagytekinté­lyű magyar államférfihez, kivel több mint harminc .évig élt a legboldogabb és leg- harmonikusnbb házasságban. Nemcsak élettársa, hanem munkatársa is lett fér­jének, kinek beszédeit is sajátkezüleg ir­ta le. Apponyi már ötvenéves voJ»t, mikor megnősült. Apponyi emlékirataiban hit­veséről többek között ezeket Írja: ,-Mi­kor e sorokat irom, ezüstlakodalnmnk napjához közeledem és e huszonöt év alatt nens volt köztünk a diszharmóniá­nak egy pillanata sem. nem volt az a ne­héz óra, — pedig ilyenekben bőven volt részünk —• mélyben nála vigaszt, taná* csőt, erőt nem találtain volna.“ Apponyi Albert grófné hamarosan el­sajátította a magyar nyelvet és bekapcso­lódott. a magyar női társadalom megszer­vezésének nagy munkájába. Hosszú évek óta töltötte be a Magyarországi Noegye- siiletek Szövetségének elnöki tisztét. Nem volt Magyarországon, olyan szociális, ka­tolikus, vagy jótékony mozgalom, mely­ben szerepet ne vállalt volna és a gyön­gyös halászi birtokon, a népművészetnek és a népi kultúrának valóságos apostola voljt. Sokat tett a szociális jólét emelésére a falvakban is. A grófné, habár nagynevűi férjének élete a politikus éléle volt, ma­ga sohasem avatkozott politikai kérdé­sekbe. Elvállalta a Magyar Nők Szentko­rona Szövetségének elnökségét is, de ezt inkább múltjához és az uralkodóházhoz való hűségének bizonyításáért. Genfben is végzett munkát a nők helyzetének ja­vítására, s’ itt a népszövetségi bizottság­ban egyizben elnökké is választották. Házasságukból három gyermek szüle­tett: herceg Rohan Károlynó, Apponyi Mária grófnő, Apponyi Júlia grófnő ég Apponyi György gróf. Apponyi Albert gróf özvegyét ma, csü­törtökön délután négy órakor temetik a Farkasréti temetőben. Második közlemény. A 100 éves* Jlátotkii rA városligeti és budai barangolás után az augusztusvégi alkonyaiban álljunk meg egy percre a Lánchídon• Ilyenkor, naple­mente tájban, hét-Ttyolc óra körül, a hid ról nézve, sejtelmesen szép halvány Ma- kékre válik a budai hegyoldal pereme, inégegyszer feltündököl a búcsúzó nap, s ahogy a fény megtörik és letűnik a hegy mögött, az egész budai oldal sötétbarnán úgy mered a magasba, mintha az égig akarna érni. Innen a hidrái, ahogy elnéz­zük ahegyek sugárzását s az alattunk las­san hömpölygő viz tájait, tisztán érezni: egészen más fénytörésé van az alkonyat- nahj hajnalnak, a nappalnak és az éjsza­kának, mint bárhonnan, más helyről néz­ve. Mi teszi ezt? Nem tudni. Talán ú ind „egyénisége“. Talán a ,,lelke”, Igen, mert ennek a hídnak lelke van. Egy lángész ár modta életre, s minden kis porcikájában. minden láncszemekén mintha költő szel­leme rejtőznék. Karcsú, gyönyörű alakjá­val, amint sugárzón, könnyedén lebeg az esti szürkületben, olyan, mint. egy költe­mény. Szonett- Finom. Leheletszerű. Könnyed és mégis öserö rejtőzik benne'. Széchenyi álma szunnyad Iánchurjóiban.. Erő. Biztonság. Fény. Jelkép, amely úgy egybeforrt Budapesttel és a szivünkké mint a Duna, vagy a Gellérthegy. Nügyboldogasszony napján este, ünnepi díszbe öltözött a Lánchíd a fővárosba özönlött vendégek tiszteletére. Kivilágít­va, sugárzón tündöklőit a Duna felett, s az alatta elsuhanó hajók utasai elragad- I tatra csodálták elegáns, finom ívelését. ! Jubileumra készült; száz évvel ezelőtt rak- j ták le alappilléreit. Szent István hetében, j augusztus 21-én érte uieg a nevezetes ju- j bileumot. Százéves élő hőse egy letűnt korszaknak. Százéves... és fiatalabb, mint valaha. Es milyen szomorú, hogy éppen születésnapján kellett sötétbe borulnia. Gyászos, komor, vigasztalan sötétségbe. Mind a budai, mind a pásti oldalról fe­kete zászlók meredtek feléje, s az embe­rek, akik megálltak egy-egy pillanatra, a Ind karfájának dőlve, fájdalmas, könnyes tekintettel néztek a Vár felé... Miért kel­lett ennek igy történni? A jubiláló Lánc­híd mindezt néni tudta megérteni. Mint ahogy az emberek sem. Néhány bánatos szó. futó, néma üdvözlet minden amit szid été snap jár a adhattunk neki... dón ülve, az árnyas fád: alatt, édes han­gulat fog el. A közelben gyermekek ját­szadoznak, s az elegáns szigeti villák és penziók nyaraló vendégei sétálnak. Jó másfélórába lelik, amíg bejárod, összes Híjait, ezt a gyönyörű, ngy virágoskertet. Csak most látom: északi oldalán kibőví­tették a szigetet, meghosszabbították, hl épül az uj Árpád hid. Az ódon kápolna és a régi romok előtt tűnődve állsz meg, s egy letűnt évezred emlékeit kutatod. Sose jártál itt és mégis ismerősnek tűnik min­den: a táj, a fáival, virágaival, sétányai­val, romjaival, egész hangulatával. És mindezt... az egész Szigetet egy fehér ru­hába öltözött királylány árnya... álom­szerű alakja tölti be. Csalc állsz, állsz, tű­nődve és egyszerre megérted: történel­mednek egyik aranylapját őrzi e tündéri virágoskert. De pompás sétányain, árnyas térségein Szent István ünnepe után elhallgatott a zene. A Sziget gyászolt. Hires, szép rózsa­fáiról lehullottak már a rózsáit, s a gyászt és a bánatot éreztük az idén a lombos fák alatt. Ragyogó színeivel alig észrevehetően búcsúzni kezdeti a nyár is. Az első el sár­gult falevelek, mini élcsapatok, már elin­dultak. S a közeledő ősz Szent Margit le­gendájáról regél... Mit tehet a krónikás? Mit jegyezhet fel róla? Talán ennyit: Margitsziget... Budapest szive — mi­lyen szomorú voltál az idén!... Uct-iéíU^ánd ulás Napsütéses, tiszta, meleg vasárnap. Négy nap óta, hogy megnyílt a Vásár, egyre özönUh, árad a nép Budapestre, A zsúfo­lásig meglelt vonatok óránként ontják a vendégeket az Alföldről, a Felvidékről. Erdélyből, a Dunántúlról és a Délvidék­ről. Eredeti népi viseletbe öltözött lányok festői csoportja tűnik fel itt is, ott is. El­nézem a pesti, utcákat. Mosoly, ének. vi­galom, boldogság mindenfelé. Tarka, ked­ves, gyönyörű kép! Túláradó érzessél, boldog ölelkezésben ismerkedik egymással a főváros és a vidék. A Városligetet óriá­sira nőtt vásári forgalmával már lefoto- grafáltuk. De a Dunaparton is tízezrével hömpölyög a nép, nézzünk ki oda. Ilyen rekkenö melegben egy kis hajókirándu­lás a legkellemesebb szórakozás. .4 Pálffy­van. A hajú lassan úszik a budai partok, előtt. Végigsiklik a Margitsziget menlé’i melynek parti sétányain sz< reime spórol andalognak. Háromnegyedéről nndva ét­éi iink a Népszigethez, amelyet Szúnyog szigetnek is neveznek. A hajó itt kilvöt ■ A sziget fái alól ide hallatszik a csendé... dél utáni cigányzene. Az / Ukrcsárda ma zsikája. Itt jó halászlé fogadja a vendc get. Sokan kiszállnak, .$• csak késő este, az utolsó hajóval térnek vissza Budapestre. Néhány perc múlva a hajó Lövőid) indu Útközben megszámlálhatatlan evezőssel találkozunk. A kis csónakokban barnára. sült hínyolc és fiuk. Rengetegen varrnak. Mintha Budapest egész fiatalsága itt vol­na a Dunán, hódolva az evezössportnai. Lépteh-nyomon egy-cgy újabb csónakház- ia bukkanunk. Most a Romai Part előtt sildünk el. Színes, vasárnap délutáni kép 'A Római strand is tömve, fürdözörel és evezőssel. Azután Csillaghegy... Óbuda., amott a Pünkösd-sziget. A végállomáson kikötünk. Itt már nyoma sincs a nagyvi­lágiasságnak, vagy a margitszigeti strand, miéről előkelőségének. De a táj szép. Egyszerű, falusias, tiszta. S a leérti étter­mekben. mindenütt szól * cigányzene. Bealhonyodott már, mikor hazafelé in­dulunk. A csillagok is lassan feltünedez­nek, s a Dunára leszáll az este. Hüs szí - lő kél, s a hajó utasai darudnak a fedti- seten... Aztán egyszerre elkiáltja valaki: Nézzétek, de gyönyörű!... Mindenki arra váz. s a gyönyörűségtől nem tud szóivá senki. A távolban olt csillog ő kivilágí­tott Budapest panorámája, A Dunán át­ívelő hidak fényeivel, a megvilágított Halász-bástyával, Gellértheggyel és Cit dellával} s a pesti oldalon. a Dunaparton T ((lektorfényben tiindökUh u főváros és az ország büszkesége: a Parlament. Káp- 1 ázat osan szép látvány. Akárcsak a tün­dérmesékben. Milyen fájdalmas, hogy a Szent István- napra érkezett későbbi vendégeknek mindebben nem volt része. '4 reflektorok fénye kihunyt, s a hajók nem indultál Gyászos-sötéten gubbasztottak a hajók is a rakpartokon... A DuHafoczá Igen. a régi-régi békeévekből emlék­szünk még rá- Hírnévé messze, más világ­részekbe is eljutott. Etegánciájáról a kül­földön is elragadtatva meséltek, akik egy­szer végigsétáltak este az F.rzsébet-hid és Lánchíd közötti pesti Dunakorzón. Egy darabka Paris volt. Finom. Hangulatos. Választékoson elegáns. Ma?.., Ma is itt van és éppen úgy el tudsz gyönyörködni benne, mint régen. A dunaparti nagy luxusszállodák is kávéházastól, éttérmés­től itt vannak sorban... a Ritz, Hungária. Bristol,' Carlton és a többiek. Esténként mindegyik tér részről szól a cigányzene, a korzó estérűl-estére benépesedik, holtbiz­tos, hogy földiádéi is találkozol és mégis., valami hiányzik a pesti Dw iá korzó ró i. I Valami, aminek nem tudsz nevet adni, de ■ érzed, hogy hiányzik. Mint ahogy hiány­zik valami a nappalodból, az éjszakáid­ból, munkádból és szórakozásaidból, pi kenésedből é* az álmaidból. Persze, hú ború van — gondolod. Semmi sem oly un már az életben, mint régen volt. .4 pest1 Üunakorzó sem. Mindezt tudomás*! rá­szed. Aztán leülsz a kényelmes Buchwfdd- székre, kifizeted a húsz fülért és elnézed a sétálóltat, a csendesen hömpölygő Du nát. a gyönyörű budai hegyoldalt, s hu tetszik — a csillagokat. Közben, az egyik forraszon Bura Sándor cigányzenekara muzsikál. Azt is hallgathatod. Es mindez csak húsz fillér. Sajnos, ezeken az au- gusztusvegi estéken a dunaparti kávéim zák forraszain is elnémult a zene. Szent István napján a cigárty'primások hegedűjén is elpattant egy húr., GRE DINÁR AURÉL A híméit zz Verőfényes délelőtt. Tizenegy óra. A nap izzón süt, s a világváros zajából, zsi­bongó, idegesítő forgatagából olyan jó néhány órára kimenekülni és megpihenni a Szigeten. Csend. Nyugalom. Béke. Csak a strandon zajlik az élet. De beljebb, pompás sétaiitjain. vagy valamelyik pa­Az összes iskolák tankönyven megkap­hatta az „Ellenzék** könyvesboltban Kolozsvár, Mátyúi 1 hérjük az iskola által kiadoV Királytér 9, *zám. réti U&íCl fonfcönyWefiyréJ» a i a p j á a a könyvek pontos elmeit feltüntetni!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents