Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-26 / 218. szám

19Í2 szeptember 2 6. ELLENZ£ —- Mi desiras le puddingó . • • Ez a Fericcio meleg hangja. Rögtön ráismertem. Ez estik ő lehet: Dőlt. Feruccio Aiknoslino, az egykori kolozs. vári diák, akinek rögeszméje volt az esz­perantó. Az egyik előkelő főtéri étteremben ta­lálok rá a régi kedves barátra, akivel a kolozsvári egyetemi évek után a régi, ré gi békében Parisban) a Quartier Latín zeg­zugos utcáiban bistrobókbistroba térve, éjszakákat átbeszélgettünk a világ dolgai­ról. Akkor Paris volt a világ diákjainak Mekkája- Kolozsvárott dr. Benedek Lász­ló — immár viláigkirü elmegyógyász , dr. Lukács Hugó, Kiincz Aladár az író. Hunyadi Sándor, Török Gyula, Miller Fiilep Renée tartozott a társasághoz. Á fiumei AJ-moslino akkor egyenesen. Leclr ner professzor „hallgatása"4 miatt tartóz- kodott Kolozsvárott. Mmoslino ugyanis a lélek orvsának indult és készült s azóta hazájában, Olaszországban neves psziho. anaUkussá vált. itt kell megemlítenem, azt is. bogy a „Lancet“ című orvosi fo­lyóirat állandó levelezője és á pensilvá- niai egyetemen Freud és módszerének előadója. i Ezekután érthető volt meglepetésem, hogy zöld mundérban látom, front-kato­naként: AlmosHnot, a léi lök an a li tí ku s t. Amikor először rápillantottam, már-már kételkedni kezdtem emlékező tehetségeim megbi zhat óságában, mert. olyan furcsán hatott őkelme a harcosok öltözetében. De amikor kisfiús' mosollyal az arcán. — amöly annyira ellentétben állj: tudósi ko­molyságával) — hfvogatólag felemin tett, sőt távolból nyújtotta kezét., rögtön meg­értettem, hogy az orvos, még ha psziho - analitikus is, a háború idején éppen úgy be vonult és éppen úgy rendes haton aor. vosi szolgálatot végez, mint a többi. Almosllno a frontról visszatérőben tar­tózkodik most nálunk és rövid ideig tartó szabadságra megy haza Olaszországba. Mint említettem, most már hires profesz- s-zor,. a.lélek problémáinak nagy ismerője. Az én szememben annál különösebb, hogy ez' az elmélyedő tudós most a rej­tett összefüggések keresése helyett a há­ború színpadára, a rohanó katonai ese­mények sodrába került, ahol nincs helye csendes eszmélkedésnék, hiszen a bajba­jutott baj társaknak azonnali segítségre van szükségük. Ä háború mint orvosság •— Miként látja a háborút az analiti­kus — kérdem tőle? — A fronton — szólt — nincs anali­tikus kezelésre szükség! Az orvosi be­avatkozásra a testileg sebesültéknek van szükségük, nem pedig a lelkileg sérültek­nek. Persze, hogy van ott is lelkisérülés. De erre a mi módszerünkre ott nincs se idő, se hely, se körülmény. $-— Azt jelenti ez — kérdem —, hogy a benned lévő analitikus kényszerpihe­nőre állott félre a háború tartamára? — Gyakorlatilag igen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sebészi és diagnoszti­kai munka mellett ne érdekelne rengeteg hasznos és uj adat, megfigyelés, ami en­gem. éppen, mint analitikus, foglalkoztat Ezek a megfigyelések nagyon jelentősek, éppen tudományos szempontból, ha majd a háború befejeztével módom lesz rend­szeres feldolgozásra. < — Milyen megfigyelés éket tettél? Be­szélj erről! — Sziveden. Bár hangsúlyozni sze­retném, hogy nem kizárólag a fronton tett impresszióimról, sőt Ítéleteimről lesz szó. hanem 'általában a háborús idők ana­litikai problémáiról. Kezdjük talán azzal a rendkívül érdekes jelenséggel, hogy a polgári életben súlyos neurózisban vagy neuraszténiában szenvedők használhatat­lan egyedek s a fronton kiváló katonákká válhatnak és válnak. ; — Mi ennek a magyarázata? i— A magyarázat meglehetősen bonyo­lult. Elégedj meg azzal, hogy a háború nagy megrázkódtatása felszínre hozza az elfojtott ösztönöket és ugyanakkor a bűn­tudat is feloldást nyer. Egyrészt mert er­kölcsi kötelesség teljesítéséről van szó és az elfojtott agresszió kiélése a háború- Lan dicséretét érdemel, de ami ennél is fontosabb, hogy a szenvedés a küzdelem ténye, a nehéz körülmények elviselése és oz áldozatvállalás, feloldják és elszundit- ják a bűntudatot. így hát az ilyen embereknek’ orvos­ság a háború? — Analitikus szempontból — igen. — Azt jelenti-e ez, hogy ä lelkileg sérült emberek gyógyultan térnek vissza a háborúból? ’— Majdnem. Minthogy azonban az analitikus gyógymód legfőbb tényezője a tudatosítása az előhozott ösztönöknek, nem jön létre — ezek az emberek visz- szatéroem a pol'-gáiri társadalom civilizáció­jának kötöttségébe, fokozottan súlyos ál­lapotba eshetnek vissza. Meggyőződésem, hogy a háború utáu óriási Szerep vár majd reánk, analitikusokra. — ...... ' —- De ugyanaz, amit az imént mon­dottam, nemcsak az egyedekre, hanem a .'nemzetekre is vonatkozik. A civilizáció Német Tudományos intézet Professzor Johann von Leers, Jena, Hogyan táplál* kossik Európa című előadása. Szombaton, f. hó 26-án 6 órai kez­dettel az Egyetemi Könyvtár elő­adótermében. Belépés díjtalan. | dalom, de a háború é.s a háborús idők igazolják az irodalmat. , Szóval — kérdem —- a háború In Îajdönképpéni vesztesei a nők lesznek? — No, nem kell azért annyira félteni őket. Roppant ravaszok, és megtalál jók a védekezés módját. — Különben is a nők egyre nagyobb lehetőséget kapnak, aktív munkalehető­ségeket és az is egyik magyarázatát eb­ben találja, hogy egyre nagyobb mértélr ben kerülnek elő a nő költők, nőiróksth Egy feltűnőén csinos szőke hölgy jele n;k meg ä hallban. Almoslino hirtelen felállt székéből gyorsan elbúcsúzik tőlem., siet a várako­zó hölgyhöz és megindulnak az őszi ara nyos fényárban sütkérező korzón. Almos linó arcán látható elégedettség, ami’ bizo­nyítja, hogy Feruccio keveset változott a régi Kolozsváron együtt töltött idők óta és sih&rrd tudta önmagát korunk áram láttától megóvni... (b. f. j.) 177. száron feladvány. Ébeud Tibortól {Budapesti. w A Hí á§ÉÉ Mid wm mm. mm dód/. ; -mm . dm­M í'iv Há® ■ Tf ^ • m §m m vK ö&íí m, mm ........p . /,/rJÓ '/, m Wk ® wm WM i. wMk XT. §y1A1 pi # m 'azt ő • ^WMj. mm í: Ml ■. r - T* mfjsi lesznek öngyilkosok szétrakni bánatuk­ban. Mondom, az irodalom már régen meglátta ez eket a problémákat. D. H. Lawrence egész életén át. hadakozott az elten, hogy szexuális életünkbe bele­kapcsoljuk érzelmi világunkat- külön kell választani a kettőt, hirdette és a szexualitást mentessé ke l tenni, minden irodalmi■ minden romantikus sallangtól. Ideális nő nincs — 'A'z az irodalom, amely mint francia klasszicizmus ismert és magában foglalja Comediei, Raciuet, Bossnet, Müsse t-t. Dáudét t, Maupassantot és Gaulhiert — egyben. ű modem halálon fekete mágiá­ját jelenti. Kérlek szépen, mi is valljuk azt, amit kitűnő penrihaniai pro fess zo- rank, a ravasz, bölcs Baker tanár ur val­lott, hogy nem lehet valamiben úgy gyö­nyörködni: ... pfuj, de gyönyörű. A ret­ro gráf, a destruktiv anyag a beteg fantá­ziák képei, hangulatai 63 mondanivalói még ha az esztétikai gyönyörűt)égkelles Iegragyeigóbb eszközeivel mondatnak Is el, akkor is értéktelenek, sőt éppen mert szépen mondják el, tehát széles körben való szuggeszitivitásuk miatt veszedelme­sek, társadalomellenesek. — A mai harminc evéseket nem védi a kiegyensúlyozott egészség kemény kérge s vígan űzik homoszexuális játékaikat, hegy- utána egyesek közülük a legelegán­sabb európai stílusban vessenek végét önkezükkel életüknek. Azokat, akik in­kább óhajtanak egyszerűen és egészsége­sen élni ... lenézik. Az öreg Baker dr. például az 5 sszéinükben egyszerűen ..ven hülye“. Amerikában éppen Benedek László professzort voll alkalmam erről a témáról megkérdezni — ö tudvalevőleg nem freudista — lényegében azonban mégis egyezett véleménye a nxiénkkeí. Az úgynevezett freudistákat én re szeretem, annál1 inkább azonban Freudot. Ü persze nem volt freudista: Ö Freud volt’ ■—• Furcsa, hogy én mondok ilyet, de kötelességem megmondani, hogy a pszi­ho analitika még mindig gyermekcipőben jár és hogy valami humort is adjak, bár cinikusán hangzik: a kuruzslót az orvos, tói az. különbözteti meg, hogy o győgijü: holott nem tud diagnózist adni. Mi tu­dunk diagnózist adni, de bizony nem mindig tudunk gyógyítani. — Diagnózisom: Egy bizonyos dekon. junktura van a nőben. Az már nem lehet létalap, hogy a nő testével mindent oda­adott a férfinek és ezért folytonos ellen­értékét várhat, sőt elvárja, hogy csak vele és csak az ö problémáival foglalkozzon a férfi. Monterfand szerint ideáll? nő nincs és ha mégis úgy érzi a férfi, hogy sike­rült megtalálnia, akkor esett csak igazán és vegérévnyesen a nő rabságába. Ez az író egy* bonyolult szerelme elől mene­kült Afrikába. Ezt mondja el „Les ü:áp" rences4, című regényében, ahol leírja, hogy ráakadt egy tizenhatéves kis arab- leányra. A leány az állatok egyszerű bol­dog öntudatlanságában adja oda magát neki és nem vár semmi ellen ért éket, ud­variast ésj ajándékot. Egész lényét betölti) az álérzett gyönyörűség. „Testünk kap­csolatakor arca úgy kigyult, mint a téie- fön-automata fülkéjében a lámpa, mikor az ember a padlóra lép" — meséli a szer­ző. Az ideális nő . . . gondolta a szerző, mígnem egy napon rájön, hogş,- a kis arablánynak leprája van. Minden nőnek „leprája’".. . van, minden, nő megbélyeg- zi, megfertőzi a férfit. íme — így az iro­RÁKÓCZI F Szeptember 24, 25, 26 és 27-én 1 3,15, 5.15 és 7.15 órakor: I Erdélyi kastély Hunyady Sándor szlnm" ve fűmen Főszerepben: Páger Antal, Tas- nády Fekeíe Mária, Vaszari Piri j és Gregus Zoltán. ILMSZIHHÄZ Szeptember 27-én délelőtt 11 és 1 és fél órakor: MÄTIM É nZ" a lekete levess I, rész? Monumentális kalandor film. — Főszerepekben- John Carol! és Helen Christ > n. Általános'■belé- | pődij 66 fillér. é 1 A korbácsos ember ÍI.-k része október 4-én délelőtt lí és 1 és 1 fél H 1 órakor, kerül bemutatásra. | Szem dyes bevásárlássá! sikci ült bolingenben egy nag)robb tétel finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is kielégíthetem. KUftl MÁTYÁS ffÁ Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca Î. a bode f g lt Matt 2 lépésben,. Az, augusztus 22-án közölt 173. sz. feladvány (Mansfield) megfejtése: 1. Kg3—Î2 Az „Európa-bajnohság" mester verseny Mün­chenben f. hó 15—26-ika közt fog lefolyni a német sakkszövetség rendezésében. A bajnoki versenyzők valószínű névsora: Aljechin dr. Bogoljubow, Keres, Barcza (Magyarország) Jungs és Richter (Németország), Stoltz (Svéd­ország), Foltys (Cseh-protektorâtus), Napolita­ne- (Olaszország). A második mesterversenyt külön csoportban játsszák le. Itt Füstér cs clr. Szily és résztvesznek. (Játszották az 1942. évi német bajnoki-ver­senyen, Bad Oeynhauáenben.) Világos: Schmahl. Sötét; Müller Has? (Sziciiias védelem.) 1. e4, c5. 2. Hf3, Hcő. 3. d4, cxd-4. 4. Íívd-i Hf6. 5. Hc3, e6. 6. Fe2,Fb4. 7. Ff3, d5. 8. Hxc6 (?) (Gyenge folytatás. A sötét centrum túlerő« lesz és a c8 futárnak is megnyílik a6 felé- n diagonálisa.) 8... bxc6. 9. 0—o/paC. 10 Bel... (Világos rosszul áll. Sötétnek most módjába r állhatott volna 10... Fsc3. 11. bxc3, dxe4. 12. re2, Vxdl. 13. Fsai, liG folytatással előnyé? végjátékra áttérni. Ehelyett komplikál és hi­báz.) 10... dxe4. 11. Hc4! Fxel/l2. Hxfö-j gxf6. 13. Fxc6-|-, Ke7. 14. Vxel, Bc3. 15 Fed. Vc7 (?) (Jobb lett volna VbG). 16. Fd2, Fb7 <’?) ÍA végzetes <;s döntő hiba). 17. Fa5! és sötét kénytelen volt feladni, mert egy tiszt elvesz. Diáknapfár Fontosabb részek a tartalmából: Órarend. Tz. náraim névsora. Naptári rész. írásbeli dőltje- zato-k naptára. Házi dolgozatok elme. Házi c - vasmányok határideje. Értékes számadatok a világ minden ’■•fszáből. Magyar von átkozó--' érdekességek. Osztályozási nap1': stb «*’• Ara 50 fillér az „ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér Q. Vidékre 60 i ■ i*.r bekiUdóse ellenében azonnal posläsziiki túlsúlyba jutása súlyos gátlásokat hozott létre egyes nemzeteknél is, ezek felsza­badítása ragyogó hősiességet váltott ki •azonban a hadseregeknél. , -—• Beszélj valamit a háborúról és a szerelemről. , — Ez is érdekes probléma. Kezdjük talán azzal hogy az elsődleges realitások előtérbe jutása bizonyos mértékig) háttér- be szorítja, a szerelmi problémákat. Bleg említem, hogy legutóbb az égyik francia hetilap érdekes cikket közölt, amely be­számolt arról!, hogy a legkiválóbb fran­cia írók egyike milyen élesen szembefor­dult a szerelemmel. Magam is nagy ér­deklődéssel figyelem, amennyire időm en­gedi, ezt az) irodalmi munkásságot. Az irodalom mindig is ki csat előtte járt a tudománynak, különösen analitikus vo­natkozásokban. Amit az iró intuitive meglát, és kifejez, azt az analitikus tu­domány rendezi és összefoglalja. A pszá- hoanalizis is létezett már az irodalomban, amikor a tudomány még nem ismerte. I így az 11 j irodalom szembenállása a sze- j relémmel, nemcsak irodalmi, hanem áita- j Iáinos emberi tünet. A háború által fél- ; hozott ösztönök szabad kiélése órzékte- lenné teszik az embereket a rafinériák és a romantikus sallangokkal tűzdelt szere­lemmel szemben. Az a hatalmas ,,Ühér- | bau41 az az érzelmi felépítmény. amely, mint súlyos téher nyomta az egészséges szerelmet — raciona'izálódik, hogy ro-s-sz magyarsággal mondjam: leépül. Vége a romantikának, amely oly nagyszerűen ka­matozott a nőknek. A nő mindinkább megszűnik probléma lenni. V iszont a nő, j akinek egyetlen életcélja és legfőbb pro­blémája a szerelem, nem tud maj;d mit kezdeni az ilyen módon megváltozott fér­fival: szerencsétlenné és boldogtalanná váMk. Megfigyelhette, hogy a nők a há­borús időkben gyanúsan nagy számban a Háborúról ÉS SZERELEMRŐL meséi Feruccio Almoslino, a7 egykori kolozsvári diák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents