Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-26 / 218. szám
MNftfni* KHM»Wpe»«« ■ tgstbcB és lélekben egészséges n p ml csak fealdiisalnP..« fDllIiön minél több cgfozsóübáz ErtieiQbcn Uítíriíi audit;* a csec^eriiőirjiáfozásűkról és a népbetegségek pusztításán! (llt'jcjező A\>:it’mt inj. > t\Ol {)/>) l R szeptember 26- (A/ El" ' > n/ék munkatársától.) Ismertettük elóz*) közleményeinkben a kolozsvári közegész" ségügyi \ vzérft'lügvelősóit részletes jelen t.'se alapján, hogy az erdélyi népszaponi ^ lati statisztika kielégítő kepei mutat. \ ] ró i- löbbi/ben hirt adtunk már, hogy i telszabaduh.s kétéves évfordulójával kap i csolatban nagy szabású, s valóban nemes j vélt szolgáló terv született meg az úgy- i nevezett emlék-egész,ségházak építésére ( vonatkozólag. Előzó közleményünket az* | ml fejeztük la. hogy ha csak annyira 1 fog csökkenni Erdélyben is a halálozási i arányszáin. mint az anyaországban, úgy ! rövideden hatalmas lesz Erdély tennés/e- : tcs szaporulata. Erdély mindenesetre bi" ! ógiai megújhodása, erőforrása lehet az egész országnak, ha itt is ugyanúgy, min* az utóbbi két évtized alatt a trianoni or szagban, mindent elkövet a társadalom* mai együtt a kormányzat nemzetünk h lének egyik legfontosabb problémája, •>' népegészségügy terén. Cikksorozatunkat folytatva, hadd számoljunk most be a csecse moh aláhúzásokról és a#különböző népbetegségek pusz* litásáról. S ámsib ok a csícssmc- hs Íjazásoktól A természetes szaporodás kialakítása* ban döntő szerepet visz az évente elhalt csecsemők száma, amely egyben egy nép- egység általános szociális, egészségi, kulturális állapotának is egyik legérzéke* nyebb fokmérője. Tudjuk, hogy a volt Románia Európa legnagyobb csecsemőhalálozását mutató állama volt. Tíz év alatt, 1929*től 1938-ig, pontosan 1.107.393 egy éven aluli (Csecsemő halt meg. vagyis száz élveszülöttre 0 tiz év átlagában több mint 18 elhalt csecsemő esett, azaz majdnem minden ötödik gyermek egyéves kora előtt meg* hall. Ezzel szemben a trianoni Magyarországon ugyanez idő alatt tervszerű köz- egészségi és védői munkával a csecsemő- halálozást a nyugateurópait megközebto r.ivóra szállitották le. Az- említett tiz év átlagában száz élveszülöttre csupán 15 cseesemőhalott esett. Ugyanakkor a megszállott területen ez időszakban 17.5 százalék volt az átlag, tehát a kettő között mozgott az arány" szám. Legkisebb volt a történelmi Er- dé'yé, lő.2 ép, legmagasabb a Kőrösvidék —Máramaros területen, 19%. A szimna* gvar szék elv megyéké 156%, mi? a tiszta román Alsófehér és Hunyadmegyébcn 16-5%. Különösen nagyjelentőségű, hogy a székely Háromszék vármegye csecse rr>őhalslozása csak 13.7% volt, tehát kisebb, mint a trianoni ország arányszáma. A három Székely vármegyében tiz év róntt. 1929-től—38-ig 18.408 csecsemő halt meg egyéves kora előtt és ezeknek tekintélyes részét is komoly munkával meg lehetett volna menteni. A természetes szaporodás adatainak ez a vizsgálata magától adja a feladatokat és azoknak egy percig sem halasztható fontosságát. Erdélyben a magyarság születési tevékenységének biológiai feszítőereje át* lagban nagyobb, mint az anyaországban. Különösen örvendetes és nagyjelentőségű, hogy a megszállás ideje alatt is és utána még fokozottabb mértékben magas a szír Telesek száma. Mindez az áldozat és a felelősségvállalás magas fokára mutat Ezt a magas születési számot azonban majdnem lerontja az a tény, hogy a román uralom a'aft az e^anyagolt szociális és egészségvédelmi munka hiányában a ha* láíozás nagyon magas és a csecsemőhalálozási szám is. Mint mondottuk, Erdély biológiai megújhodása lehet az egész országnak. Éppen ezért mindenképpen fenn kell tartani ezt a magas születéstevékeny- séget és minden lehető módon le kell szállítani a halottak és csecsemöhaíottak számát. i fiibsrlcolűzis! .,; Hu I népbetegségekről szóló kimutü* tust vizsgáljuk, azonnal szembetűnő, hogy az annakidején kisebbségi sorsba került. magyarságnak egészségi viszonyait milyen nagymértekben befolyásolta az a körűiméül'. liogv az egykori Romániában a népbetegségek nagy mértékben pusztítottak s igv az erdélyi magyarság tertőző* dé.si lehetősége is sajnálatosan fokozódott. Vegyük előbb a tuberkulózist. A történőül ni Magyarországon ezer lilékre számítva, a tuberkulótikus háláló •/ á s 1901 és 1910 között 3-8% volt Ez a szám 1930‘ra már leapadt 1.99%-ra, 1938. ban pedig már csak L3% volt. I gyanúk kor Romániában például az. 1927—29-os évek átlagában ezer lakosra számítva 2.1% volt. A csonkaországban évente állag 12—13 ezer, inig Romániában 30 ezer emb-r halt tuberkulózisban. A tuberkulózis terjedésére jellemző, hegy a városok sokkal fertőz,őttebbek- mint a fali ak. A magyar kisvárosok kő* f ziil. különösen Kovásznán, erősen emelkedő az arányszám. A falusi lakosság között aránylag a legtöbben Arad. Kolozs. Máramaros és femes vármegye Inn haltak meg tuberkulózisban, meg a szimna- gvar vármegyékben, amint láttuk, a legalacsonyabb az arányszáne. Sajnos, Csik- megyében az utóbbi tiz'tizenkét *\ folyamán egyre emelkedik a tuberkulózisban j elhaltak száma. A román egészségvédő- j !crn. amint azt tudjuk, nem folytatott rendszeres és nagy tömegekre kiterjedj kutató és gyógyító munkát a tuberkulózis terén és így a pontos helyzetképet esen leg csak évek múlva fogjuk megtudni. & vérhíj!... Azt is tudjuk, begy a vérbaj terén, mely a tuberkulózis mellett a másik b'gpusz'i- lóbb népbetegség. Románia talán Euró* pának egyik legfertőzöttebb országa volt. A hivatal* - adatok esak megközelítik a valóságot, de ezek is nagyon súlyosak. Amikor 1929-ben részletesebb adatgyűjtés történt, ezer lakosra számítva, orszá" Pér nap múlva megnyílik ! Kolozsvár legelegánsabb és legszebb szőrme és »zücü üzlete: KÁNTOR JÁNOS és JÄNKY LAjfOSNÉ Egyetem-utca 1. szám. gos átlagban 8 volt a vérbajos betegek száma. Különösen ijesztő és döbbenetes volt •>/ arányszám a régi királyság terük'' lén. A I la\a'íilfnidön például egye» megyékben. többek között Romanmegyehen minden száz. ember kiiziil 9 verba jós volt, Bncamnegyében 22.3, Putnamegyeben 23.6, Râmnicul Saralm«gyében 14.6» Neamtuniegyében 131 volt az arányszám. V legveszélyesebb pedig az volt. hogy- ép pen ezek a súlyosan fertőzött megyék voltak határosak székely megyéinkkel. * A megszállott erdélyi területen a fertő* züttség már sokkal kisebb fokú volt, úgy', hogy ezer lélekre számítva is csak 4.0 volt: a vérbajos beteg. A legkevésbé fertőzött megyék Szilágy és T dvarhely voltak, de már Brassóim gyében ezer lélekre 9.8% * sett és még súlyosabb volt Esik vánne* gyében a helyzet, ahol 1929-ben csak 1.15% volt az arányszám és bárom év múlva, 1932-ben már 10 0%-ra emelkedett. Szomorú, hogy egyik legszaporább megyénk is súlyosan fertőzött a vérbajjal és ugyancsak ott emelkedőben van a tuberkulózis is. A7, erdélyi magyarság egészségi állapo* tának komoly és tervszerű felismerése az első feladat s ézt szorosan követnie kell a legszélesebb alapon felépülő egészségvédelmi és gondozói munkának. Egészség ügyi kormányzatunk ezen a téren batal mas erőfeszítéseket te.-,/, és máris komoly eredményeket felmutató munkát végzett. De ez a munka állandóan szemben áll a szükséges kerethiányokkal. A román uralom majdnem semmit sem épített az eíré.szségvédelem terén a magyarlakta területeken s elsősorban is a Székelyföldön nem tett semmit. Ezeket a hiányokat most. kell a legsürgősebben pótolni! Épüljön minţi több egészséghez! Pótolni kell. mégpedig min**] huma 1 rabb. Lehetőleg azonnal. A kérdé-. az ügy, életbevágóan fontos. Ahogy az egyén életében. is ahogy minden embernek legfontosabb problémája, legdrágább kincse az egészség, ugyanígy van ez egy nép, egv nemzet életében is. Ha népünk jövőjét biológiailag meg akarjuk menteni, nyugodtan állithajuk, hogy nincs még egy olyan probléma, amely fontosságában felérne a népegészségügynek gyors feljavításával. Két évvel ezelőtt felszabadult * Ézak'Erdély és a székelv vármegyék. A j jószándék azóta is többizben megmutat- j kozott. A felszabadult terii'eten máris ; 45 egészségház épült, de mindez kevés- \ Az egészségügyi kormányzattal egyiiüe- í een meg kell mozdulnia a társadalomnak I is. Mert nemesebben, értékesebben és gyönyörűbb emlékkel megörökíteni soha nem lehetne Ko'ozsvár és Észak’Erdély felszabadulásának ünnepét, mint olyan valamivel, amely a népegészségügyet és ezen keresztül az egész nemzet boldogulását szolgálja. , Nem kell egyebet ténniink, csak min- denki gondoljon egy pillanatra a saját egyéni kis életére, a családja életére és a sok egyénnek, a sok családnak, a társadalomnak azonnal be kell látnia- hogy mit jelent jövőnk, egészségünk, boldogulásunk, az egész magyar nép boldogulása szempontjából minden egyes uj, épülő egészségház!... Gredmár AurélÄ hadbsmdfak hozzátartozóinak Ingyenes légvédelmet evujt az EMGE Bajtársi Szolgálata Ha rvéradót? Bih miegyében ti enhárom magyar ügyvéd jelentkezeti erre a magyar munkásra NAGYVARAD, szeptember 26• Tudósitónk jelenti: Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület nemrégiben hétszáz gazdakörében Bajtársi Szolgálatot szervezett. Ennek keretében minden járási székhelyen a hadbavonultak hozzátartozóinak támogatására jogvédő irodák felállítását veite tervbe, amelyeknek vezetésére a járási székhelyeken élő magyar,ügyvédekhez fordul. Nagyváradon, illetőleg Biharm egy ében az EMGE Bajtársi Szolgálatának jogvédő irodái Öcs ón és ló I vá&ámlhui Sebestyén Testvéreknél munkához is láttak. Az ingyenes jogvé- deíemnyujtásban a következők vesznek részt: Nagyváradon: Czeglédi Miklós dr., Krüger Jenő dr.. Kolas László dr.t Benedek István dr., Kovács Ernő dr., Gergely Ferenc dr., Derzsi Zoltán dr. ügyvédek. Élesden: Ncrgy Árpád dr. Margittán: Bereghy Sándor dr. és Sziics Lajos dr. Nagyszalontán: Péterffy Lajos dr. Szckelyhidon: Siidy Tibor dr. Érmi hely falván: Adorján Endre dr. ügyvédek. kész fépfspufoa és uHszsbiság Wesselényi Mllclós-utea 9. sz„ fia egyház és a nép* szélszaggalhaUitliin szálakkal van egymás hoz fűzve. Az egyház, különösen Erdélyben, egyre megerőltet óbb mértékben vállalja a nép harcát. Teljes érdekeltséget fogad a nép törekvéseiben, megpróbáltatásaiban. Leg utóbb, például, P. Lukács Mansvét Csíkszeredában a Mária-napl búcsún mondott beszédében kegyes intelmek és âliitatos borongások helyett harcos magyar egyházhoz méltó fordulattal az egész székely nép sors- kcrdéseit tárla szélesen ki a hitvallók tömege előtt. Bizonyára lég nem volt szónoké, k olyan figyelmes hallgatósága, mint P. Lukács Monsvétnak ezen a tücsun, ami ért- , hető is, hiszen székelyek hallgattak ott ,a- , ját nehéz életük megoldatlan kérdésed!. A , hitszónok (foglalkozott a Székelyföld népí;;- löslegévei, egy igazán megfonlolt magyar telepítési politika íeladataival, a székely népi erő célszerű felhasználásának lehel",sc- geivel és a székelység általános birtokviszonyaival. A székely ségnek, ennek a félmilliót meghaladó szilárd magyar népíömb- nek legalább háromszor akkora területre volna szüksége, mint amekkorán él. E föld- darabnak ma is mintegy háromszázczemvi elvándorolt fia hordozza magában a kínzó honvágyat a székely tájak után s a szoros összetartás tudatát azokkal, akiktől a szűkmarkú élet elkényszeri'otte máshova kenyeret keresni. A gyergyói és csíki medencében! sűrűn elhintett, szapora székely falvak lakossága a hatalmas erdőrengetegek letárolása óta a szó valódi értelmében életteret’ keres magának. Egyes településekben alig íéiholdnyi szántó, körülbelül ugyanannyi, kaszáló és nem egészen másfél hold erdőrész jutna egy- lélekre, ha egyenletesen elosztanák. A gyimesi csángók viszont minden képzeletet felülmúló szükségben élnek; egy-egy családnak alig arasznyi barázda földje van, amiből bizony sok gyermeknek kell egv-egy karéj kenyeret szelni egész esz’ondőn keresztül. Röviden: a székelyeknek térség kell, tágabb terület. Van is ebben az országban. A gondolat íonpontját jelenti, hogy most az egyház is — Prohászka eszméihez híven • •— létalapot keres a magyarságnak. Elsötétítéskor íehet > csökkentett fényű kézilámpái használni A légvédelmi készültség első nsp- jaibaa feltűnően sok volt a közlekedési baleset, amely csak részben Írható az elsötétiiés terhére, meri azokat nagyrészt az illető személyek elővigyázatlansága okozta. Éppen. ezért a baleseteknek és összeütközéseknek elkerülése céljából a honvédelmi miniszter megengedte, hogy a polgári lakosság a legszükségesebb tájékozódás céljából a csökkentett világítás alatt kézilámpát használhasson, de csak akkor, ha a kézilámpa gyenge kék fényi sugároz és lefelé irányítható, úgyhogy a fényforrás a vízszintes felett nem látszik. Végezetül 'ismételten felhívják az ország lakosságának figyelmét az összes elsöiétitési rendszabályok pontos betartására, Elvárja a hatóság, hogy az elsötétiiés bekövetkezte időpontjától kezdve mindenki a legteljesebb mértékben tegyen eleget a vonatkozó rendszabá-: lyoknak. Amennyiben a kihágások száma a jövőben sem csökken, a büntetés mérvét és formáját az illetékesek meg fogják változtatni, valószínűleg úgy, hogy nem adnak bizonyos ideig például egy, vagy két liétig villamosáramot annak a lakóháznak, amelyben az elsöiétitési kihágás történt, vagy pedig súlyosabb és ismétlőtiő kihágás esetén az illető ellen iniernálási eljárást indítanak. * i HÁROMÉVES KISLÁNY BALESETE. j A Kolozsvár határában levő Aszupatak* j dűlőre hívták ki péntek délután a meoi tőket. Bakó Gabriella, hároméves kislány ! egy répavágóval játszadozott s közben levágta jobbkezén egyik ujjahegyét. A héiiyszinre kihívott mentőorvos elsősegélyben részesítette, injekciót adott és be* szállította a Szerencsétlenül járt kis*r*-er- meket a klinikám.
