Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-03 / 199. szám
Maii ELLENZI1.! íllillíTHWni^HMI 1 9 i 2 K /. O () t O Qi I* fí r 3. mh Má^ás király visegrádi palotája ,.Vis(M»ráil városa Budától nyugat foii'* öt mörföKtnyire terül ol a Durui partján. Sy.enulu'ii a várossal, Kólót toló, na^y költséggel «'pult a gyönyörű íVkvt'Mi királyt udvar. Palotai ó.s r*p\ilotoi valóban Királyhoz mélt «.Vak. \/: mondjak <ueyuilis, lio^ry 3C>0 helységnél több van Inamé. Ennek Kapuja a Dunára nyílik, amely körül- bolul 200 lépésnyire van, ez a térség a kaputól egészen a va.msi.ur füzekkel van beültet ve. Másik oldalon, a Uirályi iidvai’ keleti részén bájos gyümölcsös- és szölöskertet esinál- aik. A kapun belépő szeme elé iüg- 'ön tarka mezei virágokkal pompázó, tágas füves térség tárul. A kapuiul befelé haladva több mint száz lépésnyire lépcső indul fel. Itt kezdődik a négyszögü függőkért. Vannak itt nagyszerű öblös pincék vagyis boroskamrák a király használatára, rajta pedig szép szabályosan ültetve harsak, melyek tavaszi időben illáitól áradoznak és kellemes hitványt nyújtanak. Középen forrás tör ölő a csodás művészettel ki faragott vörös márványkutból, melyet a Múzsák domborműves alakjai díszítenek. Tetejében Cupido alakja ül s egy márvány t ömlőből szőrit ja ki a joizü hideg vizet, mely a szomszédos hegyi forrásból folyik ide csatornán keresztül s kellemes csobogással hull a csövekből a márványtálba, innen pedig a kerek medencébe. Ez a forrás ama Hollós Mátyás királyunk parancsára (mert az ó alkotásai a lent épületek mind) győze- }emunnepek alkalmából bort folyt.a- Tott és pedig liol fehéret, hol vöröset, amint azt az öregektől hallottam. Tavasszal és nyáron, virág-nyitás idején maga a király is itt szokott sütkérezni, levegőzni és regge- , lizni, sőt néha a követeket is itt fogadta. Befelé, a tér széléig, a hegy tövében, kissé emelkedettebb helyen remek kápolna áll. Ettől két oldalt helyezkednek el a királyi paloták csodás művészettel kialakított aranyozott deszka mennyezetű termeikkel. A palotát az udvar úgy veszi körül, hogy összes ablakai a szélesen hömpölygő Dunára tekintenek. Ez az udvar pompás fekvésén kívül olyan értékes épületekkel ékeskedik, melyek szépségben kétségtelenül felülmúlják a legtöbb ország építményeit. Ahány országot eddig csak bejártam, sehol sem találtam hasonló díszítésű épületeket. Egyedül Lute- tiában (Lüttich), a párisiak városában találtam egyetlen olyan teamet, mely aranyozott gerendáival és mennyezetével ezekhez és a budai palota termeihez hasonlít.“ így ir Oláh Miklós 1536-ban megjeleni, Hungáriájában Mátyás visegrádi palotájáról, melyet 1527 táján még teljes pompájában megcsodálhatott. Szavait némi kétkedéssel vegyes lehangoltsággal olvassuk. Minél fényesebben csillognak, annál mélyebben mai* belénk az elveszett értékeink fedett érzett fájdalom. S talán azzal vigasztalódunk, hogy Oláh Miklós humanista elragadtatása úgyis túláradt a valóságon. A tudós főpap csábító leírása mégsem hagyta nyugton szakembereinket. A Duna fölött emelkedő meredek hegy ormán romjaiban i.s hatalmas vár áll. Bástyákkal telitüzdelt falai a hires ‘Salamo n - tor o n y i g nyúlnak le. Ezekre a zord erődökre azonban se- kegysem illik Oláh Miklós jellemzése. A nagyszerű kastélynak valahol máshol kellett lennie. 1934 Szilveszter napján találták meg a várhegy tövében az első nyomot: a függőkerthez vezető lépcsőt. Ekkor kezdődtek Schulek János vezetésével és a Műemlékek Országos Bizottsága költségén azok a munkálatok, melyek többszöri megszakítás után a mult évben (miniden várakozást felülmúló eredményre vezettek. A látomásból valóság lett: Mátyás nagyhírű palo- ája ma már nagyrészt kiszabadult a földtakaró alól. Igaz, csak romokat találtunk, de ezek a maguk töredékes 'mivoltukban is biztos tájékoztatást nyújtanak a kastély elrendezéséről, díszítéséről és valóban bámulatosan magas művészi színvonaláról. Egyszersmind egy csapásra igazolták a magyar főpap idézett leírásának pontosságát és hűségéi. Most pedig a szavak tanúsága, után lialgassuk meg a kövek vallomását. A palota állapját Anjou királyaink vetették meg. Károly Hóbort 1335- ben már itt fogadta a cseh és vigyél királyokat az általa összehívott nagyj e lem őségéi v isegrádi k o ngrosz- szus alkalmával. Az alsó emelet és a kápolna a 14. század alkotása. Valószínű, hogy Zsigmond is kivette löszét a palota továbbfejlesztésében. Tükéletes teljessége azonban csak Mátyás alatt virágzott ki. Az átalakítás méltó volt Európa egyik legnagyobb renaissance fejedelméhez Az épület háta mögött felszökkcnö hcgyfallice idomulva lépcsőzetesen 1 kV vilit. A királyi lakosztályok előtt függőkért pompázott. A termek bolt- fészkei megmaradtak, úgyhogy uj- í aépitésük Eszteagomlioz hasonlóan lehetséges. A leggyönyörűbb meglepetést az Oláh Miklós-emlitetíe loggias udvar tartogatta számunkra. A homlokzat, anjoukori, ülőpaddal ellátott vakárkádsora főié végtelenül fincm profilú bordák hálója feszült. Csavaros gyámköveik a késői gótika elsőrendű remekei. A négy szögű udvar belső árkádsora, sajnos, mór eltűnt, de a homlokzatokhoz tapadó boltozat indításokban ma is gyönyörködhetünk. Az alattuk elhelyezett töredékek közül különösen azok hívják fel figyelmünket, melyeken még látszik a íaragványok tervezésénél használt szerkesztések bevájt róna,-rendszere. haltukon nemcsak a gótikus küfaragás menetének eleven lüktoiése érződik, hanem a középkori lélek csodálatos emelkedet :sége is, mely a leg: zövevényesebb technikát is át akarta és át tudta szellemi- teni A loggiák fölött törpe kőoszlopokból álló korlát húzódott, a később országszerte előszeretettel alkalmazod ,orsós Kcrengők“ egyik első őse. Az árkádok kikövezett udvart fognak közre, melynek közepén két lépes'fokos talapzaton foglal helyet ,.n csodás művészetiéi kif vágott ' vö- rosmárvány kút. A nyo': oldallap közül báróin bámulatos épségben mart it benn. Rajtuk alig agy két ki- ser»l> (sorbuías eseti. E tápok a firenzei érett quattrocento szellemét var-bft-Lák a meszi északra. A hal- vúnyszinü 1 azai vörös-márványt kétségtelenül viasz művészek faragták ki A lap ok közepén egy-egy elmer díszük. Ezeket végtelenül könnyed gránát alma-füzérek és szalagok fonják kerül. Az alakok és a gyümölcsök megmintázása és kiíaragása egyenesen Verrocchio műhelyére utal. Tudjuk, hogy a mester dolgozott Mátyás király részére. Emléket azonban eddig nem tudtunk nevével kapcsolatba hozni. Ez az első eset, midőn a firenzei renaissance e vezető művészének stílusa a maga é-rfett pompájában bukkan fel hazánkban. Ha egy pillantást vetünk a legszebb budai egykorú faragványokra, azonnal meggyőződbe bünk, hogy a visegrádi kút oldallapjai milyen magasan túlszárnyalják azokat. Szemlélésük a firenzei San Lorenzi sekrestyéjének híres kútját juttatja eszünkbe. A művészi képzelet nagyszerű komponáló ereje és a technikai tudás lendülete a két emléket rokoni szálakkal fűzi egymáshoz. Mindkettőből az újjászületett ember diadalmas természetiszemléletének üde illata árad. A visegrádi kút mesterkérdésének eldöntése pontosabb vizsgálatot igényel., annyit azonban már most is kétségtelennek tarthatunk, hogy e kitűnő alkotás Verrocchionvak, Leonardo mesterének szellemében fogant, faragóit az ő körében kell keresnünk. Ez a műemlék a legszebb virága a magyar földön magyar megrendelőtől életréhivott itáliai művészetnek. A visegrádi palota építéséinél felhasznált kőanyag is teljes mértékben megérdemli figyelmünket. A gótikus részek halványsárga homokkőből készültek. A kő felületének finom recés voll a puhává, szint c bársonyossá varázsolja a. falakat es faragott díszeket egyaránt. Ezzel kapcsolatban is mél Firenzére kell gondolnunk, az ottani remek renaissance paloták hasonló halasit anyagára. A sárga homokkő fa! fölött a fehér balusz- lersor, előtte a halvány vörös kuttal, vabílmn nem mindennapi látványt nyújt. Ha mindehhez még hozzáképzeljük a kút ma már teljesen össze- töredezett középső részét, a nagy menny iség] hu i elökerü 11, rózsaszínbe játszó cserepek fedte tetőzetet és a hajdani kert csodálatos tarkaságát, akkor Oláh Miklós nemrég még túlzottnak vélt leírása majdnem színtelennek fog feltűnni. A külső megjelenés töredékes visszfénye ma is megvan, a belső berendezés azonban, sajnos, teljesen mégsemisült. Az aranyozott kazettás mennyezetek, a kápolna mesés kincsei és a 1 abástrom oltárai eltűntek. De ezek nélkül is tisztán szűrődik le Mátyás korának művészi ízlése, mely a stílusok csodálatos keveredésén alapult. A visegrádi palota beszédesen bizonyítja, hogy a Hunyadiak idejében a gótikus építészet nem hogy háttérbe szorult volna, hanem egyenesen legmagasabb színvonalát érte el. A művészet gerince a gótika, benne a díszítő eleinek nagy része a legfrissebb renaissance. A 15. század második felében mindkét stilus tökéletes fejlettségben él Halló Kolozsvár! Itt Chile tnszél egymás mellett.. Hogy ez a rajátn* go.s kettősség milyen megnyugtató harmóniában tudótt osszec-sendo 1 rn I orra legkitűnőbb példa a veeprádi kastély. A két stilus talán egér z Ku répában nem őlelkezüt össze olya- testvériesen, mint nálunk. Mátyá IvOri művészetünknek a középkori és újkori elemek <* nagy szőrű egy-rná bahoruiása adja meg enyedUJálló za matat. A visegrádi ásatások nem fejeződtek l>e. A királyné és a főranguak palotáinak, valamint a kápolna még fold takarta részeinek feltárása a legközelebbi jövő feladatai közé ta» tozik. Az eddigi eredmények azonban már most. is meggyőzhetnek arról, hogy Mátyás kastélya nem csak a magyar, hanem az egyeteme- európai művészetnek is komoly tékgyara/podást jelent. Megtalál'jvában mély erkölcsi tanulság is rejlik Mogcsonkitottságunk önmagunk fiié fordított. Azelőtt sokszor lekicsinyelt kincseink lázas felkutatásába kezdettünk. Az utolsó húsz év alatti olyan művészi érékek kerültek felszínre, melyekről nem is álmodtunk addig. A'visegrádi ásatások hathatósan hozzájárultak a magunk meg i smeréséhez és megbecsüléséhez. — Ahhoz a meggyőződéshez, hogy múltunk műveltsége európai tényező volt, mely jövőnk kialakításában is szerepet játszik és kötelez. ENTZ GÉZA. Hz angolszász hírverés hatalmas temetőnek tünteti fel egész Európát Imi a 300 pengőbe kerülő háromperces beszélgetés során kiderül Kolozsvár, szeptember 3. Az angolszász hírverés az európai állapotokról képtelenebbnél- képtelenebb híreket röpijt vilá)gjgá* Ezért a hírek hatásaképpen azok, akik Európa valamelyik országából kerültek az Újvilágba, állandó aggodalomban élnek, mert vannak, akik a legfantasztikusabb híreknek hitelt adnak s azt hiszik, hogy azok a valótlanságok, amelyek az amerikai lapokban az európai állapotokról megjelennek, meg és felelnek a valóságnak. Amerika hadbalépése óta megritkultak az onnan érkező hirek. De innen 6em lehet oda értesítéseket küldeni. Argentina és Chile még semleges állam, de oda sem lehet híreket eljuttatni, mert az európai államok postahivatalai, Svájc és Skandinávia kivételével, nem vesznek fel postai küldeményeket s ha fel is veszik, nem jutnak el a címzettig. Ilyen körülmények között érthető meglepetést keltett az, hogy az elmúlt napokban a kolozsvári posta egy küldönce azzal a felhívással jelent meg egy kolozsvári kereskedő lakásán, hogy pénteken délután négy órakor legyen a postán, mert Chile beszélni akar vele. A kereskedőnek Chile fővárosában, Santiago de Chi'eben lakik a testvére, aki évtizedekkel ezelőtt vándorolt ki Kolozsvárrról és ott nagyobb üzeme van. A világháború kitörése óta megszakadt vele az összeköttetése, azt gondolta, hogy meg is hali, most, hogy Chile jelentkezik, nyilván ő ad életjelt magáról. Nagy volt az öröm a famíliában. ! A kereskedő a posta utasításához hiven I megjelent a főpostán, ámde délután négv órától nyolc óráig hiába várt: Chile nem jelentkezett. Megismétlődött ez másnap is s akkor a főposta telefonközpontjával abban állapodtak meg, hogy vasárnap délután a lakásán lesz s ha Chile jelentkezik, oda kapcsollak. Vasárnap délután aztán a telefonkészüléket körülülte az egész familia, szivszorongva várták, vájjon megszólal-e a készülék. Néhányszor cesngett is, valamennyien odarohantak, de vagy téves kapcsolás volt, vagy pedig valamelyik kolozsvári ismerős beszélgetett. Úgy hét óra iáiban egyszer csak megint megszólal a készülék, beszól egy hang: — Itt a kolozsvári központ beszél. Chile jelentkezett, azonnal beszél. Mí'htha villamo-s áram futott volna végig a szobán, egy pillanat alatt mindenki talpon volt s még közelebb húzódtak a telefonhoz. A felhívott fél füléhez emeli a hagylót s megszólalt a tengerentúlról egy hang. A hang átrepült .Argentínán. Paraguayern Brazilian, a Csendee-óöeán mélységeiben bujt el, maid Portugáliát, Spanyolországot, a meg nem szállt Franciaországot, Svájcot és Olaszországot átrepülve, a budapesti központon keresztül eljutott Kolozsvárig. Nem volt csoda, mert ma már a technika nem ismer csodát. — Hogy vagytok? Mi van veletek? Éltek? üt azt írják a lapok, hogy Európában már nincs élet 6 az öreg földrész csak nagy temető. A chilei rokont hamar megnyugtatják. Nem akarta elhinni, hogy Kolozsváron még cinek az emberek, az élet rendes medrében folyik tovább, hogy a főtéri templom áll s Mátyás király szobra még nem mozdult el a helyéről. Egymásután lépnek a telefonhoz a rokonok s mindenik jelentkezik, tudomásul adja a-z aggódó amerikánusnak, hogy épségben van, él és a haja szála sem görbült meg. Három perc — meri eddig tartott a beszélgetés — nem sót; idő, de ez alatt a három perc alatt öt kolozsvári lakos az örömtől lelkendezve adta tuü- tul, hogy él és semmi bántódása smcs. A beszélgetés végetér, a beszélgetők elnémulnak, percekig nem tudnak szabadulni a beszélgetés varázsa alól. Értelmükkel nem tudják felfogni, hogy lehet az, hogy a földgömb túlsó részén megszólal egy jóbarát s annak a hangja idehallatszík. é A beszélgetésben résztvevők egyike elmor.- dotta, hogy a hang olyan tiszta volt, mintha a szomszéd szobából beszéltek volna. Semmi mellékzörej sem hallatszott, nem volt semmi idegen színezete, mintha előttünk állt volna a elhlei polgár, olyan tisztán hallatszott minden szó, még a mondatok közt vett lélegzet is hallatszott. A kolozsvári postán elmondották a hang kalandos útját, amint Délameriká- ból eljutott Kolozsvárig. A Chilével való beszélgetés azért történt péntek helyeit csak vasárnap, mert nem tudták kiszámítani az időt. Egyébként drága mulatság volt, mert a hivó félnek a háromperces beszélgetés közel háromszáz pengőjébe került. De valószínűleg meg is érte. Most legalább tisztában van az ellenséges hírverés értékével. (na.) ft&ndeef az árdrágítók nyüwáníart száréi Budapest, szeptember 3. (MTI.) A hivatalos lap csütörtöki száma közli az igazságügyminiszter rendeletét, amelynek értelmében ha a királyi bíróság kereskedőt vagy iparost árdrágító visszaélés vagy közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény miatt jogosan elítél, az ügyben első fokon eljáró bíróságnak az elitélésről értesitenie kell az elitéit telepének helye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjét. Összeszedik a hadifoglyokat és sebesülteket a sikertelen dieppei partraszállási kísérlet- utón* o
