Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-23 / 215. szám

I ; 1

— 2_

Ví$U lâzttţ

r.u,f.ní*i

1 •) í 2 szeptember 2 3.

Amwal ccdemet

NÉVTELEN RÁG ALOMHADJÁRAT felkáboritó és elénqé el nern ítélhető koholmányai kavarták fel a Székelyföld közvéleményének nyu- nalmát. Hosszú hetek óta a legszc- mérmetlenebb aknamunka folyik Marosvásárhely polgármestere, dr. Májay Ferenc ellen. A névtelen rágalmazók minden eszköz! felhasználnak arra, hogy hangulatot keltsenek Marosvásárhely városának első polgára ellen és elvegyék kedvét a városvezetés nagy feladataitól. Feljelentésekkel árasztották el a felettes fórumokat. Pamfletteket küldözgettek a polgármesterről a tekintélyes marosvásárhelyi polgároknak és azt sem átallották, hogy a közérdekű közellátási rendeletek megszegésével vádolják. Marosvásárhelyi laptársunk, a Székely Szó legutóbbi számában részletesen ismerteti a polgármester ellen indított rágalcmhadjárat történetét, amely odáig vezetett, hogy a székely (Óváros polgármestere Budapesten lemondott állásáról, de lemondását nem fogadták el.

Nehogy félreértsük: azt tartjuk, hogy az igazságos bírálatnak mindig és bárkivel szemben helye van, aki szerepet vállal a közéletben. Az egészséges fejlődés elengedhetetlen velejárója a bírálat és magyar múltúnk számtalan példája mutatja, hogy nagyon sokszor szép megvalósítások ellenzéki megnyivánulások- nak köszönhették létüket. Abban tehát nem találnánk semmi kivetni valót, ha valaki a marosvásárhelyi polgárok közüí nyíltan és őszintén bírálat tárgyává tenné a inarosvá- sárhelvi pokiármester hivatalé működéséi. Törvényadta joga minden állampolgárnak, hogy r észtvegyen az alkotmányos életben, amelynek keretei lehetővé teszik, hogy a közélet vezetőivel szemben is gyakorolhassuk az igazságos kritikát. 'De bírálatnak csík akkor van helye, ha szén; férfiasán és bátran helytállnak.

Minden igaz magyar ember csak megvetést és uíálkozást érezhet azonban azokkal a névtelen rágalmazókkal szemben, akik az' ismeri Tenség homályából mérgezett nyilakat lenek a polgármester felé, hegy megmételyezzék a közvéleményt. Mint marosvásárhelyi laptársunk cikkéből értesülünk, dr. Májay Ferenc polgármester, a városi törvényhatóság közgyűlésén szükségesnek tartotta ismertetni az ellene indított névtelen levél- és rága- lomhad járatot. Elmondotta, hogy eleinte nem törődött a névtelen levelekkel, később azonban szükségesnek tartotta, hogy a komolyabb vádakat tartalmazó leveleket kivizsgáltassa. A város tisztviselőire vonatkozó névtelen vádakat a vizsgálat egytől-egyig valótlannak találta. Ezután olyan névtelen vádat terjesztettek róla a ^városban, amely már személyes becsületében érintette. Azt állították a névtelen rágalmazók, hogy a polgármester egyik helybeli malomba őrölni küldött egy zsák búzát és mikor a malomban a zsákot felnyitották, buza helyett rizst találtak benne. Májay Ferenc dr- vizsgálatot kért maga ellen és a hivatalos adatok megállapították, hogy a polgármester egyetlen esetben sem erőltetett egyik vásárhelyi malomban sem, valamint, hogy egyetlen malomban sem fordult elő még egyetlen esetben sem, hogy rizst vittek volna bárkik is kenyérgabona helyett őröltetni. Hasonló súlyos vád volt az a rágalom is, hogy a polgármester az egyik helybeli hentestől telefonon 5 kiiló zsirt kért voina és ezt a zsirmennyiséget valaki, aki a beszélgetést jogtalanul kihallgatta, fel is vette. A polgármester ebben az ügyben is vizsgálatot kért, amely természetesen két- ségbe vonla atatlanul megállapította, hogy ez a vád is elejétől végéig szemen szed ott hazugság.

^ Marosvásárhely polgármestere

őszintén megmondotta a várost törvényhatóság gyűlésén, hogy bármennyire is igazolták a vizsgálatok, a tervszerűen folylatott rágalom- hadjárat annyira elkeserítette: azzal számolt, hogy helyzete tarthatatlanná fog válni. Nem akarta a város rendjét és nyugalmát ezekkel az állandó alaptalan rágalmakkal felforgatni és ezért felutazott Budapestre, ahol állásától való felmentését kérte. Kérését nem fogadták el és ezért vállalta, hogy továbbra is vezeti a mai rendkívüli időkben a székely főváros ügyeit. Arra kérte azonban a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy nyújtsanak segítséget a névtelen vádaskodók ellen. Legalább egy hírforrás felfedezését te^ yyék lehetővé, hogy az illetet a független magyar bíróság elölt felelősségre vonhassa.

A marosvásárhelyi törvényhatósági bizottság egy sziwel-lélekkel a polgármester mellé állott a névtelen rágalmazók elleni harcban. A városvezetőnek elégtételül szolgálhat, hogy lelkes tapssal és éljenzéssel fejezték ki munkássága iránti bizalmukat. A bizottsági tagok hangoztatták, hegy minden komoly ember megveti és lenézi a névtelen vá- daskodókat. akik a felszabadult magyar élet rákfenéjét képezik.

Az Ellenzék hasábjain már számtalanszor sikraszállottunk a névtelen feljelentők és rágalmazók sötét mesterkedései’ ellen- Megdöbbentő és elszomorító, hogy két évvel a fel- szabadulás után még mindig nem sikerült teljesen kiirtani a magyar közéletből a névtelen rágalmazás elvetemült gonosztevőit. Mindenben csztozunk a marosvásárhelyi törvényhatósági bizottság tagjainak férfias felháborodásában, amellyel hivatalosan is megbélyegezték a polgármester rágalmazóit, akik miatt a marosvásárhelyi törvényhatóság első tisztviselője meg akart válni hivatalától. A magyar jellemmel, történelmi múltúnkkal és 22 esztendős kisebbségi sorsunkkal nem fér össze a névtelen rágalmazás. Irtó- zattal vegyes undor fog el, amikor a névtelen rágalmazók szerepléséről hallunk és hatóságaink figyelmét felhívjuk arra, hogy a legerélyesebb nyomozással derítsék ki a közéleti egység névtelen megrontciunk személyazonosságát.

BÁNFFY MIKLÓS GRÓF vette át az Erdélyi Muzeum Egyesület nevében a kolozsvári magyarság vasárnapi emlékünnepén a honvédség képviselőjétől a kolozsvári honfoglaló vitéz maradványait. Érdemes feljegyezni azt a néhány mondatot, amelyet a magyar nép ősi jussát bizonyító ereklye átvétele alkalmából a honvédség képviselőjéhez intézett. Megköszönjük Méltóságodnak a Muieum Egylet ne. vében azt a nagyszerű gesztust, amellyel ezt minekünk éitadru méltóztatott — mondotta gróf Bánify Miklós. — A mai nap eseménye szimbóluma annak az összetartásnak, amely úgy a múltban, mint a je. lenben a kultúrával és a tudománnyal összefűzi a -magyar hadsereget és amely egyúttal biztosítéka is a szebb magyar jövőnek

Ezek a szavak, amelyekkel a méltóságteljes ünnepség végétért, emlékezetes hu zonyitékái annak, hogy a felszabadult Erdély magyar társadalma milyen szeretettel, ragaszkodással és testvéri együttérzés, séf fogadta az uj magyar katonai szellemet. Honvédségünk ma nemcsak a katonai kiképzésre őrködik féltő gonddal, ha. nem. részivesz a nemzet minden élotmeg- nyd várul ásóban és testvéri együttműködésének eredményeképpen mindén ma- gyár ember érzi, hogy a boldog jövendő legfőbb biztosítéka a nemzetért küzdő, diadalmas magyar hadsereg.

&

A VILÁG LEGHÍRESEBB FŐPINCÉRE, Fru'hmann Gusztáv csendben és észrevétle“ iiüJ távozott el örökre az élők viliágából. A mai időik vérzivataros eseményei közben nem jutrttl hely ég idő arr», hogy a napi sajtó

Los.' ^ial.nim 1 uglníko/o-h «/ cg} ko; vi)jß liirü lúpini»rr» !, ;iki ö.» nyelv,»- 'efuidltOU kirtiys e hon, sjtin-c* <:S crdrkes személye* njincjuyri nii-Ue.lt incgirla a pincérek k*s‘ kátéját i*. különös és érdekes egyéniség voll a héc»i é* telíti Jen41, élte re tu ogykori föpinrÁ/e, akit kailamios itorso világtörténelmi jHssnuV.rpi rtx'mruy koronitttnu j*á vá leii. Közvetlen KZemtasiuja volt :U!nak, amikor \dl< r Erigyw agyoailötl»! a világháború alatt a' osztrák inriuLszjtere.'nököt Könyvé Ion enuakidi jén ’.(éje. részi élességgel inegein* lé.kczi tt a gyilkosság l>orz:i Innia i észletciről. lK-ndkiviil érdekes olvasmány ez a könyv, alibi! uro'kodókiii é.s siláishjiessógckel mutat 1h kitömő imvg.1 igyt'lrsejii'ii kerszliii a i.főur", aki az! úilLiitotta, hogy a pinccrsz.tikmah.in lehet a ibegtöbb élcUiapiutztahiliit szerezni. Kruhiuonn könyve azonban nem is annyira a világhirosségekr öl szóié» rn e g e i n1 ék ez ése k

pa'all lett nevezetessé, hanem azért, inert valóságos filozófiai tételeket állított f:-] humoros és közvetlen formában a jó pincér fc-kuia fairól'. Többek köz-ölt tőle származik az a hires mondás, hogy ,,az a pancér, aki nem tud mosolyogni, legjobb, ha vendégnek .születik“. A mai főpincérelk jovgítl megsziv" lelhestik Fruhmnnuak azt a tanácsát is, hogy n vendégnek sohasem .szabad többet felszáuu- lani, mert a pillanatnyi haszon veszélyezteti, az üzlet jó hírnevét és tömik leteheti forgalmát. Az uralkodók pincére egyébként szive mélyéből megvetette a hu di gaz d a gok a t és a szerem- cíH'lovagokat. Emlékirataiban megemlékezett a világháborn ös/szeomliáso utáni időkről is, mikor valósággal fizikai fájdalmat érzett, hogy a hires bécsi ébtcremlrcn államférfiak cs a szellemi élet vezetői helyett a hangoskodó» cs feltűnést kereső újgazdagokat kellett ki~ szolgálni. Früh marim Gusztáv halálával a régi Európa egyik »kedélyes és mindig derűsen bölcs élet művésze találta meg az örök nyugodalmat.

*

AZ „IGAZGATÓ* UR. Vezércikket közöl ezen a címen az Uj Marama- ros című máramarosszigeti napilap. Ez a meghatározás, hogy „igazgató ur“ még nem is olyan régen köznyelven azt a zsiílótipust jelentette, amely az antiszemitizmust szinte ki- kényszeritette a közvéleményből és amelyet maga a zsidóság is elitéit. Ez a világ ma már véglegesen letűnt és azt hittük, hogy az ilyen fajta igazgató uraknak még az emléke sem marad meg az uj magyar életben. Annál fájdalmasabb, hogy az utóbbi időben egyre több olyan

nyilvános in orinyiia’í.o/ás'-.»I Lilái kozunk, amely bátor c\ őszinte hí rálát tárgyává teszi az újgazdagok, az úgynevezett „kedvezményezettek * viselkedéséi. Vidovics Ferenc, az Uj Máramaros vezércikkírója nyílton megírja, hogy „mostanában újfajta „Igazgató urakkal** találkozunk. Ezek a szeroncseli-dircktorok sokszor alig 33 esztendősek, hetyko bnjuszkájuk* kal belecsöppenlek egy nagy vállalat igazgatói karosszékébe!, az őrségváltás nemesen és jól elgondolt, de a régi kóros szellemtől megfeküdt közgazdasági éLctünkben annyiszor íélrebicsakló tervének jóvoltából“.

Bizony nagyon sokszor beszéeltár- yyát képezi, hogy ezeknek a curc-kto- roknak havi jövedelme felette áil egv-egy miniszteri flefizetésnek és szakmájukhoz, mint Vidovics Ferenc is Írja, „annyit értenek (egyelőre), mint a sarki fűszeres a recr átolvasáshoz“. Elég kár, hogy ezek ui „igazgató urak“ nem tanultak zsidó elődeik dicstelen szerepléseinek példáiból. Sokan vannak közöttük, akik arra vágynak, hogy a pincérek hajbókoló serege vegye körül őket és ropogós bankjegyeik varázsa a cigányprímásokat bűvölje meg. Az ilyen ferdeségekkel sokkal jobban ártanak a magyar közéletnek, mint ahogyan álmukban is gondolnák. Rossz fényt vetnek azokra is, akik lelkiismeretesen és teljes komolysággal végzik a gazdasági átállítás nehéz munkáját, mert a közvélemény saíivesen szeret általánosítani. Merész irás Vidovics Ferenc vezércikke, de úgy érezzük, hogy feltétlenül hasznos. Kíméletlenül ostoroznunk kell mindazokat, akik hirtelen meggazdagodásra akarják felhasználni „kedvezményezett“ helyzetüket, vagy a zsidó nagytőkések mintájára hangos tünom-dánomo zással hívják ki maguk ellen a közvéleményt. Lássuk inkább a közcélokra adakozók listáján az „ujgar-. dagokat“ és az uj vállalati igazgatókat, mert akkor bizonyosak lehetnek arról, hogy a közvélemény lekicsinylő és elitélő bírálata megértő rekonszenvvé változik.

Uj gazdasági tényező szolgálja Erdély mezőgazdaságának ügyét

Megalakult az Erdélyi Gazdák Ál latérték esitő Szövetkezete

KOLOZSVÁR, szeptember 23. Erdély gazdasági életének megszervezése újabb fontos mérföldjelzőhöz érkezett- A napokban ugyanis Kolozsváron az EMGE Ma" jális utcai központi székházában alapos előkészítő munka után megalakult az Erdélyi Gazdák. ÁHatértékesrtő Szövetkezete. mint a „Szövetség“ Központ tagjaIsmeretes, hogy Erdély mezőgazdasági fejlődésének sarkpontját az állattenyésztés képezi. Ennek azonban meg kell; teremteni a szükséges komoly és meghízható értékesítési feltételeit, annal is inkább, mivel az egész ország gazdasági élete átszervezés alatt áll- Ahhoz tehát, hogy az állattenyésztő gazdák érdekei kellő módon legyen védve és képviselve, leghelyesebbnek mutatkozott, ha az erdélyi gazdasági szervek hívják életre az uj értékesítő vállalkozást.

Az uj szövetkezet a földművelésügyi kormányzat és a pénzügyminisztérium anyagi és erkölcsi támogatásával jött létre és azt az EMGE és az Erdélyi Hangya szervezte meg. A Székelyföld sajátos értékesítési viszonyaira való tekintettel, kívánatosnak mutatkozott egy maros vásárhelyi kirendeltség felállítása is.

Az alakuló közgyűlésen a földművelésügyi minisztérium részéről', dr. ZaUínyi Andor min. titkár, az EMGE részéről gr. Teleki Béta elnök, intéz Szász István igazgató és Signiond Ákos, az Erdélyrészi Hangya képviseletében Korparich Ede elnök, .fánky Endre vezérigazgató és Fekete János, a termelők részéről hr. Braunecker Antal, Kovásznay János, Séra István. MarkovUs Kálmán, Szakáts Zoltán, Padi Sándor, Gál Gábor, a kereskedők részéről Észt eg ár Tódor és Majoros Lőrinc, a Szövetség Központból gr. Bethlen László elnök és Horváth József cégjegvző, míg e Magyar Állat és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezetét, mint megfigyelő, dr. Kör- mendu Árpái! ügyész vett részt.. , ..

Az alakuló gyűlésen igazg'Aósásá ingókká hr, Braunecker Antat, gr. Jelen, Béla, vitéz Szász István, Signiond Ákos, Korparich Ede, Jánky Endre, Fekete Já. nos, Horváth József, Kovásznay János, Séra István. Markovits Kálmán. Szakáts Zoltán. Paáí Sándor, Gál Gábor, Esztegár- Tódor, Majoros Lőrinc és dr. Zalányi A>>-, dór lettek megválasztva. A felügyelőbizottságba pedig Antal Dániel, Székely Já. nos, Lészai Ferenc és Elekes Lajos.

Az alakulást követő első igazgatósági ülésen az igazgatóság elnökévé egyhangúan br. Brauneckér Antalt, alelnöknek pedig Séra Istvánt választották meg. A végrehajtóbizottság tagjaivá br. Braunec- ker Antalt, Jánky Endrét, intéz Szász LA. ránt. Horváth Józsefet, Şigmond Ákost és Esztegár Tódort jelölte ki, inig az Erdélyi Gazdák Állatértékesitő Szövetkezete ügyvezető igazgatójává Sigmond Ákos igazgatósági tagot választották meg, aki ezen, a téren, mint az EMGE állatértékesitő és, beszervező ügyosztályának a vezetője, ed-' dig is példás és eredményes munkát végzett. >

NÉGY FILLÉR EGY KILÓ PARADICSOM. HÁROM PENGŐ EGY ZSÁK PAPRIKA — PÉCSEN. A meleg időjárás kedvezően befolyásolta a paradicsom és1 paprikatermést.. A dunántúli piacokon, igv például Pécsen is, a paradicsomkiná- lat. olyan nagy volt, hogy ára 4 fillérre esett le. voltak azonban olyanok, akik kilónként 2 fillérért adták el termésüket. \ paprika ára is csökkent. Kisebb fajtája paprikát zsákonként 3 pengőért kínál!ók eladásra, de igy sem akadt vevő. Pécsen 4 fillér a paradicsom és 3 pengő egy zsák paprika.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az „ELLENZÉS“ könyves- boltjábaiij Kolozsvár*