Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-19 / 212. szám
MBizetHpé?^ m SZOMBAT, 1942 szepleiobftr IS LXIII évfolyam 212. aám te is mm «hmm «Mi I ELL *tél Eßii iY£I [Oíf »in iév Oíf 2Í3> Sl.íl OQ Üt tm iiv íq ti« ELR M fi m £0 iß it] Bl Bl ÍB id tu si îl v Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telei.; !1—09. Nyomda: Egve- lecB-a. 9. SS. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 fliapirons: BIRTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLA.LAT" KÎ. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P,v negyedévre 8 P., félévre 16 P.t egész évre 32 P„ tmaaBSHMaa'.sx» Hódolat [•S> (Z.) Fenséges, felemelő ünnepre készülődünk. Vihar fű belőle felénk. Egy évezred elevenedik meg a halottban, akinek földi maradványait hódolattal, hálával, hűséggel hordozzuk holnap végig Kolozsvár utcáin, hogy megadjuk számára a végső pihenőhelyet. Honfoglaló magyar lovas porai előtt hajlik meg holnap mélyen Kolozsvár népe. Az első kolozsvári polgárt ünnepeljük diadalmas menetben, aki bizonyságot tesz afelől, hogy magyarok voltunk és maradtunk. Méltón hozzá, magyar huszárok kísérik ezen a rövid földi utón, amelyre évezredes pihenés után lép. Csodálatos lesz ez az ünnep, mint ahogy csodálatosak a gondolatok is, amelyek kapcsán születnek. Vájjon ki lehetett ez a magános lovas, akit a feledés homályába veszett ceremóniákkal helyeztek egy évezreddel ezelőtt örök nyugalomra? Táltosok állhatták a sírjánál és talán igricek pengették lantjaikon tetteit. Vagy talán csak egyszerű lovasa volt valamelyik vezérnek, talán őrszemet állott a Szamcsvölgyének nyílásában, amikor utolérte a halál. Titok, mély; megfejthetetlen titok. És áhi- taíos borzongással gondolunk arra, hogy vájjon az Ő régen semmivé lett vérének egy cs&ppje vájjon melyikünk ereiben folyik, Hogyan élnek bennünk továbbra az ő álmai és gondolatai, hogyan mozdul ugyanúgy a kezünk, kardmarkolatra szorulva, vagy lágyan simogatva, mint az övé. Árpád népének katonája volt, ős, magyar vitéz. Nem ismerjük, nem ismerhetjük ő't az egyest, de él kennünk tovább ő és az összesség. Egy évezred nem tudta megölni és félhigitani bennünk azt a inultat, amely számára a jelen volt. Élnek a parancsai!, a hagyományai, kötelességei és a vágyai. Honfoglaló magyar volt és az elénktornyosuló parancsok uj honfoglalást hirdetnek azon a földön, amelyet egy évezreddel ezelőtt vérével, akaratával, szellemével szerzett meg minden időkre nekünk. Karddal és munkaszerszámmal, előrelátással és bölcsességgel, szeretettel és kérielheteilenséggci szerezte meg ez az utolsó útjára készülő vitéz, bajtársaival az országot. Haló poraiban megmaradt bizonyságtételnek, igazságnak, tilalomfának. Mutatja az utat és erőt ad, hogy végíigmenjiink az utón. Bizonyságot tesz amellett, bajtársainak Ojtoztól Kolozsvárig szétszórt csontjaival, hogy amikor semmi egyéb Erdély földjén nem völt, ez a föld magyar volt. Ősi európai kereskedelmi utat védelmezett ez a vitéz, amely valahol nagy nyugati tenger partjainál kezdődött és a Szarmata síkság végtelenjébe veszett. Áru, kultúra, civilizáció, szellem: Európa használta ezt az utat, amely fölött magyar vitézek őrködtek. A honfogía- láskori temetőkre épült fel az ország, emelkedtek templomok és várak. Körülöttük ringtak a búzamezők és pásztorgyermckek sípján zengett tovább a mult. Az idő pora befedte őket és igazzá vált a Halotti Beszéd: Isa por és homu vogrmik- !De lám, a porban Ss van élet és megtermékenyítő erő. A honfoglaláskor! vitéz porai gondol atban a szivünkre) hullanak és bátorrá teszik azt. Megerősítenek igazságunkban és megerősítenek hitünkben. Feledhetetlen lesz a vasárnapi ünnep. Az erdélyi! hadtest, a magyar vitézség letéteményese adja a katonai diszkiséretet. Ott lesz a város, a megye, az erdélyi tudományos élei, Kolozsvár polgársága, hogy hódoljon az első kolozsvári polgár előtt. A Zápolya-utcától a Bástya-utcáig vonul a menet és az ut két oldalán meg kell jelennie hódolva, födetlen fővel a halott előtt Kolozsvárnak. Hódolva az ős előtt, aki amig élt, eleget tett a kötelességnek és aki egy évezredes álom után ismét sorainkba lépett, hogy győzelemre segítsen bennünket. A súlyos megpróbáltatások idején, lám, igaz lett a legenda: Csaba királyfi népe harcoló sorainkba lépett az égi útról. Az igazolások korszakában igazolja igazságunkat! Emelt fővel tekinthetünk a menetre és a rég elporladt vitézre. Elmondhatjuk neki, hogy hitek maradtunk hozzá és becsülettel sáfárkodtunk örökével, Idő megtépett, viharok megdultak, megfogyatkoztunk és újra megnövekeö- tünk, szembcnállottunk néh;i a világgal és szemben állott néha a világ mivelünk, de megmaradtunk magyaroknak. A magyar honvédség az ő hagyományaiból merít erőt és hajrázó szelleme él ma is változatlanul és töretlenül. Á magyar polgárság az ő nagy crszágépitő parancsait kövéül és elvégzi az évezrede reárótt feladatokat. A magyar szellőm, amely Európában virágzott ki újra, mégis az ő szelleme. Talán sokrétűbbé, összetettebbé lett, de alapjaiban azonos maradt. Annyi vitatkozás, annyi állítás, annyi hazugság után. tett pontot napfényre került hamvai által ez a vitéz. A nagy hangzavart tulharsog- va kiáltja egy uj Európa mey&züle- tésének küszöbén: voltam, vagyok! Nem lehet véle senkinek vitába szállni. Mert kemény és kérlelhetetlen a szava, mint amilyen valaha az ökle volt. És most, hogy elporladt földi maradványait utolsó útjára kíséri Kolozsvár népe és kísér? lélekben az ország, hódolattal és hűséggel gondolunk reá, az egykori magyar lovasra, aki nagy bizonyossággal tudta az útját, mi, akik any- nyiszer eltévedve mégis mindig megtaláltuk az általa járt egyetlen utat. Elfoglalták Sztálingrád gyámügyedét a Elérnetek BERLIN, szeptember 19. (MTL—DNB.) A Führer főhadiszállásáról jelenti a véderő főparancsnoksága: Â, Terek-foiyó mentén a német páncélos kötelékek romboló repülőgépek támogatásával nagyobszabásu átkaroló támadásban áttörték a bolsevista állások vonalát és megsemmisítették két ellenséges zászlóalj zömét és 41 löveget zsákmányoltak. A sztálingrádi helyzetről szólva meg állapit] ák? hogy a város változatlanul teljes mértékben be van kerítve, északról és délről harapófogóban van és a harapófogó két szára egyre közeledik a bezáruláshoz. Ha a hadműveletek avatatlanok megítélése szerint csak vontatottan haladnak, ennek magyarázata, hogy a városi hihetetlenül megerősítették.. Mindazonáltal Sztálingrád sorsa már nem lehet kétséges. A Den mentén Hews bolsevista támadásokat semmisítettek meg a magyar csapatait Berlin, szeptember 19. (MTI.— DNB.) A Voronyezs melletti és a Don arc vonalán folyó harcokról a véderő főparancsnoksága még a következőket közli: A voronyezsi hídfő mellett, valamint a várostól északra és keletre folyt át óid tak a kemény harcok. A bolsevisták újból nagyobb erőket vetettek harcba, de veszteséget okozva, visszaverték őket. A német légihaderő támadásai jelentős mértékben zavarták a Voronyezs környéki harctéren küzdő bolsevisták üzemanyaggal és lőszerrel való ellátását. Német vad ászr épülők 20 ellenséges gépet lőttek le saját veszteség nélkül. Három szovjetgépet a légvédelmi tüzérek lőttek le. A doni arcvonal harci szakaszán a német-magyar csapatok erősebb bolsevista rohamokat vertek vissza. Egy helyen az ellenség tüzérségi előkészítés után 20 harckocsival indult támadásra egy erdőből. A magyar csapatok kivédtek a támadást és Í2 ellenséges páncélost elpusztítottak. Azokat az ellenséges csoportokat pedig, amelyek a magyar hadállások közelébe férkőztek, a magyar gépesített gyalogság visszaverte. A nap folyamán a bolsevisták újabb és újabb friss tartalékokkal megismételték a támadást, de valamennyit visszaverték, súlyos veszteséget okozva a támadóknak. A magyar csapatok továbbra is birtokukban tartották az állást. Az ellenség e harcok során újabb 20 harckocsit vesztett, Német harcirepülők a doni arcvonal küzdőszakaszán több hullámban eredményesen bombázták a készen* létben álló bolsevista' csapatoktat. A barcireptilőgépe k vállalkozásait német és olasz vadászrepülők biztoisi- tották és 4 ellenséges repülőgépet lelőttek. Hü xásxiéaljak harcolnak Sztálingrádban központok szétszórása viszonylagos lassúsággal mégy, mert a német badvezetőség a lehetőséghez képest kíméli a német tisztek és katonák életétől legtöbb esetben a bolsevisták által védett épületeket a föld színével egyenlővé kell termi. Sok esetben ezt a mim* hát maguk a bolsevistáit végzik el; amikor látják, hogy többé nem tudiuxk már ellenállni. Különösen heves harcok folytak Sztálingrád északnyugati negyedében, ahol a vörös őrség és a bolsevista halálzászlóalj körömszakadt óig védelmezte az ágyugyárat, a lőszergyárat és a traktorgyáj'ítt. Az épületek minden nyílásába ágyukat, gépfegyvereket és golyószórókat helyeztek el, az épületek belsejében pedig »okszáz láda bombát, kézigránátot és lőszert raktározlak fel. A német csapatok 26 órás heves harc után foglalták el e három épületet. A sztálingrádi helyőrség eszeveszett ellenállásában a polgári lakosság is résztvesz. A hadijognak megfelelően, a németek szabad orvlövészeknek tekintenek minden polgári lakost, akit fegyverrel kezében találnak. A németek ezt röpcédulák utján a polgári lakosság tudomására is juttatták. A bolsevistáit női zászlóaljakat szerveztek meg s a megvaditotţ nők a harcban olyan kegyetlenségről tesznek tanúságot, amely minden képzeletet felülmúl . Német katonai körökben hangoztatják, hogy azoknak a pontoknak a száma, amelyekre a szovjetorsz védelem még támaszkodhat. rohamosan csökken. Mindamellett a német hadvezetéséi csak akkor fogja közölni Sztálingrád elestét, amikor a városban az utolsó puskalövés is eldördült már. SÚLYOS AZ IRÁNI HELYZET Berlin, szeptember 19. (MTI.) Különös figyelmet érdemel magúnak Iránnak a helyzete, ahol a Szovjetunió, Nagyhídiamba és az Egyesült Államok diplomáciai és katonai képviselőinek egymásközti versengése egyre nagyobb méreteket ölt. Mig a szovjet csapatok az általuk megszállt részen elsősorban „kulturális“ tevékenységet fejtenek ki, egész falvak és városok lakosságát mészárolják le, illetve hajtják szolgaságba, az angolok rátették kezüket az ország egész közlekedési hálózatára és nagyszámú ipari üzeme re. E ténykedésüket érthető bizalmatlansággal figyeli a Szovjet, az amerikaiak pedig erőteljesen zavarják őket KOMA, szeptember 19. (MTI.) Mint a Telegrapho berlini külőntudósitója jelenti, a Sztálingrádért folyó ütközet saá'z apró csatára bomlott szét. Minden egyes bolsevista ellenállási központot külÖn-kii- löo kell elfoglalni. E bo^.yista ellenállási
