Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-18 / 211. szám

1142 S2»it 1 9* fi I« L fi NX A K 5 Az etáélyi íparreiiffezési lti«& • ár» Berecz^y Efo® samlszie^S biztos, !«5<iéÍcáitf Szándékosan nem használom az „iparrevi- zíó" kifejezést, mert az erdélyi iparrendezés tízükségességét a volt felvidéki és kárpátaljai iparreviziókkal nem teljesen azonos, sőt azok­tól részben eltérő szempontok Írták elő. A Visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a 22 éves román főhatalom ipari közigazgatása olyan áttekinthetetlen és rendezetlen helyze­tet teremtett, amelynek következményei a magyar főhatalom helyreálltával is fokozott mértékben éreztették hátrányos és elviselhetet­len voltukat. Tudnivaló, hogy 1931-ben a kereskedelmi tevékenységet kivették az iparhatóságok hatás­köre alól és a kereskedelmi foglalkozásokat a kereskedelmi és iparkamarák mellett alakított péghivatalok hatáskörébe utalták, olyan érte­lemben. hogy mindenkinek, aki akkor bármily kereskedelmi foglalkozást űzött vagy óhajtott űzni, kijelentő (deklarativ) jellegű kérdőiv ki- tölétésével magát a kereskedelmi és iparka­mara mellett alakitott céghivatalnál bejegyez­tetni volt köteles, amely egyenlő joghatályai volt az ipar jogosítvány megszerzésével. Az ilyértelmü cégjegyzés alapján iparűzési jogo­sultságot szerzett. Később, 1936-ban megalakí­tották a munkakamarát, amikor is kivették az iparhatóságok hatásköréből a kézműves ipar­ágakat, vagyis a képesítéshez kötött iparokat s lkokat a munkakamarák hatáskörébe utalták, Elrendelték., hogy a régi kézművesipari ipar­hatósági iparjogositványokat be kell cserélni újra. Ennek menete az volt, hogy az iparjo­gositványt előbb mesterkönyvre kellett be­cserélni és a munkakamara a becserélésre be­adott régi iparjogositvány ellenében átvételi elismervényt (adeverinca) adott a feleknek. Majd a munkakamarai átvételi elismervény ellenében mesterkönyvet adtak s a mester- könyv alapján meg kellett szerezni az uj munkakamarai fényképes iparjogositványt. Amikor a mesterkönyvet beadták az uj mun­kakamarai fényképes iparjogositvány kiadása iránt, ismét átvételi elismervényt kaptak a felek, amelynek ellenében azután kiadták a fényképes munkakamarai1 iparjogositványt. Ez a becse.rélési folyamat azonban részben igaz­gatási nehézségek, részben — különösen ki­sebbségiekkel szemben — szándékos akadá­lyozás következtében nem nyert teljes befeje­zést, a bécsi döntésig a felszabadult területen '(és így sokan vannak, akiknek fényképes munkakamarai iparjogositványuk nincs, hanem vagy még a régi iparhatósági iparjogositvány vagy csak a mesterkönyvbecserélési átvételi elismervény vagy csak mesterkönyv vagy csak a mesterkönyvnek fényképes munkakamarai iparjogositvány kiadása iránti benyújtásra vo­natkozó átvételi elismervény van a kezükben, sőt vannak olyanok is, akik csak egyszerű ik­tatószámmal rendelkeznek s ilyen írások ^lapján folytatják az ipart. A munkakamarai intézmény létesítésével és abba a kézműves iparágnak történt bekebelezésével olyan hely­zet állott elő, hogy az u. n. szabadiparok, amelyek sem kereskedésnek, sem képesítés­hez kötött iparnak nem minősülnek, voltakép­pen maradtak az iparhatóságok hatáskörében. Ezen a téren azután a legnagyobb összevisz- szaság uralkodott, mert voltak kamarák, ame­lyek a 6zabadiparokat folytatni óhajtókat is bejegyezték céghivataluknál, más kamarák te­rületén pedig a régi elsőfokú iparhatóságok adták ki továbbra is az iparjogositványt ezek részére. Igen nagy zűrzavar van sajátos mérv­ben még a molnáripárban, fogmüvesiparban. valammt az építőiparokban is stb. Kereskedel­mi vonalon bonyolította végül a helyzetet az 1938. évi állampolgári reviziós rendelet is, amely szintén rendezetlen ügyeket hagyott maga után. Ilyen viszonyok között a magyar iparrendé­szeti hatóságok a legnagyobb nehézségekkel küzdöttek annak megállapításában, hogy vol­taképpen hát ki is folytatja jogszerűen ée ki jogosulatlanul az ipart (kereskedést). Csak Ko­lozsvárt százával fekiisznek a kihágási ügy­iiratok az elsőfokú rendőri büntető bíróságnál jplintézet]énül, mert nem lehet hitelt érdem­lően megállapítani az iparűzés jogszerűségét vagy jogszerűtlenségét. . A kolozsvári kerületi kereskedelmi cs ipar­kamara kezdettől fogva tudatában volt e Jielyzet visszásságának és egyrészt az ipari vonal rendezése céljából többször is részletes előterjesztést tett a kormányzathoz, másrészt pedig a kereskedelmi vonalon miniszteri uta­sítás alapján saját hatáskörében igydkejjett rendezni a kétes ügyeket. A törvényes lehe­tőségek azonban nem voltak olyanok, hogy eredményes munkát lehessen végezni s ezért a kolozsvári kamara párhuzamosan kezdettől /cgva hangoztatta az általános és egységes iparrendezés szükségességét. Magáévá tette ezt a nagyváradi és marosvásárhelyi társ- kamara, valamint az Erdélyrészi Gazdsági Ta­nács is, amelynek eredményeképpen a kor­mányzat kiadta a keleti és erdélyi országrészen ipart (kereskedést) űzők iparjogosiíványainak felülvizsgálása tárgyában ..megjelent 4870— 1942. M. E. számú rendeletét. E rendelet ér­telmében mindazok, akik h magyar ipari jogszabályok hatálybalépése — vagyis 1940 december 22 — előtt nyert bármily elnevezésű jogosítvány alapján folytatják iparukat (keres­kedésüket), 1942 október hó 31-éig kötelesek az illetékes kereskedelmit és iparkamarához benyújtandó beadványban kérni az ipar (ke­reskedés) gyakorlása folytatásának megenge­dését. Aki eddig az időpontig a beadványt nem nyújtja be a kamarához, az 1942 október hó 31-étől kezdve ipart (kereskedést) nem gyakorolhat. A kamara 1943 március 31-ig kötedes véle­ményét nyilvánítani az iilelékea íainiszlér kun számára és az illetékes minisztérium gondos előkészítés után dönt minden egyes iparüzŐ ügyében. Jellemző tünete a rendeletnek az egyszerű­ségre való törekvés. A kereskedelmi és ipar­kamarához benyújtandó beadványhoz egyedül csak a régi jogosítványt vagy azt helyettesítő iratot (munkakamari elismervényt, mester­könyvet, stb). kell csatolni. Természetesen csatolhatók más pl. rokkanságot, katonai ki­tüntetést stb, igazoló) iratok Í6. A beadvány és az uj magyar iparjogositványok kiadása il­leték és költségmentes. Ha visszagondolunk kereskedői vonalon az 1931. évi cégivatali ár­jegyzési, valamint az 1938: évi állampolgári re­vízió©, ipari vonalon pedig az 1935—38. évi uj román ipartörvényekkel kapo6otalos átcseré­lést költségekre, ezért a magyar kormányzatot csak a legnagyobb elismerés illetheti. Az illetékes minisztériumok kiküldötteivel az érdekelt kereskedelmi és iparkamarák Kolozs­várt már megtartották az első részletes alap­vető megbeszélést, amelynek során azt a re­ményt és meggyőződést szerezhettük, hogy az adott körülmények között is megvannak azok az előfeltételek, amelyek biztosítják e nagy­EteU&égtzeít Huh és leányok részé»# a VKM ujl ól engedélyezte a sok évtizedes hagyománnyal birő egyéves kereskedelmi szaktanfolyamot. Az érdeklődőknek hirtelen csak ezúton tudjuk ezt tudomásukra hozni. Sürgősen jelentkezzenek a felvételt éhajtók, hogy a tanfolyam minél előbb megkezdhető le­gyen. A hallgatók heti 30 órában tanulják a kereskedelmi szaktárgyakat; félévkor kollokválnak, a tanév végén záróvizsgálatot tesznek. A beiródij 60 pengő, a félévi tan dij 110 pengő. A beiratások folynak. Magyar Kir„ Állami Gyakorló Kereskedelmi Középiskola, Budapest, V., Alkotmány-u. ü, sz. jelentőségű, hatalmas munka határidőre, leendő eredményes befejezését. Ez pedig végre jelenteni fogja az erdélyi gazdasági életnek közigazgatási vonalon az anyaország gazdasági életének közigazgatási rendszerével való teljes egységesítést, amely igen áldásosán fogja kiegészítem a gazdasági vonalon szintén lezajlásban levő, erőteljes egybeforradási folyamatot, amelyre a 22 évi széttagoltság és az ezzel kapcsolatos kedve­zőtlen körülmények, leküzdése után elengedhe­tetlenül szükség van. Ebben van éppen az erdélyi iparrendezés lényege és értelme s éppen ezért a munka el­végzését későbbre elhalasztani már nem lehe­tett. Dr. Bálint 3őzsef ©rszígcfinSési Képviselő az oroszfcegst ifizKárosaftak Között KOLOZSVÁR, szeptember 18, Dr. Bá­lint József országgyűlési képviselő tovább folytatta körútját udvarhelymegyei kerü­letében. Zeteváralján történt látogatása után Székelyszentkirály községbe látoga­tott el. Itt Márton Mózes plébános várta a képviselőt és kíséretét. A párt tagozati gyűlését a községháza nagytermében tar­tották meg. Mint a többi községekben, úgy itt is egyöntetűen nyilatkozott meg a székegység azon elhatározása, hogy hí­ven kitart az egységet biztosító Erdélyi Párt mellett és elutasít minden olyan kí­sérletet, amely sorai megbontására törek­szik. Bálint József képviselő beszámoló beszéde után Dénes Mózes kisgazda és Nagy Ferenc titkár ismertették az idősze­rű kérdéseket, majid László D. János ta­gozati elnök köszönő szavai befejezték az értekezletet. Székelyszentkirály után szülőfaluját, Oroszbegy községet látogatta meg Bálint József képviselő. A községháza előtt ösz- saeţgyuilt hatalmas tömeg iielkes ünnep­léssel fogadta képviselőjét, aki meghatói­ban szorított kezet rokonaival és ismerő­seivel. A képviselő megrázó szavakkal mutatott, rá a magyarság sorsk érdeseire és a rendkívüli viszony okádta különös kötelességekre, amelyet mindenki becsü­lettel kell vállai ion gyermekeink jövője érdekében. Az Erdélyi Pártról szólva, megállapította, hogy ez az erdélyi ma­gyarságot egybekapcsoló politikai szerv, nem a .napipolitika szolgálatában áll. ha­nem azon felülemelkedve, kizárólag építő munkát akar végezni azon a területen, ahol az idegen megszállás annyi szenve­dést, annyi rombolást és szegénységet okozott. Ehhez a munkához azonban szük­ség van minden magyar erőre, amit a szé- kelység a maga részéről meg is adott. A közélmuhhan nagyon meglátogatta az Isten ezt a falut. De a székely meg­mutatta, hogy tud magán és egymáson segíteni, hot a szükség úgy kívánja. Oroszhegy újjáépül majd. Befejezésül Bálint József azi a meggyő­ződését juttatta kifejezésre, hogy ez a szegénységből született székely lélek olyan támasza lesz az uj Magyarországnak, ami lyenre múltja sok-sok megpróbáltatására! és dicsőségével egyaránt kötelezi. Bálint József dr. beszámolóját nagy lelkesedéssel fosadta a közönség, majd Ambrus SzaniszJó plébános intézett figyel­mes tető szavakat népéhez. Árra kérte hz veit, hogy képviselőjük intelmeit ne fe­ledjék el és aszerint éljenek- Végezetül Péter Árc-n tagozati elnök köszönetét mondott a képviselőnek a község lakos­sága érdekében kifejtett fáradhatatlan munkásságáért. Különösen meghatott hangon emléke­zett meg árról. hogy Bálim József dr. állott ces oroszhegyi tűzkár csuktak fel- segélyezésére indított magyar társadal­mi mozgalom élére. Bálint József dr. beszámoló kőrútjának további során a vármegye ha vasalii köz­ségeit látogatja meg. *9 Eríílji Pártnak mindaddig fsai Kell otüFadJiicf, amíg ez erdélyi magyarság gazdaságilag és társadalmilag is el isii ért a trianoni magpnr élet színvonalát“ ; KOLOZSVÁR, szeptember 18. Bihar j vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén dr. Misko’lczy Pál hosszabb i beszédben azt fejtegette, hogy szükség í van-e az Erdélyi Párt működésére. A fel- I szólaló szerint ma egy párt kell szolgálja j a magyar egységet és ezért aggályát fe- I jezte ki, hogy Bihar vármegye egyik felé­li ben a Magyar Élet Pártja, a másik feilié- I ben az Erdélyi Párt az uralkodó párt és ézidőszerint a kormánnyal kötött paktum alapján mindkettő kormány támogató párt. A nagyváradi lapok legutóbbi számai is­mertetik a felszólalást és részletesen köz- Oik dr. Patzkó Elemér és Árvay Árpád országgyűlési képviselők válaszát, akik megindokolták, hogy miért varr szül cs ég az Erdélyi Párt fennállására. Elsőnek dr. Patzkó Elemér válaszolt Miskollczy Pál felszólalására. Kijelentette, bogy az Erdélyi. Párt nemcsak, hogy a legko­molyabb kormányt ámogató program alapján áM, de magyar nemzeti politi­kájával . az erdélyi végeken megingat­hatatlan, hatalmas és erős táborba tö­mörítetté Erdély magyarságát. — Ha a kormány jónak látta az együtt­működést, akkor bizonyára tisztában volt az Erdélyi Párt szükségszerű elhivatott­ságával. Mi feltétel nélkül támogatjuk a kormányt, mégpedig úgy bek, mint kül­politikai vonatkozásokban. Hogy mi a kü­lönbség a trianoni és a felszabadult ma gyár ja i között? Hazafias és nemzeti ér­zésben: Semmi! A 22 éves megszállás kö­vetkeztében azonban szembeötlő különb­ség van közöttünk. Ennek a különbség­nek az eltüntetése is egyik sarkalatos programpontja annak az Ei’délvi Pártnak, meilv ha elismerést nem is vár nagy mun­kájáért, a bírálatra sem ad okot. Ne fe­szegessük, hogy ki a jobb magyar! Közös erővel és akarattal dolgozzunk a szebb és boldogabb magyar jövendőért/ Árvay Árpád országgyűlési képviselő volt a következő szónok, aki az alábbiak­ban válaszolt Miskoálczy Pál felszólalá­sára: , — Nagy figyelemmel, de ugvanukkor aggodalommal hallgattam végig Miskolczy Pál beszédét. Aggodalmamnak alapja, hogy 1 I szerintem, nem időszerű ma a napi po­litikai kérdések felszínre vetése. Elvégre ennél sokkal nehezebb problémák szorítanak háttérbe most minden más kér dést. A múltban résztvettem a Magyar Párt munkájában és a felszabadulással egyidejűleg belekapcsolódtam a magyty politika vérkeringésébe. Amikor a legfel aőbb körök megtiszteltetésével bekerül­tem a magyar parlamentbe, néhai Telek, Pál miniszterelnök bölcs szavai fogadtak bennünket. Azt mondotta, hogy ne határozzunk afelől, hagy melyik pártba lépjünk, szemlélődjünk a kép- visdőházban és csak aztán alkossunk magunknak véleményt benyomÁsainlr rcÁ. Mint jóságos apa, fogta kezünket a fen- költ szellemű tudós és az igaz ember: né­hai Teleki Pál gróf... Halála előtt, úgy szólván néhány órával, amikor estebédhea ült az Erdélyi Párt képviselőivel, csendes hangon mondotta volt, mintegy politikai végrendeletként, hogy addig maradjon fenn az Erdélyi Párt. címig az erdélyi magyarság gazdaságilag és társadalmilag is el nem éri a trianoni magyar élet szinvondJáL Később, Bárdossy László kormánya ide­jén, sok szó esett a beolvadásról. De Bár­dossy előbb elutazott Erdélybe, hogy sze­mélyes tapasztalattá alapján győződjön í még ennek szükségességéről. Nos* két. nap j múlva azzal távazott körünkből, hogy7 az j Erdélyi, Pártnak fenn kell már adnia, tjfá í na Kállav miaiszt er elnök is ezt a nézetet I vallotta­) MH nem politikai paktumot, hanem a magyar egység, a magyar élet. és jobb sors érdekében vérszerződést kötöttünk a kormánnyal. S rm ezt a szerződést 2? esztendő kisebbségi harcban megedződ­ve, magyar becsülettel álljuk! Célunk, hogy a mult tapasztalatait leszűr­ve, azt az egységet formáljuk meg érené1 erősebben Erdélyben, amely a magyar kö­zösségi gondolat egyik leghatalmasabb pH lérét jelenti. Mi megtanultuk 22 ét? óta mit jelent mag varnak lenni és magyarnak marad­ni akkor is, amikor kisebbségi sors járma nehezült váPmnJcrá. Mi minden­kor tudtuk és tudjuk most is, hogy mit akarunk! Se magyarságból\ se a politi­kából nem kérünk leckét! Magyarnak teremtett bennünket az Isiért« aki veri és áldja ezt a népet a trianoni o”- 'szagban, a felszabadult és a felszabadu­lásra váró szenfistváni részeken egyaránt... Vitéz Leeí-Össy Árpád képviselő, refor­mátus lelkész, mint a MÉP tagja válaszolt a képviselő beszédére. Hangoztatta, hogv ismerve az erdélyi sorsot és szellemet, és tudja, hogy vannak speciális erdélyi kérdések is. Az Erdélyi Párt még nem fejezte be hivatását. Hogy meddig fc vonják fenntartani mostani vezetői, ez kizárólag reájuk tartozik. A mai idők ■ egyébként sem alkalmasak arra, hogy pártpolitikai kérdéseidet feszegessünk. Tegyük fel, — mondotta — ha az Erdélyi Párt képviselői be is lépnének a MÉPTwr, kérdés, hogy a nagy tömeg követné-e őket?! Nem aprózódnáuak-e föl a szélső séges pártok között- A 22 esztendős meg szállás- szaros kötelékbe vonta az erdélyi magyarokat. Ne bolygassuk tehát őket- hanem az önzetlenségben, hazafiasságban és áldozatkészségben: versenyezzünk egy­mással.. Miskolczy Pál szavainak magyarázata képpen kijelentette, hogy távolról sem kívánt leckéztetni, sőt nem is bírálta az Erdély? Párt működését, csupán elvi ál­láspontot alkart leszögezni.

Next

/
Thumbnails
Contents