Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-18 / 211. szám
Cd l/i IJ fi It Jim T. «*. Előtét Nyilván bűn, ha véka alá rejtőzik, j nősítette. ami érték és ha nem tevékenykedik ott láthatóan és hallhatóan, ahol az álét fontos tényezői egységbe sző” vödnek a történelmi végzet valamely utasítására. Ez a tétel népcsoportokra, bizonyos tájfajtákra, a mult sajátszerűségében külön egyé* .iséggé alakult embertömegre is álL ;aiunk, Erdélyben például a szé- elységre m!indenekelő it, melyről a (CÖltc is elíeledheteüenül mondotta, hogy minden cseppje drágagyön- yöt ér. Hogy elpocsékoltuk sokszor dzi a tírágagyöngyöt! Engedtük el- szóródni s bizony gyakorta volt úgy .'2 a gyöngy, mint a szállóige gyöngye a disznók orra előtt. Hatalmi tényezők idegenbe futamitották és még a nevét s elveszítette: lett belőle csángó, még jó, ha nem szívódott löl más nyelvben és nemzetiségben, mint a moldovai ősmagyar, melyből ágy-bét nemzedék múltán már csángó se maradt hírmondónak. Aztán a íöld is mind mostohább lett hozzá. A szaporulat földönfutóvá lett és mint az észrevétlen vércsepp, elszivárgóit veszendőbe. Mennyi kitűnő ámber a szomszédságok népedben lett asszimilált értékké. Talán már több székely olvadt fel Amerikában és másutt a nagy távolban, mint a közvetlen szomszédban, holott ott is bizonyára több egykori székely sirja domborul, mint ahány székely él otthon háborítatlanul és egészen székely módra, székely lehetőségekben. Valamikor szállóige volt például ez: Moltíoválás. Különösen, amidőn a mult század nyolcvanas éveiben a monarchia és román királyság vámháboruba keveredett egymással és ez halálos döfést adott a székely kisiparnak. A vasutpcliti- ka — szintén titkos polgárháború alakjában —- a Székelyföld ellen fordult, holott Széchenyi jós szeme már meglátta, hogy a budapesi— brassói fővonalat Tordán, Marosvásárhelyen és a Székelyföldön ke* resztül kell vezetni, a nemzetiségeknek és birtokosoknak érdekét szolgálva. Toráa, Marosvásárhely, Székelyföld elkerülésével Tövisen át vezették, holott ez a vidék úgyis megkapta fővonalát Aradon keresztül. így Torda, Marosvásárhely, majd a Székelyföld bekapcsolása lassan, lassan késve, másodrendű vagy helyiérdekű vonalakkal történt, ami a nagy nemzetgazdasági érdé- keket máig sem elégíti ki, Mennyi munkát és költséget jelent most elvágásuk, a megmaradtak erősítése, uj kapcsolatok tervezése és megoldása. És mindez semmi a véka alá raj lés értékpusztitó mivolta melletti Pedig a millenium után, amikor a Tisza Kálmán rendszere tulajdonképpen végétért s a Sánííy Dezsők, Ugrón Gáborok, Bartha Miklósok, Orbán Balázsok, Tifoáá Antalok, Benő Albertak, Beraády Györgyük, Habos Ferencek nagy alakjai nemcsak az általános erdélyi és székely jelentőségükkel és hatásukkal, hanem egyenesen székely részletkérdésekkel űzött mozgalmaik — székely kongresszusok, stb. — révén a szé- kelységre irányították a figyelmet. Egyre „népszerűbb“ lett a szekeiy fajta szaporodása, kitartása, élelmessége, Gzermesterkedése mind híresebbé váll. Megkezdődött a csángók hazatelepitése, körvasutépités, székelyföldi kirendeltség működése, de sok áldás nem fakadt belőle. A véka csak negyedig engedett érvényesülést. Aztán jött az ádázát. Az első világháború nagyon megcsapolta székely ségünk vérét, mert hagyományos vitézsége most is minden áldozatra kész volt, a kisebbségi kor pedig súlyos üldözési céltáblává miMost végre uj idők derengenek. Tudjuk, hogy a második Belvedere előzményeiben és hátterében óriási szerepet játszott a székelyföldi érdek. Vasutjaínak átvágása után állandósít et helyzet ennek a küzdelemnek utóhatása. Most egyedül a szeretfal- va—dédai vasút bekötése nyolsvan- milliló pengőt jelent. De a hatás pa_ roncsoló lett. A megnagyobbodott Magyarország minden áldozatra kész lett Erdélyért, főleg a székely- ségért, lelki és szellemi parancsok alapján. Nemcsak vasutat épit és Székelyudvarhely kedvéért másikat is fog építeni, hanem a bukovinai csángókat már hazaihozta, merj&la*- kitotta nemrég húszmilliós alaptőkével a villamosító, vagyis iparosító részvénytársaságot, rendezi a fürdő és horvizügyet, utakkal, iskolákkal, kórházakkal, gyárakkal, háziipar támogatással rója íe köszönet- tét a székclységnek. Ez a székelység most mindenfelé előtérbe lép társadalmilag Üs. Ott látjuk őket a gyárakban, műhelyekben, kereskedelemben, mükiállitásokon, szolgáló helyeken, felvonul főleg mint „bácskai székely“ az ünnepélyekein és mint őslakó kaput ácsol a kormányzónak, foglalkoztatja magyarsági tudományunkat, kiküldi mindenfelé saját művészeit és tudósait. A Székelyföld aranykora közeledik. Örvendjünk. Végre! Háfommoioros repülőgépei hmp&íajándékba Hitlertől KáUay A mlnisxSeirGifí&k fefeségs a y&Főskeresslfíek adamäesyozßa a námst nép vezérének megtSsxßstö ajándékéi személyes üdvözletét tolmácsolta, átadta a miniszterelnök feleségének az ajándékgépet. Kállay Miklósné meghatódott szavakkal mondott köszönetét a nagylelkű ajándékért és a vezér és kancellár nemes gesztusáért. Majd beszállt a hatalmas gépmadárba és tüzetesen megtekintette a gép korszerű berendezését. Hitler kancellár ajándékgépe egy bárommotoros JU 52. mintájú repülőgép, amelynek törzsén és szárnyain messziről láthatóan ott virít a fehér keresztbe festett vörös kereszt. A vadonatúj gépben 12 ágyat helyezlek el a betegek számára, de kényelmes hely jutott a sebesültszállitógépet kisérő orvosoknak és az ápolószemélyzetnek is. A gép belső berendezését a legújabb légi betegszállítási tapasztalatok alapján állították össze és a gép hátsó részében pazarul berendezett gyógyszertár, valamint orvosi kelléktár áll a repülőorvosok rende’kezé- aére. A gép légiutjain, ba ennek szüksége merülne fel, kisebb műtétek is végezhetők. A pilótafülkét az aviatika legkorszerűbb vívmányaival szerelték fel. úgyhogy a gép akár jó, akár rossz időben felszáll- hat. A kormányzó HewCl Walter német birodalmi rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, akr a Hitler Adolf vezér és kancellár által adományozott vöröskeresztes repülőgépet Kállay Miklósnénak átadta, a Magyar Érdemrend nagykereszt- jével tüntette ki. amelyet Kállay Miklós miniszterelnök személyesen nyújtott át a kitüntetettnek. 8 Srácra o’líri KOLOZSVÁR, szeptember 18. Mmt ismeretes, a városrendezésről alkotott törvény alapján Kolozsvár város mérnöki hivatala dr. Varga László egyetemi tanár, felkért városrendezési szakértő közreműködésével már egy év óta dolgozik a város rendezési tervén. Az e munkához szükséges előzetes tanulmányok és adatgyűjtés alatt néhány részletkérdést már sürgősen meg kellett oldani. A munka főeredménye azonban a városias kialakításra szánt és beépítésre kijelölt területek határvonalainak megállapítása és a forgalmi hálózati terv megszerkesztése volt. EZUTÁN CSAK A VÁROS KÖZMÜVEKKEL ELLÁTOTT TERÜLETEIN LEHET ÉPÍTKEZNI A tervezet, mellet a közgyűlés most fog tárgyalni, annak a meggondolásnak alap* ján alakult ki, hogy Kolozsvár fejlődése a háború után nagy lendülettel fog megindulni, s a számításba veendő fél1 évszázad úgy építési telkek iránti keresletben, mint fontos közmüvek és egyéb létesit- mények elhelyezése tekintetében nagy mérvű igényeket kell kielégítsen. E célból jelentős területeiket kell csatolni a mai úgynevezett beépíthető területhez, inert amíg a legbelsőbb terület 3214 holdat tesz ki, addig a városias lűalalutásra nuamssms Parkettezésl munkálatokat jutányosán vállai LSrinczI I Co Zápolya-«itea 14. és Szentegy ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) szánt terület 7296 hold területet foglal magában. Beépíthető terület marad tovább rí is a ma belterületnek számitó belsőség; a köz érdekében ezentúl építkezésekkel terjeszkedni csak akkor Szabad, ha az a terület hétfőképpen beépült s a közmüvek rajta maradéktalanul kiépültek. Kivételesen s csak egészen indokolt esetekben telekfelosztási és építési engedélyt ezen területen kívül csak oda szabad kiadni. ahol az összes szükséges közmüvek már előzetesen mind létesültek, A további területfokozat az egyelőre beépítésre nem bocsátott terület, amelynek egyes részein már lakóépületek állanak. Erre a terií'etre építési telkek alakítása szempontjából később szükség lesz, telekfelosztási és építési eneedélv azonban csak olyan részére adható, ahol már az összes szükséges izözmLvzk, te hát vízvezeték, csatorna, villanyvezeték és járda, valamint kocsiút burkolat készüllek. Ennek a területnek nagysága 1365 kát holdat tesz ki, — a beépíthető terület előbb közölt 3214 kát. hold területevet együtt a beépítésre ilyenformán kijelölt, egész terület teliét összesen 4779 hoki nagyságú iesz. Az utolsó területi fokozatot képezi végül a városias kialakításra szánt terület nek az előbbi két fokozaton túleső terű HetJsávja, amely magánépirkozés céljaira egyáltalán nem használhatók fel s amelyen csupán közcélú építmények létesíthetők. így helyet találnak ezen a legkülső területsávon az u. n. zöldövezet részei, szanatóriumok, temetők, vágóhíd, állat- vásártér, téglagyárak, lármás és bűzös üzemek, gázgyár, szennyvíztisztító telep, gyümölcsöskertek és hasonlók. Ennek a területnek nagysága 2517 kát- holdat tesz ki. A városias kialakításra szánt egész terület ezek szerint teljes egészében 7296 kát. hold terjedelemmel szerepel. Természetesen a városias kialakításra Szánt területet a város további fejlődéséhez képest, a szükségletnek megfelelően módosítani lehet. UJ UTCA A KÖVESPAD-UT- PA ÉS A VÁROSI KAVICSBÁNYA KÖZÖTT Â városrendezési tervvel kapcsolatba® a mérnöki hivatal tervezetet dolgozott ki a Honvéd-utcával párhuzamosan futó AJ' sókövespadi rész lábánál! nyitandó utca és az e^ze! kapcsolatos rendezés megoidására- Honvéd-utcának a Kövespad-utca és a városi kavicsbánya között fekvő telkei 150—170 na. mélyek s bár a déli végeik is utcára nyílnak, — minthogy ea az utca» az átlag 10 m. magas térszíni lépcső ssér lén van s a telkek itt meredek rézsűbe* végződnek — sem közlekedés eéljasr* sém a telkek csatornázása szempontjából fel nem használható. Ilyen körülmények'1 között ezeket a mély telkeket csak ré&zbeas. használták, s a rajtuk foglalkozók % tel-- kék végéből csak a telkek egész boasrih nak végigjárása után juthattak ki a közlekedésre alkalmas főu-teára. A teükek kr” használása ilyenformán nem gazdaságpoe. be-épilésük is akadályokba ütközik. Közérdekből kívánatos, hogy e telkek gazdaságosabban kihasználhatók nek, s főképpen lakóépületek elhelyezésére alkalmasakká tétessenek. Ez szoab*» csak úgy lehetséges, ha a déli végüknél m Kövespadi rézsű lábában a Hovespad’ utcától a városi kaviácsbűnyáig egy aj? utca létesül, amely a Zápolya-u§ea folytatásaként és a városi kavicsbánya telke* át a Hősök terére kitorkoliatva, uj froi*- tokát biztosit I telkeknek és tehetővé teszi a hosszú telkek derékban kettéosztaná* a külön darabok célszerű beépítését. Az uj utca hossza 900 űrt tenne ki s ilyen nagy hosszúság mellett kivágatott) közbenső forgalmi kapcsolat létesítése is. Ez a kapcsolat úgy a Honvéd-ntcáv^', mint a Suomi-térrel is megvan oldva a tervben úgy, hogy a magasan fekvő Suomi: térre u. n, szerpentin vonalnzással kocsi" forgalom számára is használható legyen. BE KELL SZOLGÁLTATNI A FORGALMI ENGEDÉLY NÉLKÜLI KÖNYVEKET A Budapesti Közlöny pénteki szám« közli az iparügyi miniszter rendeletét, amely ezerint a kiadó, valamint a terjesztéssel és a forgalomba hozatallal íoKtai- kozó személyek és vállalatok kötelesek olyan könyveknek, naptáraknak, vágj' füzeteknek az 1942. évi szeptember hó 15-én birtokukban maradt példányait, amelyeknek terjesztésére, forgalomba hozatalára, vagy forgalomban tartására a miniszterelnöktől engedélyt nem kaptak, a Magyar Papiros Ipari Nyersanvagbesfccr- ző kft.-nak azt 1942. évi szeptember hó 25. noniáig vételre felajánlani és 1942. évi október hó 15. napjáig beszolgáltatni. Népiskolai tankönyvek és nyomfarihfési^dis teljes raktára as nE!lenxéltn &8»yv®s?»@Sffea» Kolozsvár, Mátyás király-tér 9- Kérjen részletes tankönyv- és nyomtatványjegyzéket! Vidéki rendelések a beérkezés napján elintézést nyernek! BUDAÖRS, szeptember 18. (MTI.) Csütörtökön délelőtt hatalmas, hárommotoros sebesültszállító repülőgép érkezett a budaörsi repülőtérre. A modern sebesült- szállító repülőgép Hitler vezér és kancellár személyes ajándéka KáRay Miklósne- nak, a miniszterelnök feleségének, aki a repülőgépet a Vöröskereszt rendelkezésére bocsátotta. A modern, hárommotoros sebesültszállító gépet csütörtökön déle'őtt ünnepélyesen adta át Kállay Mlklósnénak Hewel rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, aki Hitler vezér és kancel- ’ár megbízásából kísérte a gépet Budapestre. A budaörsi közforgalmi repülőtéren megjelent von Jagow követ. A m. kir. légierő képviseletében ott volt vitéz Cs^n- hey Géza vezérőrnagy. A Magyar Vörös- keresztet vitéz Simon Elemér, m- kir. titkos tanácsos, országos elnök képviselte Báró Apor Gizella vezetésével kivonult a vöröskeresztes gép fogadására a hivatásos ápolónők népes csoportia. Az ápoVmők sorában jelen volt vitéz Bartha Károlyné Lossonczy Istvánná. SzinyerMerse Jenő né, vitéz Littap Andrásné, továbbá igen sok polgári és katonai előkelőség hitvese, akik önkéntes vöröskeresztes szolgálatot teljesítenek. Kállay Miklósáé, báró Karg Györgyné és báreziházi Barcsi István miniszterelnök «C<ri államtitkár kíséretében érkezett a budaörsi repülőtérre. Fogadta Hewel rendkívüli követ és megbntu'ma- zott miniszter tisztelgését, aki a Führer föapvszaliást! városfejlesztést terveket készített a kolozsvári városi műszaki hivatal
