Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-16 / 209. szám

.. 2 ELLENZÉK' 18*2 B /. • jé t e m b « r li. aan testkén és léleHbin egészséges nép tad csak boldogulni Magyarország biológiai megújhodását fsienti Erdély Xizzé:ette a kolozsvári közegészségügyi vezérfelügyelíség részletes jelentését az erdélyi születési és halálozási arányszímrói zások arányszáma. Ezzel szemben a szü­letések száma hatalmas mértékben fo­gyott. Ez a fogyás egészen katasztrofális arányokat vett fel a csonkaorszúg terüle­tén Itt 1926 ban még 229481 gyermek született. 1936-ban, tíz évvel később már csak 183.369. Hu a régi békeéveket vcsz- szük alapul, úgy az 1911. évi születések­hez képest is 1938-ban 79.169 magyar gyermekkel kevesebb indult a magyar élet szolgálatára. A születések ily nagy­fokú csökkenése természetesen nem tud­ja pótolni még a halálozások javulása DU llett sem a nép szükségletéit. Ezért nyert különös jelentőséget az elszakított népegységek természetes szaporulata. Erdély mint ősmagyar erőforrás Tekintsünk már most vissza arra, hogy milyen nehéz biológiai csatát kellett meg­vívnia az erdélyi magyarságnak az ural­mon levő románsággal. Románia termé­szetes szaporulata 1929—1938 átlagában! 12.3 ezrelék, míg Csonkainagyarországé ; 6-8 ezrelék. A születések száma 1929— 1938 között Romániában 6,085.800, inig a csonkaországban 1,973 394. Azaz ezer lélekre ezámitva, a tiz év átlagában a csonkaországban a születések arányszáma 22-3, Romániában 32 5 volt. Különösen nagyjelentőségű, hogy a szín magyar székely vármegyék születési tevé­kenysége megközelíti, sőt egyes részeken túl is haladta a szinromán megyék szüle­tésének arányszáméi. Erre vonatkozólag is beszédes adatokat tartalmaz a kolozs­vári közegészségügyi vezérfe’iigvelőség kimutatása. Eszerint ezer leiekre számít­va, Csik. Udvarhely és Háromszék me­gyékben, tehát a szinmagyar részeken 1934-ben 25.5 volt a születések arány- száma, s ez megmaradt még 1938-ban is. Ezzel szemben a halálozási arány-szára 1934-ben 18.2 volt és 1938-ban már 163-re apadt- Örvendetes adatot mutat a természetes szaporulat arányszáma is­Qvaríz lámpáhaf havibér mellett kSIcsünziinli Dr. Szenihitátyi orvosi műszerek szaküzlete, Mátyás-u. 5 TELEFON: 32-41 Eszoriut 1934-ben a természeti* szaporu­lat a szinmugyar erdélyi megyékben 7.3 volt, H 1937 ben már 9.7 el mutat s 19311 bari is majdnem elérte a 9.2-et. Ugyanalt kor a szinromán megyék (Alflófehér, Há­nyád) születési arány,szúrna és fermészo* trs szaporulata jóval kisebb, mint a ma­gyar megyéké. 1 lasonlrtsuk össze továbbá az 1931 38 közötti évek természetes szaporulatát a esonkaországban és a bá­rom erdélyi székely vármegyében. Míg Udvarhely, Csik és H á rom szék megy ék- ben 7-3tő1 p természetes szaporulat 1938 bún 9.2-re is felszökött, addig a csonkái rs/ág természetes szaporulata az enditett öl év alatt 7-4 rol 5.7*re apadt le. Ez az összehasonlítás mindennél vilá­gosabban mutalja az erdélyi magyarság s közelebbről az egy lömben élő székely- ség biológiai jelentőségét. A megszállott erdélyi terület születési tevékenysége, fő­leg a szimnagyar székely megyékben, lé­nyegesen magasabb a csonkaországénál, sajnos, azonban a halálozási arányszám magas. De ha csak annyira fog csökkenni Erdélyben is a halálozási arányszám, mint az anyaországban, úgy rövidesen hatalmas lesz a természetes szaporulata. A szinma- gyar székely megyék, amint az előbb vá- ao'l kimutatásból kitűnik, a »kisebbségi sors ezer nehézsége közepette is oly ma­gas születési tevékenységet mutattak, ami valóban örvendetes volt, s csak az a kár, hogy a magas halálozási arányszám ron­totta le. Erdély mindenesetre biológiai megújho­dása lebet az egész országnak, ha itt is Ugyanúgy, mint az utóbbi két évtized alatt, a csonka országi; an mindent elkövet a kor­mányzat a társadalommal karöltve a nép­egészségügy terén. Következő közleményünkben a csecse­mőhalálozásokról és a különböző népbe­tegségek pusztításáról számolunk be. Azok az adaték 13 mindennél beszédesebben igazolják, hogy miiven nagy, milyen mér­hetetlenül nagy szükség van uj egészség- há^kra. A kormányzat jóvoltából a fel­szabadult területen inári9 45 egész'séghaz épül, egymillió pengőt meghaladó költ­séggel. Milliókra megv az az összeg is, ainí a tej és cukorakcióval a felszabadult területre beáranrik. De mindez kevés. A kormány egészsévnigvi irányítóinak mun­káját gyorsabbá kell tegve támogatásával maga a felszabadult erdélyi terület tár­sadalma is. (g. a.) «magsam. Dr. Bálint 3őzseí országagOIésí képviselő beszámoló kömí]a Utiv trít :fg megyében (Első közlemény.) KOLOZSVÁR, szeptember 16. (Az El­lenzék munkatársától.) A felszabadulás kétéves évfordulójával kapcsolatban birt adtunk arról a nagyszabású s valóban leg­nemesebb célt szolgáló mozgalomról, amely emlék -egészségházak építésére irá-* nvult. Mivel is lehelne nemesebb, értéke­sebb, vagy fontosabb emlékkel megörökí­teni Kolozsvár és lsszak-Erdély felszaba­dulásának gyönyörű ünnepét, mint olyan valamivel, amely a népegészségügyet és ezen keresztül az egész nemzet boldogulá­sát szolgálja. Ha a nemzet jövőjét bioló­giailag meg akarjuk menteni, nyugodtan állíthatjuk, hogy nincs még egy olyan probléma, amely fontosságában felérne a népegészségiigynek a gyors feljavításával. Az. hogy egy szobor, egy, vagy két évvel hamarabb, vagy később kerül leleplezésre, itt vagy ott, a nemzet jövője szempontjá­ból nem bir jelentőséggel, de az idejében meg nem mentett magyar életek többé semmiképpen sem pótolhatók és a nemzet jövője szempontjából valóban pótolhatat­lan veszteséget jelentenek. Előző híradásunkban említettük már, hogy mindenekelőtt testben és lélekben egészsége» magyar nép tud csak boldogul­ni a Kárpátok medencéjében. Ennek bá­rom feltétele van. Az, hogy a születések magas száma, ami a felszabadult területen e pillanatban jó. ne csökkenjen. Továbbá, hogy a világra született gyermekek felnőj- jenek, s végül, hogy a halált okozó beteg­ségek közül kiküszöböljük azokat, ame­lyek az orvosi tudomány mai állása és az egészségügyi kultúra terjesztése folytán kiküszöbölhetők. Ha e három feltételnek eleget tenni nem tudunk, ugv a gazdasági megerősödés, vagy a kultúra egymagában nem elegendő a nemzet fennmaradásához. Éppen ezért legégetőbb tennivalója az ál­lamhatalomnak s a társadalomnak egy­aránt az, hogy a népegészségügy terén mindazt megtegye, ami emberileg és a tu­domány mii állása szerint megtehető. MieSégitö az ertfélvi nép- szaporulat slaüsztika Ha a felszabadult terület statisztikáját nézzük a népszaporulat tekintetében olyan örvendetes adatokat találunk, ame­lyek a jövőre vonatkozóan a legjobb re­ménységgel tökhetnének el. De ott áll az ellenkező oldalon a csecsemőhalandóság és a népbetegségeknek a pusztítása. Az egész országban 19 ezer ember pusztul el évente gümőkorban, amiből a felszaba­dult erdélyi területre 4.100 halálozás esik. Az őstermelők között 100 férjes nőre 400-on felüli gyermek jut ugyan, de mindez mit ér, ha például 100 megszüle­tett gyermek közül a napszámos csak 57 gyermeket tud felnevelni. Az idegen meg­szállás idején kimutathatóan elterjedt Térbaj következményei a magasabb halá­lozási arányszámon és a terméketlen há­zasságokon felül a fogyatékosok számának megnövekedését is eredményezi. Nem érdektelen visszapillantást vetni i régi megszállott erdélyi terület közegész­ségügyi viszonyaira. Az idegen uralom abá került népegységek népmozgalmi te­vékenysége két szempontból nagyjelentő­ségű. Egyrészt a magyarság szaporodási tevékenységének gyöngülése miatt, más­részt pedig azért, hogy áttekinthessük, mi­lyen kemény biológiai csatát kellett meg­vívnia az erdélyi magyarságnak az uralma téliességében levő románsággal, amely tudvalevőleg- a szláv népek mellett Európa Jegszaporább népe. Mig az 1891—1895. évek átlagában ezer •lakosra számítva, az élveszületések száma 41-6. a halálozás száma 3U6. a természe­tes szaporulat pedig 10.0 volt. Erős bio­lógiai tevékenységű fiatal nénre jellemző adatok ezek. A magas születési arányszá­mot a magas halálozás rontja, de a termé­szetes szaporulat mégis határozottan pozi­tiv iránvu. A halálozások száma a szociá­lis és közegészségügyi munka eredménye­ként állandóan javult. Az 1901 -es évék átlagában már csak 26.2 ezrelék, 1940- ben pedig már csak 14 ezrelék a halálo­KOLOZSVÁR. szeptember 16. Dr. Bá­lint József országgyűlési képviselő két­hetes beszámoló körutat tart udvarhely- megyei kerü letében. A képviselő szeptem­ber 13_án kezdte meg körútját Küküllő- keményfalva községben. A templom előtt köz-el 200 főnyi tömeg várta a képviselőt Kedves Péter plébános vezetésével. A ta­gozati gyűlést és a képviselői beszámolót a falu római katolikus iskolájának helyi­ségében tartották meg. Kedves Péter plé­bános üdvözlő szavai után dr. Bálint Jó­zsef országgyűlési képviselő egvórás be­szédben ismertette az Érdé yi Párt prog­ramját és célkitűzéseit. Megindokolta, hogy miért van szükség az Erdélyi Pártra és ki-fejtétte a párt munkáját nagv vona­laiban és részleteiben. Végül ismertette hazánk helyzetét az uj világháborúban és az állampolgári kötelességek fokozott mértékben való teljesítésére buzdította a lakosságot. A képviselői beszámoló után Nagy Fe­renc, az Erdélyi Párt udvarhelymegyei ta­gozati irodájának vezetője fel világosi táSt adott a vármegyét érintő kérdésekről és közölte, hogy Udvarhelyen tagozati iroda áll a székely gazdák rendelkezéséré. — Incze Álltért kiiküllőkeményfalvai gazda, a község párttas-ozatának elnöke, meleg szavakban megköszönte a képviselőnek és kísérőinek látogatását. Bálint József dr. országgyűlési képvi­selő ezután a 6000 lelket számláló Zete- laka. tiszta székely községet látogatta meg. Körülbelül 2000 ember vett részt a tago­zati gyűlésen, ahol Hadnagy János plé­bános üdvözölte a képviselői és kísérőit. Beszédében rámutatott arra. hogv miiven fontos az erdélyi magyarság összetartása* Ezután Bálint József országgyűlési képvi­selő tartotta meg beszámolóját, amelynek keretében rámutatott Zetelaka különleges helyzetére és fontosságára. Biró István, zete’aki tagozati elnök megköszönte a ki­küldöttek látogatását, Jakócs Imre közsé­gi biró pédrg a lakosság különös figyel­mébe ajánlotta a kerületi képviselő sza­vait. , Székelyvarságon a kul-turházban tartot­ták meg a tagozati gyűlést és a képviselői beszámolót. Vágási Domokos üdvözölte a tagozat nevében a kiküldötteket és a gyű­lés résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy Bálint József képviselő a Székelyföld szülötte, aki tulajdonképpen hazajött. Ezután ä képviselő beszámolója következett, majd György István, varsági székely gazda a helybeli közérdekű panaszokat és kíván­ságokat adta elő. A gyűlést id. Tamás Sándor tagozati elnök zárószavai fejezték be. Zéteváralja községben ugyancsak több- száz ember jelent meg az Erdélyi Párt tagozati értekezletén és a képviselői be­számolón. A gyűlést Lőrincz János székely gazda és kereskedő-vendéglős, vendéglő­jének nagytermében tartották meg. Bá­lint József dr. képviselő itt is részletesen ismertette az Erdélyi Párt munkáját és az ■•lőszerü kid- és belpolitikai kérdéseket. a gyűlést Lőrincz János zárószavat fejez­ték be. Dr. Bálint József képviselő mindenütt meghallgatta a székely gazdakö-önség p 1 nászúit és Ígéretet tett a jogos ke éscic teljesítésére. A BESZTERCEI IPAROSOK AZ OROSZHEGYI TÜZKÁROSTJL- TAJKÉRT ’Az Erdélyi Párt beszterccnaszód vár megyei központjának kezdeményezésére besztercei magyar iparosegylet az oro1/ hegyi tűzkárodultak javára kerti ürme; séget rendezett. Az ünnepségen nagyszil mu közönség gyiilt egybe. Beke Odón or­szággyűlési képviselő megnyitó beszédé­ben a magyar sport fontosságára hivla fel a figyelmet. Sigmond János ref. lelkész 1 • magyarság erdélyi múltjára vetett vissza- pillantást és az iparosok sportegyletének ifjú csapatát ugyanarra az önzetlen, á dozatkész munkára buzdította, amivel az elnyomatás ideje alatt is áldoztak a ma­gyar ügynek. Az előadást Bónis László gimnáziumi tornatanárnak, a sportegylet titkárának beszámoló jelentése fejezte be. A kerti ünnepség tiszta jövedelmét, 100 pengőt, az oroszhegyi tüzkárosultak javára adományozta az iparosegylet. TAGOZATI ÉRTEKEZLETET TARTOTT SZÁSZRÉGENBEN AZ ERDÉLYI PÁRT Az Erdélyi Párt szászrégeni tagozata most tartotta rendes havi értekezletét. Bálint Endre elnök kegyelete« szavakkal emlékezett meg a kermányzóhelyettes hő­si haláláról. A párt tagjai néma felállás sál hódoltak a hősi halált halt kormányzó helyettes emlékének. Az elnöki megnyitó megemlékezett a honvédcsapatok két év előtti diadalmas bevonulásáról s az akkor tett fogadalmakra figyelmeztetett minden igaz magyar embert. Ma a tettek mezején tanúságot kell tennünk arról, hogy eze­ket az ígéreteket maradéktalannl bevált­juk. Bálint Endre ismertette továbbá az rparrevizióval kapcsolatos teendőket, majd beszámolt a Marosvásárhelyen tartott me­gyei értekezletről. Részletesen tájékoztat­ta a szászíégeni tagozat tagjait a megyei értekezlet tárgysorozatáról, gróf Teleki Béla országos elnök belpolitikai expozé­járól és a kisebbségi kérdéssel kapcsola­tos fejtegetéseiről. Felhívta a figyelmet a felekezeti iskolák fontosságára, az idő­szerű munkásvédelmi kérdésekre, vala­mint a társadalmi egyesületek összefogá­sának nagy jelentőségére. Egvben bejelen­tette, hogy az országos elnöknél közben­járt a székelyföldi villanyszerelők és szücsiparosok sérelme ügyében a közszál- litási munkálatoknál történt mellőzésük miatt. Magyari Kálmán titkár beszámolóra után Szász Sámuel Menvei Jenő,' Dauda István és Zrínyi Gerő szólaltak fel, majd Schmidt Imre polgármester zárószavaival a gyűlés végétért. AZ OROSZHEGYI TÜZKÁROSUL- TAKÉRT Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatához eddig befolyt összeg az oroszhegyi tűz­károstul tak javára 1129 P. Fekete László vendéglős 10 P. Összesen: 1139 P SZERENCSÉS SZÁMOK. Az. Osztály­sorsjáték tegnapi húzásán 20.000 pengőt nyert a 91 999-es. 10.000 pengőt a 82-634- es, 5000 pengőt a 89.843-as, 4000 pengőt a 66-944-es, 2000 pengőt a 4835, a 10.433. a 30.408, az 52.910, az 59.800 és a 81-316-os számú sorsjegy. Felelősség nél­kül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents