Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-19 / 187. szám

1942 augusztus 19. Kómán Bálint: saews ÜLLEN2Ü1 Az államépitő Részlet Hóman Bálint Magyar sors __ magyar hivatás cimü most megjelent munkájából. , Szent István királyunk emlékét idéz­tük. Ki volt és Hírt akart? Milyen szerepe volt a nemzet életében? Mit cselekedett és mily eszmékért harcolt? Mi volt poli­tikájának a jelentősége s a manapság oíy sokat emlegetett és sokféleképpen értel­mezett szenlislváni gondolatnak igazi ér­telme, reális tartalma? Ezekre a kérdé­sekre keressük a választ. A szentistváni lélek és a szentistváni kultúra, a szent­ig Iván i gondolat és a szentistváni politika igazi értelmét, lényegét és tartalmát ku­tatjuk. A keresztény király A magyarság súlyos válság, elszigetelt­ség és belső megosztottság napjait élte, Sí# e földön elpusztult avarok kegyetlen sorsának nézett elébe, mikor István apja, iGéza őseinek fejedelmi székét elfoglalta, j Biztos Ítélettel ismerte fel a veszedel­met és ösztönös megérzéssel tért uj po'l'i- t ka útjára. De erkölcseivel és érzéseivel a múltban gyökerezett és ezért a kompro­misszumok útját járta. A katolikus val­lás, a keresztény műveltség, a nyugati tá­jékozódás, a békepolilika nem tudott benne világnézetté érni. számára mindvé­gig politikum maradt. Előkészítette az át­alakulás útját, de a végrehajtás nehéz feladatát gyermekkora óta kereszténynek jnevelt fiára, Istvánra hagyta. István nem jött előzmények nélkül. ÜJjitó és szervező munkásságának előfel­tételei adva voltak a X. század fejlő dés- lten. Poílátikája szerves folytatása volt az elődökének. A nyugati tájékozódás volta­képpen Árpáddal kezdődik s már Gé»a idejében tudatossá és állandó jellegűvé lett A keresztsébet elsőnek Buäcsu és Gyula vették fel Bizáncban s a latin ke­reszténység első prozelitája sem István, hanem apja volt. A központi hatalom ki- •é pót és ében Árpád és Géza. jártak István előtt- És mégis István volt a keresztény nyugati politika és a királyi hataiom igazi megalapítója, mert az ő eszmevilágá­ban már meggyőződéssé, világnézetté érle­lődött mindaz, ami elődeinél még csak politikai útkeresés volt. István király lelke a magyar öntudat, a krisztusi hit, a nyugati szellem szintézise. Kultúrája magyar hagyományok, katolikus vallás, nyugati műveltség széjjel nem bont­ható foglalata. Kereszténysége mélyen át­élt lelki élmény, európai gondolkodása erős meggyőződés, nyugati tájékozódás és békesíörekvése nemzetpoüitikai hitvallás volt. Lelkiségének es az összetétele. más- más forrásokból merített elemeinek har­móniája adja kulcsát egyéniségének. Ez magyarázza meg politikáját és a másnap oly sokfélekép értelmezett szentistváni gondolatot A ráhárult nehéz feladatot az Istenben hivő, vallásuk parancs aimak engedelmes­kedő, maguk és fajtájuk elhív áfásában bí­zó, szigorú erkölcsű középkori államszer­vező fejedelmek hitével és szere tétévé!, bölcsességével és biztosságával, bátorsá­gával és erejével, határozottságával és cél­tudatosságával oldotta meg. Tudta, vagy ösztönösen megérezte, hogy sorsdöntő időben nincs helye kétkedésnek és gyű­lölködésnek, oktalanságnak és habozásnak, gyávaságnak és gyengeségnek, kísérlete­zésnek és félmegoldásoknak. Tudtá, érez­te, hogy eszmék forrongása, irányok küz­delme, lelkek forradalma idejében nyílt áll ás foglalásra és határozott színvallásra, Szilárd meggyőződésre és az elvek meg­győző hirdetésére, bátor fellépésre és gyors cselekvésre, az ellenállókkal szem­ben kemény és kíméletlen harcra van szükség. Árpád fejedelemtől örökölt korlátlan katonái hatalmát keleti uralkodók módjá­ra gyakorolta s a Szent Koronával fején is érvényt szerzett az Isten kegyelméből uralkodó keresztény király korlátlan aka­ratának, de ez akarata kialakításában rnimhg megszívlelte magaválasztotta papi é' világi tanácsadóinak véleményét és ta­nácsát, mert hatalma gyakorlásában igaz keresztény módjára, önként alávetette magát vallása parancsainak és ăz élő ma- gv;ir jogszokás korlátozó befolyásának. E/zel lett alkotmányunk alapvetőjévé. Leikét a krisztusi igazságba és a magyar jövőbe vetett rendületlen hit és bizalom, a keresztény erkölcsi eszmények és szel­lemi értékek meggyőződése? tisztelete ha­totta át. A nemzetpoLitikai problémák vi­lágos felismerésére és helyes mérlegelé­sere tiszta kortiidalán és helyes valóság­érzékén alapuló biztos Ítélete és merész intuíciója, szellemének rugalmassága és átfogó érdeklődése képesítették. A prob­lémák megoldásában szigorú önkritiká­val párosult szilárd önbizalma és komoly hivatástudata, ebben gyökerező sugalmazó ereje és szugge.sztiv hatása, a könnyed tá­jékozódás és világos áttekintés képessége segítették. Kormányzótevékenységét hatá­rozott akarat és bátor cselekvők észségt, kivételes alkotótehetség és páratlan szer­vezőképesség jellemzik. Lelkének ez fiz összetétele, egyéniségének ez a sokoldalú­ságé telte lehetővé számára a válaszúira került magyarság korszerű problémáinak megoldását. Volt bátorsága meggyökerösodett régi szokások, erkölcsök, hagyományok, rend­szerek megtagadására- Volt ereje a demo.- raliizáció utján járó résgi vallás. a bomla­dozó ősi politikai szervezet, az idejét mult törzsszövctségá alkotmány, az elavult tor­zsa önkormányzat elvetésére. Volt bátor­sága a pogány vérségi jog trónörökiési rendjének megmásít ágára s a hatalma el­iten lázadó fejedelmi rokonok és törashad- nagyok kíméletlen megsemmisítésére. Volt ereje — nem a gyengék hibája. a legerő­sebbek erénye ez — tagolásra is, a meg­ismert igazság terjesztésére, helyesnek Ítélt eszmék, rendszerek, intézmények be­fogadására és meghonositására. De volt beano nagy szeretet is az ősök és a hagyo­mányok iránt s volt bölcsessége elég a be­vált régi magyar életformák, kipróbált jogszokások, életképes társadalmi intéz­mények megkímél és éh ez. Az elszigeteltség öngyilkos politika ja­vai $ a Kelettel végleg szakítva, népét be­vezette a nyugati keresztény közösségbe. Az egyetemes laitin egyházi kultúra, a francia taJiajon újraéledő bencés müvelt- lţ'g, a lombard-olasz építőművészet, a frank-bajor udvari formák befogadásával cs az ősi magyar művelődés értékálló ele­meinek megkímél és év el alapját vetette a különféle knllurelemekből összetett egy­séges keresztény magyar művelődésnek. A magyar nép őséi már a Fekete-tenger partján megismerkedtek a keresztény val­lással. Az uj hazában is több próbálkozás történt megtérítésükre. De ezek az első térítő kísérletek csak útját egyengettek a keresztény gondolatnak- Előkészítették az egyistenbivósre már régen hajlamos ma­gyar lelkeket a krisztusi hii befogadására, de korántsem vezettek benső lelki átala­kulásra. A megtérés — e szó igazi értel­mében — Szent István apostoli munkás­ságának eredménye volt, ki apja határo­zatlan és inkább politikai célzatú kezde­ményezésére építve, már a benső meggyő­ződés erejével és elszánt akarattal vezetie népét a krisztusi igazság ösvényére. Az egyházi renaissance szellemi mozgalmában vezetőszerepet vivő clunyi reform irányhoz tartozó bencések közül választott munka­társaival alig egy emberöltő alatt keresz­ténnyé nevelte népét és kiépítette a né- metbirodalmi egyháztól független magyar katolikus egyház szerve®«tét. Ha keletén, a tiszántúli részeken a pogány Ilit mécse­sei még nem 1« aludtak ld teljesem, a nyu­gati és északi részeken és az ország szivé­ben István halálakor már keresztény voit M nép. A* immár egyszázadon nyugati orientá­ció gyümölcsei most értek be a keresz­tény királyság megalapításával., ai magyar egyház megszervezésével és a magyar nép mcgtéréséveL A maga nemzeti sajátossá­gait és hagyományait továbbra is híven őrző, népi egyéniségéhez ragaszkodó ma­gyar nép most lett világnézeti értelemben is tagjává, szerves és elválaszthatbatlan ré­szévé a nyugati latin-keresztény kultur­közö&ségnek. Kelet és Nyugat problémája most dőlt el véglegesen nyugati irányba, szilárd biztosítékául a magyar nemzet, a magyar álltam és a magyar népegyéniség, vagyis a magyar fajta ezeréves fennállá­sának. A szentistváni gondolat Szent látván keresztény királysága mon­dén izében magyar alakulás, ő maga ke­resztény monarcba létére is Etele és Ár­pád méltó utódai volt. Nyugati eszméket és intézményeket, idegen hatalmi szerve­zeteket ültetett át magy3r talajba, de a régiből csak azt pusztította el, ami kor­hadt volt és már-már összeomlással fenye­getett- A magyar élet ősi formáit bölcsen megkímélte és magyar szellemet vitt az uj intézményekbe is. Sajátosan magyar fejlődésnek vetette alapját, amelynek leg­jellemzőbb és legmagyarabb terméke a szentkirály magángazdaságából a magyar nemesség önkormányzatának erős várává lett vármegye, legnagyobb alkotása a ke­resztény királysággal testet öltött és vál­tozó formák közt mindmáig élő magyar nemzetállam, legszebb és legkifejezőbb szimbóluma István királynak az egész magyar nemzet testet jelképező Szent Ko­ronája. A .szentistváni királyág nyugati mintára ('létrehívott, de minden izükben magyarrá átalakult intézményei, s a magyar és nyu­gati művelődési elemeket szerves egységbe olvasztó történeti fejlődés ragyogó bizo­nyítékai annak, hogy István király, ez a hatalmas magyar elme, mily nagy bölcse- seggel és mily csodálatos intuícióval tudta összehangolni a maga idegen nyomokon járó korszerű reformtörekvéseit az ősi ha­gyományokkal-. Szent István a magyar népben rejlő faj fenntartó, nemzetépitő, államalkotó erőt és müvelődőkéiszséget teljesen kiaknázva a magyarság és kereszténység szintézisé­nek létrehozatalával, a belső egység cs külső béke princípiuma alapján megöl (jotta a honfoglalás óta időszerű s a tör­ténet fölyamán később is sokszor felme­rült alapvető nemzetpolitikai kérdéseket* o belső egység, a függetlenség, a nyugati tájékozódás problémáit: megoldotta a ma­gyar nemzet biztonságos európai elhelyez­ne de« ének sorsdöntő kérdését. A magyarság a szenJéstvání gondolat érteimében százévi tapogatózás után el­foglalta helyét az európai nemse'ek ke­resztény közösségében, kialakította a ma­ga uj, keresztény magyar világszemléle­tét, megbarátkozott a nyugati életformák­kal és az európai életre így felvértezve, megtalálta a maga világtöriéneti hivatá­sát is. ■ I ' • • •'jí'jj; j -rí Ez a hivatás a Kárpát-medence egysé­gének biztosítása s a magyar haláron ta­lálkozó nyugati, keleti, délkeleti erők mű­ködésének a közép-dunai központból való folytonos egyensúlyozása, a nyugati mű­velődés védelmével és terjesztésével kap­csolatban. A magyar nemzet e hivatásának tuda­tában áll őrt a keleti világgal szemben nyugat határán. A maga életét és a nyu­gati műveltséget védelmezve, vérével számtalanszor megpecsételte első nagy királyunknak a keresztény nyugati világ­gal kötött örökös szövetségét. Küzdelme mindig eredményes és dicsőséges volt. amr-kor Szent István hagyományaihoz iga­zodott s amikor a nyugati hatalmak is tiszteletben tartották Szilveszter pápa és Ottó császár hagyományait- Elbukott, mi­kor Koppány és Vászoly keletre néző iva­dékai, Péter é„s Salamon megalkuvó utó­dai tettek szert hatalomra 9 mikor a nyu­gati hatalmak a m°gyarok megbízására törekedtek, vagy pillanatnyi érdekekért a keleti ellenségekkel léptek természetelle­nes szövetségre. A XI. század küzdelmeiben kialakul! irányok és törekvések összeütközése nyo­mán kelt nagy nemzeti katasztrófák — Mohi, Mohács, Budavár, Majthény. Vilá­gos. Trianon — parancsoló evővel intik és buzdítják a magyar nemzetet, de vele égyiitt a nyugati szomszédokat is Szent István és nagy kortársai hagyományainak tiszteletére, politikájának folytatására. A nagy király történeti egyéniségét a mi korunk nemzetpolitikai problémáinak 3 _ Ismeri ön a híres Zelenski bort ? Egy próbavásárlás meggyőzi arról, hogy minősége páratlan. Kapható helyben: Gilovies és Passzt cégnél és cs SSéfccjtéri Kioszkban. nézőpontjából értékelő méLtai ásókkal szemben nem lehet elégszer és elég nyo­maitokkal kiemelnünk, hogy Szent. István nem e<*-« eszmény vagy irányzat, egy esz­me vagy törekvés, egy erény vagy cselek­vés. hanem az egyetemes magyar gondo­lat. és a korszerű haladáseszme legnagyobb megszemélyesítőjeként került a magyar nemzet évszázados tiszteletének központ­jába. István apostol volt és egyházszer­vező, népe nevelője, nemzete formálója, törvényszerző király, bölcs államférfi és győzelmes hadvezér, uj életformáknak a bevezetője, nemzetpolitikánk megalapo­zója. Kiileneszáz esztendő távlatában sem halványuló hatalmas egyénisége a Kelet és Nyugat határán. Mindegyre nehéz pró­bát álló ,,örök magyar“ szimbóluma. A szentistválii gondolat a magyarság nemzet- politikai célkitűzésének és történeti hiva­tásának első teljes és mindmáig legszaba- tosabb megfogalmazása, — ő maga min­den. idők legnagyobb magyarja. Döntőit a iárásbiróság a BoronMai—'Farkas perben KOLOZSVÁR, augusztus 19. (Az Ellenzék munkatársától.) Kedden hirdetett Ítéletet a járásbiróság abban a perben, amelynek sze­replői Boronkai Hmbán Lajos, a voit ,,Gara­bonciás" cimii élclap szerkesztője és Farkas István volt tordai alpolgármester. Boronkai rá­galmazás miatt beperelte Farkas Istvánt és a járásbíróság a vádlott kérésere teljes bizo­nyítást rendeli, e! Boromkainak a román ura­lom alatt tanúsított magatartására vonatko­zóan. Farkas István ugyanis Mersich Róbert clr. miniszteri tanácsoshoz intézett beadványá­ban azt állította Boronkairó), hogy a román uralom alatt a Magyar Pártot és egyes ko­lozsvári közéleti tényezőket támadott lappi­ban, majd 1939-ben a Jóestét cimii naDilapo* és munkatársait feljelentette „államellems'' magatartásuk miatt a román éúlambiztoneági hivatalhoz. Többszöri tárgyalás után a járásbíróság teg­nap délben hirdetett ítéletet az ügybén cs Farkas Istvánt a büntetőtörvénykönyv 326-ik szakaszának Î. pontja alapján felmentette a rágalmazás vádja a?ól. Boronkait kötelezte bíróság, hogy a perben felmerült 60 pengő ügy védi költséget végrehajtás terhe melleit 15 nat> alatt fizesse meg Baróthy István dr. ügyvédnek. Az ítélet indokolásában a birósán kimondotta, hogy Farkas Istvánt fel kellett menteni a rágalmazás vádja alól, mert a bíró sag arra a megállapításra jutott, hogv Farka® István a Boronkai ellen tett feljelentésében foglaltakat jogosan állította. L^j elektrotechnikai szakkör.vv! Vieweger—Ziegler—Biró Váltóáramú elektrotechni (Transzformátorok, motorok Járt alom: Az indukció. Az önindukció. A i l^t-Pek teherbiróképessege. A mágnesestér Íratása az áramjárta vezetőre. A va^ves'zte A kondenzátor. Alapfogalmak. Effektiv és iáperték. Váltakozó áramok fe'ezültsécrénel erősségének vektorális ábrázolása. Vekti összeadása és kivonása. Ohm törvénye v< kozó áramokra. A váltakozó áram teljes:I nye. Sorosan kapcsolt tekercsek. Áramve rok felbontása. Tekercsek párhuzamos köp lasa. _ Kondenzátor a váltóáramú hálózati IÖhbfázisu váltóáramok. Vasmagos tekerő A transzformátor. Szóródé« és erőhatásai ’ tó áramú gépek. A fOTgóáramu gépek sző mit A forgóáramu motorok átfok^rrsolése 9 táblázattal és 1B7 ábrával ára 12.80 pengő az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre itt vedel is szállítjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents