Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-14 / 184. szám

19 42 au'gusztus 14.

ELLENZÉK

I—■—H

Előre wa&w hâira

Irta: DEMETER BÉLA

Tévedni emberi dőlőg, miért tie hibázhatna hát a stcdhztifois, vagy a társadalomkutató is? Mert bizony ebben az esetben —• mindketten —- végzetesen tévedtek. De mekkorát! Az egyik számokkal és grafikonokkal jelezte, hogy mi rj(Mamenynyien az egyesületek őshazájában élünk- Ebből aztán a társadalomszemlélő is sietve levonta a tanulságot: beteges tünet, zavaros társadalmi képlet vagyunk. Hn szén valóban rengeteg a feladat, amit előbb, vagy utóbb, igy, vagy úgy, talán amúgy, de valahogyan mindenképpen rendezni kell. De amikor jelentkezik a hogyan, akkor derül csak ki, hogy a számok csúnyán becsaptak, mert a sok-sok ni dg var kérdéshez aránytalanul kicsiny még az egyesületek ekkora száma is. E#y cgy problémának hogyan is lenne elegendő tiz egyesület, ha azt még ennyi sem. képes megoldani. Mi sem egyszerűbb hát: teremtsünk újakat, szervezzünk miég jó- nehányat, ölöt. esetleg tizet, hiszen jól hangzik már előre a leendő elnökök bölcs és igaz meg áll api I ás a: szervezett crőbejfc van íi hatalom és így tovább: ki korán kel. aranyat lel. Maholnap tehát ott tartunk, hogy minden egyes polgárnak, minden egyes nuigrílátta kérdéshez lesz egy- egy kis kiilönbejáratu egyesülete, melynek egy személyben elnöke, ügyvezetője, titkára és választmánya egyaránt.

Ez a társadalmi torztükör azonban senkit sem, nyugtathat meg.

Majdnem negyedszázados évfordulójához közeledik a vita, mely az 191Ihas forradalom tanulságait kutatja• Az egyik megvilágítás szerint az őszirózsás forradalom nem magyar forradalom volt. hanem egyszerűen az idegen szellem és az ellenség propaganda-betörése az ezer esztendős államéphtnény falai közé. Csak lövetni kellett volna és néhány bátor sor- tiiz lett volna az igazi magyar feladat, melyre helyreállíthatta voind a rendet s a tragikus hánykolódásból a magyar hajót azonnal a jó régi csendes vizekre, és' biztos révbe vezethette volna. A másik vélemény is ügyen azt vallja, de mást is lát még a kérdés mögött és hozzátold valamit: hol és hogyan támadt rés a jó öreg bástyáikon? Milyen okok és szempontok tették alkalmassá a falait és a légkört arra, hogy idegen szándékok és emberek megbolygassák a nemzet életrendjét. Mert oknak mégis csak lennie kellett s ezt az okot t(dan érdemes volna közelebbről is vizsgálni. Hogyha a vizsgálat komoly tüneteket mutat, tanulság vértet kereshessünk kiküszöbölésére. Szinte hallani a választ: azokban a vészes időkben egy nagybeteg gondozáséira kellett minden'' figyelmet összpontosítani, szivvel-léfekkej mindenekelőtt ápolni keljei: és csak azután kerülhetett volna sor az okok tanulmányozására és esetleges megszüntetésére. Valóban a fábbadozás jegyében telt el az 'm/szág első tiaesztendejé, míg az utána következő évtized természetesen már n hadbaszállós erőgyűjtésének gond iával telt meg, az elhomályosít ott igazságok igazolásával: hogy majd a területi ig^zságtevés után üssön a belső reformok jelző órája- A magyar tömegek eszméniji célokért sorakoztak fel a revíziós irányzat zászlója alá. de csak életképességüket jelenti. hogy lelki és szellemi világuk méhében ott erjedt. pJt és pezsgőtt tudatosan a reformgondolat, várva az alkalmas pillanatot. amikor testet ölthet r- el szálló évek belső nmnkahiánv érzet ének pótlására. A soksok egyesület szándéka sem más irhát

, mint ennek a belső feszültségnek, a levezetése. Nem. szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ma az egész társadalom ma <ms feszültségű éle; vágyban érzi. hogy a háború után uj világgazdasági rend van kialakulóban és arra idejében fel kelt készülnie. A szunnyadó gondolatot- itt 1őrnek utat maguknak s keresik élette- nikben a biztos érvényesülés távlatait.

*

Bizonyára ennek az áramlatnak a sodrásában indult útjára az úgynevezett parasztszervezkedés mozgalma is, mely ha semmi egyebet ném tenne, minthogy egy erkölcsi fegyelmező keretben építő szándékkal öntudatositaná és előkészítené Bihar és Szatmár voh trianoni határon ml a falu népét, saját nagy magyar kérdéseinek megoldására, már ezzel is történelmi mulasztásokat pótolna. Bai volna azonban, ha ez az újfajta falusi szervezkedés mégsem volna mentes elődjeinek fogyatékosságaitól.

!Talán senki sem vitatja el, hogy az egykori csonka keretek között induló gazdaszervezkedések lendületét az erdélyi példa adja meg leginkább, ahol a föld minden rendű és rangú munkájának izmos eredményekben gazdag munkaszervezete eleven lendületben és sorsdöntő összhangban él. Ezért egyöntetű az erdélyi társadalomban az öröm., amikor látja, hogy azonos céllal odaát, a Királyhágón túl is hozzányúlnál: már ezekhez, a magyar kisemberek millióit érintő sorskérdésekhez és azt a társadalmi réteget kezdik művelni. amely leginkább maradt le ct fejlődés szekeréről. Talán most egy éve alakult meg a parasztszövetség, annak külön arany- és ézsiitlcalászos szakosztálya, bár előzőleg megvolt a Faluszövetség. Most pedig a közeli napokban újabb gazdaszervezet születik az arany- és ezüstkalászos gazdákból. Itt már fogalomzavar támad: nem egy. hanem több egyesület siet azonos érdekeltek azonos céljai félé. Az pedig már betetőzni készül ezt ct zavart, hogy mind a két újabb gazdaszervezkedés Erdélyben is zászlót bont. Az augusztus 19-i kalászos gyűlésre Budapestre felró szik az erdélyi kalászos gazdákat is (akik téli háromhónapos tan folyamot, vagy alsó fokú gazdasági iskolát végeztek), sőt a Kis Újságban azt a pesti hirt is olvassuk, hogy ..Az erdélyi kalászos gazdák mozgalmat indítottak/? ) és az anyaorszár ! gi kalászosokkal a szakosztályon keresztül felveszik a kapcsolatot“• A széphangzásu érv igy hangzik: „gazdasági, kulturális és társadalmi problémáikat közös erővel akarjáih 'megoldani, hogy a két gazdatá- bor felemelésével mindinkább kapcsolják Erdély gazdatársadalmát c&z anyaországbeliekkel“. A továbibakban azt olvassuk, hogy már három székely gazda el is vállalta Erdélyben a szervező munkát. Ha ez igy volna, igen-igen sok kezileti tanácsot kellene előbb meghallgatniok. Mindenekelőtt a mozgalom nevét illetően, mert vájjon mit is szól a székely gazda hozzá. ha< őt az ősi jogon nemes embert parasztnak szólítanák, amikor ezt a kifejezést Erdély más tájain is régen feladta egy haladó és tisztul tabb felfogás, mert ez a név i't, e nép ajkán egészen más értelmű és hatású, mint például az Alföldön.

A Kis Újság említett számában olvasható a Parc,szí szövetség elnökének, Nagy Ferencnek ..Munkába indulunk“ cimii írása is. mely bevezetőjében ugyanezt mondja el. amit ugyan ő tahin egy esztendővel ezelőtt e sorok írójával folytatott beszélgetésben mondott a Magyar Parasztszövetségről. Hogy a magyar kisgazdák, mezőgazdasági munkások és gazdasági esel erdei:, egyszóval a parasztsághoz tartozó kisembereknek ez a szervezete magára vállalja a) magyar parasztság gazdasági, j társadalmi és művelődési megszervezéséi, i a szervezeten belül pedig vállalja a leg- \ önzetlenebb munkát a magyar parasztság j gazdasági jobblédéért, életszínvonalának | emeléséért, társadalmi tekintélyének meg- j szervezéséért és művelődésének fokozd- j sáért. A magyar parasztság felemelésének j ezt a munkáját nem másokkal akarja cl- ! végeztetni, nem másoktól kívánja kikényszerít ént, hanem saját tevékenységével, t ágjain ak m unkakészségé vei. ál doza t h oza- talával önrnajtd kívánja megvalósítani. Ezt hallva, a következő megjegyzést füz- tiik előadásához: Ismerve az erdélyi fahi népénél: felfogását, az az érzésünk, hogy itt valóban nagy megértéssel és lelkesedéssel fogadnak minden olyan szándékot, mely az ö munkájúi: elért eredményeinek példájára az ország többi falusi kisemberét is a féj.ődés útjára téríti. Erdélyben azon ban ez a munka nem most indult meg, hanem majdnem évszázaddal ezelőtt és az EMGE ezalatt befutotta a történél- i mi síkokat. Itt nem frázis, de tény, hogy egyetlen hatalmas és azonos táborba tudta szólítani a falu kisemberét és birtokosát, akik ma még igy feljcs lelki közösségben. eredményesen fáradoznak sors- kérdéseik intézésén. A Paraszt szövet ség most indul, még gyermekcipőben jár. tehát nincs értelme egy kezdetleges szervezkedéssel berontani. Erdélybe és akarva, nem a karral, rést ütni az erdélyi gazda'- égysegen. hogy a falu. munkahadseregét szétdarabol}ák. Majd, ha a ParctsztszövetMmBmmwmmmmmnmmmwMmmmnmmmmm

ségröl bebizonyosodott, hogy a faluban a f <d u ért si kra szállva m n a lat ered m én y ei vei. utolérte űz erdélyi kisgazdát, birtokost es azok szervezetét, akkor majd beszélni lehet és kell az együtlinüködesröt. De akkor sem és sohasem a hagyományos eről- meggyöngltő módszerrel■ Nem egy-hét ember kiragadásával a jólmüködő közösség ellen. Es még egy tanácsot: a Parasztszö- retség lehetőleg maradjon tárol minden napi politikai irányzattól, ne Budapesten szerepeljen — hanem, magában a faluban. Ezt annál is inkább, mert a fahl társadalmát többé nem lehet kitenni csalódásoknak, nem szabad azt hinnie, vagy következtetnie, hogy nem több, mint a napipolitika nyílt, vagy álcázott suhl:figurája. Végül azt. is megjegyeztük, hogy Erdélyben mindig mindem, szeretet tel fogadnak. amiből tanulhatnak, vagy ami segítség lehet számukra, de ugyanolyan határozottsággal utasítják el a kialakult egységükre törő párhuzamos szervezkedéseket. Mert itt az egyesületeknek is kisebb a számuk, más a rendeltetésük és adott esetekben talán az értékük is.

tie

A válasz, amit a Parasztszövetség elnökétől hallottunk, ennek az erdélyi nézetnek a teljes megértéséit fejezte ki. Abban maradiunk, hogy majd idők múltával ismét visszatérhetünk a kérdésre. Es most. mégis az a hír, hogy Erdélyben gazdákat keresték, alak „csatlakozni“ akarnak a Paraszlszövetség Kalászos Szakosztályához.

Gondoljunk csak a várhaló „áldásos“ eredményekre. Mi is lenne, ha Erdélyben a magyar gazdáik nem vetnének gátat az ilyen összhangbontó szervezkedési kísérleteknek? Adva van egy falu, rengeteg kérdéssel. Mondjuk, a tagosítás felelt kell dönteni. Ahol a határozathoz teljes többség szükséges. Összeül az EMGE gazdakör, a Paraszlszövetség Kalászos Szakosztálya, a legújabb kalászos szervezet és hogy ne tegyünk egészen könnyelműek, még a Faluszövetség is alakit egy helyi tagozatot. Száz gazda négyféle helyi szervezetben tárgyalja meg a dolgot, négyféle szempont alapján. És igy tovább. Az olajosnövények termesztésének és a többi falusi ügyeknek az eldöntésénél mindig négy. vagy ötféle külön gyülekezet- ugyanannyi szempont, ütköznék aszerint, hogy — valljuk be — hány dudás akarna megférni ugyanabban a csárdában. Vagy: a hadbanállás elszólitja a katonaköteles férfiakat, Erdélyben is sürgősen meg kell szervezni a Bajtársi Szolgálatot a kölcsönös megsegítés alapján.. Íme ismét a falu

Ismeri On a

hires

Zelénski bort ?

Egypróbavásárlás meggyőzi arról, hogy minősége páratlan. Kapható helyben:

Giiovics és Potpszt cégnél és a Sétáién Kioszkban.

teljes egységére van szükség, kasztok e < rendel: nélkül, csak a dolgon karó!: alapján. Isméi négyféle tagozódás. Lehet-e eu uek más eredménye, minthogy az egy feladatot eddig összhangban teljesítő társadalom szétbomlik és a munka helyeit jön a perlekedés, vagy legalább is az érvényesülési verseny?!

Biharon és Szni móron túl múlhatatlan a fahi kisembereinek toborzása a közösségi munkára. Hajtsák végre mielőbb. Alak el hivatási éreznek a legnagyabb > i(r gyár feladatok egyikénél: megoldásához, ároké a felelősség is, ha a most kínálkozó és kőtelező alkuimul elszulasztják. De cselekedjenek ott, ahol erre szükség van, ahol még a kisgazda és a kétkezi mutilai >■ nem ismeri a közösség saját munkaereiét és ne ott kísérletezzenek, ahol a már be vált intézmény igazoltan és jól szolgálja a magasabb nemzeti érdekeket.

•k

Talán nem utolsó tanítómester egyébként maga a valóság sem- Például h igyon képzelhető el ugyanaz az oktató hang az erdélyi független és szabad kisgazdával szmnben, amit a Parasztszövetség szervezői dunántúli uradalmi cselédek sokaságának és füldnélkiilijeinek szánna, műveltségből, szaktudásból és nemzeti kötelescégekből- Nem az unalomig hangoztatott partikuláris, vagy tájérdel: szólalna meg abból, ha megszületnék az ilyen figyelmeztetés? Vájjon nem az összhang rovására rnenne-e fordított vonatkozásban is u fctvilágosodotlság, mellyel az esetleg előkerülő alföldi, vagy dunántúli kérdésekhez az erdélyi gazda, a maga felszabadulásának testvéri örömével, a maga helyzetének tanulságai és érvei alapján szólna néhányszor hozzá?! Erdélyt a maga népi szervezetével meg kell hagyni abban a tiszta, rajongó eszményi szeretőiben és légkörben, amellyel minden időben sorsát vállalta és kötelességeit hazájával és falujával szemben teljesítette. Mert nem használ az egyetemes magyar érdeknek aki részletekben kezdi el holnap azt, ami itt a lelkekben és az életben már tegnap történelmi értékű magyar egész volt.

Tiz hónapi börtönre Ítélték a sikkasztó falusi jegyzőt

KOLOZSVÁR, augusztus 14. (Az Ellenzék munkatársától.) Kél hónappal ezelőtt a bogártelki körjegyzőséghez tartozó egyik falu lakossági bizonyos szabálytalanságok miatt feljelentette jegyzőjét. Panaszuk oka az volt, hogy az élelmiszerjegyek kiosztásakor bizonyos természetbeni’ ellenszolgáltatást követelnek tőlük, a jegyzőségen, azaz csak tojás, tej, zöldség, vagy egyéb élelmicikk ellenében szolgáltatják ki élelmiszerjegyüket.

A körjegyző felettes hatósága vizsgálatot tartott a jegyzőségen és a vizsgálatnak egészen váratlan eredménye támadt. A falusiak vádja nem bizonyult valónak, ellenben a pénztárvizsgálat során megállapították, hogy

a bogártelki községi pénztárban tízezer pengő hiány van.

A vizsgálatot végző szolgabíró azonnal vállalóra vette Karakás Lajos körjegyzőt, aki

beismerte, hogy a pénzt apránként ö tulajdonította el. I

A megtévedt jegyző ellen a királyi ügyészség hivatali sikkasztás miatt indított eljárást, de a vádlottak padjára került n jegyző felesége és mostohalányának férje is, akik ellen az ügyészség hamis la nuzásra való felbujt ás miatt emelt vádat. A vádirat szerint ugyanis rá akarták venni a jegyző leányát, aki szintén a- bogártelki jegyzőségen dolgozott, hogy vállalja magára a sikkasztást.

A kolozsvári törvényszék sziineli taná- csak Csipkés Ödön törvényszéki tanácselnök elnöklésével tárgyalta tegnap a bünpert. A tárgyaláson

Kőrakás Lajos elsőrendű vádlott beismerte, hogy a tízezer tíengőt eltulajdo' Tiltotta.

Azzal védekezett, hogy bizonyos járandóságai lettek volna a községiektől, amely- lyel úgy gondolta, fedezni tudja azokat az összegeket, amelyekét apránként elköltött a pénztárból. Sajnos, terve nem vált be, mert járandóságai végösszege sokkal kevesebb volt, mint amennyit mult év ősze óta rendre elsikkasztott. Elmondotta. hogy a pénzre azért volt szüksége, mert nehéz családi körülmények között élt., feleségét huzamosabb ideig kellett szanatóriumokban kezeltesse és. kicsi jövedelméből nem tudták fedezni a költségeket.

A másod- és harmadrendű vádlott, vagyis a jegyző felesége és veje. tagadták a terhűkre rótt bűncselekményt. Mint mondották, ők csupán megkérdezték az elsőrendű vádlott irodista lányától, hogy nem ő sikkasztotta-e el a kérdéses összegeket, de nem akarták arra buzdítani, hogy vállalja magára a bűncselekményt.

A bíróság néhány tanul h kihallgatott az ügyben, akiknek vallomása nem szol gáltatott bizoinitékot a második bar madrendü vádlott bűnösségéhez.

A bizonyítási eljárás befejezése után a királyi ügyész súlyos büntetést kért Ka rakás Lajosra, akinek, mint volt tiizhar cosnak, elsősorban az lett volna a hazafias kötelessége, hogy hűségesen kezelje a rábízott közpénzekéi.

A vád- és védőbószédek után a biró-ág Kőrakás Lajost tizhónnpi börtönre és politikai jogainak háromévi felfüggesztésére Ítélte.

A másik kot vádlottat felmeníetle a biró ság a vád é.s következményei alól. Az in- let jogerős.