Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-12 / 182. szám

1142 UQ(J UI7.1 Ql 12. ELLENZÉK MuMttr... rzJtx. megkezdődtek a próbák a kolozsvári Nemzeti Színházban Báró Kemény 3 mos a társulati gyűlés előtt lelkes hangú beszédben Ismertette a színház feladatait KAlLO/S) ÍR, augusztus U ( V/ 1 I |<*n/ek inunk Pirsától.1 Kotláin. ihíuis/Iiis I ! - ni deleiül t 10 or;iknr Cirtotlji rvail mito társulati g\iiU':ét .) kolozsxiiri Nnn /éti Színház báró Kemény János fnigaz •intő. Mihályffy Bela. drum i mihószeli iig) vi z.etö-iftiil iralő és l >t*zv \ iktor / ' n«i művészeti kaz^ató elnöklőié alatt. Megjelent a -vtikscn a kuiluszrnini>'Zt« I ium kepvise’t léken l tilizsy 1 űlanáesos is. A gyűlés jeg> zökönyvét Szó hó 1/ jós iiilzgaló-'ásii i'S művészed titkár vezette. \x ünnepélyes társulat; gyűlésen meg­jelent a Nemzeti Színház egész miivé zi, adminis7lraliv és műszaki személyzete mintegy háromszáz ember. Báró Karnsny János főigazgató a jövő fel­adatairól Báró Kt}nény János főigazgató nyitot­ta meg az ülést.. -Mindenekelőtt köszön­tötte a nyári szabadságról hazatért tago­kat. Ezután hangsúlyozta, liogv a kolozs­vári Nemzeti Színház tagjai előtt n szín­ház jel adataink és programjáról beszélni felesleges, hiszen mindenla tudja és érzi, In a színház legfőbb feladata és prog­ramja az. hogy a színházat rutában Tha­lia temploméivá arassálr. — Egy szinhéiz é-letébtii kisebb és na­gyobb feladatok nincsenek, — mondotta báró Kemény János. — mert egy néhány szavas szerep épp olipm fontosf mint a legnagyobb színészi feladatok megoldása. Megemlékezett ezután a főigazgató a harc­terén küzdő k Rónáinkról, \ orra kérte a társulat tagjait, hogy a fronton, küzdő magyar véreinkre gondolva, az itthoni békés nemzeti feladatok elvégzésében is épp elvan fegyelmet, pontosságot és lel­kességet gyakorol jetiiéi;, mintha ők is a harctéren volnának magyar testvéreink­kel együtt. Kérte az igazgatóság tagjait, hogy ennek a szeretetteljes együttműkö­désnek szellemét, amelyről a. nyári sza­badság alatt az előkészítő munkák terü­letén olyan erős bizonyságot lettek, az év folyamán sugározzák ki az egész társu­latra. — A kolozsvári Nemzeti Színház — folytatta a főigazgató — kidőli opera és operettegyüttese és külön drámái társula­ta ettől az igazgatói együttműködéstől érezheti- meg, hogy a miivészi vezetés ön- érló keretein túl egy egységes Nemzeti Színház tagjai mindnyájan, akiknél\k mun­káját nem. mint külön opera* vagy külön drámai teljesítményt bírálja el a közön­ség. hanem az egész együttes teljesítmé­nyének összhatását. Hálával emlékezett meg végül báró Ke­mény János a leköszönt kultuszminiszter­ről. kinőj: hozzáintézett búcsúlevelére hi- ratkozva, kérte a társulat tagjait a továb­bá lelkes munkára. Kérte úgy a maga, mint az igazgatóság és az egész együttes nevében az uj kultuszminiszter támogató szereteted és mindnyájuk nevében biztosí­totta a kul túszkor mányi afelől, hogy hű­séggel és lelkesedéssel fogják mindnyájan a rájukbizott feladatokat betölteni. Mihály?^ Béla és Vaszy Viktor fel szó- lalása Kemény János báró főigazgató nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéde után Mihályfy Béla drámád igazgató emel­kedett szólásra, Mihályfv Béla mint igaz­gató és mint szinészkolléga szólt a társu­lat tagjaihoz s a beszédét még-megszahitó tapsokból kiérezhette a külső megfigyelő, hogy nagy bizalommal és reménységgel néznek a társulat tagjai az uj igazgató működése elé. \ aszy Viktor zeneigazgató a kolozsvári Nemzeti Színház operájának nemzeti hi­vatásáról beszélt, azokról a nagy felada­tokról, amelyet rít a művészeti vezetők­nek, énekeseknek és ă zenekar tagjainak be kell tölteni. Amikor a maga részéröl jegyelemre és lelkes munkára hívta fel a figyelmei, érdekesen fejtegette Kolozsvár szerenét az egyetemes magyar zeniéi mű­velődés területén. Munkatársaira. Endre Bein karnagyra és Farkas Ferenc karigaz- galóra hivatkozott, a veié együtt, egy­ezőn zenei generációhoz tartozó munka­társakra, akik a felszabadulás pilkinUá ban arról álmodtak, külön külön es együtt, liog\ lm',-sah- egy napon Kidozst a ion rolnit megteremthető Magyarország mási'dil: operája. Ma pedig boldogok mindnyáján. hogy a nemzet éildozatkész­ségé megnyitó!tu elöltük e lehetőséget, hogy itt szolgédhassál: a nemzet e,s- a ma­gyar operakultusz és ált dóban <t magyar zenei művelődés ügyét. \ nagy tetszéssel fogadótI igazgatói be­szédek elhangzása után a (orron lelkes- bangulatu évadnyitó társulati gyűlés a Himnusz hangjaival ért végei. A Nsmzsii Színház igazgatósága éssze- mélyzEte I kolozsvári Nimzi’ti Színház vezető­sége. művészi, irodai és technikai személy­zete a következőkből áll: Kemény János báró főigazgató. Mihéd.y- fy Béla drain'd} művészeti és ügy vezet'» igazgató, szinűshoiai igazgatói, 1 aszy l ilr tor Zeneművészeti Főiskolai r. tanár, ze­neművészeti igazgató. Szabó Faros igaz­gatósági és művészeti titkár. Szabadó* Árpád. Kubányi György. Kcnessry Ferenc, Kömives A agy Fajos és Tompa Miklós rendezők. Vitéz Tibor operai főrendező. Endre Béla. Stefiinides: József. Szabó Ica ‘ karmesterek. Farkas Ferenc karigazgató, í Breton Mi Idős, Deésy Jenő és Fülöp Sán- j dór refidezök, JaJcoby Antal zcneJconzer- I vatóriiuni tanár, énekmester, Szita Osz­kár föislr. képzettségű gyakornok. Mohay ! Ferenc és /.akariás Gábor korrepetitorok. I Varga Mátyás szcenikai felügyi lő, díszlet ! és jelmeztervező, Morajé*"}- Román ba- • lettmester. Faluhelyi Ven fiika dr. r finde- : zőgyakornok. Kólay Péd dr., Magyary I Bertalan dr.. Keresztesi 1 ibor dr.. Migruy Jenő dr. és Szőke Károly dr. orvosok, Csengerv ly-jos, Örvirsy Géza. \ áss Mi­hály ügyelők, \ áss Mihálvné, Kállay Étel- Iái és Szánthó Mária súgói:. A agy Imre dr. gazdasági főnök, Tf inkier Ferenc fő­könyvedí, járy Károly számfejtő. Palhy János föpénztárns, Kormaidv Béla ellen­őr, Tiboldi] Zolién gazda, Lászlói fy Fe­renc leitárvezető. Sze’ey Léi zló gyakor­nok. Leiiheim Elemér és Fehérváry Margit pénztárosok-. Székely Ferenc vezető fő­mérnök, Rajnay Séuidor műszaki felügye­lő. Várady Rudolf prózai könyvtáros, Platz János zenei könyvtáros, Bérez Mi­hály prop, titkár. Erszényes Samu dr. jogtanácsos. Zonda Béla irodavezető, Sz-a­l, i I iijir.nr és 1 ír lolts \r példáé: Deák Fi sí bet géj»:rónölc Előadó művésznők és magánénekesnek Reness Ilona, Fiilüp Kató, Ihrngay Méirta Httvadi \agy Honfi, llathúzy Fr zsebet, kölni Maria. Kormos Mén In, Öl i.ils /soka, Sin» Maria, St/Uay Kornélul. I ersényi Ida. Ilnrlhn 1 lénia. ( zoppéui Elét- ra, Frdössy lloufi, I ereuez Ariiké», Gara m\ Jolim, Hegyi Üli, IDdy Franciska, Kremer Manei, F<lihartlt Ilona. Lőrincz Zsuzsa, konyái Judit. Mészáros Erzsébet, Pálra Jóién, Pin za Ella, llajnay KUt, Sán­dor Mária. Szende Bessy, J'akáts Paula. 1 égh Káté» Magán-táncosnő: Partos Irén. ilbrndó rendégek: I í nye• Hire, Poor Lili. \émetli Mária kaniaraénekesnö. a ni. kir. Operaitáz tiszteleti tagja. Ösztöndíjasok: Föry Hona, Fogarassy Klára, Molnár Margit, Turján \Urna. Előadó mivészek és magánénekesek Redő György, Háncsé György. Hóra Jenő. Görbe János, Kamarás Gyula, Koz­ma Gyula, Lantos Béla. Percnyi Jéuios, Réthelyi Ödön. Sebestyén Kémián. Sen- kálszky Endre, ifj. Szécsi Ferenc, Táray Ferenc. Túri Turgonyi Pál. Tóth Elek, tngyal Ángy Gyula, Andrási Márton, Ba­ki» József, Borurszky Oszkár. Csengery Aladár, C.sól:a József, fíitrói Puskás Bé­la, l ehérpatakv Eriin. Gál József, Me.y- 1 kuli Horváth József, Horváth László, Kis­hont}’ József. Séuidor István dr., Sikolya István dr., Szabady Mihály, Szanati Jó zsef. Szentes Ferenc, Tompa Séuidor, fi­léz Mihály. Budapest, augusztus 12. (MTI.) Lossonczy István közellátási minisz­ter a Das Saffen.de Ungarn c. folyó­irat részére „Magyarország áldozat­vállalása az európai hadi ellátásban“ címmel cikket irt. A cikk többek kö­zött ezeket mondja: A bolsevizmus elleni harcban Ma­gyarország a többi kultur-néppel együtt felsorakozott a harctereken is. Magyarország ebben a nagy erő­feszítésben nemcsak véráldozatokat hoz, hanem jelentős gazdasági hoz­zájárulásokat vállalt Országunk ör­vendetesen fejlődő mezőgazdasága már eddig is szépen kivette részét a háborús gazdasági küzdelmekből Igazság n hires Zclcnski barban van. Hol? Budapest. Gundel: Állatkerti és Szent (Jeliért éttermeiben. Hungária és Ritz- szálló éttermeiben. Hétvezér és Ludláb királynő éttermeiben. Kakuk helyiségeiben és Miss Arizonánál. Delikát csemegeiizlet, Terézkürut 10. Látka csemegeiizlet, Rákóczi-ut 5. Helyben a Sétatéti kioszkban. kiárusítás kizárólag GILOVITS és PAPSZT csemegekereskedésben. Állandó vendégel:: Páger Antal és Pa­tait y Kálmán Irwnaraéneké*, a rn. kr. Operaház tisztfdeli tagja. Műszaki személyzet: Szilágyi Lajos szin- pad mester, Kemper Beta helyettes segéd­mester. Papp Géza zs ni érme ster. Heti Árpád főszabász és főruhatáros, Kiss Ma­riska föszabásznő, Kovács Ferenc sza básznu’stfy, Bánhidi Sándor fövilágositf>. Ilarasztosi Béla és Füzessy István sz'~ bályhezelők, Szalay József főkcllékes, Pi­ros Lázár fögépész. Gercndy Sándor főla­katos, Kudelász Károly föfestö. A próbál: a mai napon megkezdődtél:. annak ellenére, hogy a nagy küzde­lemben való aktiv részvételünk óta a termelésünkben jelentős munka­erő és termelőeszköz kiesésével kell már számolnunk. Mégis a magyar­ság arra törekszik, hogy többterme­lése révén európai hivatását teljesít­se. Mindazokat a termésfeleslegeket, amelyekkel rendelkezünk, a német- magyar és olasz—magyar kereske­delmi egyezmény keretein belül a tengely győzelmének szolgálatába állítjuk. Ezzel kapcsolatosan meg kell azonban emlitenük azt is, hogy az adagolási rendszerünkben az egyes cikkekből az ellátatlanok ré­szére napjainkban rendelkezésre bo­csátott fejadagok majdnem jóval már most is, mint más országokban, ahol a tervszerű kész­letgazdálkodás már régebben folyik. Nálunk ma már mindenki tudja, hogy a sorozatos katonai, győzelmek­nek elengedhetetlen feltétele az erős hátország,hogy ott. a gazdasági front kiegyensúlyozottan működjék. Nem­zetünk ezért az elsőrendű táplálko­zást jelentő cikkekből, főleg gabona- neimüekben, élőállatexportban, bur­gonyában, hüvelyesekben és külön­böző konzervfélékben jelentős kész­leteket bocsátott már a múltban is a tengelyhatalmak rendelkezésére. A mezőgazdaság termény-produktuma­in kívül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mezőgazdasági ipar termé­keinek, valamint az ország területén íaláJhaitió ipari nyersanyagoknak a tengely részére történő részbeni ren­delkezésre bocsátását sem. A foko­zódó ipari nyersanyaghiány részbeni ellensúlyozására a kormányzat messzemenő takarékosságot, és á la­kosság túlzott igényeiről való le­mondást követeli, amelyet egyrészt a racionálisabb termelés jobb fel lé- teleinek megteremtése révén, más­részt az ellátatlan tömegek számba­vétele és az elsőrendű szükségletek rendszeresebb és igazságosabb o * osztásának biztosítása által kivár fokozatosan elérni. így kapcsolódik be a magyarság az európai hadiéi lá­tás áldozatvállalásába azért, hogy a magyarság évezredes történelmi múltjához méltóan résztvegyea ab­ból a küzdelemből, amely az euró­pai újjáalakítást hivatott szolgálni. UJ „BURMÁI UT“ Aliután a japánok az Aleuti-szigeíekre befészkelték magukat, a csen­desóceáni háború jelentős mértékben közelebb jutott az amerikai szá­razföldhöz. Az Aleuti-szigetekről ellenőrizhető az ázsiai és amerikai szá­razföldet összekötő B eh ring- szóró s, valamint a Csendes-óceán északi ré­sze. Az amerikaiak éppen ezért már évekkel ezelőtt, a szigetcsoport leg­fontosabb pontját, Dutch Harbourt, erős támaszponttá, építették ki. Alaszkán és az Aleutákon keresztül remélték az amerikaiak Japán el­len való előretörésük megvalósítását. A japánok ezt most megelőzték, sőt, most ők vannak abban a helyzetben, hogy az Aleuti-szigetékről ki­indulva támadásokat intézhetnek az amerikai partok ellen. Ez a lehetőség arra ösztönzi most az északamerikai hadvezetést,hogy fokozott ütemben lásson hozzá a tervbevett alaszkai stratégai útnak megépítéséhez. Ez az ut. Kanadán keresztül vezet Edmonton és Fort Nelson érintésével az alaszkai Fairbanksig. .24 lábnyi szélességével és 1500 mérföldnyi hosszával joggal nevezhető majd ez a Kanadában ex- territooiá.lis jogot élvező ut, második barmai útnak. A londoni Times már komp szolgálat bevezetéséről is álmodozik Alaszka és Szibéria kö­zött, elfelejtvén, hogy az erre kerülő szállitimánycxkait a japán, flotta és légi haderő épülőfélben levő aleuti támaszpontjairól megsemmisítheti. 99 Magyarország á az európai nadiellátfásban ££

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents