Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-05 / 176. szám

19-42 augusztus &, ELLENIEK ou Szász Ferenc atts&áni és Famécs József főjegyzőt Koiozsvérmeww® kísgyüiáse ncmz-':Usngii A,- egyik köiZ.iéftl>en :i falu l*>ri* KOLOZSVÁR, augusztus 3. Kolozs vár megye törvényhatósági klsgy ülése Inczé- dy’Joksmcm Ödön dr. főispán elnöklésével kedden délelőtt 10 órakor tartott;« rendes havi ülését. Szász Ferenc dr. alispán és Forgács József dr. kirendel*. főjegyző ez alkalommal először vett részt ebben a mi­nőségben a kisgyülés munkájában. A főispán az ülés megnyitása után me“ leg szavakkal üdvözölte a vármegye uj alispánját, biztosítva őt mind a vármegye, mind a maga teljtes jóindulatáról. Hangsú­lyozta, Hogy a felszabadítóit közigazgatás tengelye u szociálpolitika és a tisztviselők is ehhez allkalmazkodnak. Rámutatott Pataki/ Tibor dr. miniszterelnökségi ál­lamtitkárnak a debreceni nyári egyetemen mondott előadására, amely szerint a tiszt­viselők egész Magyorországon felekezeti és nemzetiségi szempontokra való tekin“ tét nélkül szolgálják a szociális gond 'la­tot. Elismeréssel szólott Szász Ferenc dr. sokoldalú és mindig melegen érző szívvel végzett munkájára, melyet évek sorának nehéz küzdelmeiben közelről megfigyelhe­tett. E munka továbbviteléhez kéri a Min­denható segítségét s Ígéri mind a kisgyii“ lés, mind a> maga támogatásált. Ezután üdvözölte és a kigyülésnek be­mutatta! Forgács József dr.’t, Vas várme­gye tb. főjegyzőjét, akit a belügyminiszter Kolozş vármegye törvényhatóságához ren­delt ki főjegyzőnek. Forgács József dr. tizenhatéves közigazgatási gyakorlatban szerzett felkészültségét és tapasz la'latát bocsátja a törvényhatóság rendelkezésére. Működése elé bizalommal tekint s jóindu­latú támogatásáról biztosítja mind a maga, AZ ÖNMAGASZTALÁS nem tar­tozik a magyar ember igazi jellem­vonásai közé. Káros és eléggé el nem ítélhető' tünete volt a felszabadulás utáni átmeneti időnek, hogy ezer­számra akadtak olyanok, akik a ki­sebbségi sors hőseinek és mártírjai* aak kiáltották ki önmagukat, hogy szén az áron haladhassanak az egyé­ni érvényesülés utján, A józan erdé- yi közvélemény már az első pilla- i Hatokban megbélyegezte ezt az áramlatot és közéletünk minden ie- ületén igyekezett elnémítani a di- sekvőket és kétkönyekkei törtető­det. Kitűnő laptársunk, a „Székely .<íép“ most elégtétellel állapítja meg, íogy az erdélyi magyar élet egyik ekintélyes vezetője a napokban a nyilvánosság előtt leintette azt a izónoket, aki méltatni kezdte az el- nult időkben szerzett érdemelt. A közéleti vezető a megszállás két év- izede alatt áldozatot nem kiméivé, .zünet nélkül harcolt és dolgozott tz erdélyi magyarságért, de ezt a nunkát magyar kötelességnek tar­olta, amelyért nem jár különleges ;lismerés. „Hagyjuk ezt kérem. * Tü- elmetlen kézlegyintéssel mindössze mnyit mondott, amikor érdemeit kezdte méltatni a gyűlés szónoka- Amint a „Székely Nép“ Írja, ezt a •lárom szót olyan szigorral és ellent­mondást nem tűrő határozottsággal mondatta, hogy a szónoknak nyom- oan torkára forradt a szó és abba- aagyta az érdemek felsorolását. Elégtétellel állapíthatjuk meg, aogy lealkonynlóban van azoknak napja, akik hangoskodással és ön- magasztalással méliaHanul becsem­pészték magukat a íelszabadult er­délyi magyar életbe.  „nagy hang“ most már józan bírálattal találkozik szembe. Elmúltak azok az idők, ami­I mind a vármegyei törvényhatóság névé J ben. I Szász Ferenc dr. alispán köszönetét mondott a főispánnak iidvöző szavaiért, hangsúlyozva, bogy mint a inadban, úgy a jövőben is kicsiknek és nagyoknak egy­aránt rendelkezésére áll. Ezután Fl.'gac* József dr. főjegyző köszönd meg az ü«t vözlő szavakat cs ígéretet telt, hogy elöljárói részéről már most tapasztalt jó­indulatot odaadó munkává1 viszonozza. A kisgyülés hatvan pontból álló tárgy­sorozat ánaak keretében :i kisegítő munka erő alkalmaztatása iránti abspáni előter­jesztés mellett többek közöli foglalkozott Kolozsborsa, Bádok, Kidé, Kolozskovácsi, Magyarfodorháza, Sólyomkő, Bábué és Borsaujfalu község dijn'ki állás szervezé­se tárgyában hozott hadirezatával, vala­mint Kidé községnek ie^enteotthnn épi~ léséről szóló határozatával. Megtárgyalta Gycrővásárhelv községnek távbeszélő ál­lomás felállítása tárgyában hozott határo­zatát, valamint a Kidé, Magyarlakok Szidna. Zsobc-k és a derétei körjegyzőség községeinek vadászterületük bérbeadásá­ról szóló határozatát. Gyalu községnek a háztartási gazdasági tanfolyam részére 280 pengő megszavazásáról szóló határo­zat« szintén a tárgysorozaton szerepeik A saját hatáskörében elintézendő ügyek között foglalkozott a kisgyülés a koiozs- borsai járási székház építésével kapcsola­tos mérnöki munkálatokra vonatkozó megbízás kérdésével. Ma délelőtt a vármegyei közigazgatási bizoltsság tar! ülést, melyen a szokásos jelentések ... ismertetik « törvényhatóság mull havi életét. kor egyesek úgy szerezhettek zsiros jogosítványokat, hogy hivatalos té­nyezők jóhiszeműségét mondvacsi­nált mártiromság kitalált meséi ível félrevezették és az erdélyi közvéle­mény jóindulatú elnézésére számí­tottak. Az az érdekünk, hogy az uj magyar élet minden vonalán olya­nok vegyék át a vezetöszerepet, akik elsősorban az összmagyarság érde­kében kivannak dolgozni. Nincs szükség as önmag asztalókra, akik­nek muütbeli érdemeiről a magyar­ság felelős vezetői semmit sem tud­tak és elhelyezkedésüket az átme­neti idő megbocsátó közhangulatá­nak köszönhették. Az igazi érdemek­kel nem kell hivalkodva előhozakod­ni. Erdély magyar tömegei enélkül is tudják, hogy kiket illet meg az el­ismerés. Ezek a közéleti vezetők vi­szont elhárítják magukról a tömjé- nezést és a „hagyjuk ezt, kérem“ kézlegyintésével elnémítják a hKzel- kedőket. Örömmel jegyezzük fel a gerinces magyar magatartásnak eze­ket a megnyilatkozásait. Bizonyí­tékai annak, hogy nem kell aggód­nunk ez igazi erdélyi szellem miatt. Ha elvétve mutatkoznak is erdélyi életünkben visszás tünetek, a ki­sebbségi sorsban kialakult erdélyi szellem teljes erejével szembefordul ezekkel a [erdőségekkel. Minden be­csületes meggyőződésű magyar em­ber ezt a felfogást találja helyénva­lónak, amely véget vet az önmagasz- talók tiszavirágéletü világának, hogy az önzetlen munka és fajszeretet is­mét elfoglalhassa méltó helyét. * ROMÁN NYELVEN tar lat t képviselői- be­számolót Arvay Árpáid ország-gyűlési képvi­selő Biharmegye több községében. A képvi­selő a cséfi’ai járásban tartolt beszámoló­kon« tűt, ahol a lakosok többsége román amirs a képviselő ugysacsak románál vála­szolt. Többek között kijelentette, nem teszünk nemzetiségi különbséget, hanem a magyar haza minden becsület«*« (goiKloliko” zásu és az állameszméhez hű polgára szá­mára szabadságot, jogokalii és miudennuipi kenyeret biztosit. A magyarság és románság évszázadokon át zavartalanul és békében élt egymás mellett. Felelőtlen uszítok azok, akik ezt a békét begzavartúk. A képviselő beszédére a község görökeleti román, lelké­sze válaszolt. Meghatóit an mondott köszöne­tét, hogy fl képviselő a román lako-sság anya- nyelvén szólott és teljes hűségről biztosította. Ne<m akarunk ezen a helyen fejtegetések­be bocsátkozni a nemzotiaégi politikáról. A történetein maga heiyett beszel. Bizonyít­ja, hogy törvényhozóink nemcsak a p"T/ar mentben hangoztatják, az 1868; 44*es tör­vénycikk alapokéit, hanem a gyakorlatban a nemzetiségű törvény szellemében folytatják közéleti működésüket. A magyarság lovaglás érzéseit imindennél jobban igazolja az. anya- nyelv használatának teljes biztosítása. Hu­szonkét esztendős kisebbségi sorsunk jut eszünkbe. A román politikai élet viharaiban nagyon sok Ígéret hangzott e| a kisebbsé­gek felé. Tudjuk, hogy ezeknek az ígérettk- nek legnagyobb részét ügyes yioLitikusok vá- ■teszfáisi propaganda eszköznek használtak, «le betartásukat nem tartották kötelezőnek! Az erdélyi magyar törvényhozók üres jelszavak helyett tetteikkel bizonyít iák, hogy l.isztţâbun vannak a helyes nenr/c ségi politikával. Megértést hirdetnék, cserébe azonban joggal elvárják, hogy nemzetiségeink teljes tiii- seggel és lojalitással űtleszlkedjenek bele a magyar haza építő munkájába. * A LEGJOBB KÖZELIM TASI SZER V’ Résen az állomásfőnül:. Nehogy félre ért­sük: ebben a megállapításban nincs vádas­kodás, vagy gúnyos bírálat a közeÜaiás zökkenőmentes biztosítására bírálóit ha­tósági tényezőkkel szemben, A dési kö­zönség nagyon jó! tudja, hogy a rendl.i- rüli idők milyen áldozatokat körétéinél:, de éppen azért azokat az egyéni, kezde­ményezéseket is kellőleg méltányolja. nmet pel: a közellátás kérdéseiben segíteni akarnak a hatóságoknak. A dési állomás- főnök másfél ér leforgása alatt bebizonyí­totta. hogy kitűnő gyakorlati érzékké.! és fáradhatatlan szervező erővel müven ered­ményeket lehet e téré' elérni Már meg­emlékeztünk arról, hogy az állomásfönöl: megszervezte a dési vasú tusol: önellátó szövetkezeiét. Kétezer ember számára biz­tosította a bussed és főzelékfélékkel való ellátást. Annakidején beszélgetést folijtot­Forrong India Brit kttr&k felkeléstől tartanak — nem engedélyezik fegyveres alakulatok létesítését ZÜRICH, imgusztus 5. Ideérkezett jelentés szerint brit körök nem tartják-ie- hetetltyinefc, hogy Indiában felkelések lesznek. Nem kétséges ozon lom, hogy a brit katonaság azonnal le tudja verni a megmozdulásokul. Hatósági rendelet értelmében megtiltották fegyveres szervttzáteJ* »élesítését Indiában. Ez a tilalom arra vezethető vissza, hogy a kongresszuspárt végrehajtó* bizottsága magán had ser eget ki mn felállít rmi. „ÉBREDJ INDIA“ TOKIÓ, augusztus >. (Ştefani.) Az A se hi ciraü íiap „Ébredj Indra“ címmel kiemeli, hogy az indiai végrehajlóbizött- eágnak három nap múlva határoznia kell cs hogy Anglia már mozgósítja minden erejét és segítségül hívja az Egyesült Ál­lamokat, sőt Csangkajiseket is. Az angol fenyegetésekről a lap kijelenti, hogy sem­mi jelentőségük sines, mert az angolok­nak nincs elég erejük fenyegetéseik bevál* BERLIN, augusztus 3. (TP.) A WU­helmstraşsen az indiai válság kialakulá­sára vonatkozó kérdésre válaszolva, utal­tak Stuart Emerynek, a „Globcreuter“ ál­tal közölt tudósítására, amelyben a kon­gresszuspárt jelszavainak a nép körében való terjedéséről és arról van szó, bogy a társasagokban heve« viták folynak, a tö­meg a brit katonai gépkocsikat kővel do- bálju meg és sztrájkok törnek ki minden' fdé. Másrészt, amint stockholmi jelenté­sekből kitűnik, az angolok szcmbeszálJnak az amerikaiaknak az indiai tüntetésekbe való beavatkozási kísérletével. Cáfolják n Wendel Wilkie indiai utazásáról szóló híreket. Az utazásnak Gandhi áthangolása lünk 1‘oós Brio étién más főnökkel, aki el- mondotta, hogy n szőrűikezeJ anyagi alapjait vészelni álbjaui ’’árasig dá: ,ol, M szint a vasutasok hozzájárulásával és l-M trzrális előadásuk jövcd’lni-cr.l tet em’et­te meg. Azóta még jobban kifejlődöd t a dési vasutasok önellátó szerve. Most rrmr nemcsak a vasutasok számúra szerzik b< a legszükségesebb édelmicikkekel, hanem n miros közönségénél: is jut belőle. Hogy csak egy példát említsünk: a dési p aeon a paprika darabja 13 fillér. Ezzel szem ben a. vasutas szövetkezei helyiségében » fillérért lehet papril:ál kapni. 7 gr mész*’ les, hogy a városból tömegesen zarándo­kolnál: az állomásra és o közönség itt igyekszik beszerezni a háztartáshoz, szük­séges paprikaJzészletct, Gyümölcsákcíóf «» lebonyolított az áltomásfőnök., Most ér­kezett nagyobb mtítinyiségü őszibarack a vasutas szövetkezethez, amelynek áru szán tén lényegesen olcsó-bb n piac. ói mi nál. Mindehhez nem kell UüTónösébb bn szorltányság, csupán- egy kis utánajárás és áldozatkészség. Ezért mondják, hogy Désrrt a legjobb közellátási szerv az állo­más főnök, akinek munkáját természetsze­rűen a hatóságok igyekeznek mindenben támogatni és megkönnyitfni. * TESTVÉRI TALÁLKOZÓRA Hívlu Körömi Csorna Sándor szülőfaluja az el­származottakat. A község más vidékre ke­rült fiait vendégül látta szülőfalujukban hogy az elkerültek újból felvegyék a kap csőlátót a hazai néppel, «melyből elszár­maztak. Biharból, Csíkból. Udvarhelyről. Marosvásárhelyről. Nagyváradról, Buda pestről és másfelől is szép számban gyű lekeztek össze Csomakőrös szülődéi és meghitt ünnepség keretében elhatározták, hogy a találkozót minden évben megren­dezik. Azt is tervbe vélték, hogy a iegkö- zelebbi találkozóra azokat is meghívják, akik nem Csomakőrösön születtek ugyan, de. családjuk onnan származóit ok \z egy begyiiitek egy szegénvsorsu körösi tehet­séges fin részére alapítványt leltek a sep­siszentgyörgyi Mikó-koRégiumboD. Köve­tésre méltó példa a esomakorösi találko­zó. Helyes volna, ha más községek i? ma­gukévá tennék ez! a nemes kezdeménye zést és évenként visszahívnák falujuk más országrészekbe elszármazott szülöt­teik Ezek a találkozók egyrészt megéri- sitik a falu lelkét, másrészt pedig benső­ségessé teszik a falu és a város kapcsola­tát. fására. Ila mégis megpróbálnák, a hátú“ ron jelentékeny japán erők állanak. Az umerikai segítség lehetetlen évs Anglia célja csak a kongresszus tagjainak megfeleln i lése. AMSZTERDAM, augusztus 3. (DNB.) A Reuter-iroda boinbayi jelentése szerint Gandhi kijelentette, hogy hajlandó részi- veim i a Seprű liberális vezér ja^rslatáM összehívandó kerékasztal értekezleten lett volna a célja. Az angol sajtónak, kü­lönösen a „Times“*ua-k és a „Daily Fa press“-nek a nyilatkozataiból kitűnik hogy Anglia a sztrájk- cs zen dőlési rnoz gaimakat minden rendelkezésére Ú-Hó esz­közzel le akarju verni MAROKKÓBA REPÜLT A FRAN­CIA LÉGÜGYI MINISZTER VICHY augusztus 5. (MTI.) A légei:\ miniszter hétfőn reggel szeinieutra Ma­rokkóba repül!:. A repülőgépen vede uta zott Nogues tábornok, marokkói főkor Hiányzó hs. A repülőgép a déli órákban szállt le öran repülő-terére, ahonnan a k< francia államférfi továbbutazód Raha: felé. A U fi a 99.000 sz. csekkiapia főtt*ítiésÁQM, tiwnclrtyzéné téti eegétf*ab«4ieit& Vé$U Jăv&eţ: Antwúí Angol-amerikai ellentét India kérdésében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents