Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-04 / 175. szám

I 1942 «.ugusztus 4. ELLENZfil Országos gyűjtés indult az oroszhegyi tűzvész károsultjainak leisegélyezésére ismételjük meg a jóxtetlalvi púidét Kolozsvár, augusztus 4. (Az Ellenzék, munka­társától) 1942 Julius 20, délelőtt 11 óra. Forró napsütésben pihen Oroszhegy, a háromezer lakosú, havasalji székely község. Nyárközepe van, mindenki a mezőn, a havasi) legelőn, te­remtő munkában. A faluban csak a magukkal tehetetlen öregek s a munkánál meg haszna­vehetetlen kicsi gyermekek. Eseménytelen napnak indul, mint a többi, álmos nyári for­róságban. Az esemény, a munka örök, egyfor- jpa üteme nem a faluban zaijik le, hanem Oroszhegyen kívül. Szegény a falu nagyon. La­kói színtiszta székelyek, katolikusok, szorgal­mas, józan, vallásos magyarok. Kicsi a község termőhatára, egy emberre egy hold jut mind­össze. A falunak közbirtokosság! vagyona van, ami magával hozza azt is, hogy a jobbmóduak- nak több jut belőle, a szegényeknek kevesebb. Oroszhegy vizszegény s rossz az építkezése. Sűrűn egymás mellett állanak a nagyobb rész­ben fából épült házak. Szépen tagolt havasok állanak őrt a falu felett. Az Őrhegy hegység ■teteién, a Dankostován hatalmas kereszt áll a felszabadulás emlékére. Csodálatos a vidék. Fel Udvarhelymegye látszik innen a tetőről, a magas fennsikok, zöldelő hegyek világában, ahonnan a Hargitáig tekinthet a gyönyörködő gzem. S a falu ott pihen a havasok alján, ezen a torró nyári délelőttön. Délelőtt 11 óra van és fellobban egyetlen pillanatban Berkecz József csűrén egy kicsi láng. S a láng pilla­natok alatt hatalmassá nő a szélben s mialatt a 'ház népe a havasi kaszálón dolgozik, már ég ,a ház, s már át is csap a tűz a szomszédnak, Vass Ferenc Mihály portájára. A szél erősö­dik és segít az elemeknek. Mire az öregek, s ,a gyermekek cszbekapnak, lángol az egész ősi Bálint-utca. Már a szomszéd utcában is égnek ji házak, a harang félreverve, kiáltozza a tűz rettenetét, félóra és lobogva ég harminckét gazda telke, háza, nyári konyhája, csűre, gaz­dasági épülete, s a házban, kertben minden, ami egy szorgalmas élet munkáját jelenti, gaz­dasági eszközök, rubanemüek, fehérneműéig bútorok. A gyümölcsfák összeperzselve, pusz­tulnak el, az ősz minden drága Ígéretével. Csenget a távbeszélő, összeköttetést keres­nek Székelyudvarhellyel. A helybeli tűzoltó­ság a maga hiányos felszerelésével tehetetlen. Segítségre sietnek a közeli Szentkirály, Zete- laka, Szentlélek, Bogárfalva, s végül Székely­udvarhely korszerűen felszerelt tűzoltósága. Mire a tüzet lokalizálják, harminckét székely család jut koldusbotra. Tizenegytől kettőig a tűz elvégezte munkáját. Virágzó kicsi ottho- nak váltak szénné, fekete csonkká, hamuvá, semmivé. Harminckét család áll néma döbbe­nettel a pusztulás előtt, azon a helyen, ahol pár órája még az otthonuk, nehéz munkás éle­tük eredménye, öröme állott. A tűz a tulajdonképpeni ősközség, Diafalva területén pusztított. Azon a helyen, ahol Orosz­hegy legbecsületesebb, legmunkásabb család­jai éltek. Első segítség Oroszhegy, a régi, nemes oroszhegytú Bálint székely család ősi fészke, Bálint József ország- gyűlési képviselő szülőfaluja. Természetes, hogy Bálint képviselő azonnal kezébe vette tüzkárosult faluja ügyét s ma éppen ebben az ügyben Budapestre utazott. Elsőnek dr Sebcsi Ákos udvarhelyi főispán utazott ki a helyszínre és 1060 pengő gyorsse­gélyt osztott szét a károsultak közölt.& Bálint József képviselő ezután felterjesztette az ügyet a miniszterelnökhöz és a földművelés­ügyi miniszterhez, gyorssegélyt kérve. Az ügyet Pázsint Ödön miniszteri tanácsos vette kczbe és személyenként húsz pengő gyorsse­gélyt kaptak a károsultak. A kár nagyságát és az ügy jelentőségét tudva, az erdőigazgatóság ingyen fahasználatot engedélyezett, inig az ONCsA házhelyet és jószágot bocsát rendel­kezésre. Bizottság járt ezután a faluban: Lukács Béla miniszter, báró Vay László felsőházi tag, Köl- csey, a MEP alelnöke, Sebesi főispán, Szent­királyi Kálmán alispán, Loyd István főszolga- fcnro, akik megtekintették a falut. Péter Áron gazda üdvözölte a vendégeket, akik közül Lu­kács miniszter és báró Vay László ötezer pengő segélyt nyújtott át a szerencsétlenül járt gaz­dáknak. Megdöbbenve látták a vendégek a szörnyű pusztulást, a leégett házakat, csűrö­ket, gazdasági épületeket, kapukat, kerítése­ket, leperzselt lombu fákat. Szentkirályi Kálmán alispán vette kezébe a megyei gyűjtés ügyét, amelynek mfeginditása Bálint József képviselő szentmisén elmondott szentbeszédével kezdődött. Bálint József meg­hatóan, szivből fakadó szavakkal hívta egymás megsegítésére az embereket. A kiszállott hatóság 250 ezer pengőre be­csülte a kárt. De amint Bálint József képvi­sel mondja, az ő becslése szerint legalább félmillió pengő érték égett oda Oroszhegyan. A tüzkárosult lakosság pillanatnyilag a fa­luban helyezkedett el barátok, ismerősök ott­honában. Az építkezésnek azonban haladékta­lanul meg kell kezdődnie. Az már biztos, hogv a szükséges famennyiséget kalákával szálitják a f, lubo. A tüzkárosultak névsora a következő: Benedek János, özv. Benedek Mózesné, Nagy Mózes, Vas« Elek József, Fancsali Sándorné, Gergely L. Dénes, Kovács P. Dénes, Barabás József, Barabás Dénes, Májer János, Vass N. Ferenc, Bálint Gergely, Vass N. Mózes, Bálint József, Bálint András és Károly, Vass N. Já­nos, Vass F. Mihály és József, Berkeci P- Jó­zsef, Szász Gergely, Vass Elek Dénes, Bálint M. Ferenc, Pál Gáspár, Márk Péter, Barabás Jáno®, Kovács László, Kovács B. József, Szász Zsiga, Jakab Dénes és Barabás M. Gáspár. Ezek között a tüzkárosultak közölt Kovács P. Déncsnek két háza égett le, s mindnyájuk­nak elpusztult minden vagyona, ingatlana, szálas takarmánya. Mit mond Bálint József képviselő ? Bálint József képviselő elutazása előtt eze­ket mondotta az oroszhegyi tűzvész ügyében: Szeretném, ha országos méretű gyűjtés indulna az oroszhegyi otthontalanok érdekében Remélem, hogy az. Erdélyi Párt vezetősége ke­zébe veszi az ügyet és le is vezeti a gyűjtést. E pillanatban még nem tudtam érintkezést ta­lálni a párt valamennyi képviselőjével, de az üUionievok közül Teleki Béla gróí például a legnagyobb jóakarattal és megértéssel támo­gatja tervemet. Most utazom fel, hogy a bel­ügyminiszter urnák is feltárjam az ügyet s re­mélem, hogy országos méretű akció születik meg utam nyomán. Egy ilyen akció azt ered­ményezné, hogy annak a kicsi székely falu­nak derék népe, s mögötte aj egész székelység, érzi a gondoskodói szeretetek most, amikor csa­pás sújtott le rájuk. Kisebbfajta józseífalvai tragédia ez, s az Erdélyi Párt remélhetőleg az akkori Magyar Népközösség szerepét veszi át a gyűjtésben, gyüjtőiveket juttat a tagoza­tókhoz és vezeti az egész akciót. ' Rendkívül fontosnak tartom a magyar sajtó támogatását és hiszem, hogy megismétlődik majd a józeef- falvi sajtóakció mása, amikor magyar lapjaink valósággal versenyre keitek egymással ab­ban, hogy ki tud többet gyűjteni magyar test­véreinknek. Ha mindönki tehetsége szerint párfilléres összegtől kezdve, hozzájárul o cél­hoz, ujracpül harminckét otthon és uj, emberi életet kezdhet harminckét, most földönfutó székely család . . . Ennyit mond Bálint képviselő lelkesen, sze­retettel, bizakodva. Hisszük, hogy igaza lesz s hogy a magyar társadalom most is megteszi testvérei iránti kötelességét . . (M. L.) Ilarga József waminisz­ter mondott búcsúbeszédet a tokodI bányaszerencsétlen­ség áldozatai feleit Az előírásosan fcPsrnáM hf nzmlámpa gyújtotta mega hirtelen előtörő suiiéléget* — Antal István látogatása az áldozatok hátramaradottjainál TOKOD, augusztus 4. (MTI.) A tokodi megdöbbentő bányaszeren­csétlenség hírére a kormány képviseletében Antal István nemzetvédel­mi propagandcminiszter nyomban a helyszínre utazott. Antal István miniszteT megvizsgálta a szerencsétlenség körülményeit. Meglátogatta az éltüket vesztett bányászok özvegyeit és megvigasztalta őket. Bizto­sította az özvegyeket, a kormány gondoskodik róla, hogy szükséget ne szenvedjenek és gyermekeiket felnevelhessék. Véletlen baltzerencie okozta a szerencsétlenséget A tokodi Erzsébci-aknában folyó évi Ju­lius 31-én délután 4 órakor sújt ól ég-ki törés folytán bekövetkezett robbanás ügyében a pcstvidéki ügyészség és vizsgálóbirósűg a budapesti in. kir. bányakapitányságnak, mint szakhatóságnak bevonásával augusztus 1-én a vizsgálatot megtartotta. A szakériők meg­állapítottak, hogy a tokodi bányászoknál még soha elő nem fordult és éppen ezért nem várt sújtó'ég- kitörés n 15-ik számú második széntelepi munkahelyen munkaközien, meglepetés- szerűen következett be. A hatalmai, mennyiségben nagy nyomás alatt előtörő sújtcltge‘í az ezen a munkahelyen éppen a sujtólég jelenlétének megák lapi t ás ára előírás szerint tartott benzin-biztosiitólámpa áiizzása gyújthatta meg. illetve robbanthatta fel. A bányában tartózkodó 72 munkás és felvigyázó személyzet közül 50-et részben a robbanás lánghatása1, részben a távolabbi munkahelyen dolgozókat a füstgázaik öltek meg. Csak azok a munkások maradtak éietbem akik a bánya magasabb szintjén dolgozlak és igv idejük volt a füstgázuk elöl részben gátak emelésével, részben a sujtólég- áramlatíall előrehaladva kimenekülniük. Eltemették az áldozatokat A szerencsétlenség során ó'-etiiket vesztett bányászokat vasárnap délután temették el. Varga József kereskedelmi- és iparügyi mi­niszter, aki még a szerencsétlenség előtt hi­vatalosan Erdélybe utazott. utazását meg­szakította és nyomban Tokodra tucat. A mi­niszter behatóan tájékozódott a szerencsét­lenség körülményei felőli és vasárnap délután résztveU a tokodi '{emelésen. A szerencsél- ■ er.ség során meghalt 50 bányász, ilietve felvigyázó közül 49-et vasárnap temettek el, az 50-iknek a- hoDkestét még nem tudták felszínre hozni. Két bányásznak a temetése a kora délutáni órákban Triton volt, 10 bá­nyászt Csolnokou temettek cl, egy bányászt pedig a hozzátartozók kérésére Zselizen he­lyeztek Örök nyugalomra. Tokodon vasárnap délután 6 órakor sok­ezer főnyi tömeg kísérte uto.'só útjára a többi 36 hősihalált halt bányászt. A kormány kép­viseletében V arga József iparügyi miniszter és a belügyminiszter képvise etében Kánár Levente államtitkár vett részt a temetésen. Torna Imre róni. kát. esperes-plébános es Zsoldos Gyula református lelkész végezték az egyházi .szertartást és megrázó erejű gyász­beszédben búcsúztatták a ha/ottakak A kor­mány nevében l arga József iparügyj minisz­ter mondott búcsúztató beszéde . Emelkedett szav. kkf' méltatta a hő.vihaiált halt bányászoknak >a föld mélyében végzett munkáját és hangoztatta, hogy a belső fron­ton. a munka frontján életüket veszteti bá­nyászokat a nemzet hősihalottaknak tekinti. Biztosította a bátra maradottakat, hogy a kor­mány megfelelőképpen -gondoskodik a hősi- há’áit halt munkástestvéreink özvegyeiről és árváiról, Schmidt Sándor vezér Igazgat óhe­lyettes a vállalat nevében, fogadalmat lett arra, hogy a szeren esetlen üji járt bányászok és felvigyázók hátramaradó!íjainak ügyeit a vállalat a magáénak tekinti. Tol inácscí is a betegsége miatt távollevő Korin Fi rene ve­zérigazgató üzenetét, hogy az egyik bányász két árváját maga nevelteti fel. A vállalat igazgatósága úgy határozott, hogy a bánya egyik igazgatójának személyében külön gyá­mot neveznek ki, aki a hátramaradottak ügyeit intézi. Ezután megindulj a 36 kopor­sóval a gyászmenet. Tokod és környékem k népe mély részvéttel kísérte utolsó útjára, a hősihalált halt bányászokat. GÉPKOCSIBALESET ÉRTE MAKAY MARGIT SZÍNÉSZNŐT BUDAPEST, aug. 4. Makay Margitnak, a Nemzed Színház művésznőjének magángép­kocsija a \ isegrádi-utca sarkán összeütkö­zött egy hatóságii gépkocsival. A művésznő a jobb térdén megsérült. A mentők a Park- sz.anatóriumba vitték. Vafiószinüleg a lérgy- kalácsa tört el, KI TEKINTENDŐ ZSIDÓNAK BULGÁRIÁBAN SZÓFIA, augusztus 4. (DNB.) A bolgár belügyminisztérium nyilatkozata szerint a nemzetvédelemről szálló törvény keretében Bulgáriában azokat tekintik zsidónak, aki­nek szüi'ei, vagy nagyszülei zsidó származá­súak, zsidók és olyan nemzsidók, akik áttér­lek a zsidó vallásra, zsidóknak tekintendők a megkeresi tclkedtekk el együtt. TELJES „NEMZETI MOZGÓSÍTÁS“ AMERIKÁBAN Washington, augusztus 4. (M IT.) Az OiFI jelenti: Megbízható forrásból származó értesülés szerint az Egye­sült-Államok kormánya drákói in­tézkedéseket készüli tenni a közeljö­vőben annak érdekében, begy jelen­tősen fokozza Amerika háborús erő­feszítéseit. A tervezeti intézkedések között van a teljes nemzeti mozgósí­tás végrehajtása- A mozgósításban résztvesz kivétel nélkül minden munkás. Tervet dolgoztak ki az as­szonyok mozgósítására vonatkozóan is. A nyersanyagok előállításának és felhasználásának tekintetében az amerikai kormány szigorú ellenőr­zést kivárt bevezetni, fi kolozsvári református teeiéyiai fakultás Értesítőié „Azok a kérdé&ek, ttz/jk a fejadötoK, a me­lyekre úgy egyház», mini nemzeti téren m '■ kezdünk ráeszmélni, semmivel tf:ra kkeblr és nem kevésbé vé-gzetszeriiek mint amelyek a trianoni döntést követő éjszakában döbben tek elénk. EíhirhaJatlarinak látszó vi.t i 22 esztendő el ötói helyzet, nem lehet vgji.ónv- nyen elfelejteni. De az a/, érzésem, a m:i gyarság összes kérdései, mindazok ■ p/oblé mák., amelyek dunam*, dencci helyzetűnkből, szomszédainkhoz é.s nemzetiségűnk!!*-. ' vám viszonyunkból következnek, most, a re-tau rációnak ebben az idejében -sokkal éleseb­ben és gigantikusabb méretekben vetődnek elénk, mint amikor nemzeti tragédiánk leg­sötétebb mélyén vergődtünk.-."— ir;:i Gönc/' LUjO.s dr., a református teológiai f<»kwjlás e muit tanévéről kiadott értesítőjeb in A fakultás igazgatójának tanévnyitó be­szédében mondott fent idézett szavai vein világot a-/. Értesítő tanúsága szét int ;» füt-- kol-a egész évi munkásságára. A. reforméin«, kereszténységen keresztül, annak eszközeivel a magyarság lelki megújulásáért, az egysége*? és erős magyar nemzetért folyt t munka ez ősi református főiskola falai között. Ám amint a jelentésekbe?- kiderül, ez ejnépte.o ne-lés veszélye fenyegeti az intézetek Pon tosan 1915 óta nem jelentkeztek oly kevesen az első évre, mint az idén. Az öt évfolyam mik az elmúlt évben még 73 hallgatója vo ■ összesen, de az első évre jelentkezőt! fiz h Ugató riasztó tünetet jelez a felszabadult Erdély éleiében, hiszen ennek a tünetnek fokozódása azt jeltentenc, hogy pásztor nél­kül marad évek múlva a nagyszáma'erdélyi református magyarság. Az intézet tanári kara- amint az Értesító tanúsítja, az öl évfolyamon folyó előadások munkáján kívül élénk tudományos munkás­ságot é.s tevékeny * gyakorlati pásztoráéi ót fejtett ki. Az intézeti neve és és munka­program, valamint a kitűzött pályatéti. leken v-aVó részvétel pedig igazolja, hogy az if jó­ság megér'-clte az intézet vezetőinek magas célkitűzéseit és azokhoz idomulva, azoknak minden tekintetben megfelelni akarva do’ gozott az elmúlt tanév folyamán. Mert ma­gas eszmcuyi célok és nagy magyar célok szolgálatában ál' ez az intézet, arrveiv ' a re­formátus lelkipásztor nevelésének minden hasonló intézetben megszokott munkáján kivii! vállalja a sajátos erdélylségbőj szár­mazó kü ön feladatokat is. ,-Erdélyben élünk, •a sajátos erdélyi körülmények közli. és Erdély számára nevelünk lelkipásztorokat' — mondja az igazgatói évzáró beszéd. Ebből :i tényből pedig úgy gyakorlati, mint elmé­leti, úgy pedagógiai, mint teológiai szempont­ból messzirenyu.ő következmények folynak így a református teológiai fakultásnak mint amelynek célkitűzéseit döntő módon Bethlen Gábor fejedelemnek az Isten igé­jéből táplálkozó szelleme határozta meg. feladata az igazgatói beszéd szerint Erdély­nek egyházi, elsősorban református vonat­kozásban való tudományos számontartása és re n dsze rés fel d o 1 gőz á sa. Ezt a munkát vállalta é> végezte, ezeknek az elveknek, célkitűzéseknek és a Széchenyi, valamint Körösi Csoma-évheu adott eszmé­nyeknek jegyében végezte műk évi munkáját a kolozsvári református teoftógiai fakultás. Érdekli talán, hogy több uj magyar film kerül a közönség elé a most következő évadban. Film ké­szült Herczeg Ferenc ,-Láp virága44 rirnii is­mert regényéből Hamza Ákos rendezésében, Szelcczky Zita főszereplésével. Bahaţj Jó­zsef i.Horthy Miklós katonája vagyok'* cím me[ irt aktuális háborús filmet. Ehhez a de rabhoz Babuy József szerzett muzsikái, fő­szerepét Sáráy János játssza. .A ér nem válik vízzé" egy másik uj magyar filmnek a cinre’, amelynek szövegkönyvét Egyed Zoltán és Aagyiványi Zoltán írták. női főszerepbe Bajor Gizi és Golf Bea. I alósziniileg meg­filmesítik a margitszigeti Palatínus száké maitre d'holeljenek Hotel cimü filmjét />. cincijét a szakemberek rendkívül érdekes­nek találtak. A szállodai alkalmazott-filmíró arról nevezetes. hogy kilenc nyelven beszéd hogy Láz címmel kerül a közönség ele Jávor Púi és Tásnády Fekete Mária olasz filmje, amelyet a magyar Rcidványi Géza rendezett a Kóma melletti Cinécií fában. í Lá: a trópuson élő orvosok regénye: hogy ujságirónö lett Jacqueline DeUibacbái. a hires francia filmszinésznőböl. aki egy nagy párisi képeslaphoz szerződött: hogy Charles Bayer uj filmjénél: cinre Manhattani mesél:. A film egy Ötletes ügyes, de koldusszegény fiatalember törte- nete, akinek egyetlen ruhadarabja egy frakk, s ezzel csinál nagy karriert. A téma vesze­delmesen hasonlít Drégely Gábor szerencse fia cimü vigjálékához, amely annakidején bejárta a: egész világot; hogy uj Paula Wesselyfilm készül n Bécsi Furn schönbrunni műtermeiben Késői cerc. lent címmel. A filmen Wessely fiortm • fél je, Attila Hörbiger. I fo> e \'Izrin n el ‘líirhcrd Menzel irta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents