Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-29 / 195. szám

19 4 2 augusztus 29­ELLENT! t K Isidék Ssfalm mögött. © © Az alábbiakban Johann vén Leér* hasonló cintií füzet áruk anyagát kö­zöljük. Von Leere szemléltetően lO*~ nuitntfa fel mindazokat a: adatokat, eseményeket, okmányokat és nyilat~ liozaioktet, amelyek a zsidóságnak a bolsevismusban csúcsosodó világíttat- mi törekvéseire vetnek világot n. A bolsevismus „ösamón^el" „A bolsevizmus eszményei túlnyomó részben megegyeznek a zsidóság eszményeivel", (Lon­don, Jewis Chronicle, 1919;. „Amit a isidó békétlenség Oroszországban oly hatalmas mértékben meg tudott, valóskaui, ugyanazokat a történeti értékeket akarjuk más országokban is walonua juttatni". (The Am«' rican Hebrew. 1920.) „Az a tény, hogy van egy bolsevizmus, az a ' ny. hogy oly sok zsidó bolsevista, valamint az a tény, hogy a bolsevííanus eszményei tö­kéletesen megegyeznek a zsidóság eszményei­vel, nevezetes és nagy horderővel bir". (Je­wish Chronicle, London Î9Î9.) A reverii ekurcst A zsidó Sund emek, a 9. vörös védőezred, bolsevista zászlóaljparancsnolcának zsebében, — aki 1919- november 9-én éjszaka Észtország; határán elesett — a következő okmányt, ille­tőleg oklevelet találták az „Alliance ÍSTaéiite Universelle" csoportvezetőihez címezve: ,/fitkós. Az AÜDüance csoportvezetői nék. Xt* ,ráéd gyermekei! Végső győzelmünk órája kö­zeledik. Világuralmunk kezdetén állunk. Az, amiről korábban csak álmodhattunk, lassan valósággá válik. Nem sokkal ezélőtt még gyengék vontunk és segítség nélkül álltunk, most azonban hála az egyetemes felfordulás­nak, büszkén emeljük fel fejünket. Mindnyá- j miien ak helyünkön kell lenünk. Mert min­den bizonyossággal állíthatjuk, hogy összetört oltárok és lerombolt trónok felé tartó mene­telésünk még korántsem ért véget. . -. Mindent megtettünk annak ' érdekében, hogy az orosz népet a zsidó hatalomnak alá­vessük és végül is arra kényszeritsük, hogy térdet hajtson előttünk. Majdnem mindent el­értünk már, de... ennek ellenére elővigyázato­saknak keli lennünk, mert a most leigazolt Oroszország voltaképpen ősellenségünk. Ne­hogy az a győzelem, amelyet most hála gé­niuszunknak elértünk, a következő nemzedé­kek ea la melyék ét ellenünk felkeltse. Oroszor­szágot a porba 'tiportuk, uralmunk alatt nyög. De nö feledkezzetek meg az elővigyázatos­ságról. A biztonságunkért való szent aggoda­lom egyetlen esetben sem engedheti meg ne­künk a részvétet és a lágyszívűséget.. Ellen­ségünk iránt semmi részvétet nem szabad éretnünk: összes jobb és vezető elemeit «Î kell távolitantmk, hogy a leigázo-ít Oroszor­szágnak ne támadhasson többé vezetője. Ezzel még a lehetőségét Üs megsemmisítjük annak, hogy valaha is valaki a mi hatalmunk ellen támadhasson. Ügyeseknek kell lennünk és fent kell tartanunk a földművesek és munká­sok közötti viszályt, mert csakis bátoraival és oszfályharccal zúzhatjuk porrá azokat a kulturértékekeí, amelyeket a keresztyén né­pek hoztak létre... Bernstein, Apfelbaum, Rosenfeld, Steinberg .■— mindnyájan sok mással egyetemben hűsé­ges fia/ü Izraelnek. Ilyenformán Oroszország feletti hatalmunk korlátlan. A városoknau a népbiztosságokon, az ellátási A* lakásbizottsá­gokban stb. népünk képviselői játsszák a fő­szerepei Mindazonáltal ne Jttasuljabok meg a győzelemtől! Legyetek elővigyázatosak, mert senki: sem védhet meg minket, ha csak nem mi saját magunk*’.,. A boIseirlEmi^ n gsldésá«r kezei koz! Ax állami gépezet legfontosabb embere Laser Moisejevícs Kaganovícs, Sztálin helyet­tese a népbiztosok tanácsában, ezenkivüi köz­lekedésügyi népbiztos. Helyettese a pártban szintén zsidó, névszer int L. S. Mechlis. <3 a szovjethadsereg politikai irodájának vezetője, a népbiztosok tanácsának helyette« elnöke cs az állami ellenőrzés népbiztosa. Ezenkivüi raég a következő zsidók foglárnak he’yet részint a népbiztosságokban, részint más vezető hivata­lokban: Semljatská, a népbiztosok tanácsának másik alelnöke. Dubelskij, a teegéri hajózá« népbiztosa, Ginsburg építésügyi népbiztos Ka. ga no vies külkereskedelmi népbiztoshelvetiee, Suchowolskij naftaipari népbiztos, Bejser ko­hászati népbiztos, Weinstein halászati, Scha- pire igazságügyi, Erster faipari népbiztos, 7a- lapkő», a külügyi népbiztos« ág távo.keleti ügy- os.rtályáöak vezetője, stb., stb. Ä bolsevízmufs: Juda győzelme „Kivívtuk G zsidók szabdaságá* és nagysze­rű bosszút álltunk. Valóban a pögromek el­szenvedése meghozta gyümölcsét. A minket üldöző kormányzat reménytelenül vergődik a feledés porában. Ahol eddig raegalázoüafc; és üldözöttek voltunk, ma büszke és korlátlan utódok vagyunk". (Now and for ever. A con­versation with Mr. Israel Zangwil on the Jew and the Future*' Newyork, 1925.) „Azok a zsidók, akik tagadják, hogy a kom­munisták soraiban sok zsidó van, maguk is csak a megtűrt polgárok szerepére vállalkoz­hatnak, Nekünk, azonban minden erőnkkel ki kell terjesztenünk és meg kell erősítenünk a fasizmus ellen egyesült arcvcaialat. Ha ennek az egységfrontnak összekovácsolásánál az : SköUftUiAi zmlák samt Smrrmn^Laliy­részt venni, akkor legye© úgy". (James Water­man Wise New-Maises 1935.) A zsidóknak ősrégi, mindén máé nép iránt megnyilvánuld faji gyűlölete a bolsevizmus szörnyű vérengzésébe© ölte ki magát. „Az antiszernitizmuenak, a zsídógyülöletnek zsidó oidairól egy hatalmas As minden nem­zsidóra kiterjedő gyűlölet érzés felel meg. Mint ahogy mi zsidók minden nemzsidórói tudjuk, hegy valahol, szivének valamelyik sarkában antiszemita és annak is kell lennie, úgy min­den zsidó szívének mélyéből gyűlöli a nem­zsidót ,.. Mint ahogy minden nemzsidó előtt visszataszítóan hangzik ez a szó, hogy zsidó, éppúgy minden zandó száméra ugyanezt jelen­ti és ugyanezeket az érzéseket, kefti a „Goj" szó ... Semmi sem él bennem olyan élénken, mint az a bizonyosság, hogy ha van valami, ami a világ összes zsidóit egy táborba !ömö- tiíhefi akkor ez a feneketlen nagy gyűlölet mindéi« bizonnyal az... Art hiszem, könnyű volna bizonyítani, hogy a zsidóságban is él (te antiszemitizmus hü tükörképének megfelelő mozgalom. Ezt nevezem az igazi nagy ^gyűlö­letnek, . . Minket általában veszélyeseknek tartanak a németségre nézve. Minden bizony- nyál azok es vagyunk, még pedig éppoly mér­tékben. mint amilyen mértékben veszedelmet jelfrt a zsidóságra nézve a németség is. De senki sem kívánhatja tőlünk,hogy öngyilkos­ságot kövessünk el. Senki sem tagadhatja azt i tényt, hogy egy erős zsidóság valóban ve­szélyt jelent mindenre, ami nemzsirió. Eleve nevetségesnek «is erőltetettnek keli tartanunk tehát bizonyos zsidó köröknek azt a kísérletét, amely a fentmondottaluiak ellenkezőjét igyek­szik bizonydani. S mindez legalább annyira hazug, mint amennyire nevetséges és erőlte­tett! Egyetlen kérdés csak az, hogy miénk-e a bata!can, vagy nem, ez az egyetlen kérdés ér­dekel minket s ezért aria kell törekedő.ülik, hogy a hatalom va!óban a miénk legyen és a miénk maradjon". (Cheskel Zwi Klötzel « nagy gyűlölet, „Janus" 1912., 2. sz.) „Tartozásunk nagyságának fciisüier5se te­kintetében még csak a kezdet kezdetén va­gyunk. Be tudunk férkőzni bárhova, rombo­lók vagyunk, felforgatók vagyunk, birtokunk­ba vettük a ti természetes világotokat, eszmé­nyeiteket, sorsotokat és csúfot űztünk belő­lük. Nemcsak a legutóbbi hámorának voltunk mi a végső oka, hanem háborúitok közül majd­nem valamennyinek. Mi voltunk nemcsak az orosz, t'e tőrténe’metek valamennyi nagy for­radalmának elindító!. Egyenetlenséget hoztunk és zavart keltettünk személyes és nyilvános életetekben és ezt tesszük manapság is. Es nincs ember ,akl megmondhatná, hogy meddig fogjak ezt. cselekedni. (Marcus ÉL Ravage „A real ease against the jews” The Centim- Ma­gazine, 1928.) Ä ssidóséa « bols^vixmus Híján akar világuralomra jutni Adtad ha Am (Asher Gühzberg) a zsidó cio­nista vezér , .Tran sva) u a ti o n of value" cimü könyvében a következőket irtja: „Éz a név min­den más név felett uralkodnáíog. .. Izrael fog uralkodni, matt as összgs népek közül egyedül képviseli az emberiség őseredeti képmását.. Izrael határozza meg a korábban birtokában volt ió eszméjének ismérvét. A jó csakis az emberfeletti embernek vagy a nemzettel etil­nek lehet tulajdona, annak, aki bir azzal az erővel, amely kitel jasi ti életéi és a világ urává teszi tekintet nélkül az alantás népekhez tar tozók nagy tömegére, tekintet nélkül azokra a károkra, amelyeket ez a törekvő»««. utób­biak számára jelent. Mert egyes-egyedül az j emberfeletti ember és a nemzetfeletti alkotja ; az embertömeg virágát és csúcspontját, minden j más nemzet csupán arra van teremtve, hogy j ezt a kiválasztást szolgálj? hogy létrái alkos­son, amely nélkül lehetetlen ez óhajtott me- gpsrágba kerülni., Felismerik a vétkest Dr. Goebbels birodalmi miniszter mondta a nemzeti szocialista párt 1937. évi pártnap­ján: „A zsidóságban, mint a bolsevista világ- íorradaloHmak főkovászában ismertük fel és álcáztuk le a kulturnépek élősködő c-s legin­kább térsadalomeííenes elemét. A zsidóság a bolsevizaiusban valóságos tenyészterüleieí te­remtett a maga számára. Európának azonban látnia kell és fel kell ismernie ezt a veszélyt. Nem fogunk késlekedni abban, hogy érre rá­mutassunk. Féleiem nélkül és ujjal tan iá Mink a zsidóra, mint ennek a szörnyű katasztrófá­nak sugalmazójára, elindítóján és haszonélve­zőjére: íme, nézzétek, ez a világ ellensége, a kultúrák lerombolója, a népek élősdije, a káosz fia, a gonosz megtestesülése, a romi,’ölág er­jesztene, az emberiség szétzüllesztenének kóar- zelíogható ördöge.. .'* A csíki mékdf lovak Mindig szeretettül) gondol olt vissza « csíki, apró székely lóvékra. Naponta '20 -—30 kóboros, székely szekér kocogott el a házunk előtt. Kora tavasztól késő őszig deszkái, borvizet vittek lefelé, éjjelnap- pcá megállás nélkül, Segesvár felé, S Nőisünk, gyermekeknek, különösen tet­szettek ezek a kistestü, formás. fürge, i gyors járású állatok. Talán azért szerettük ölcet, mert kicsik voltak, mert éreztük, hogy a mi méreteinkhez vannak szabva+ Váltig azt hittük, hogy a jó Isten nekünk, gyermekeknek teremtette mesebeli táltos paripául, A szekerek csak jöttek sorban. egymás után. csendben, békességben. Nem zavar­ta Őket senki. Kerékpár, an ló még nem járt ablran az időben. Bent 0 hüs kóbor alatt, a déli nagy melegben, joked aludt a szekér gazdája és csak akkor nézett hl, tájékozódás kedvéért a kóbor alól, ami­kor a szekér egy-egy nagyobb zökkenőhöz ért. A magukra hagyott lovak jobban is­merték az utat s a közlekedési szabályo­kat, mint a gazdájuk. Nagy mulatság volt nekünk, gyerme­keknek, fel-felkuncorogni egy-egy sze­kérre s mig annak harcsabajuszu gazdája békésen aludt, vígan kacagtattak « lova­kat a Küküllő mentén lefelé, hogy egy másik, visszafelé térő szekérrel ugyanúgy j ha zap orosz hál fi t n h. Nágy körültekintés, i sok ügyesség kellelt ehhez, mert bizony luimOr az árok közepére röppentünk, ha hirtelen felébredt a gazda. A jól sikerült szeherezés után vígan Idái fótiunk /*? a kóbor alá: „Hé, bácsi, forog a herék!* — A tűz lángra csapjon beléd! — dör- mogött vissza vctláhi a kóbor alát, de a legnagyobb örömünkre később csak kiné­zeti, hogy ni arc tényleg valami baj a ke­rék körül. Jól ismertük mi ezeket a székelv lova­kéi. Már messziről megmond falt a lovak füruvSJáról, fejéről, üstökéről sörényének bozonijárót, a járásáról, hogy melyik vi­dékről való. Legtöbbre tartottul: a békési lovakat. Kicsinyek voltak, alig érték el, marban, ct 150 centit, de rendkívül ará­nyos, taJcaros, ügyes lovak toltak. Olyan egyformán szedték vékony, inas. kis pa­tája lábaikat, mintha tánciskolában taní­tották volna he őket.. 4 gyergyószentmik- lósiah valamivel bozontosabbak, de mint­ha egy kicsit nagyobbacskák lettek voind, az oláh falviaknak pedig még a sörényük is másképpen állott. < Mi a KiUdiflő széles, gazdag völgyében nagyobb termetű lovakhoz szoktunk hozzá.-— Hé. bácsi, miért olyan kicsi a tova? — kiáltottunk a szekér felé. f -— Hó, bácsi, hova teregeti azt a két macskát? — hallat szót. innen is, onnan is. — A varasgyik rúgjon meg — szólott vissza egyik-másik —, te tán nagyobbra nőnél, ha ilyen lenne az életed? Esek a lovak tényleg nem voltak elké­nyeztetve. Esőben, sárban, tikkasztó nyá­ri nagy* melegben., éjjel-napal, szinte meg­szakítás nélkül, de mindig egyforma lép­tekkel rótták az országút jót, hegyen fel, hegyen le, falán csak érmen <mnyi meg­állással. mig az elébűk vetett ölnyi kis, il­latos, havdsí. szénájukat meg nem ették. Ez a széna azonban többet érhetett, mint a mi gőzmalmunk drága korpáin. mert ezek a székely lovak, nyomorúságos étel- módjuk és szegényesnek látszó takarmá­ny ozásuk ellenére, ’"'rtdig csation fák ki a jót táplált egészségtől. — Lássa-e, urfi — korholt nádin Jó Mózd bét\ gyermekkorom meghitt, öreg barátja —, ezek a macskád: nagyobb té­rid visznek, mint a szászok nagy piros lovai. Azt mondom, egyet se csufolkodjék velük, mari ezek a mi fajtánl: lovai. szé- ke.lylovah ezek — Nézze csak meg. milyen arrni'ttfó iá szagol:. Mindig ragyog a szőrük, pedig a műm gazdájuk reggelenként, nem. veri ki a :<arl az istálló padlóján.. Ezek a lovak n~! tudják, hogy mi ez istálló, hiszen .' sok sátoros ünnepeken herédnek fedád alá. — Maguk, gyermekek — igozdatai meg fején a sapkáján Mázd bár . csak azt nézik, hogy ne.gyok-e. vagy kicsike Ilát ez alig nagyobb a macskánál, de lu- szi-e. hogy az eleink is ilyen lovads<m jár tok éc mégis legyőzi éli n többi né fit’kel. A tatároknak is ez vak a lovuk, a maid vai törökök is ezen száguldoztál:, mégis elértek az országunk másik másik sarkéiba, liehet, Ivogy uiég lesz háború, de szavamat ne felejtse, isméi megjön ezeknek a Irr raknak n becsülete, — Nézze meg, már magúnak is Udat kell, hogy milyen lábuk van ezeknél; Nézze meg a szügyükei. Olyan törk jük, olyan szivük van, hogy terűvel egy szusz­ra felmennek a legnagyobb hegy léteiére — Nemcsak erősek, hanem okos. értel­mes állatok is. Mit gondol, milseu est heti ahhoz, hogy a rossz hegyoldalakon vzimosásokon, ö hitvány, köves pánikok medriben, mert tusija meg. hogy ott Csil. - bem ilyen idak is vannak, épen hozza le a terűvel megrakott szekeret? — Mit gondol, mi maradna meg azok ­ból a lompos, emeletes szász lovakból, ha csal: pgvszer is megtérni ék ezt ăz utal? A. borét száríthatná a gazdája egy pár hét múlva.-- Hiszi-é^ hogy katonának való ez a tó, éppen ugv, mint a gazdája, m*r1 esif föld termetté Őket. Mind a kettő a hadi életre való, szijjas, inas mind a keltő, de rtcrn fárad ki, de ivem éhezik meg, ennek nem törik fel sem keze, sem lába, c nem hüt meg. e nem sorvad d. mert ezt a ne­héz élet s a kőkemény, sziklés fedd tette ebi vük éretlenné. — Szavamdt ne felejtse, csak azr óko­rom mondani, ha egyszér Jäher ül innen a faluból} mondja meg a városi uruknak, hogy legyenek jószivvel a székely lovak irányában. Kicsik ezek, nem is szépül de eljön egyszer az idő, hogy nemcsak deszkát hell vinni hegyen fel, hé gyen le, sárban, vízben s gránátcsőben, h nem mást is. De akárki elhiheti, hogy nikor minden földi embert nz iszonyat fog el s mikor a nagy ítéletidőben összekavajodra fejvesztve fut mindenki egyszerre négy­felé, a székely a maga kicsi mókány lo­vával még akkor ir vigori köcoxiat, amer­re küldik, mert katonai célzóitól részre nevelte őket Magyarország s-éfnár i a szé hely Hargita. Hosszú idők leltek el azó: i Már meg- deresed lém én is, de vígan csillan meg szemem még mindig ha ul -.mon té’etle- nül hőboros székén cl találkozom. Égy szekér döcög velem szembe. Gazdája o kóbor alól éppen most dús ja ki a fejét, hogy megnézze, fcr.yg-e még a kerék? .4 hancurozó gyerekek nagyokat nevetve, vígan száguldoztuk a széké- körül, vi­gyázva, hogy az ostyr el ne etje őket. Me­zítlábas lábukkal égig érő pert vérnek így csináltuk régei ezt mi is. Szétnézek, lát-e valaki, sietve iőrlőm le könnyemet így járok mindig, ha kóboros székely sze­kérrel lalálkozom... Bizonyára por megy a szemembe... DR, GÄR OS DÉNES. \i a Sk9ry¥ mínád&bii éhekéin Most jelent, meg második kiaJssbaal Dale Carnegie; Érvényesülés (Karrieriskola.) Ennek a könyvnek egyedüli célja az, hogy paegtamtson a legnagyobb feladat megoldáséra miksppsm kell hánniiak ar embs* rekkeí és mim isiiét lioíolyásoi* tisnk őket üzleti és társadalmi értetkezéseinfi során!! Kivonat a könyv tartalmából: Az emberekkel való bánásmód alapelvei. Hat mód arra, hogy megszerettesd magad az emberekkel. Tizen két mód arra, hogy az emberek gondolkodását a magadéra formáld. Kilenc mód az emberek megváltoztatására, sértődés vagy harag felkel­tése nélkül. Csodatevő levelek. Hét szabály családi életed boldogabbá tételére. A könyv ára 380 oldalon remek dis’kötéj- ben 10.— pengő, az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. V’d«ki meg rendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk Kérje «a legújabb könyvek djjUlan jegyzékét

Next

/
Thumbnails
Contents