Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-26 / 192. szám

1Ö42 augusztus*®; 3 _ Miért nem hoz iöwed a székely közbitioko ? A Székelyföld egyik leglorgalmassbb fürdőhelye minden vállalkozónak busás hasznot biztosi?, esak az ösla*ó;.nak — ks.fi a kely nép számára a jövedelmet l Borszék, augusztus 26. (Az Ellen­zék kiküldött munkatársától.) Meny­nyi vétket követtünk el önmagunk­kal szemben! Mennyi kincsünk ma­radt kiaknázatlanul, amelyeket bő­kezűen atdbtt nemzetiünknek a ter­mészet és mégsem tudtuk értékelni a saját guzdagságunkat! önkéntele­nül ezek a gondolatok jutnak eszünk­be, amikor végigkalandozunk a bor­széki sétányokon, újra és újra ma­gunkba véssük ennek az istenáldotta vidéknek szépségeit, ahol minden békét és nyugalmat sugároz. Nem akarunk abba a hibába esni, hogy Borszéket újra felfedezzük. Kétségtelen azonban, hogy hangula­tos cikk megírására alkalmasabb té­mát keresve sem lehet találni, mint beszámolni ennek a gyönyörű szé­kely fürdőnek kincseiről. Borszék­nek ma már nincs szüksége arra, hogy a magyar közvélemény figyel­mét ráirányítsuk. Ma már világvi­szonylatban is elismert a borszéki fürdő, a borszéki borviz pedig szinte egyedülálló a maga nemében. Azt kell vizsgálnunk tehát, hogy meg­kezdődött-e azoknak a hibáknak jó­vátétele, amelyek miatt a kincsek­ben gazdag Székelyföld lakói mindig szegényeik maradtak. Érződik-e már a hatása annak, hogy kormányza­tunk a székely nép gazdasági meg­erősítését és gazdasági felemelését egyik legfontosabb feladatául tűzte ki? A tízéves erdélyi beruházási tervnek egyik kiindulási pontja, hogy a székely nép igaz otthont ta­láljon a felszabadult hazában és az uj korszak kormányférfiainak az a becsületes elhatározása, hogy kikü­szöböljék a rövidlátó múlt tévedé­seit, amelyek miatt a székelyek tíz­ezrei kénytelenek voltak kivándorol­ni szülőföldjükről. Mindezek a nagyvonalú és általá­nos jellegű kérdések szorosan össze­tartoznak Borszék fürdő fejlődésé­vel. A Székelyföld gazdasági életé­ben Borszék különösen kiváltságos szerepet tölt be szerencsés adottsá­gaival. Elsősorban idegenforgalmi központ, ahol évről-évre emelkedik a vendégek száma. Borvizforrásai vi­szont a kereskedelmi életben teszik fontossá és jövedelmezőség szem­pontjából biztos alapokon nyugvó erőt képviselnek. Olyan lényeges kérdések ezek, amelyek megérdem­lik, hogy minden részletüket ismer­tessük. A fürdőhely hasznosítása a nemzeti yagyon helyes felhasználá­sának kérdése. A borszéki borvizfor- rások ügye viszont a legjellegzete­sebb k eresztene tezetet adja, hogy ho­gyan pazarolódnak el milliós érté­kek és miért neon lehet egyelőre lé­nyegesebben javítani a helyzeten. Ennek a cikknek keretében a fürdő­hely valószínű kérdéseivel fogunk foglalkozni. Kié a borszéki 'Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy a borszéki fürdő,a környező erdő­ségek és a borviziorrások nem Bor­szék községnek, hanem a környe­ző Ditró és £ zárhegy községek köz­birtokosságának tulajdonát képe­zik. Borszék későbbi település, amelyet akkor alapítottak, amikor a borszéki víz gyógyító erejét felfedezték. Lar kőinak javarésze nem őslakó, amint azt az idegenhangzásu nevek is bizo- nyitják. Maguk a borszékiek sokat szenvednek a gazdasági nehézségek miatt és a fürdőhely látogatottsága annyiban könnyít helyzetükön, hogy a községi lakosok nagyrésze a vil­lákban háztartásbeli munkát végez. Nyár idején fő jövedelmi forrásuk a málnaszedés. Alaposan kihasználják, hogy a vidék páratlanul gazdag mál­nában és így aránylag könnyű mun­kával elég tekintélyes jövedelniet iuidfnak maguknak biztosítani. Ditró és Szárhegy községek közbir­tokossága papírforma szerint ma is harmincmillió pengő értékű va= gyón tulajdonosa, amiből arra lehetne következtetni, hogy a közbirtokosság minden tag­jának gondtalan megélhetést bizto­sit ennek a hatalmas vagyonnak jö­vedelme. KÜZDELEM A SZÉKELY NÉP GAZDASÁGI ÉRDEKEIÉRT Sajnos, a valóságban más a hely­zet. A székely közbirtokosság a leg­nagyobb gondokkal küzd és Borszék jövedelme alig elegendő arra, hogy a fürdőhely jókarban tartásával járó kiadásokat fedezze.' Ez az állítás majdnem hihetetlenül hangzik és azonnal magával hozza a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a Székely­föld egyik legnagyobb forgalmú fürdőhelye éppen csak a tulajdo­nosoknak nem jövedelmez? Röviden vissza kell kalandoznunk a múltba, ha a jelenlegi helyzetről tö­kéletes képet akarunk alkotni. A XX. század elején nagyon kevesen értékelték a Székelyföld szépségeit. Társadalmi vezetőrétegünk külföl­dön nyaralt, a székelyföldi fürdők korszertísi lésére nem volt pénze a kényszerhelyzetében. Ez még nem lett volna katasztrofális a hatalmas vagy ontom b mellett. A hiba ott volt, hogy a viUatnlajílonosok és a közbirto­kosság között kötött szerződések nem képviselték kellően a közbir­tokosság érdekelte. Â vi 1 latulajdónások semmivel sem járultak hozzá a közterhekhez. Bor­szék korszerűsítését, a sétányok és fürdők jókarban tartásával járó költ­ségeket a közbirtokosságnak kellett vállalnia. Ezek minid1 olyan kiadá­sok, amelyek, elkerülhetetlenek és amelyek nélkül a fürdőhely népsze­rűségét nem lehetett volna biztosíta­ni. Ezzel szemben a közbiirtokoság pénzéből történt befektetések gyümölcséből min­denki szépen keresett, akinek csak érdekeltsége volt Borszéken, csak éppen a közbirtokosság nem. A vili at u lajdomosotkoak egész évre gondtalan megélhetést biztosított a fürdőszezon, a vendéglősök meggaz­dagodtak, a kereskedők három bó nap alatt minden üzleti számi tásu- kiojt 'megtalálták, raég a háztartásbe li alkalmazotaK. is, szerény keretei között, die biztositották egész évi megélhetésüket, esak éppen a köz­birtokosságnak nem jutott egyetlen fillér osztalék sem a gazdasági fel­lendülés jövedelméből. •Felszabadulásunk után a székely közbirtokosság felvette a küzdelmet, amelynek az a végső célja, hogy a székely nép gazdasági érdekei­nek védelmében a befolyó jövede­lem tekintélyes része a Székelyföl­dön maradjon. A Banca Criissoveloni szerződése az elmúlt évben hatályát vesztette. A fürdőhely ismét a közbirtokosság tu­lajdonába került, amely most már kötelezte a vi 1 latul ajdonosokat, hogy vegyenek részt a fürdő fejlesztésére és szépítésére szolgáló közterhek vi­selésében. Ez a tehervállalás azonban olyan csekély, hogy semmiképpen sem áll arányban a borszéki ingatla­nok jöved ©Iliiével. Tudnunk kell azt is, hogy fürdőépü­leteken kívül csupán a Remény-vil­la képezi a. közbirtok óság tulajdonát, a többi mind magánkezekben van. A székely közbirtokoság számára te­hát csak akkor hoz lényegesebb hasznot Borszék, ha a villatulajdo- nosok végre megértik, hogy az áldo­zatkészség elsősorban az ő érdekük és nem a közbirtokosságé. Csak befektetések árán lehet haszonhoz mini kormányzatinak, a bankok nem fo­lyósítottak hitelt, ilyenformán a köz­birtokosság kénytelen volt idegen, vállalkozót keresni. így kötöttek 1903-ban Fekete Mór béicsi kereske­dővel ötven évre szóló bérleti szerző­dést, amely egészen a trianoni ösz- szeomlásig érvényben volt. A világ­háborús katasztrófa után Fekete Mór csődbement és igy a közbirto­kosság elfogadta Tischler Mór ko­lozsvári nagyvállalkozó ajánlatát, aiki felismerve Borszék korlátlan le- he tőségeik a fürdő és a bor vizfcxrrá- sok kihasználása ellenében a fürdő­hely korszerűsítésére kötelezte ma­gát. Tischler Mór helyez üzleti ér­zékkel végezte a befektetéseket és a bérlet hatalmas jövedelmet biztosí­tott számár? egészen addig, amíg sokf aj ta vállal ko zásának ö s szerep * panása miatt vagyonhukotta lett. Ekkor került az eddig zsidó kezekbe folyó borszéki jövedelem román ér­dekkörbe. A Tisch Jer-féle csődtöme­get kezelő Banca Crissoveloni Bor­szék fürdő hasznosítására fürdőrész- vénytársaságot alakított és évente busás jövedelmet, vágott zsebre a fürdő és a borviziorrások hasznából. A román itmpérium utolsó éveiben a közbirtokoság nagyon sok nagyérté- kü területet minimális áron adott el Kirívó példákat lehet felhozni arra, hogy a közbirtokosság óriási vagyona miért nem hoz kellő jöve­delmet. Legjellegzetesebb a villany­világítás ügye. Borszék villanyvilá­gítását két dinamó szolgáltatja. A két gép annyi fát és kőszenet fo­gyaszt, hogy Borszéken a villany kilowattja két pengőbe kerül, az óvi világítás pe­dig 15.000 pengőbe, A közbirtokosság számára a villany­világítás óriási terhet jelent, amit hasznos befektetéssel könnyen el le­hetne kerülni, sőt ráfizetés helyett tekintélyes jövedelmet lehetne bizto­sítani. Szakértők megállapították, hogy turbinarendszerrel a Bujdosó­patak vizének felhasználásával száz­ötven Lóerős áramot lehetne fejlesz­teni. Mindössze hatvanezerpengős beru­házás szükséges ehhez, ami viszont a villanyáramot olyan olcsóvá ten­né, hegy kilowattja mindössze öt fillérbe kerülne. A meiegíürdő jókarban tartására minden évben nagy összegeket köl­tenek, de ha egyszerre teljes átalakítást vé­geznének rajta, úgy nagy befekte­téssel kiküszöbölnék ezeket a foly­tonosan ismétlődő kiadásokat és ax eddigi jövedelmet sokszorosára emelhetnék. Ugyanez a helyzet' a hideg fürdőknél is. A Lázár-fürdő, amely az idegbe­tegek gyógyulásánál óriási szerepet játszik, teljesen elhanyagolt állapot­ban van. Álig látogatják. A közigaz­Dr. Jéhey Istvánná SS* Bnrszéky Mária uj gyorsíró« államilag engedélyezett gé iró és szépiró iskolájában (Timár-utca 2. szám. A főposíával szemben. Guráíh-ház. Tel. 22—84.) Minden nap 10—1-ig, szerdán és szombaton délután 5—7-ig is állandóan folynak a beiratások. — Magyar és német gyorsírásból és gépírásból minden hó elején uj csoportok indulnak kezdők és haladók részére. — Álla tn v I ss s g a* Államé ?vényes bizonyítvány. Kér j ©n tájékoztatót gatás már a lebontására gondol. Vét­kes könnyelműség lenne ezt a für­dőt megszüntetni, itt is csak áldo­zatra van szükség, ami rövid idő alatt meghozza a maga hasznát. KÉT PÁRT ÁLL SZEMBEN EGYMÁSSAL A közbirtokosság vezetői felismer­ték az idők szavát és igyekeznek megmagyarázni az összességnek, hogy a közérdekű beruházásokat uem lehet elkerülni. A közbirtokosság kebelében is meg kell ütköznie azonban a korszerűsí­tés és jövedelmezőség érdekében harcoló irányzatnak az óvatosak és ■a befektetéstől irtózó pártjával. Bor­széknek az volt a tragédiája, hogy a közbirtokosság -egy tál lencséért a múltban eladta a jussát. A közbirto­kosság jogi szervezetének nehézkes­sége nagyon sok akadályt gördített a szabad fejlődés és az értékesítés útjába. Most is két párt áll szemben egy­mással a közbirtokosság keretei kö­zött. Angi listván országgyűlési kép­viselő, a közbirtokosság elnöke, a vezetőséggel együtt azt a helyes ál­láspontot képviseli, hogy a jövő érdekében semmilyen áldo­zattól sem szabad visszariadnunk. A közbirtokosság tagjainak nagyré­sze most már átérti ennek az állás- foglalásnak helyességét. Módosítot­ták az eddigi alkotmányon is és a vezetőség hatáskörét lényegesen ki­szélesítették. Azok a nagy tervek azonban, amelyek Borszék fürdő he­lyes kihasználását lehetővé tennék, csak akkor válnak valora-, ha a „ma­radiak“ pártja is megérti, hogy be­fektetés nélkül nincs jövedelem. Borszékkel kapcsolatosan semmi­féle befektetés nem jelent kocká­zatot és a székely nép a maga ér­dekében cselekszik, ha áldoz a für­dő fejlesztése érdekében. Ezek azok a részietkérdések, ame­lyek megmagyarázzák, hogy miiért neon hoz kellő jövedelmet a székely népnek Borszék. Szerencsére olyan hibákkal állunk szemben, amelyeket helyes politikával könnyen ki lehet küszöbölni. Borszék közbirtokossága most újra a kezében tartja sorsát és a mult tanulságaiból okulva, arra kell törekednie, hogy megmentse a Székelyföld számára annak a jöve­delemnek tekintélyes részét, ame­lyet a hatalmas idegenforgalom év- rol-ávre biztosit. VÉGE JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents