Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-26 / 192. szám
feJUXJL évlolf192» sa&m* Szerkeszt5ség és kiadóhivatal: Kolozsvár, .íókai-o. 16, I. em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- teai-u. 8. sz. Telel.: 29—23. Csekkszámla 7205S in—TWirmnraiiiibí nwiMsiiiiimiiTi’T’—ítrr-r—SUflPITOTTfi: BIRTHI MIKLÓS . Ki*dótala]donos: „PALLAS SAJTÓVAI-LALAT* Rt, Kolozsvár. Előfizetést árak: 1 hóra 2.70 P* negyedévre 8 P.t félévre 16 P, egézz évre 32 K Felravatalozták az Országház kupolacsarnokában a kormányzóhelyettes koporsóját Tizosures tomogeh néma tiszteletadása fogadta a fővárosban a halott hősi - Kolozsváron a temetés napján az összes templomokban gyászistentiszteletet rendeznek Cian© gróf ©lasz külügyminiszter a temetésre Budapestre érkezett Magyar földre érkezik a gfássvonat  hősi halált halt kormányzóhelyettes földi maradványait hozó vonat kedden hajnalban ért magyar területre. Mély gyászba borult ország fogadta a megtérő hőst, aki életét áldozta a hazáért. Sebesültszállító vonathoz csatolt gyászkocsiban hozták a koporsót. HeraátJszentist vártnál haladt át a vonat e magyar határon. A hajnali órák ellenére, minden állomáson nagy tömeg gyűlt össze, amely néma főhajtással adózott a hősi halott előtt. A fenyőággal diszitett gyászko* csiban, a bajtársak koszorúja és virágai között volt a koporsó, amelyet ejtőernyővel borítottak le. Vitéz Szabó László vezérőrnagy vezetésével tiszti küldöttség kísérte a koporsót Kassáig, ahol a kormány képviseletében Radocsay László igazságügyminiszter, a honvédség képviseletében pedig vitéz Lakatos Géza altábornagy vette át a koporsót. Gülker és Hau° ser német századosok vezetik a német tiszti küldöttséget a harctértől egészen Kenderesig. Szlovákia tiszteletadása a hősi halottnak Gyászürmepség Rákóczi fejedelem városában vei és akaratától biztosítva, hogy a lidér" cek visszavonulni kényszerülnek minden fegyverrel felvértezve, amely Horthy István örök emlékét, a kormányzó bölcs or- száglását, a magyar állam boldog felvr rajzását, a világ magyarságának egymú- mellé kerülését biztosítja, s hozzájárul a 67éldult Európa és a veszélybe döntött emberiesség uj fölépítéséhez. Vassá keli a szivünknek lenni, s acélökölbe kell szőrűin; kezünknek. Olyan munkát és olyan harcot kell a magyarságnak most már folytaim, aminőre nem volt még példa a magyar történelemben, de ?. világéban •em. Ha elpusztult a sasfiók, szálljon ma" gasra a nagy Sas és mutassa sasok népének, merre a boldogság, hová száUandók vagyunk. Ha gyászt vetettünk, most már diadalt kel* aratnunk! másra. Itt várta a külcnvonatot dr. Dudă* járási elnök vezetésével a szlovák államelnököt és kormányt képviselő küldött" ség, továbbá dr, Walter, a pozsonyi m. kir. követség tanácsosa. A szlovák köztársaság elnökének és a szlovák kormánynak részvétét dr. Dudás tolmácsolta vitéz Szabó tábornoknak, majd elhelyezte dr. Tiso államelnök koszorúját az elesett bős koporsójára. Röviddel 5 óra után a gyászvonat Eperjesre érkezett. Itt Horák alezredes vezetése alatt az eperjesi helyőrség küldöttsége fogadta a halott hőst szállító vonatot és Horák alezredes az eperjesi helyőrség részvétét fejezte ki. Ezután a vonat megindult Abos és Her- nádkosztolány irányába és a szlovák küldöttség itt is tiszteletadással hódolt a hősi halottnak. Vitéz Szabó László tábornok meghatott hangon fejezte kJ köszönetét a szlovák népnek a szomszédos magyar nép iránt tanúsított részvétéért. A szlovák vasúti állomásokon, amelyeken a különvonat áthaladt, szlovák nemzeti színű éa gyászlobogók lengtek. Már megáesoiták a ravatalt a törvény- j hozás ragyogó kupolacsarnokában, ahol nemrég élete legnagyobb esküjét mondta | el és uj közjogi állás fényében atyja mel- j lé állott délcegen a nemzet megfontolt akaratából, a Gondviselés bölcs sugallatára. Itt, ezen a gyászbaborult nagy he" lyen, ennek az eskünek parancsára hűséget és önfeláldozást fogadott nemzetének és hazájának. Férfiasán állta e<zt a nagy, Isten szavával elrebegett esküjét- Hü volt és önfeláldozó. Vére hullásával, élete veszélyeztetésével pecsételte meg hűségét és önfeláldozását. íme, most a vonat gyásslobogóját a levegő ellenállása süvi- tőn lengeti; befut a forrón szeretett városba, sok boldog és vidám fiatal óra, de épp annyi tanulásban és munkában eltöltött nap szerető tanúságának ölében, hozzál földi maradványait, a nemzet megkezd? újra siratását az utcákon, s a koporsó odaszáll a ravatalra, melynél nagyobbat még nem sokat ácsoltak itt. Az ifjú ravatala az igazi ravatal, mélyen kiterítve fekszik egy ország gyönyörű reménye. Ilyen ravatal volt Szent Imre hercegé, mikor hazahozták Lengyelből, vadkanvadászaton feldúlt szűzi tetemét, vagy Rudolf trónörökösé, szintén 6zörnyü vadászatból menetelve haza. Az uj ravatal körül is legendák szúUdosnak már, a gvö' nyörü, széparcu és acélos termetű hősről, oki szintén vadászaton pusztult eh de a Zrinvi Miklós körül ólálkodó erőkhöz hasonló helyzetben cs mindenkinél hatalmasabb toportyán féregre a levegőben, vadászgépen cserkészve ama szörnyű nagy vadra, ki nemzetét, hazáját, embertársait, erkölcsét, világrendjét fenyegeti ádáz pusztulással. Drága, fiatal!, magas ravasalok, mily messzi és mennyire fölfelé mulatnak a köröttetek röpdöső eszmék! Nemcsak a halál itt, hanem a végzet is. Ki tudja, mit rejteget még háborús hátizsákjában? Mily kicsi és tehetetlen az ember ily nagy- és magas ravatal tövében. íme, csüggedten ébred a megváltozhatatlan valóságra. Tegnap még kishitüen reménykedett, hátba tévedésnek bizonyul t tragédia, s elmúlik, akár a rossz álom: talán csak az első pillanatban látszott halottnak a lezuhant bős, azóta mar életre ébresztették. s elmúlik rólunk ez a szörnyű rontás. Most már kétség nélkül bizonyos a bizonyos és kétségbe ejt. Az ember most már nem tud mást cselekdnr, mint gyászolni és a magyar történelem hasonló fekete fejezetein — egy népnek sincs ily sötét múltja — elmerengeni, s könnyeit odaönteni a szülők lábához, kérve, ma radjanak erősek a bástyán és mentsék meg őt a kísértetektől. Mennyi szép, me" leg, szerető mondat hangzik el most, hangosan és riva, mind az élő és bolt nagyság iránt való bámulatos imádatból cs fáj* dalombó' foganva, de hol vannak az igazi ezavak és benső fogadalmak? Csak ez a néhány egyszerű szó mindössze tudott sserteszálisni minden lélekhez és fészket verni benne: ,,mert ilyenek az apák és fiuk, örök a magyar“. Uj kell még hozzá, reméljük, megszületik az a történelmi mondat, mely tett is egyszerre, mint akkor, midőn az egyetlen tett a költő akna volt. Az a szó, mely Istenhez fölér és kikényszeríti tőle a megmentő határozatokat. A szó, mely megerősíti az Apa szivét és rákészteti, hogy a nemzet még nagyobb szolgálatával állítson örök emléket a fiúnak és amely emlékeztet, hogy a keresztfa csodájának valamely rokona mégis csak leszálltat közénk. A szó, mely szerencsés bosszúra késztet, & szó, amely elsöpri ellenségeinket jövendő boldogságunk utjából. Ha pedig nincs már és nem lehet ilyen szó, ha kicsi és tehetetlen marad az ember a ravatal előtt, ám szülessék meg • nagy halálból rajtunk tol, fö~ Az arcvonaltól hazáig minden állomáson, ahol megálíott a vonat, megható tiszteletadások történtek. A szlovák területig magyar és német diszőrség kísérte. A koporsót szállító különvonat kedden, a hajnali órákban ért szlovák területre és az Orló—Bártfa—Eperjes—Abos—HerRákóczi fejedelem ősi magyar városában, Kassán nagy-szabású gyászünnepség fogadta a halottat. Kormányzóhelyettesi minőségében első vidéki látogatásán Kassát kereste fel, most pedig a dicsőség mezejéről hazatérő hŐ3 koporsója körűi gyűlt egybe az utolsó tisztesség megadására a mély gyászba borult fejedelmi város. Radocsay László igazságügyminiszter Johann Béla belügyi államtitkárral, Imre- dy Kálmán MÁV elnökkel és Bézay Jenő miniszteri tanácsossal kiilönvonaton utazott Kassára. Gödöllőn csatlakozott hozzá Tost Gyula repiilőőrnagy, a Kormányzó Ur őfömélíó- j ságának szárnysegéde, aki a Főméltóságu ' Er én hitvese koszorúját és virágjait hozta j lőttünk és körülöttünk az egész magyar múltból és az egész magyar igazságból ama történeti erő, mely a magyar nemzet számára esedékes csodákat létesíthet. Kell nekünk, jogunk van rá. Az erőre, amely Horthy István katonai és emberi áldozatát megváltássá magasztosUja fel és örök életét örök szentséggel ékesíti föl. Amely a szülők gyógyíthatatlan fájdalmát fenséges történeti eredményekkel és a magyar szeretet balzsamával megenyhiti. Amely a magyar lét felől minden veszélyt és nehézséget elhárít. Ha kicsi és tehetetlen a magyar ember a ravatal tövében, mert fájdalma és vesztesége talán súlyosabb a kelleténél, ám legyen majd uj, megérdemelt erőkkel nagy, tehetős, hatalmas, amint kilép a termékeny augusztusi életfa«, a kormányzó rendíthetetlen vezetésé* nádkosztolány vonalon gördült végig a magyar határig. A vonat Szlovákia határára hajnali fél kettő órakor érkezeit. A vonat begördüléee után Heidler főhadnagy a vonat parancsnokánál', vitéz Szabó László tábornoknál jelentést tett és a szlovák haderő részvétét fejezte ki. 213 órakor érkezett a vonat Orló határálloa koporsóra. A kormányzóhelyettes földi maradványainak megérkezésekor a kassai pályaudvaron jelen volt vitéz Lakatos Géza altábornagy, vitéz Sajó János vezérőrnagy, Retsky András ezredes. Madarász István megyéspüspök, Enyedy Andor református püspök és igen sokan mások. A pályaudvaron diszszázad sorakozott zenekarral, továbbá nagyszámú tiszti küldöttség, amelynek élén vitéz Orosz Béta ezredes, a kassai Horthy Miklós repülő- akadémia parancsnoka is megjelent a re- püloakadéínja teljes tisztikarával. Megjelent a fogadtatáson Matuska János gróf német konzul, valamint Canépa százados vezetésével az oltasz tisztilriildöttség. A Himnusz hangjai mellett fuiott be a harctérről érkező szerelvény a pályaudvarra. A gyászkocsi a ravatalozóvá átalakított váróterem előtt állott meg. Vitéz Szabó László jelentését hallgatta meg Radocsay László igazságügyminiszter, a kormány képviselője és vitéz Lakatos Géza altábornagy, a honvédség képviselője a kormányzóhelyettes földi maradványainak hazaszállításáról. Ezután ünnepélyes őrségváltás következett. A szlovák diszőrség átadta helyét a repülőakadémia által alakított diszsza kasznak. Repülők emelték ki a gyászkoesi- ból a koporsót és a ravatalozóba vitték ahol dr. Radocsay László igazságügvmi niszter. Johann Béla dr. belügyi államtitkár. orvosin náa* és vitéz Szabó László w őrnagy kétséget kizáróan me^állapilot-