Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-25 / 191. szám

194 2 a ut ?ţ ti s se lits 2 5. ÜL'LEííZíft az uj gy* es Kiírás baszílgelés dr. iélcev Istváaoíral ER> T A? állami kereskedelmi szaktanfolyam záróvizsgáján, feltűnt nekünk, egy kisleií* nyos külsejű, melegszemii, fiatalasszony, aki u vizsgákat nagy rátermettséggel ve­zette. Ez a fiatal tanárnő most újra hallal magáról: magyar-német gép-, gyorsíró', szépiróiskolát nyit a- régi Gurátíi-féle ház­ban, a főp-ostávaJi szemben futó Tímár-ut­cában. , Már a folyosón kellemesen, ér antik fü­lünket az Erdélyi induló pezsdiidő ütemei. Amikor benyitunk, Jékey 1st van né épp az utolsó simításokat végzi: « babosfehér függönyöket erősíti az ablakokra. Köszö­nésünket mosolyogva! fogadja s helyet mutat a katonás rendben sorakozó székek egyikén, egy Remington-irógép előtt. Bo­csánatot kér, még egy s más apró tenni" valpja van, addig szemlélődjünk. S mi élünk is engedőimével; szemlélődni jó itts ahol annyi harmonikus, tiszta látnivaló­nak örülhet a szem. Láttunk komoly, sőt komor Iskolahelyi­ségeket, hatalmas1, teremszerü szobákat s mindezek után ebnon(Ihatjuk: ez lesz Ko­lozsvár Jegtakarosahb gyors* és géprró- iskolája. Krémszínű asztalok, piros virág­csokrok. zöld fntókák, tarka virágos és fehér függönyök, csupa üdeség s ízlés. A kicsi iroda falán, a nagy íitőóra szom­szédságában Kormányzónk remekbe sike­rült képe, mindkét szobában a szükséges feketetábla, felettük egyszerűségében is fenséges barna fakereszt. De kérdezzük meg Jékey Istvánnét, ho­gyan is létesült ez a miniatűr-iskola, amelynek, hogy tanítványai leszünk, máris elhatározzuk. >-— Köztudomású, — mondja Jékey Ist­vánjáé — hogy nemrég&beQ megszűnt Ko­lozsvár egyik jó gép- és gyorsíróiskolája, ekkor határoztam el, hogy he-!!yébe lépek. A kereskedelmi élet gyors ütemében soha­sem vagyunk elegen szakoktatók. A gyors- és gépírásnak a mai Erdélyben különösen nagy a jelentősége. Erdély gaz­daságilag erősen előretört máris s az el­jövendő békeévekben ez a feliendü'iés csak fokozódhatik. A zsidótörvények kö­vetkezményeként nagy a munkáké resiet & a munkatereket friss keresztény erőkkel kell betölténünk. A mai társadalmi elgon­dolások is odabajlanak, hogy a keresz­tény ifjúság a kereskedelmi pályákon ke* ressen elhelyezkedést. Erdély fiatalsága pótolja a nm= lasztettakat Manapság a gép- és gyorsírás nem pár ember iigyesséze. A hivatali beosztások bármely ágazatában elkelye*zkedési előnyt jelent, ha valaki gép- és gyorsírást tud. A kolozsvári állami kereskedelmi leány­iskola szaktanfolyamán tanítottam, ott láttam, hogy az idegen uralom alatt szel­lemileg háttérbe szorított Erdély fiatalsá­ga mennyire iparkodik, hegy a muLa?(z- tottakat pótolja. Megszerettem ezt a fel­törekvő, komoly magyar nemzedéket s amellett, hogy iskolámmal itt, Kolozs­várt életem alapjait lerakom, egyben segí­tek neki felkészültségem révén, hogy jó utravalóval indulhasson el, megfelelő szép keresethez juthasson s> igy életszín­vonalát emelhesse. A pesti Radnai-iskolában. végeztem a ott német gyorsírást tanítottam. Az ott szerzett tapasztalatokat, tanítási módot egyesítem az itt, az állami keres­kedelmi szaktanfolyamon szerzett tapasz­talatokkal s megvalósítom ambíciómat: a teljesen mai szellemű gép és gyorsiróis- kólát. Német gyors- és gépírást is tanítok s iskolám felöleli ezenkívül a magyar he­lyesírás és szépírás anyagát is. A helyes­írás tanítását édesanyám: Borszéky Ákos- né, a sepsiszentgyörgyi állami képezde nyugalmazott igazgatónője vállalta, aki a mindenkori akadémiai helyesírást tanítja 5 aki komoly gyakorlatot mutathat fel ezen a téren. Különben ő az én állandó helyettesem. Ennek a tanulmányálgnak bevezetését nagyon fontosnak tartottam* Annyi a panasz ugyanis a különböző hi­vatalokban, hoev az erdélyi hivatalnokok: gépírók s különösen gépirónők tetemes hányada — ugyancsak az idegen uratllom következményeként — hibásan ir magya­rul. Közbevetőleg megkérdezzük: lehet-e ennyire szakiskolában a magyar szellem­nek is tápot adni? Erre igy fele!,- a szövegek, amiket dik­tátumra felhasználok, száraz kereskedelmi szövegek. De kereskedelmi vonatkozás­ban azért hazánk földra jza, drága, ritka, nemes terményei, azok a különlegességek, melyeknek nevében benne vám a magyar föld zamata, előfordulnak s lehetőséget, adnak arra, hogy erőteljessé tegyem tanít­ványaim s az ezek között lévő kapcsoló­dást. Azonkívül az a lehetőségem is meg­van, hogy a németből fordított kifejezé­sek helyébe tömör, szép magyar kifejezé­sekét állítsak. A zone pszibikai és pedagógiai jelentősége a gépirástanitásban — Milyen célt szolgál a belép tünkkor mindjárt feltűnt rádiógramofon? — Még Budapesten, a Radnai-iskolában láttam, hogy úgy a pihent, mint a napi robotban elcsigázott növendékek, milyen újjáéled ten dolgoztak gépeiken zene. mel­lett. S ez természetes is- A zene lelki ha­tásáról nem is kell beszélnem. Nevelés* tani jelentősége abban rejlik, hogy a moz­gásritmust az ütemezéssel egyenletessé íe­i szí Elevenítő ereje vau tehát. — A gépuásteknikáhau ezt. a grauKdou teknikái annyira fejlesztették, hogy kü­lönleges hanglemezeket készítettek ritmi­kus gépíráshoz. Ezek a lemezek percen­ként Tő—240 ütemű zenedarabokat tar* ta’maznak s nemcsak a modem gépi rá s:- íanitásnál, hanem bármely más, ütemesen végezhető munkafolyamat ellenőrzésénél!, vagy kíséreténél is jelentős tényezők. — A szépirástanitásrói szeretnék még valamit mondani. Nem volt fölöslege31 — mint sokan hiszik — a reformirás beve­zetése. Ugyanis a zsinórirás nem árnyé­kolt s így az átlagot johl» nívóra hozza- Képzeljük d, hogy egy gyengébb képes­ségű egyénnek milyen könnyebbséget je­lent. hogy irónját vagy tollát nem kel! folyvást letennie, meg felvenn e, hanem folytatólagosan, agy vonallal dolgozhat. A zsinórirásnál nem történik., ami a Pult­ban annyiszor, hogy a gyöngébb képessé­gűek az írástudók rétegéből kiesnek, ha­nem egy átlagos középeredményt érhet­nek el a zsinórirás következmények int. Elmcnőbm barátsággal kérdezzük: je* réi tkeznck-e már a tanítványok? — Óh, igen, — feleli — szép számmali iratkoznak máris­(l ~ t’* a kétnapas orszaios versen? eredményei A leventék ez idei országos céllövőbajnok“ ságá.t Kolozsváron rendezték. Az 'indulók nagy számára való tekintettel a verseny au­gusztus 22~től kezdődően több napon át tar­tott és 24-én délben, nyert befejezést. A levente lövészek seregszemléjét a IX. hadtest leven tepvrnncsnoiksága készitelte elő nagy gonddal ég körültekintéssel, ami nagy­ban hozzájárult a bajnokságok során elért nagy sikerekhez. A mintaszerű elhelyezés és élelmezés is elősegítette <a sportsikereket. A versenyrendezőség és a korszerű lövöl­de e zajka lom mai is igen fontos sporttén-ye- zőntk bizonyult, amihez az igen kedvező időjárás is hozzájárult. A rendezőbizoütság Demeter Lajos ezredes és br. Cumin Arthur ezredes irányítása s köz* rcmüködése nreiietű jó lövész munkáit vég­zett, amelybe az Országos Magyar Lövész Szövetség, a helybeli leventeegyesü 1 c*t vezető­sége és a KEAC is bekapcsolódott. A rende- zőbizottság a következő tagokból állott: az elnöki tisztet Yerbőczy Kálmán alezredes, az OMLSz ügyvezető f ö 1 öv észm es tere, az alel­nökit dr. Vásárhelyi László Kolozsvár h. polgármestere és a kolozsvári leventeegye" sülét elnöke töltötte be. Mint versenytitkár Varga Jenő egyetemi testnevelési tanár, mint versenyjegyző Varga Jenöné egyetemi testne­velési tanárnő működött közre. A lőtérpa- ranesneáki teendőket Lénárd Eduárd kerületi csapatkapátány látta aki egyben a ver­seny intézője volt. A döntőbíróság élén dr Katona Lajos városi tanácsnok állott, i bí­ráskodást mint bizottsági tagok Lénárd Edu­ard és Hadnagy Ernő látták el. Az értékelő bizottság Rudas Ferenc szövetségi országos lövészmester elnöklete alatt látta el fdiada­lát, amelynél az egyes hadtest levenftepar rancstaokok és Budapest székesfőváros le­vente megbízottjai működtek közre. Az indí­tást Deák Zoltán< György Pál, Lenkei Géza és Hosszú András végezték. A lövészbajnokságokon az egész ország te- riiletérőJ a legjobb lövők jelentek meg. aki­ket előzetes selejtező versenyek során válo­gattak ki a döiii’.ó mérkőzésre. Hadtest terü­letenként a II. és III. korcsoportból k'ét-két ötös csapatot indítottak egy-egy tártálélktag­gal. A versenyt, mint csapatversenyt irtaik ki és a-z egyben egyéni versenynek is minősült. A versenyt fekvő, térdelő és álló testhelyzet ben bonyolították le. testhelyzeteink int 20-—20 értékeit lövéssel, 50 méterré, egységes céT táblára. Budapest székes f öv,óíros leventéi kü­lön versenyegységet képeztek és igy (l ver­seny kél csoportban zajlott le és a fővárosi leventék eredményeit a lobbii levente ered­őién ytől különválasztoitíták, A verseny, az eredmények, a rendezés és a részvétel szemp ont jóból bajnoki sai-n vona­lon mozgott és a leveníe-ntezmény elöljárói­nak legmagasabb elismerését váltotta ki. SportEzempoutból meelepeő sikereket hozott és fényes bizonyítéka volt ia leventcdövészet tervszerű munkájának, amely egyébként is a folyó évben más sportágban Ls éreztette ha­tását, A verseny a következő beosztásban bonyo­lódott le: Fővárosi leventék csapatban. Fővárosa leventék, egyénileg. Egyéb leventék csapatban. Egyéb leventék egyénileg. Cápáiban abszoluit győztes. Egyénileg abszolút győztes. A nagy nemzeti gyászra való tekintetlel a versenyé a külsőségek mellőzésével rendetek meg $ igy a bajnokság, minit a évi spor imun- ka betetőzéseként jutott kifejezésre, amely­nek során az egyes hadtestek Icventecsapa- tai között hatalmas küzdéltem alakúit ki, amelynek keretében a leventék tudásukon kí­vül szembetűnő fegyelmezettségükről és sportszerű megírt art águkról tettek tanúbi­zonyságot. KiiJön elismerést érdemel a fáradh&iatlati rendezőség, az OMLSs és a KEAC képvi­selete, a különösen lelkes nuinkpf vég- zeit Varga Jenő testnevelési lunar es felesége, továbbá Lénárd Eduárd és az érté­kelő bizottság, amely Rudas Ferenc orszá­gos lövésem estei* irányítása mellett vi'Slá al­munkat végzett, továbbá a f áradba la ti au On­ditól és jegyzői testület. A leventék felejthetetlen szép sportemlék- kel távoztak Kolozsvárról és ebből az igen tanulságos és kitünően megrendezett baj­nokságból további erőt merítettek iát jövő- évi munkára, amelynek eredményei valószi- nüleg az ideinél magasabb szinten fognak mo zogni. A bajim'ytság iránt Kolozsvár közönsége ré­széről igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a versenyt vitéz lófő Dálnoky Miklós Béla altá­bornagy is meglátogatta és az eredmények felett leflj.es mrgeflégedésónek és elismerésé­nek .adott kifejezést, ami nagyban hozzájárult a többnapos versengés gyönyörű kifejlődé­séhez. Versenyeredmények II. KORCSOPORT: Magyarország 1942. évi vidéki levente cél- lövő bajnoka.- Szelesi László V. hdt. 540 2. Szabadi Mihály IX. hadit. 531 egys. 3. Szekeres Gyula V. hadi. 530 egys. 4. Décsei Ferenc VII. hdt 527. egys. 5. Vigh Károly VI. hadit. 527 egys. 6. Tarnóczy József V. hadi. 527 egys. 7. Pásztor Gyula VII. badt. 527 egys. 8. Lázár Szabolcs VI. hadt. 526 egys. 9. Pozsonyi Béla VII badt. 519 egys 10. Halvax Imre III. hdt. 51* egys. Budapest 1942. éui levente céllövő bajno­ka: Déli Sándor 545 egys.. 2. Tamássv Vilmos 543 egys. 3. Vadász lán-os 341 egys. 4>. Gulyás Gábor 536 egys. 5. Pál Anita! 534 egys. III. KORCSOPORT: IMagyarország 1942. évi vidéki levente cél“ lövő bajnoka: Osztrovszky József VII. hdt. 554 egys. 2. Szabó Lajos V. hdt. 550 egys. 3. Rakonczuy Ferenc V. hdt. 54*8 egys. 4. Akiies Vilmos II. b it. 542 egyA 5. Gerölv Gyula II., III. hdt. 536 egy3', 6. Pap László Iidt. 535 egy*. 7. Török József VI. hdt. 535 egys. 8. Migróczy László Vili. hdt. 534 egys. 9. Dezső László V. hdt. 532 egys. 10. Szilvássv Imre VIII. hdt. 532 egys. Budapest 1942. évi levente, céllövő bar noha; Dostády János 561 egys. 2. Tölgyesi Ferenc 559 egys, 3. Ţatlzl Ernő 558 egy.s. 4«. Pehl György 556 egys. 5. Dóstól Gyula 554 egys. Ifi! Nemzetpoiítikdis Szemle EiLLETN-REVICZKY ANTAL: Az olasz—magyar barátság százado­kon át CSIZMADIA ANDOR: I ár.s ad a lom politika a háborúban ZA JÚ URECZKY GYULA: A magyar szellem, forradalma M ALÁN MIHÁLY: A; szláv veszedelem KISS JENŐ: Még egyszer az irodalmi szektákról # Mocsáry Lajos az, erdélyi társadalom­ról 1855-ben. *— Kazinczy és a ro­mánok. — Urambátyám országa- — Gróf Knypbausen romániai útirajza. — Birtokmegosztás Erdélyben. — LÁSZLÓ DEZSŐ: A legújabb Szécbenyi-irodalom Előfizetés egy évre 9 pengő. Egyes szám ára 1 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 5. sz. 1. era. Postacsekk 72.809. Megjelenik minden hó 15-én. II. KORCSOPORT: Magyarország 1942. évi levente vidéki csa* patbajnoka: V. hadt. A-osapata: Tarnóczay, Szekeres, Susula, Pap, Szelest 2564 egy?. 2. VI. hadt. A-csapata: Vigh, Viocze, Szabó, Lázár, Fodor 2554 egys. 3. VII. badt. A-csapata: Décsev, Fodor, Pásztor, Wolszky, Kovács 5232 egys. Magyarország 1942. évi Budapest levente csapatbajnoka: Vadász, Tóth, Gulvá^, Deli, Csikós 2686. III. KORCSOPORT: Magyarország Í942. évi vidéki leveate csa­patbajnoka: V, hadt. A-csapata: Szabó, Pap, Dezső, Haren József, Rakonczay 2690 egy;, t 2. VII. hadt.. A-csapata: Borbereky, Aschner, Kasper, Osztrovszkv, Pasztusák 2616 egys. 3. VI. hadt. A-csapata: Török, Tóth, Laczó, Olcsvav, Erdődy 2603 egys. Magyarország 1942. évi Budapest leventa csapatbajnoka: Dostály, Polgár, Vankó, Töl­gy essy, Phel 2757 egys. Pozsonyban húszezer főnyi közönség előtt folyt le a szlovák—romín válogatott labdaru­gómérkőzés, amelyet a szlovákok nyertek meg 1:0 ftrO) arányban. A győzte« gólt az első félidő 13-ik percében Bolzek jobbszéíső rúgta. Befejezedoíi Ceglédem az országos uszókoagresszus Cegléden tegnap tartották meg a 22-ík or* szagos uszókongresszust. Az uszókongresszus résztvevői szombaton délután érkeztek meg a városba, ahol a pályaudvaron Sárkány Gyu­la dr. Cegléd polgármestere fogadta a vendé­geket. Az erdalyi kerületet Páii Elemér főtit­kár képviselte, mig a kétnapos uszóversenyan résztvettek a KAC férfi- és hölgyuszói is a fővárosi és a legjobb vidéki versenyzőkön kívül. A ceglédi országos uszókongresszust va­sárnap délelőtt Fehér István, a vidéki kerület elnöke nyitotta meg, majd Sárkány Gyula dr. Cegléd polgármestere üdvözölte a megjelente­ket. Szombaton és vasárnap 2000 főnyi közönség előtt tartották meg az uszóvereenyeket, me­lyeken egyúttal sor került Magyarország 15lK> méteres gyorsuszó bajnokságára is. Ezt a sza­mot Tátos Nándor FTC nyerte 20:11.2 perces idővel. Második Vörös MUE 20:22.8, harmadik Végházi BESTE 21.32 p. A legjobb eredményt a 200 méteres mell­úszásban Szegedi BSE érte el, aki 2:46.8 percet úszott. A versenyek befejezése után a ma­gyar válogatóit a vidék válogatottját 8:0 (4:0t arányban, győzte te. Kolozsvári levente birkózók sikere Nagybányán Nagybányán a napokban tartották meg az országos levente birkózóba] sok sag o kát, az ottani Levente Egyesület rendezésében. A • egyes súlycsoportokban a kolozsvári Kiró lég- sulvban a harmadik helyre. könnyiisúlyban Albert a második helyre, váltósutybán Kotozsi bajnokságot nyert, első helyen végezve, a pe­helysúlyban Molnár a harmadik helyre és. a középsulyban Bihari ugyancsak a harmadik helyre került a kolozsvári) Levente Egyesü­let birkózói közül. Befejeződött az edzők táborozása Szerdán és csütörtökön tartották meg Buda­pesten, a Magyar Labdarugó Szövetség és av. Edző Testület által rendezett „Labdarugó ed­zők táborozását", melyen 123 ecun közödül 74 olyan vidéki edzó jeleni meg, aki még neu1 vizsgázott, de vidéki csapatoknál mir műkö­dött. Az edzőtáborozáson Negyedi Ferent Hu da József, Fogl II., Kalmár Jenő, Rebró Búit es Vághy Kálmán, a JT ügyvezetője tartat' L nagysikerű előadásokat, , Torinóban a Juventus !,000.000 Ináért mű­velte a Venezia két válogatott játékosát Mazzolát és Loichot. Mindkét játékos a hon-ó­tok és a spanyolok ellen volt válogatott. A Veneziának Mazzola annakidején egy Hráiú’ sem került, míg Lcúchért csak néhánvo o: rád fizetett

Next

/
Thumbnails
Contents