Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-24 / 190. szám

* It<2 artig ««art»s Î4. Wa; Vass László Az alanti cikk a Reggeli Magyar- ország legutóbbi számában je1 ent meg. Közérdekére való tekintettél teljes terjedelmében közöljük. Tiz évig váriam erre az utazásra. Bretagnet már ismertem, a Lc!ire~völgy minden zugát ke- resz-lüHkasui átkutattam. Érdó*y jó 6okáig csak hírével élt bennem, legendás, ha liad ás hírével. Földrajzi fekvését Koguíevicz raj­zolta ki, de szellemi téikepéu Jókai és a í.-d- íada-iszerzó nép névtelenjei doigortnk. Beszél­tem már a provánszáTnyeivet is, kezdtem ér­teni a kevert párisi argót, de székelyül mind­máig nem tudok. Arról nem is beszélve, hogy édesszüáőnyelvemet, a palócot végképpen el­feledtem. Magnitogorszkroi pontos értesülé­seim voltak, de Gyulafehérvárról azt hitiem, hogy még mindig a fejedehoek székvárosa s amíg óik ott vannak, semmi haj sem történhet. Jobban érdékelt a kínai rizsháuiLoiúk munka­bére, mint például az utcára- kerüli B“listások trianoni sorsa. Világrészekben gondolkodtam s közben feledtem, hogy hazám is van és öt országba osztott magyarság. Az ébredés keserű volt, de hasznos s min­denképpen idejében való. Négy fal közö-tt —■ három és féllépés széles és öíüépés hosszú —- közel egy évig tartó, kényszerült magányban vofit Időm megérkezni a sziiiiőfödre. A rima­szombati és kassal cellákban döbbentem rá, hogy mi. magyarok, bizony mindnyájan k a 1 o dálmi élünk, a dunai szégyenkalodában. Ezért a felismerésért örökre hálás vagyok az idegen megszálló hatalomnak. Akkor kezdődött az ifjúság szép korszaka. Ritka nemzedék... Gyerekkorát az első változás sodorta el, ezer- kiloncszáziizennyolc vihara. Ifjonti éveit a második, zárta le: ezer kde n cszázh armincny ol c őszén az Európára ereszkedő vasfüggöny Gondolkozni a megszállás, a kisebbségi sora «tankolta meg s a visszanyart Haza érlelte férfiúvá. A húsz év, amá a két földrengés kö­zé eslik, nehéz viszonyok, szokat km, soha nem tapasztalt körülmények között volt a nemze­dék nevelőanyja. Igaz, mindenre nevelte, ke­véske rosszra is, de ma már tudják, hogy a rosszból jó is fakadt. Senki hát követ ne dob­jon rá. ... Aztán Erdély is megindult a hazatérés utján, két évvel később, ugyanolyan szép nosztalgikus ,£sz.ön, mint mi, a Felvidéki Me­hettem volna a virágos falvak és városok fe­lé, elsőnek ott lenni az örvendezők közt. Ma­radtam. Az első „bevonulások" emléke olyan szép volt, hogy fokozni már nem mertem. „Riportot“ nem szabad csak úgy szakmányba ár.ni a fenséges témáról. Virágos diadalkapuk alatt nem lehet másodszor is büntetlenül át­menni. A következő nyáron- a Szovátariáz tartott vissza. Türelmesen vártam s közben készültem az én külön erdélyi bevonulásom­ra. Már voltak kolozsvári barátaim, levelez­tem velük, miig ők is, mi is kisebbségi sor­ban éltünk. Ismertem kuszonkétéves külnn- életük minden problémáját, most már a bájra voltam kiváncsi, a tündérkerti tájra, ahol ti modern kor tizeníkér~kőmilvesei éji-napot egy- gyé téve építgették Déva várát. ... Egy délután végre olt álltam a Farkas- utca elején és tisztelegtem a régmúlt előtt. Este pedig a1 barátok, ismerősök körében. A kövek, a patinás házak vallomását megértet­tem. Jókaii tehát nem hazudott. Minden töké­letes 'olt, a disz-Ietek korhűen elrendezve, még Mátyás is beíLeijlett a gyönyörű négy- szögü tér történelmi hangulatába. A Szent Miliály-temploin fölött rotpirosan küldözött a búcsúzó napfény. Az egész kísértetiesen ha­tott, már n nyitány is felcsendült odabaut a vecsernyézök ajkán s minden pillanatban azt vártjain, bogy most kezdődik az alkonyi szán- játék s az első jelenetben színre lép maga Bethlen Gábor, ragyogó kíséretével. Mindez csak pár pillanatig tartott ,s akkor az isme­rősök, a jóbarátok szava felébresztett. — Fe­jedelmeink pedig nincsenek, az utolsó ham­vát most visszük át régi ny ngv óhelyé re, a> farkasutcai temp Ionba — szólt az egyik, némi rosszallással a tekintetében. A rnáVk nem hagyott szóhoz jutni: — Kádár Katát, meg Görög Ilonát se keresd a csiki és három- széki falvakban, elvitte őket a székely kis­vasút,.. Csufondláros figyelmeztetésük aztán komolyra fordult, ' _ Eipanaszolták, hogy aki átjön hozzájuk a Királyhágón, hazai vendég, az kivétel nélkül fejedelmeket szeretne látni, vagy legalább a balladák, ncprománcok hőseit. Valahány úti­rajz, napló, tanulmány ma megjelenik Erdély­ről, az legtöbbje zodlakus jeleket lát, Báthory Zsigmondot az ablakban, candnt éppen a fris­sen ácsolt vérpadot szemléid, vagy Szent Lász­ló! a váradi határban. Akadtak olyanok is, akik megesküdtek volna, hogy fejük fölült a/oii az éjszaka a hun csillagok virrasztótok .s a tejmezőn Csaba királyfi vágtatott kelet e'c. Akik nem tudták 'ily pontosan a törté" .leimet, azok Kádár Katát és Ajgó Mártont akarták mindenáron megtalálni valamely szé­kelyföldi fonóban. Mindez szép, e történelmi igyekezet — mondják a kolozsváriak —, de hát vegyétek észre a valóságot is. A közelmúltat. A jelen­való hétköznapokat. Nézzétek Erdélyt, úgy, ahogy van bajaival és örömeivel együtt. Mi­ért kalandoztok cl minduntalan a múltba? Miért ragadtok bele annyira a századok süp- pedőjébe? A szárnyaló fantázia most inkább azzal törődjék, hogy miiképpen mozdíthatnék teljesebb jövő felé a félúton elakadt kordét. Ha örökösem csak a fejedelmckot látjátok, nem félteik-e, hogy ez a anegoSEtott fojedell- mi örökség is elsilklkad? Legendás birü vár­romok, szőttesek, varró ttmsok, f titokzatos mondák, balladák homályán túl ismerjétek meg a mi huszonkét esztendős sorsunkat is. A harcot, amit fennmaradásunkért, puszta lé­tünkért folytattunk. Tudjatok arról is, amit nyertünk a véres játékban. Mert nyertünk iis),... — Mindenáron kutatná, találni és felfe* deznii akartok? Keressétek fel akkor a szét­szórt-magyarokat és segítsetek őket katllódó nehéz életükben. Szerelmesek vagytok a múl­túnkba? De akkor jertek kissé közelebb. a Millénium-kor iájára s tudjátok meg: miért ! kellett elvesztenünk a „bérces kis hazát“, Tűn dérkerte. Ne arról Írjatok nekünk könyvet, iogy milyen utón szerezhető meg újra a lófő ée primori cím. Inkább azt. tanulmányozzátok és terjesszétek szerte az országban, hogy az erdélyi középosztály és arisztokrácia ás kö­zelebb állt a néphez s volt idő atz életünk­ben. mikor egyetlen kaláka volt az egész er­délyi magyarság. •— Emlékiratokra vagytok kiváncsiak, ha- mis itat hm transz'Iván krónikákra? Lapozza­KOLOZSVÁR, augusztus 24, (Az El­lenzék munkatársától.) Súlyos gépkocsi- szerencsétlenség történt szombaton dél­előtt Kolozsváron az Erzsébet-ut és lAndrássy-ut kereszteződésénél. Egy ha> talmas tehergépkocsi, cmudyen a vezető­vel együtt kilencen iiliek, nagy sebességgé haladt lefelé az Andrássy-uton az Erzsé- •bet-ut iránijába. Mikor az Erzsébet-ut elejére értek, a vezető észrevette, hogy közvetlen, előttük egy személygépkocsi halad. Előzni akart, de az autótaxi majd­nem az úttest közepén haladt és az útvo­nal szabadon maradt részén nem fért volna el a teherkocsi anélkül, hogy el ne gá­(Honvéd haditudósító század ) A Don egyik kanyarulatában harcban álló ezred páránosnokának harcálláspontján va- j gyünk. Süvöltenek, ugatnak a lövedékek, becsapódásuk nyomán nagy tölcséreket vág, meg-ruegremeg a főid. Kemény a küzdélem, A vörösek válogatott kötelé­keket dobnak harcba. Mindenképpen <Ss mindenáron eredményt akarnak. Minden rendelkezésre álló fegyverük ontja a tü­zet ... I Honvédeink beásott fészkekben fogad­ják az újabb és újabb próbálkozásokat, minden előnyomulást megakadályozó tüz- fiiggönyt vonnak magúk elé. Ha valahol megmozdul valaki, eldördül a jól beirány- zott fegyver s percekre, sokszor félórákra megszűnik a mozgás. A szovjethadvezetés azonban olyan helyzetben van. amikor a legclképesz- tőbb áldozatokat is meg kell hozni- Délen I szemkápráztató gyorsasággal törnek előre J a németek. A szovjet élettér Jégért ékesebb j területei a szövetségesek kezén vannak. A kommunista propaganda csődbe jutott. Sehogysem akar megismétlődni az annyit hangoztatott napoleoni kudarc. Az orvíö- vész csoportok hiába kapnak parancsol, szigorú utasításokat, — nem tudják meg- szakaiam, sót pillanatnyilag megzavarni sem az utánpótlási vonalakat. Minden a legnagyobb remiben történik a szövetsé­gesek oldalán. I Sztálin legutóbbi hadparancsa világosan bizonyítja: , a vörös hadvezetés álláspontot változtatott. Katonát elé áll a valóság döbbenetes feltárásával s ha így nem megy géppisztollyal akarja embereit harcra kéaiyszeriteni. Jelszó: nincs vissza­vonulás, támadni minden vonalon! Aki a 1 urna dósra indított vörös vonalakból visz­tol; Im Je nu kőt évtizedes életünk történeté­be és tanuljatok népet nevetni, gazdasági élet­re irányítom; szövetkezeti tevékenységbe szer­vezni az Erdélyi Gadasájjji F<gyerijOSet hősi példáján. Járjátok nyitott szemmel Erdélyt és no idézzétek imos-unttrlan a szellemeiket. Ne képzelődjetek és ne álmodozzatok, inert itt, nálunk élesebb a levegő s kegyetlen a Ne­mere... így szóltak, az erdélyiek a kolozsvári szer­keszt Ős égben, ezt olvastm ki a derék esik- aondyói franciák ánu/tok tekintetéből .s erről folyt a beszélgetés, bár merre jártam, Szé­kely-udvarhelyen, Csíkszeredám vagy Gyergyó- ban. Utolsó nap Bouchidára mentem. A vár­kastély i ró-mii vész ura, gróf Bánffy Miklós sorra végigkalauzolt a sokszáz éves termeken, tudta minden kincsnek a történetét, a gyö­nyörű könyvtárnak és a gazdag arcképcsar­noknak I». De egyszerre föl ragyogott a sze­me, mikor a középkori teremben, négy-ötszáz éves könyvek, ősnyomtatványok társaságában büszkén rámutat az Erdélyi Szépmives Céh közel száizkötwtnyú kiadványára: — Ezt csi­náltuk mi, a huszonkét év alatt... Odakiinn pedig o faluban, mikor a középkori eredetű templomot megnéztük, a torony mellett egy tiszta, fehérre meszelt uj épületre így szólt illusztris kalauzom: — Ezt a kulturházat meg a népünk, a saját filléreiből... Mindent megértettem, a fejedelmeket b, j meg a friss erdélyi leckét. S az se véletlen, j hogy » boneh'dai mágnás irta meg a Jlegtra* gikusabb erdélyi történetet ezzel a bárom sokatmondó címmel: Megszú találtattál, És hijjával tetei,Un t tál, Darabokra szaggatlatok.. Erdély föíö-tt nem állt meg az idő. Történel­me tovább folytatódik, vérrel és könnyel. És a romokon virág nő. Fri&s virág. ViiSanpszSopnak rehani kilenc utassal eav teiiergépkecsí az Erzsébet-utasi zol ja a személygépkocsit, Miután a nagy sebesség miatt a vezető nem bírta lefékezni a teherautót, fércrán- totta a kormányt, hogy az összeütközést elkerülje. A hatalmas iramban haladó gépkocsi egy utszéU villanyoszlopnak ro­hant, amelyet kid öntött helyéből, majd háromszor megfordult a levegőbort s az­után. a kidöntött villanyoszloptól 30 mé­ternyire, frlismcrh et et lanságig összáron - csalódva megállóit. A kocsi utasai közül csupán a vezető nem sérült meg, mig az utasok valamennyien súlyos sérüléseket ! szenvedtek. A sebesülteket elsősegély­nyújtás után a kórházba. Szá'Htoftűk. Saner István honvéd as 0mm fogságból bevonult Honvédí esvenruhétan akartak vonalainkba szivárogni a vörösök szaforduh —- halott- "Parancsnokai lövik le. A legénységet zászlóaljig, sőt sokszor azon felül is tisztesek és altisztek vezetik a harcban. A tisztek, politkai megbízot­tak (poktruk) és zsidó kommunistákkal jól áitekiníhelő tüzelőállásból figyelik a támadás minden mozzanatát s ha valaki ingadozik — lelövik. Zsákokként hulla­nak halomra a szovjetkatonák. Hatalmas rendeket vág köztük a magyar honvéd fegyvere, de újabb és újabb sorok zárkóz­nak fel, újabb és újabb ember tömegek' esnek el a világ legnagyobb rabszolgasá­gáért.. .Tikkasztó hőségben ellenséges repülő­gépek éhes vércsékként csapnak honvé­dőink védelmi övezetére. Bombákat do­bálnak, géppuskák kelepeinek. Légvédel­mi ágyúink közvetlen közelből, jól álcá­zott lesállásból menydörögnek rájuk. A meglepetéstől magukhoz sem térnek a Ráták, amikor nyolc közül hét füstölve bukik alá... Ezek nem repülnek többet A lakodalomban nincs olyan ujjongás, mint ahogy a honvédek temetik a Rátát... Sok kellemetlen percet szerezlek kato­náinknak ezek a gépek. Éppen ránk fekteti akna tüzet az ellen­ség, amikor polgári rongyokban fiatal, napbarnított legény közeledik felénk... Nagy a meglepetés, amikor mezítláb, fe­szes vágyászban az ezredparancsnok elé á’U ä legény s élőára SS zcrüen jelenti: — Ezredes ur! Bauer István honvéd alázatosan jelentem: orosz fogságból be­vonultam! Szempillantás alatt körülvesszük a ron­gyokba öltözőit embert. Bauer honvédőt cigarettával kínaijuk'. Szinte tulvilági élvezettel nyeli a füstöl, miközben megoldódik a nyelve; _____ 5 _ I ávhcszrlő- szakaszhoz tartóz >11 mondja. Közvetlen a támadó el ulá mentem szemrevételezni. Az ezredpa tan esünk ur harcálláspontjával kellett ősz szeköttetést teremteni. Nem tudtam, hógv a falu égjük .sarkában még oroszok vau­nak. Hirtelen, egészen meglepetésszerűen három vörös katonával találtam szemben magamat. A rámmeredő három, pu.sk.testi­vel szemben tehetetlen voltam- Elfogj de. két vörös szuronvelé vett... E'z délután > óra tájban történt. Szürkületre ki-fcbi> erdőbe értünk. Még két mag var foglyot lát.am ott. Éppen kjhallgatásija folyt. A/ egyiket szemendáttára csúnyán megverték, engem és a másikat összepofoztak. — A kihallgatást magyarul tökéletesen beszélő zsidó vezette. Ez az ember Ma­gyarországon született é i nevelkedett. Onnan szökött át valamikor a .szovjet- paradicsomba“. Most kegyetlen szigorral 'allatja a magyar foglyokat Ránk ordí­tott: vetkőzzetek 'e! Ugyanakkor puska­usák em> fedtek a levegőbe. Néhány p. lauat múlva ..Iengcmägyjrhar, ‘ álh I- tunk a donmenti bűvös éjszakában. A zsidó ezzel sem elégedett meg. Alsó ru­hánkat is levettclte. Két. vörös katona mindent összeszedett és elvitt. Egy másik ezeket a nycszlelt. piszkos rongyokat dobta félénk s intett: szedjük magunkra. — El voltam szánva a legrosszabbra. E határoztam: nem szenvedek, elszököm. Hasfájást színleltem és félrekérezkedtem- A közeli napraforgó táblára mutattak- Szép csillagos éjszaka volt. Színlelés köz­ben gyorsan tájékozódtam. Földre vetet­tem magamat és kúszni kezdtem. 10-—1Ő percig .szinte emberfeletti munkát végez­tem. Jó kilométernél tovább jutottam, amikor futkosást. kapkodás zaját bozia felém a szél: eltűnésemet most vették észre. Földre feküdtem és halálos csönd­ben lapultam. Még lélegzetű is alig mer­tem. Néhány, esztendőnek tetsző, perc után nagy kiabálására lettem figyelmes- Felemelkedtem. Jól láttam: 6—700 lépés távolságra, más irányban, polgári ruhás egyént fogtak el a katonák. Egyszerre töb­ben tüzeltek rá. Elbukott. Meggömvedve. éles figyelés között, megfeszített zmokkal mentettem az életemet, vonalaink felé-... Délelőtt 10 óráig megszakítás nélkül kúsz­tam. futottam, másztam, ahogy tudtam. Roltfáradtan estem össze egvik lüzér- ütegiink tüzelőáWása előtt... — Most itt vagyok, hála a Mindenható­nak! — fejezi be Bauer István. Újabb kérdéseket akarunk feltenni, amikor izzadságtól habzó kerékpárosra leszünk figyelmesek. Jelentést hoz. \z ezredparancsnok harcálláspontjára roha­nunk. Példa nélkül álló vörösfogásról ér­kezett hir. EJjsö vonalban küzdő kato­náink közé honvéd forma ruhába vörösek szivárogtak be. Egyesek közülük tisztes sőt tiszti rangjelzést is viseltek. így akar­tak zavart okozni... Szerencsére idejében észrevették a dolgot. A kommunista zsidó vezetők utaktába* ra fogságba jutott honvédek egyenruhája után készült Öltözékben igyekeznek vo­nalainkba a vörösek. Parancs szalad min­denfelé: a legszigorúbb ellenőrzés alja kell venni mindenkit. Ha valaki felszólításra azonnal nem mondja a jelszót — fegy­vert keli használni. Jkmer István honvédet a hadosztály­parancsnok kitüntetésre terjesztette fel. Ferettez Gyóirfás hdpr.-őruiester­Tízezer iengészfcoca a kisgazdádnak A földművelésügyi miniszter a mezőgazda­ság fejlesztésének, programja keretében a né­pies mangalica sertéstenyésztés minőségi szín­vonalának emelése céljából még a folyó c\ - ben kisgazdák részeire több, mint 10.000 dara;^ törzskönyvelt tenyészkocának kedvezményes áron való kiosztását határozta el, amelvet a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségek 0 Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének közreműködésével bonyolítanak le. A kiosz­tásra kerülő tenyészkocákból egy-egy darabot csak a 30 katasztrális holdnál kisebb szántc- földi művelés alatt álló területtel rendelkező hivatásos kisgazdák kaphatnak. Az akció eredményének érdekében községenként leg alább 20 darab kocát kell kiosztana A kiosz­tásban részesült kisgazdáknak kötelezettsége: keli váilalniok aziránt, hogy a kapott tenyes. kocákat legaiíbb 2 esztendeig tenyésztésre használják. A kiosztásra kerülő kocák 'ked­vezményes kiosztási ára darabonként azokon súlya szerint 100—110—120 pengő. Az igén' léseket a gazdaságit felügyelőségnél kod b. jelenteni. Az akciót november végére be ktu fejezni.

Next

/
Thumbnails
Contents