Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-22 / 189. szám

1942 augusztus 2 2. ELLENZÉK 5 Igazgatósági tagság Irta: Végfo József KIELÉGÍTŐ MÓDON SIKERÜLT-E EDDIG A GAZDASÁGI ŐRSÉGVÁLTÁS? Erre a kérdésre kerestük a választ, ami­kor a közelmúltban cikksorozatot közöl" tünk a kolozsvári részvény társaságok uj igazgatósági tagjairól A cikksorozat csak ténymegállapításokat tartalmazott. Minden megjegyzés nélkül közöltük a cég hivatali bejegyzések alapján a névsort, anélkül, hogy nemzetpotjtikai vagy gazdasági fej­tegetésekbe bocsátkoztunk volna. Hogy a magyitr életnek ez a legidőszerűbb és rendkívül fontos kérdése mennyire érdekli a közvéleményt., azt legjobban bizonyítja azoknak a leveleknek és megjegyzéseknek tömege, amelyeket a cikksorozattal kap­csolatban kapott: szerkeszt őségünk. A névsorban jóhiszemű tévedések is előfor­dultak, a céghivata 1 ugyanis még nem ve­zette keresztül az összes uj bejegyzéseket és igy sok esetben csupán régi adatok ál­lottak rendelkezésünkre. Ezekre a tévedé­sekre azonnal felhívták szerkesztőségünk figyelmét és egyes váll latok igazgatósá­gának névsorához egészen kimerítő föK-i- 1 ág ősi tó levelek érkeztek hozzánk, ame­lyek a teilrjes gazdasági őrségváltást sür­getik. Az igazgatósági fogságok kérdését a maí időkben nem lehet a kereskedelmi világ be&ő ügyének tekinteni. Naerv nem­zeti érdekeink azt követelik, hogy- tart­sunk lépést fiz élet rohanó ütemével és valósítsuk meg mindenben azokat a célki­tűzéseket. amelVek az uj európai gazda­sági rend aSapjaí't képezik. Erdély fővá­rosa' ma is a felszabadult, országrész gaz­dasági és pénzügyi életének gócpontja. Az a 'névsor, amelyet közöltünk, mindenesetre kiinduló pontul szolgálhat arra, hogy a közvélemény Ítéletet mondjon: városunk­ban sikerül t-é a gazdasági őrségváltás a szó tárgyilagos és komoly értelmében? * MIT IS JELENT TULAJDONKÉPPEN IGAZGATÓSÁGI TAGNAK LENNI? A nagy tömegek szemében feltétlenül ..ked- \ ezményezett“ helvzetet. \ verejték esen dolgozó tömegek az- igazgatósági tagság­ban amolyan meg nem érdemelt nyugdíj- félét. vagy’ éUétján dákot látnak, ami ke­it velmesié és könnyűvé varázsolja az éle­tet, munka nélküli nagy jövedelmet biz­tosit s mindezért évente csupán nehány névaláírást kell adni. Az igazgatósági tag­ság fogalmának ez a téves értelmezése a román időkben honosodott meg az erdélyi közvéleményben. Szomorú tény, hogy a magyar vállala­tok az idegen uralom átett tőkehiány és politikai akadályok miatt végzetesen el­sorvadtak. Magyar pénzintézeteink és szö­vetkezeteink csak a legnehezebb küzde­lem árán tudták, úgy, ahogy, biztosítani helyzetüket a romáin vállalkozása" verseny­ben. Ezzel szemben gombamódra elsza­porodtak a különböző zsidó vá®L*l:kozá~ sok, amelyek létalapjukat úgy biztosítot­ták. hogy nehipiny román politikai nagy­ságot beválasztottak az igazgatóságba. Ezeknek arz urakn k nem vodtt más szere- ptik, minthogy évenként felvették busás tautiemjleíket és alábiggyeszít ették a nevü­ket a vállalat mérlegére. Ezért lett .„sine cura“ állás az igazgatósági tagság és így keletkeztek olyan mmmuth román va­gyonok. amelyek az utóbbi éviekben már a román közvéleményben is kiváltották a legélesebb bírálat és felháborodás hang- iah. Jól emlékszünk ennek a folviraatnak kezdetére. Amikor Gom Octavfcín végle­gesen áttért a jobboldali politikára, ázásul ukart jő példát szolgáltatni, hogy összes Rövid ideig korlátolt példány számban 14 pengő helyett csak 5 pengő Rácz Lajos; Gyakorlati áruismeret j és vegyészeti lexikon j A 254 oldalas könyv következő rezeket taítalmazza: Ámismereti rész. Szervetlen ké­mia. Szerves kémia. A vegyészeti áruk lezi- konja A íonásanyagokra Vonatkozó kémiai ’ Vizsgalatok táblázatai. Mire ügyeljünk a föu* tosabb ruházati cikkek vásárlásánál? Í Kapható az I ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN ' Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre ntaa- vétíel is azonnal szállítjuk, . igazgatósági tagságairól lemondott. Leg­alább két tucat ilyen igazgatóisiágii tagsá­ga volt és a lemondással kapcsolatban az ellenzéki pártáiWlálsii lapok elkezdtek név­sorokat közölni orról, hogy a kormányon levő politikai párt korifeusai milyen vál­lalatokban vonnak érdekeibe. Hajmeresz­tő szántok jöttek ki a nyilvánosságra ho­zott adatokból', a tisztulási folyamait azon­ban mégsem következett be. mert az ér­dekeltek szívesebben elviselték a lesújtó bírálatot, minthogy könnyű jövedelmeik- rö’ Lem on d jam k. Komoly gazdaságpoilSltikai értelemben az igazgatósági tagság természet esen egé­szen más fogalmat jelent. Az igazgatósági tagnak v.i’gy tőkét kell behozna a válla­latba, vagy gazdasági szaktudásával döntő szerepet kel! játszani* a vállalkozás gaz­dasági és erkölcsi íránvitásában. A sza­bad gazdálkodás és az államilag irányított gazdasági verseny szíszáfuszi küzdelmének éppen az a lényeges tétele, hogy az euró­pai! rendbe-n meg kell akadályozni a mér­téktelen vagyoni eltolódásokat, amelynek végső következményeként az az igazság érvényesül, hogy ..mindenki annyit ér, amennyit dolgozik“. Gazdasági őrségváltásunknál kormány­zatunkat ezek az elgondolások vezetik és az egészséges jövendő bizonyára meg fog­ja hozni, hogy az igazgatósáéi tagság szakértelmet, komoly munkává Hallást és egvben a nemzeti célok minden uíógontlo- Jlat nélküli szolgálatát jelentse. MI TÖRTÉNT AZ ERDÉLYI GAZDA­SÁGI ÉLETBEN A FELSZABADULÁS UTÁN? Maradjunk csak a részvényt árva­ságoknál. amelyeknél többé-kevésbé pon­tos adatok állanak rendelkezésre. Szinma- gyar vállalkozás nagyon kevés volt. A ro­máni® ál ás r törvény folytán itt is e!' kellett helyezni néhány román igazgatósági ta­got. A réisz^énvtársaP'ágok kilencven szá­zaléka román és zsidó kezekben volt. A romín vállalatok egyrésze a Romániának ítélt területekre tette át székhelyét. Azok a román gazdasági érdekeltségek. amelyek tissda román tődével dolgoztak és műkö­désűket továbbra is itt folytatták. nem kellett sokat változtassanak összetételü­kön. legfeljebb az eltávozott régi igazga­tósági ingok helyébe uj neveket jelentet­tek Ive. Maraditok * zsidó részvénytársa­ságok. Fia köznyelVen akarnánk beszélni, azt kellene mondanunk, hogy ,,megürült egy csomó igazgatósága tagsági állás, nagy kereslet volt jó hangzású magvar nevekben és lehetőség nyílott olyan iövédelmekre, amelyekért nein kellett megdolgozni“. A zsuló vállalatoknak érdeke volt liogv ..átfessék“ a részvénytársaságokat. Az el­ső hónapokban csakugyan úgy nézed ki a helyzet, hogy a közvéleménynek valóba ti Igaza van, amikor az igazgatósági tovsá- go ki ran munkanélküli kenyérkereset isko­lapéldáját vélte felismerni. Az eltávozott román tagok helyébe megvár nevek ke­rültek (megfelelő élőn evekkel é? címekkel alátámasizftva). az élet pedig foilyi tovább a maga ütemében és a tőkeérdek éhség vajmi keveset változott. Őszintén meg kell állapítanunk, hogy a közvélemény megiíé- lése szerint sokan kizárólag társadalmi súlyúk ÖASZ/ckültetéseik segítségével ju­tottak szerephez a gazdasági életben, de ez a szerep is csak látszólagos volt. mert legtöbbjük sem anyagi, sem munkabeli részesedést nem vállalt. A felszabadulás második esztendejében komoly megmozdulások kezdődtek a gaz­dasági őrségváltás hiánytalan megvalósi- tasara. Részint állami támogatáí**all, ré- ?zmt magántőkével, sok részvénytársaság csakugyan teljesen magyar kezekbe ke­rült. Gazdasági életben jártas szakembe­rek uj vá Ife I k ozás oka f alapítót tok és két­ségtelenül láthatjuk a jeleit árunak, hogy elindultunk az egészséges fejlődés utján és csakugyan oK*n nemzedéket tudxink nevelni, amely felkészülten és élethivatás­ként keresztény magyar kezekbe adia a gazdasági élet vezetését­* \ NINCS AZ A GYÖKERES VÁLTOZÁS AMELY NE JÁRNA ZÖKKENŐKKEL. Lehetetlen lett volna azt kívánni hogy az igazgatósági tagsági állásokul minde­nütt komoly szakemberek foglalják el, mert sajnos, ilyen szakemberekkel Er­délyben nem is rendelkeztünk, illető !ieg nan-von csekély volt azoknak számai akik a román Imperium í’.ítatt gazdasági iraaivi­táshoz szükséges szaktudást elsajátíthat­ták. Végiglapozunk a részvényt árvaságok uj igazgatóági tagjainak névsorán. F'ellesz- sziik a kérdést: mennyi szakértelemmel látják el fel dalukat az uj igazgatósági tagok? Találunk olyan neveket, amelyek­nek viseliőiről el kell ismernünk. hogy miár a multbm is foglalkoztak gazdasági természetű kérdésekkel és nem az volt a céljuk, hogy jövedelmüket növeljék, ha­nem, csakugyan részt akarlak venni a gaz­dasági élet átállításában. Éppen ilyen tár- gyilagosságg üi art is le kell .szűrnünk ebből a seregszemléből, hogy olyan nevek 's felszínre kerülitek a gazdaságii életben, amelyek gazdasági sulvl és főkét semmi- esetre sem jelenteinek. Ere defiles- az volt a tervünk, hogy a cikksorozat adtai alap­ján névszerint fel fogjuk sorolni: ki hány helyen visel igazgatósági tagságot és mi­lyen .szerepe! játszott a fV’fizabaduláíS előtt az erdélyi gazdasági életben, ügy érezzük azonban, hogy ai mai időkben, amikor mindennél fontosaid) a magyar egység megőrzése és a jövendő épi*őmun- káiánah előkészítése. még a statisztika rideg szám oszlopai is egyenetlenségek szi­tására lennének alkalmasak. ha nevek meíié összesitenénk az adatokat. A sze­mélyeskedést egyébként is mélyen éli tel­jük és elsőrendű fontosságú magyar ér­deknek az elvi állásfoglalást tekintjük, amelynek megvalósulása magával hozza a gyakorlati élet gyökereiben való megvál­toztatását­Megmaradunk tehát az általánosítások­nál. Emlékezzünk csak, a fóvárosi lapok is állandóan ostorozzák az Aladárokat, és a strohmannokat. akiknek szerepe végleg lealkonvidóban van. Ha ebből a néző­szögből kezdünk mérlegelni, örvendetesen inég kel! á'laoi(áriunk, hogy bár nagyon sokan k'izárólag szerencsés születési kö­rülményeik és összeköttetéseik révén ju­tottak igazgatós ári tagságokhoz. Erdélyben mégsem lehet i közéleti szeljem rornlíisá- ról v gv megmételvezéséről beszélni. KIK LETTEK IGAZGATÓSÁGI TA­GOK A KOLOZSVÁRI RÉSZVÉNYTÁR- SASÁGOKNÁL? Örvendetes, hogy az igazgatósági tagok névsorában nagyon ke­vés erdélyi politikus nesésel találkozunk. Illetőleg nem lehet az erdélyi politikád élet vezetőit az.zal vádolni, hogy politikai súlyúkat, közéleti szerepüket idegen tő­kével dolgozó vállalatok fémjelzésére ad­ták volna. Tévedések el kerülése végett hangsúlyozzuk, hogy a tifczta, magyar vál­lalatokban való részvételt nemzeti köte­lességnek tartjuk, ha ahhoz komoly mun­ka és szakértelem társul. Erdélyi politi­kusaink közül mindössze három képviselő cs három felsőházi tag szerepel az igaz­gatósági tagok kimutatásában. Ezek a po­lii il cnsok túlnyomóan közérdekű magyar vállalkozásokban vállaltak vezető szere­pet legnagyobbrészt o'van magyar intéz­ményeknél. amelyek a román impérium alatt is fennállottak és amelyeknek meg­erősítése és- fenntartása ::i keresztény gaz­dasági élet kiépítésére már eleve biztosí­ték. Földbirtokosaink egyelőre nem kap­csolódtak be a gazdasági é'etbe. A birtok politikai kérdések most állanak rendezés alatt és a magyar fö!dhirtokc>cosztály el­sősorban helyzetének megszM á rd itásá rí gondolkozik s csak azután kerülhet sor arra. hogv más vállalkozásokba tőkét és munkát vihessen. Magyar lelkészeink is távol tartották magukat a közgazdaság: te­vékenységtől. Az aj igazgatósági tagok javarésze szabadfoglalkozásúakból kerül ki< és olyan nevek is szerepelnek, amelyek a közélet más terrénumain is érvénveríil- nek. HOGY AN KEI LETT VOLNA HEI YF- ! SEN MEGOLDANI AZ IGAZGATÓSÁGI : TAGSÁGOK KÉRDÉSÉT? Anélkül, lio.y vádaskodnánk, vagy bárkil is sérteni akarnánk, Összegezésképpen azt a követ- * k«etetést vonjuk le, hogy a gazdaság: é;Jet átállítása nem fedi mindenben a közvéle­mény kívánalmait. Érvényes tételként kell elfogadnunk, hogy az igazgatósági tagság egyelőre m.a is a legtöbb vállalatnál bizo­nyos jövedelmet biztosit, amelyért nem kell megdolgozni. Miután megfelelő gaz­dasági szaktudással rendelkező erdélyi férfiakat — mint feuntebb is említettük — egyik napról a másikra nem varázsol­hattunk elő, az lett volna az általános nemzeti kivánalom, hogy olyanokat tisz­teljenek meg igazgatósági tagsággal, akik­nek sem tőkéje, sem közéleti súlya, sem gazdasági tudása nincs, de a kisebbségi életben komoly érdemeik voltak. Itt ju­tott volna szerephez az államilag irányí­tott gazdálkodás, amely kényszerítő jog szabályokkal, az úgynevezett jus cogendr vei szövi át a szabad gazdálkodás terü­letét- Ideálisam úgy- lehetett volna meg­valósítani ezt az elgondolást, hogy a kor­mányzatra, vagy valamely más elfogidat* lan erkölcsi testületre kellett volna ru­házni az igazgatósági tagságok betöltésé­nek feladatát. Vagyis: ez a rendelkező ha­talommal felruházott felsőbb szerv meg* állapítja; a gazdaságii élet átállítása soráa ennyi és ennyi igazgatósági tagság került megüresedésbe. Szakembereink nincsenek megfelelő számban. Tehát érdemeket aka­runk jutalmazni. A tisztán erkölcsi szem­pontok alapján ítélkező bizottság ezután olyan emberekkel töltötte volna be aj igazgatósági tagságokat, akik tényleg re-í vannak szorulva az azzal járó jövedelem­re és kisebbségi múltjuknál fogva meg Î3 érdemelték, hogy ,,kedvezményezettek“ leevenek. Tudjuk, hogy erre azonnal azzal a vá­lassza] fogunk találkozni: a gyakorlati életben, főleg a pénzvilágban és a keres­kedelemben. lehetetlen ilyen eszmei ala­pon ítélkezni. Ezért történt, hogy a gaz­dasági őrségváltás egyelőre nem valósul­hatott meg százszázalékosan abban a szel­lemben ahogyan azt a magyar élet vezetői céljukul kitűzték. Megnyugtatásul szolgál­jon azonban, hogy a gazdasági átállítás nagy munkája még nem fejeződött be. A jelenlegi igazgatósági tagságok viszont nem jelentenek olyan óriási jövedelmeket, ahogy azt a közvélemény a román idők tapasztalatai alapján képzeli!. A mai kor­szak „legzsirosabb“ igazgatósága tagsága sem nyújt lehetőséget a gyors meggazda­godásra, legfeljebb gondtalan megélhetést biztosit Amit ma még egészségtelen tír nejnek tekintünk, azt a jövendő kérlelhe­tetlenül elsöpri. Az uj magyar gazdasága élet tervszerű kialakítása folyamatban van és fiatalságunk felkészült a> gazdaság* őrségváltás feladatainak megoldására. Nem kell tehát aggódnunk: az igazgató­sást tagságok nem sokáig adnak alkalmat irigvkedésre vagy gúnyos mosollyal kisért félre nem érthető megjegyzésekre. A meg­erősödött magyar hazában az igazgatósá­gi tagság is olyan munka vállalást fog je­lenteni. amelyért mindenki emelt fővel és tiszta Telki ismereti el vállalhatja a felelős­séget. Ismerjük meg haaéwkctt 1 Uj bővített kiadásban jelent meg: Prinz Gyula. Magyarország földrajza A mai kor követelményeinek felel meg Prin* Gyula, a kiváló magyar tudós munkája. Könyvéből a/, egész magyar haza arcképe tekint ránk. Erre a könyvre szüksége van a jogásznak. politikusnak. közgazdásznak, bankárnak, gyárosnak, kereskedőnek, katona­tisztnek. köztisztviselőnek, minden komolyabb diáknak, minden újságolvasónak —. és egyál­talában minden értelmesen gonjoifcotio magyarnak. ÄJÖ cüs&.icötésben 9.40 peg&gő, Kapnató az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szál­lítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents