Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-17 / 185. szám

1842 augusztus 17. SEI, LENZ ft« Országos érdeklődés k&zhen megnyili Magwőámát® a Szent István ^űwé$El Hét 1 NAGYBÁNYA, augusztus 17. (Az El- denzók kiküldött inuakiitársa jelenti;) Ünnepi keretek között, haíaltnas érdeklő­dés közepette szombaton uyilt meg Nagy“ pállván a Szem István Miivészi Hét, (amelynek rendezésével a város kettős ■eélt kívánt szolgálni: egyrészt a nagybá­nyai müvészleiepre kívánta ismételten ifelhívni a közvélemény figyelmét, más- Lrészt hangsúlyozni akarta azt a nagy sze- prepet, amelyet a város bányászatával és Igyáriparával az ország gazdasági életében Illetőit. ' j A Szent István Művészi Hét előkészü­leteiből, Szabó Miidós dr. polgármester­iének és Bereutes Lászlónak, a. Munkásfő* í-áskola vezetőjének az irányítása mellett, iOSa-arvhánya valamennyi társadalmit egye- psülete tevékenyen kivette részét. A Szent István Művészi Hét keretében a Munkás- főiskola. kötött és szabad tárgyú képkiál- litást rendezett, amelynek 35 résztvevője között nemcsak a nagybányai festőtelep művészeti, hanem az ország minden ré­széből is számos művész állított ki értékes j képeket. A.kiállítás elme „Munkáján ke- I resztül becsüld az embert“ g a munkás­ságnak a nemzet életében betöltött óriási hivatására kívánta ráirányítani a művé­szek figyelmét. A pályadijak összege — mintegy nyolcezer pengő — szintén hoz­zájárult az érdeklődés fokozásához.- A Szent István Művészi Hét az ország minden részéből nagyszámú közönséget vonzott Nagybányára. Többek között a városba érkezett ifj. gróf Károlyi Gyula, Józan Miklós unitárius püspök, felsőházi tag, Kölcsey Ferenc dr. főispán, Beng- hurdt Ágoston festőművész, képzőművé­szeti főiskolai tanár és Félegyházi Gyula dr. képzőművészeti főiskolai tanár, műit a kultuszminiszter képviselői, Felvinczij Takáts. Zoltán művészettörténész, kolozs­vári e"-vetömi tanár, Nagybánya szülötte, Boldizsár István festőművész, képzőmű­vészeti főiskolai tanár, Farkas Filek dr. városi tanácsnok és Zakariás Zoltán jegy­ző, mint a. székesfőváros képviselői, va­lamint számos más érdeklődő az ország minden vidékéről. Meanyliâs a Leíróvá# ról tesznek bizonyságot, — mondotta töb­A Szent István Művészi Hét eseményei ‘Szombaton délelőtt 10 órakor a Munkás- Ifőis-koJa helyiségeiben rendezett kiállítás jsmegnyitásával1 kezdődlek. Magának, a ÍSzent István Művészi Hétnek a megnyi­tó ünnepsége délelőtt 11 órakor a Lead­va- -színház termében ment végbe. Az ün- nej>elves megnyitón, a Hiszekegy elmon­dása után, Szabó Miklós dr. polgármester -mondott lelkes megnyitó beszédet, felhiva a figyelmet a Művészi Hét nagy fontossá­gára a város megismertetése terén, majd Nagybánya közönsége nevében szeretettel üdvözölte a megjelenteket. Utána Berentés Lászlóf a MunJcásl’őiskola vezetője mon­dott beszédet, mindenekelőtt köszönetét fejezve ki a rendezőség fáradhatatlan műn kajáért, — Ä Szent István Hét ünnepségei ar­bek között — hogy amikor vitéz honvé- deiuk vérüket ontják a harctéren a ma­gyar jövendőért, a belső front is megteszi a maga kötelességét. Mi is harcolunk a tudás fegyvereivel és mi is segítünk meg­nyerni a háborút. Hátát adunk a Minden­hatónak, hogy bár a harcok színterétől távoí, a most megnyíló Szent István Hé­ten is a nemzet, a nemzeti szellem építé­sén munkálkodtunk. . Bereutes László beszéde után a Mun­kásfőiskola zenekara Erkel „Hunyadi László“ dalművének nvitányát ját&szotta el, majd D. Petneházy Paula leánvplogárr iskolai igazgatónő tartott értékes előadást „Szent István a művészetben“ címmel. A megnyitó ünnepély a Himnusz hangjaival fejeződött he. Árpádkeri hintsek a Városi Ugyancsak szombaton, délután 3 óra­ikor, a Szent István Miivészi Hét keretében nyitották meg a Nagybányai Városi Mú­zeumot, amely a megszállás előtt az or­szág egyik legnevezetesebb hasonló iatéz- Knaénye volt, az idegen uralom alatt azon­ban a telje* visszafeji ódé* útjára került: egyrészt nem gyarapították gyűjteményeit, másrészt meglevő értékei közül igen sok elkallódott az elmúlt negyed század folya­mán. A váróéi tanács két év előtt elhatá­rozta a muzeum újjászervezését és Rácz Elek dr. nyugalmazott főgimnáziumi ta­nárt, a muzeum mai igazgatóját bízta meg a munka elvégzésével. Az átszervezés munkája teljes mértékben eredményes volt s a muzeum ma ismét méltó érdemes múltjához. Gazdag levéltári anyagában a különböző becses lóival Is ági evetek egész sora megtalálható, egészen f/ árpádházi királyok idejétől. A levéltári kincs között külön érdekesség AU basa egy kiváltság­levele, amelyet 10-000 tallérért adott a nagybányaiaknak. Az árpádházi királyok­tól a nagybányai pénzverde működésének megszűnéséig eltelt időből gazdag és vál­tozatos pénz- és éré nagy üjteménye van a múzeumnak. Sajnos, arany- és ezüst da­rabjai az elmúlt évtizedek alatt jórészben elkallódtak, a gyűjtemény azonban igv is csaknem páratlan a maga nemében. A muzeum egyik igen érdekes nevezetessége a többszáz, művészi kivitelű darabból álló pipatórium, Horacsek László dr. ado­mánya. A tnuzeurn különböző ásványtani ritkaságai szintéti számos látogatót von­zottak- Különösen érdekes Weiser Béla ásványgyiijteménye, amelyet egyetlen más múzeumban sem található bányavirá­gai és egyéb ritkaságai rendkívül becsessé tesznek. * Az ünnepi hét keretében szombaton délután került sor Kolozsvár és Nagybá­nya leventéinek labdarugó mérkőzésére is, amelyet a nagybányai ierventék 11:2 arányban megnyertek. „Terítsünk magyarosan!4* A szombat délutáni munkarend igen érdekes mozzanata volt a Kaszinó helyi­ségeiben a „Térítsünk magyarosunk kiállí­tás megnyitása. A Munkásfőiskola lelkes hölgy gárdájának rendezését dicsérő kiállí­tás 15 »'Wzclagon terített asztalon mutatja be a különböző magyar terítési módokat: erdélyi népművészeti asztal, matyó asztal, falusi asztal, régi uzsonnaasztat, eljegy­zési asztal, lakodalmi asztal, gyermekasz- tal, ezüstlakodalmi asztal, karácsonyi asztal, húsvéti asztal, kerti uzsonnaasztal, vasárnapi asztal, sümegi kézimunkával díszített asztal, nagymama-asztal és agglo- gényasztaíl magvar ízlésű megtérítését. Az Ízléssel) és szemJcilitetőém megrendezett ki­állításon Fiilöp Imréné. a nagybányai nő- egvlet elnöknője mondott megnyitó be­szédet, majd L,ereh Belőné tanárnő ismer­tette a magyar népművészet megnviüvá- nulásait a térítésijén, kedvesen kalauzolva a vendégeket az asztalok között. — Mi, nagybányaiak, — mondotta töb­bek közölt — szeretnénk megmutatni vá­rosunk minden képességét, rejtett kin­cseit. Egy hétig tarló programmá1! kedves­kedünk önöknek és azi szeretnénk, hogy jól érezzék magukat közöttünk. Éhben a programban én mint kalauz szerepelek és elviszem önöket a magyar népművészet tündérvilágábá. , Az Országzászló felavatás és a megnyitása A Szent István Művész Hét ünnepségei vasárnap reggel 9 órakor az Országzászló felvonásával folytatódtak. A főteret meg­töltve, hatalmas tömeg nézte végig imád­ságon csendben, amig a gyönyörű selyem­zászlót felvonták árbocára­Délelőtt fél 12 órakor került sor a Mnn- kást>>i.r,koIa kertjében a képkiáUitás ün­nepélyes megnyílására. A nagyszabású megnyitó ünnepély, melyről Budinszky Sándor a budapesti rádió részére hang­felvételt készített, többszázfőnyi közönség részvét élével ment végbe. A Munkásfőis- kola fúvószenekarénak előadásában a Himnusz vezette be az ünnepélyt, majd Szabó Miklós dr. polgármester mondott megnyitó beszédet. Hangoztatta, hogv Nagybánya és a festőművészet közötti kapcsolatok nemcsak országszerte, hanem az ország határain lul is jól ismertek. — Nyugodt lélekkel mondhatjuk, — hangoztatta — hogy a városnak éppúgy létszükséglet a festőtelep itteni léte, mint amilyen szüksége a festőknek van erre a városra. Üdvözölte a megjelent előkelőségeket és köszönetét fejezte ki Réti Istvánnak, a feslőiskol i alapilójának, aki akadályoz­tatása miatt nem jöhetett el a kiáltásra, de levélben teljes sikert kívánt. A polgármester megnyitó szavai után FelvincziTakáts Zoltán, a kiváló művé­szettörténész tartott előadást ,,Nagybánya a magyar művészetben“ címmel. Általános figyelmét és érdeklődést keltve, ismertet­te a nagybányai festőiskola magyar mű­vészettörténeti jelentőségét, múltját, je­lenét és jövő feladatát. Bereutes László, a Munkásfőiskola ve­zetője mondott ezután köszönetét a kö- zöuségnnek az érdeklődésért és az üze­meknek áldozatkészségükért, mellyel: lehe­tővé telték a kiálliiott müvek legjobbjai­nak díjazását. Szavai után a munkásfőis­kola fuvószenekara a Szózatot játszotta, majd a közönség bevonult <a kiállítás meg­tekintésére. A bárom termet megtöltő kiállításon 35 festőművész összesen 89 festménnyel szerepel. A közönség gyönyörködve nézte végig az egész ország művészeti életében is nevezetes eseménynek számitó kiállí­tást. Különösen azok ©lőtt a festmények előtt verődött össze nagy csoport, melye­ket a bíráló bizottság érdemesnek talált a díjazásra. Délután 3 órakor Nagybánya környé­kére rendeztek kirándulásokat, 6 órakor pedig a dijak ünnepélyes kiosztására ke­rült sor a Leffidvay-Szinház termében. Az ünnepély a Himnusszal kezdődött, majd Sugatagi István Józan Miklós unitárius püspök ,,Vándorfelhők“ cimü költemé­nyét énekelte el. A közönség melegen ün­nepelte mind a költőt, mint az előadót. Miklósi Gátőr müye nyerse meg a pályázatot A pályázat eredményéről Lörinczi Dé­nes unitárius lelkész számolt be, elmond­va, hogy a biráló bizottság, amelynek a kultuszminisztérium részéről a Képzőmű­vészeti Főiskola két tanára volt a tagja, elsősorban festőművész tagjainak vólemé nye alapjain döntött. Ez a vélemény igen szigorú volt. A „Munkáján keresztit be­csüld az embert‘ kiállítás köiölt tárgyú pályázatára 19 mii érkezett, a bizottság azonban ezek közül egyet sem talált me! tónak a 3000 pengős első dí jra. A második dijat a biráló bizottság egyhangúlag Mik­lósi Gábor ,,Mátyás taipátlat a nemesek­kel^ cimü festményének itéhe oda. Miklósi Gábor Nagyváradon született, jelenleg azonban Budapesten lakik 1910 ben végezte a Képzőművészeti Főiskolát. A közelmúltban nyerte meg a székesfővá­ros Székely Bertalan-diját. Beszélgetést folytattunk Miklósivá!, aki kijelentette, hogy művészi pályájának legenvezetcsebb eseményeként tekinti, hogy az erdélyi fes­tőművészet ősi fészkében, Nagybányán dijat nyert. A biráló bizottság a harmadik (1000 pengős) dijat sem adta ki, úgyszintén az )>00 és 300 pengős jutalmakat sorú. 200 pengővel jutalmazta Erdős Tibor „Mun­ka“ cimü festményét. Moldovan István „Munkáslakások“ cimü festményét 150 pengővel. Thornier Jánosáé Kiss Marsit ..Munka jutalmat kenyér, megbecsülő sze­retet“ cimü festményét pedig 100 pengő­vel jutalmazták. A szabadtárgyu pályázatra érkezett 85 festmény közül az 500 pengős ©kső dijat Mikola András ..Fák alatt“ cimü festmé­nye nyerte. A második díj (300 pengő) és a harmadik (200 pengő) dijat Iván Szilárd, illetve Vida Géza festőművész nyerte. Elismerő oklevelet nyert Krizsűn János és Kirí; János festőművész, akik­nek kitüntetett képét egyébként a székes- főváros megvásárolta. i A festmény pályázattal párhuzamosan irodalmi pályázatot is rendeztek, amely­re 36 pályamű érkezett. A biráló bizott­ság úgy találta, hogy közülük egyik sem érdemes az 500. 300 és 200 pengős első. második és harmadik díjra, ellenben di­csérettel illette Gá[l Ferenc festőművész, Nagy Kálmán nagyváradi százados. Mé­hész Erzsébet (Szatmárnémeti), Zalhír rcczky Z■ László kolozsvári egyetemi ta­nársegéd és Lévai L. Lajos székelyudvar­helyi tanár pályamunkáját. A dijakat, lendületes beszéd kíséreté­ben, Berentés László osztotta ki. Hangoz­tatta, Hogy a pályázatok tárgyának meg­választásával azt kívánták kidomborítani, hogy a mai Magyarországon épp úgy, mint a tengelyhatalmak felfogásában, n’.ncs különbség a szellemi és testi mun­kás között: mindenki annyit ér. amennyit dolgozik, az ember igazi értékét munká­ja adja meg. Bányászok lestől esti iehscnuiása Vasárnap este 8 órakor került sor a Szent István Művészi Hét egyik leglátvá­nyosabb eseményére, 600 munkás felvo­nulására a város főterén. Minden bányász kezében bányamécs. A menet élén az aranykalapácsot vitték, utána három ká- polnazászlót. mögöttük pedig a 12x6 mé­teres kivilágított hatalmas keresztet. A ke­reszt mögött 100. különböző korból szár­mazó nemzetiszinii zászló alatt vonultak a bányászalakulatok. A felvonulás útvona­la mellett másfél-másfél méterre drszru- hás bányászok sorakoztak, a felvonulás tartama alatt pedig a Szent István-toronv­ban zenekar játszott. Szentpéteri Angol­nak, az Edrélyi Párt nagybányai tagozata titkárának, a Nemzeti Munkaközpont nagybányai titkárának vezetésével reszt­vettek a felvonuláson a NMK tagjai is. A felvonulást, melyet méltán nevezhetünk az ünnepi bét egyik leglátványosabb ese­ményének, többez-er főnyi tömeg nézte vé* Vasárnap este 9 órakor a Lévav szín­házban Magyar zene. magyar dal“ cím­mel hangverseny volt, amelyet zsúfol ház hallgatott meg. Végh József, Fi vendéglősök kérésére Felülvizsgáltatta az tír&ormánsbíztossáa a kolozsvári étlapokat KOLOZSVÁR, augusztus 17. A kolozs­vári Vendéglős Iparosok Szövetsége, mint már megírtuk, a közelmúltban emlékira­tot terjesztett az árkormánybiztosság elé. amelyben a kolozsvári vendégipari üze­mekben kiszolgáltatott ételek árainak fe­lülvizsgálását kérte. Emlékiratukban elő­adták, hogy Kolozsváron a különleges vi­szonyok következtében a beszerzési lehe­tőség az ország többi városaihoz viszo­nyítva súlyosabbak é* ennek ebenere a* étlapok árai a többi városoknál átlag 40 -—50 százalékkal! alacsonyabbak. Éppen." ezért, kérték, hogy az á rko r mán y bist os­ság a helyszínen tanulmányozza a beszer­zési lehetőségeket, az étlapok árait s meg­állapításaihoz képevst döntsön. A kolozsvári vendéglős iparosok kéré­sére az árkorraányhízto$ság kiküldöttei a napokban Kolozsváron tartózkodtak. hrödy István szakosztályi referens, Ob­mt'- József dr. segédfeÜigyelő érkezeit Kolozsvárra, akik a közellátási hivatalban Fogarasi Géza dr. titkár, Csonka Antal. Bolya Dénes, ifj. Székely János ventlée: kisiparosok és a szakosztályi titkárral egyetemben felülvizsgálták az árakat s a vendéglősök előterjesztéséről jegyzőkönv vet vettek fel. A jegyzőkönyvet az árk ormány biztosa ág e hót folyamán felülvizsgálja, a ha indo­koltnak találja, fedem éli a kolozsvári ven­déglői árakat.

Next

/
Thumbnails
Contents