Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-13 / 156. szám
2 EN ZtK Ahogyan ok képzelik .. fl legmépvadább angol politikai falgúlrat tanulmánya arról, milyen sors vár Európára angolszász ^zovje zjyäzeSem eseten irts: KÖRÖS! SÁNDOR ÜÄiank németnyelvű szócsöve, az OttUk György felsőházi tag avatott és gondos szerkesztésében megjelenő Pester Úoyd két b‘g- ctóbbi vasárnapi számában Európaszerte elsőként belitaíóan fcxgloflkozott a Nineteenth Century and After c. angol poli tálka* folyóirat áprilisi helyzettanuJmányévaií. Mar egymagában az a körülmény, hogy a nagy te kintélyü Pester Lloijd ennyi figyelemre méltatta a szőbonforgó cikket, jelezte: n téma csak okvetlenül fontos lehrt; bő Ismeri eléséből és megjegyzéseiből aztán ki is derült, hogy az angol folyóirat megtárgyalt cikke ágyúké a legnagyobb jelentőségű megnyilatkozásoknak afelől, hogy Albion mértékadó köreiben miként fogják föl a jelenlegi ^ világháború kilátásait s főleg hogyan képtelik Európa jövőjét az angolszász—szovjet szövetségi tábor győzelme esetért'. A Nineteenth Century and After — amint j Pester Lloyd elöljárójában rámutat — a snu is befolyásos, sőt mérvadó angol ókon“ zervativ, úgynevezett ,,diie-hard (szószerint ,,nehezeu-haíó‘\ vagyis magyar szóval „vas- kalapos“) körök nézeteit fejezi ki s ezért keil a nagy cikket komolyan venni és Erdély közvéleményének is jól megismerni. A cikk tulajdonképpen szóról~szóra való közlést érdemelne, minthogy megdöbbentő nyílt” tággal árulja e3, milyen sorsot szán Európának szorultságában a boísevizmussal szorosan együttműködő brit imperializmus, amelynek az angol folyóirat főszerkesztője általánosan ismert szószólója. Már pedig a szóbanforgó rendkívüli horderejű tanulmánynak 5 maga a szerzője. Nincs kétség tehát aziránt, hogy amit a Nineteenth Century and After (ejtsd: Nájntinsz Szén csőri end After) főszerkesztője ir, az általában megegyezik a Churchill-kormány vezetőinek elgondolásaival. Sztálin szándékai és az a^goi álláspont Az angol cikk (amelyet egyébként eredetiben is módunkban volt tanulmányozni) a szovjetorosz ellenái-'Üs esélyeinek mérlegelése utón (érdekes mellesleg az is, hogy a Szovjet különbéké jenek a lehetőségéit sem zárja ki) Sztálin február 23-iki beszéde alapján részletesen vázolja Moszkvának Németország leverése esetére szóló szándékait s kifejtő, hogy a bolsevisták nem csupán a hitlerista rendszer kiirtására gondolnak, hanem „Sztálin a német népet mintegy orosz gyámság alá helyezné“. Ennélfogva „sok régebbi szakszervezeti embert, irót, ügyvéde?, professzort, stb. is kiküszöbölnének, sőt a jelenlegi németországi ellenzék egyrészét, csaknem kétségtelenül a felekezeti klérust és sok kommunistát is elintéznének, mind- össze azok kivételével, akikre mint testingekre“ lenne szükségük“, — mondja szó- szerint az angol cikk, hogy aztán ugyancsak Sztálin beszéde alapján kifejtse, Németországra valójában kiterjesztenék a szovjet-- rendszert, ha nem kebeleznék is be a Szovjetszövetségbe. Lengyelországra szintén ez a sor9 várna. Ettől eltekintve, a szovjetoroszok minden bizonnyal elfoglalnának hadászati pontokat s határváMoztatásokat és lakosság- cseréket is foganatosítanának. „Brit szempontból — folytatja ezután az angol szerző — ezek a kilátások nem eszményiek ugyan, de a leghatározottabb módon le kell szögeznünk, hogy kifejezhet edenul előnyösebbek a német győzelemnél. Brit -cmpontból sokkal jobb, ha az oroszok állanak a Rajnánál, mintsem a németéit a Volgánál, 1 arában, sokkal jobb lenne, hogy az oroszok legyenek a Rajnánál, semmint a tiér matek a Rajnán túl. Talán túlságosan vakmerő dolog ilyen messzire előre spekulálni. ’ e ez (féle lehetőségek « dolgok természetében rejlenek, a kontinens földrajzi alakulú- raban s az érdekelt népek történelmében, jellemében és törekvéseiben . /* ,A befolyásos angol közíró tehát ápértén műiden kertelés nélkül megmondja, hogy ők bizony szívesebben látnák az orosz’ Szovjetet a Rainánál, mint megfordulva, vagyis hajlandók^ az egész Kelet- és Középeurópát áldozatul odadobni a bolsevistáknak. Ki donf»r»e a k’s *bb nemzetek sors írű!? De nehogy azt higyjük, hogy ez a gonosz kijelentés esetleg csak „elírás". Szó sincs róla, mert a tekintélyes szerző cikke további folyamán ismételten megerősíti, hogy Kelet- és Kö- zepeurópát igenis szovjet«rosz befolyáskcrzel- nek szánják. „Ha eljön a békecsinálás ideje — írja —, meg kevésbé lesz lehetséges, mint az utóbbi alkalommal (vagyi6 az első világháború után), >ogy a nemzeti önrendelkezés elve abszolút szigorral érvényesüljön ... De ez nem is lesz ki- ^os' m^rt hiszen van egy jog, amely Ml? val° az önrendelkezés jogánál s ez a *-S jog«, a maga idejében, a nemzeti határok egész problémáját a biztonság szempontjából kell majd tekintetbe venni . mégpedig aként, hogy -— s ezt ismét szószerint idézzük - „az a hatalom, amely a helyszínén a legerősebb. log dönteni a kisebb nemzetek sorsáról." Ez már csak egészen világos beszéd. Minthogy az angol szerző az előbbiek alapján az epész Kelet- és Középeurópát a Szovjet érdekkörébe utalja,'lévén az angoloknak kedvezőbb, ha a németek helyett a szovjetoroszok állanak a Rajnánál, ebben a térben a Szovjetunió számítana „a helyszínén legerősebb hatalomnak" s következésképpen ő lenne hivatott itt „a kisebb nemzetek sorsáról dönteni" Hitegetés és valóság Persze, miután a mérétkadó angol köziró erre a cinikusan reálpolitikai álláspontra helyezkedik, nyíltan roßszalja azt, hogy az angolszász szövetségesek az 1941 augusztus 4-i úgynevezett „Atlanti nyilatkozatában önrendelkezési jogot Ígértek, holott ezt eszük ágában sincs komolyan betartani. De, hogy' is lehelne szó a fentebbiek után arról, hogyr „Nagybritannin és az Egyesült-Államok nem óhajtanak látni semmi olyan határváltoztatást, amely nem egyezik meg az illető nép szabadon kifejezésre juttatott kívánságaival", — amint ezt az Atlantinyilatkozat 2. pontja annyira ünnepélyesen hangoztatja. Jó, jó — írja szerzőnk —, taktikai és propa- gandisztikue megfontolásokból természetesen nem árt azzal áltatni azokat az oroszokat, amelyek még brit győzelemben reménykednek, hogy Anglia érvényesíteni fogja a népek önrendelkezési jogát, ellenben a szovjetorosz igényekkel szembehelyezkedni semmiesetre sem szabad, mert ez elidegenitené Anglia jelenleg leghatalmasabb szövetségesét, a Szovjetuniót. Az önrendeTkezési jog hangoztatását tehát csupán maszlagolási célból tartja megengedhetőnek, de még igy sem helyesli, hiszen szerinte az ilyen elvek hirdetése végeredményben kellemetlenül üt vissza, meri- < legyőzőitek később iolyíton rájuk hivatkoznak k - győzők fejéré oh vassák, hogy nem tartották be okét. így történt ez n múlt világháborúban és utána Wilsou 14 pontjával ... .... . . , \ Nineteenth Century and After bizonyara illusztris főszerkesztője most inkább amellett foglal állást, hogy köntörfalazás nélkül nevén nevezzék a gyermeket ós megmondják: igenis semmi önrendelkezés, hanem mindenekfölött a nagyhatalmak akarata fog érvényesülni győzelmük esetén, Európában elsősorban a Szovjet akarata, legalábbis egészen a Rajnáig. Az angol cikkíró, azonban utal arra a harmadik lehetőségre, hogy Európában mégis Anglia és az USA veszi át majd a vezetést, mert — mint írja — „helytelen az a felfogás, hogy a kontinensen csak két eset lehetséges, nemzeti szocializmus, vagy kommunizmus". Azt viszont már nem fejti ki, hogyan képzeli, hogy Anglia és az USA szembe tudjon helyezkedni a Rajnáig előnyöméit Szovjetunióval? Nyilván úgy véli, hogy majd hadba kelnek vele, jelenlegi „leghatalmasabb szövetségesükkel", amivel ismét csak megdöbbentő naivságát árulja el. Cikke második részében ugyanis k'mutatja, mennyire erős ma hazájában a bolsevista befolyás s ezzel mintegy eleve bebizonyítja, hogy a brit államvezetés bizony teljesen képtelen lenne nemcsak visszaszorítani a bolsevizmust, hanem egylátalában megakadályozni eluralkodását magában Angliában is. Mert ha Lloyd George győzelmes Angliája 1920-ban — amint emlékezetes — az angol munkásság ellenkezése miatt a kisujját sem tudta megmozdítani a Szovjettel viaskodó Lengyelország védelmében, ugyan hogyan tudná majd közben egészen Lolsevizált népét a győzelem után a Szovjet, vagyis kebelbéli szövetségese ellen fordítani? így aztán világosan látszik, hogy Anglia és az USA akkor, amikor a bolsevista Oroszországgal karöWve Európa ellen hadakozik és kész kiszolgáltatni neki a kontinenst, akarva- akaratlanul önmaga alatt is vágja a iát. Törököt fogott, aki nem engedi, hanem magával rántja a nyugati műveltség pusztulását jelentő szakadákba. A Nineteenth Century and After napv helyzettanulmánya mindeneseire mmden kétséoet kizáró módon felvilágosit anól, mi várna Európára az angolszász—szovjet győzelem esetén s miért kell "nekünk magyaroknak is mindent elkövetnünk, hogy ezt a veszélyt egvszersmin- denkorra elhárítsuk, elsősorban Anplia uj európai norkoláb-jelöltjének, a Szovjetnek telje* leverésevei. Halállal bűnhődik a gyújtogató ős a szabotáló BUDAPEST, juüus 13. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről a következő íelvüágo- sitó közleményt kapta: Bárki — aki feltehetőkig Magyarországgal ellenséges hatalmak ügynökei által félrevezetve —, bárminemű do’og szándékos megrongálása, vagy megsemnusitése által, még különösképpen vetés, takarmány, közszükségleti cikknek tüzszerszámmal, vagy vegyszerrel alkalmazott íelgyujtása által a magyar állam, vagy a szövetséges fegyveres erőnek, vagy velünk együttműködő államok szerveinek szándékosan hátrányt okoz, az ellenségnek szándékosan előnyt szerez, vagy a honvédelem érdekeit sérti: a honvedbiráskodás keretében statá- rlális bíróság alá esik és halállal büntettetik. Halálbüntetéssel sújtja a rögtönitélőbiróság a tettesen s részesen felül az ilyen cselekményekre létrejött szövetség tagjatt, úgyszintén más Ilyen felbujtót Bárki, aki erre irányuló előkészületekről, vagy i’yen szövetkezetekről tudomást szerez, köteles haladéktalanul feljelentést tenni a legközetebl közbiztonsági szervnél, cserulőrségnél, vagy rendorségnéL \ Egyiptom kormánya továbbra is kívül akar maradni a háborún KAIRÓ, rutin* 13. (MTI.) Az OFI jelenti: N alias păsa a képviselőház pénteki titkos ülésén beszámolt az általános helyzetről. Egyiptom védelméről úgy nyilak kozott, hogy péntek reggel óta döntő harcok fohmak az ed-alameini állások körül. Hangoztatta■, hogy továbbra is az a szilárd elhatározása, hogy Egyiptomot távoltartja a háborútól. A StefanHroda jelenti: Kairói hir szer rint az egyiptomi képviselőház pénteken titkos ülésen beszélte rneg az általános helyzetet és megerősítette azt az elhatározását, hogy Egyiptom kivid marad a háborús viszálykodáson. A Német Távirati Iroda jelenti: Egyiptomban eddig 12 Wafd-párti képviselő vallotta magát szolidárisnak a pártból kizárt Makrón Obcin t olt pénzügyminiszterrel. Kairóban azt hiszik, hogy a britek által felszított belpolitikai válság még ne-m ért véget. Ötnapos fiare után megszállták a japánok Vencsaa kikötővárost TOKIÓ, julius 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A középkinai japán harci erők főhadiszállásának közlése szerint szombaton a japán harci erők teljesen megszállták a Csekiang tartomány délkeleti részében, fekvő hadászatilag fontos Vencsau kikötővárost. A város megszállása egy ötnapos támadás eredménye volt, arm\lybe a japánok minden erejüket bevetették és amelyben a japán tengeri harci erők egységei is hatásosan működtek együtt a japán csapatokkal. A Stampa lisszaboni különtudásitója érdekes amerikai véleményeket idéz az általános helyzettel kapcsolatban. A Newyork Hefald Tribune például többi között a következőket Írja: „A tengely és Japán olyan hatalmas hadműveleteket folytatnak, amelyek következtében egész Európa és Kelet sorsa kockán forog. A szövetségesek sokáig nem tétovázhatnak, az általános támadásnak meg hdjl indulnia, mért Idd önben úgy lehet, minden késő lesz“. ADAKOZZUNK a 39.908 sz. csekRianoa * !i<wnáhy,zfa& UU ! 1% 11 julius 13. UKRÁNIA természeti kincsei Ukrán in igen gazdag energiaforrások- han. Tüzelőanyagjai és egyeli encrgiufoi rásai igen nagy változatosságban vannak képviselve. Ukránia legnagyobb -zén<IŐ fordulása a Donec-mcdcncébcn van, min egy 25.0U0 négyzetkilométernyi területen. Az itt elterülő rétegek szénlarta’mat ke reken 90 milliárd tonnára becsülik. \ leg értékesebb kokszolható szén éhből 2 > százalék, az. antracit-szén pedig mintegy 30 „százalék. 1939-ben a Donec'meilence szcnküer melése hl millió tonnára rúgott, ebből 72 milliónyit ukrán területen bányásztak. A Donccmcdencének a Szovjet széngazdá): kodásában elhatározó ezerepe volt, m-*rt még a szibériai és uráli szénbázisok kiép lése után is a Szovjetunió egész területén kitermelt szén 60 százalékát a donori széninedence szolgáltatta. Egyedül ez .t számadat megmutatja, hogy milyen sulyo- ve&zteséget szenvedett a szovjet gazdasági élet a doneci széninedence kikapcsolódásával. Az ukrán bányászaiban a munka-pro dukti vitás 1938-ban havonként csupán 24.7 tonnát tett ki, tehát még igen nagy tartalékok használhatók ki a teljesítőké" pesség terén. A Donee jobboldali partján és nyugati Ukrániában olyan barnaezénelőfordulások vannak, amelyeknek készleteit 5—6 millió tonnára becsülik. Ebből már 539 mii liárd tonna a felkutatott készleít. A tenne lést, amely 1939-ben 400.000 tonnát tefz ki, 1942-ben tervszerűen 5 millió tonnára fokozzák. Ukrimiában továbbá van ége:' hető pala, amelynek kikutatott készlete 58 mibió tonnát tesz ki, 18 milliárd köbméternyi földgáz és kőolaj, amit eddig az egvkor lengyel drohobyezi források kivételével még nem tártak fel. Ukránia tő" zegtelepeibőV amiknek megállapított készlete 1.4 milliárd tonna légszáraz tőzeg. 1939-ben 2.4 millió tonnányit aknáztak ki. Igen jelentőé az ország energiatermelő se. Az ukrán erőmüvek kapacitása 1937- ben 1989 millió lóerőt, vagyis az összes szovjetorosz erőmüvek teljes kapacitásának egynegyedét fette ki. Az elektromos eaenriatermelés 12 milliárd kilowattórát tett ki, ami a Szovjetunió teljes termelésének egyharmada. A fémes bányászati termékek között a krivojrogi vasérctelepek a Szovjetunió legfontosabb vasércelőfordulása, amelynek készlete 1500 milVó tonna vörös* és barnavasérc. A közelében levő nikopob man- gánelőfordulást 4500 millió tonnára be" csülik. Ennek mangántartalma 30 száza" lék, amely a feldolgozás következtében 42 —52 százalékra emelkedik. 1907-ben az érctermelés 0.96 millió tonnával, az egész szovjet-termelés egvharmadát és a világ" termelés 20 százalékát tette ki. Az ennyi re fontos ércrejto területnek elvesztése te" hát a Szovjet ipari teljesítő képességének sulvos megrendülésével jár. A szén és érc bázisán, a Dnyeper és a Donee közti kedvező közlekedési helyzet általi elősegítve igen jelentős nehézipar fejlődött ki. A vaskohó mii vek termelése a Szovjetunió lelj es termelésének mintegy háromötödét tette. 1937-ben 8.8 millió tonna vasat és 8.7 mllliló tonna acélt tér meltek. Ebben az esztendőben Ukrániában 5 »s'"' olvasztó volt üzemben. A bányászat nagy jelentősége miatt az ipar ----'k főfeladata a bányászati felszí* relés mártása volj. A mezőgazdaság gc-' pékkel való felszerelése is igen számos) ipari müvet foglalkozta ott. A cbarkovii traktormüvekben évenként 40.000 trak tort gyártottak, Ukránia mozdonygyárai is igen jelentősek voltak a közlekedés óllá’ tá&a szempontjából. Ukránia iparát nem wmyira az ország saját szükségletének ellátására, mint a Szovjetunió egész tervgazdálkodásának szempontjaiból irányították. Ezért az orosz gazdasági életre igen nagyjelentőségüek voltak •”» Ukránjából történt szállítások, ennek következtében elmaradásuk is természetesen nagymértékben érezhető' válik. Pályázat mérnöki ösztöndijra. A földművelésügyi miniszter pályázatot hirdet a József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem ( bánya, kohó és erdőmérnöki kara erdőmérnöki osztályának hallgatói részére, személyenként több, évi 1000 és 500 pengős ösztöndíj elnye-. résére. A folyamodványokat a földművelés- ügyi miniszternek címezve, a fentemlitett kar dékánjához Sopronba kall benyújtani.
