Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-11 / 155. szám

1*42 íttUtts mmm A jövöhetikolozsvári kivánsághangverseny műsora KOLOZSVÁR, julius 11. Beszámoltunk uár arról, hogy a város vezetősége az ér­iéi vl területekről. hailbevonult honvédéi nk 6ozzá.iartozóinoik felsegélyezésére folyó hú 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap agyszabásu kivánsághangversenyf. rendez a színkörben. A hangverseny részletes műso­ra a következő: 1. A Himnuszt játsza a ko­lozsvári honvédzenekar Bencéik György dr. vezényletével, 2. Megnyitót mond vitéz Bőre sic-ky Imre, 3. B&zsq Éva és Komúro- tny Attila a Nemzeti Színház művészei tánc- kettőst adnak elő, 4. Kodály-daíokat éne­kel Török Erzsébet, zongorán kíséri P.airs István zongoraművész, 5. Villámtréfa, elő­adják Bázsa Éva és Andrási Márton. 6. Ma­rianne Werneyer, a stuttgarti all ami opera énekesnője operaáriákat énekel, 7. Mildósy I^ászló, a Magánalücaimiazottak Egyesületének főtitkára székely tréfákat ad elő, 8. Katona Gyula, a hamburgi állami opera tagja npe~ ragariákat énekei, 9. S~alay László, a buda­pesti rádió énekese magyar nótákat éaeke.1 Puskás Bélé: cigányzenekaránatk kíséretével, 10. Szünet után a honvédzenekar. Bencéik György di\ tohorzóját játsra, a szerző ve­zényletével, 11. Király József műkedvelő honviván énekei Puskás Béla cigányzeneka­rának kíséretével, 12. Török Erzsébet Ko­ri álv-dalokaít énekel, zongorán kíséri ITUcs István, 13. Katona Gyula áriákat és dalokat éneke], 14. A honvédzeaekar Szentimreij Béla tánckalárisát játsza, 15 Marianne Wer- neyer operaáriákat énekei, 16. Herczeg Fe­renc egyfelvonásos tréfáját, az „IIj magyar órá”-t bemutatják: Báz&a Éva, Percnyi Já­rtas, Andrási Márton, FiÜöp Sándor és Ka* náromy Attila, a kolozsvári Nemzed Színház nüvészei, 17. Befejezésül Krémer Manci ka­nnád »lókat énekel. A müsorszámokat Miklósy László és vitéz Sandy Hugó konferálják*. Rendező Fűdön Sándor. Jegyeket elővételben a Méhkas Diákszü- veftkezet üzletében, az Ellenzék könyvosztá- yában és az Erdélyi Párt Farkas-utcai hi- v a tálában lehet vásárolni. A bevétel tiszta jövedelmét a Vöröskereszt utján juttatják el a harctéren küzdő honvédéi nk Erdélyben maradt családtagjai támogatására. Mestervizsgit tett uj kisiparosok névsora KOLOZSVÁR, julius 11, A kolozsvári iparkamara ellenőrzése alatt a napokban a különböző mestervizsgáztató bizottságok előtt több iparos tett.mestervizsgát. A vizsgázott iparosok névsora a következő: Kolozsvár; Kiílyén Lajos asztalos, Magdás Jenő bőrdíszműves, Csíki József cipész, Re- géc-zi Ferenc cipész, Yisky Károly cipész, Adorján Dezső kályhakésszitó, Adorján Já­nos cserépkályhakészitő, Antal Márton csiz­madia, Cere János csizmadia, Orbán Miklós csizmadia, Vincellér János csizmadia, Ba­lázs V. József cukrász, Vincze András cuk­rász, Simon János kosárfonó, Muresán Já­nos kovács, Fejérvári László könyvkötő, Török Ferenc könyvkötő, Sylvégzter Ferenc mészáros és hentes, Derczéai Lajos molnár, Csikós Imréné sz. Kulcsár Anna nőidivat- kalapkészitő, Molnár Fereccné nőidivat- kalapkészitő, Erdési Anna női.szabó, Tubák Mária, nőiszabó, Stamurean Gyula nyom­dász, Fülop József órás, Lánczkor József órás-, Túri Károly puskamüveg Varga Ist­ván sütő, Tőkés János szövetsapkakészitő. Rémén Jenő vasöntő, Silberieitner Aurél vasöntő, Incze Ferenc vendéglős. Szamosujvár; Bodor Jolán fényképész, Kovács Károly cipész. Szekeres István ci­pész, Ones László csizmadia, Moldovan Ju­tóéi fodrász. Dés; Ispán István fényképész, Márkás Ágoston sütő. Bán ffy hunyod: Ferencz Vencel férfiszabó, Dézsi Gyula szűcs. Bes~terce: Irzsa József kéményseprő, Kai­ser Sándor köteles, Binder Sámuel molnár, Pferschy Jenő műszerész, Kálnai Péter sütő, Pénzes József sütő, Fritsch Károly ,T. ven­déglős, Kohlruss Oszkár vendéglős, Zsivano- Yics Lajos vendéglős. ZJlah: Király Déne3 kéményseprő. SzászlehencC; KüküHővári Elek kémény­seprő. Kékes: Székely Lajos kéményseprő. Retteg: Rusz János kovács. Nagyiklód: Nagy József tímár. Ctege; Rusz György csizmadia. Szamosmakó; Bontea András kerékgyártó. Zselyk; Hunyadi János kerékgyártó, í elsőszözujfalu: M. Schuller Gusztáv ke­rékgyártó. Naszód: Gélben Anehimim szűcs. Nagy Károly villany-, viz-, központi fűtés és gépszerelő Kolozsvár, Deák Fe- renc-utca 44. Alapítva: 1910. ELLENZÉK Felemelték a mezőgazdasági munkát végző 60 éven felüli férfiak kenyérfeladagját BUDAPEST, julius 11. (MTI.) A közel- - látásügyi miniszter körrendeletét sodort ki a, I közellátási kormánybiztosoknak a nehéz tes- íimunkát végző mezőgazdasági munkás Jej- adagjáról. A rendelet szerint a kenyérgabo­na jegy re jogosultak évi fejadagja 15—60 év közölt 210 kilogram kenyérgabona. Mivel a rendkívüli helyzet következtében több he­lyen szükségessé válik, hogy 60 éven felüli férfi végezze a hadba vonult munkáját, a miniszter most: feljogosítja a kormánybizto­sokat. hogy a nehéz testimu irkát végző 60— 65 évC3 férfinek, főleg a gazdasági cselédek­nek és idő «aki munkásoknak is évi 240 kilogram kény érte ja da got állapítsanak meg. A rendelkezés értelmében a községi elöljáró­ság, vagy polgármester az engedményes ed­digi évi 180 kilogxamos ken vér gabona jegyét KOLOZSVÁR, julius 11. A legkisebb munkabér fizetése kérdésében a visszacsa­tolt területeken meg mindig merülnek fel olyan kérdések, melyek eldöntésére az ér­dekeltek az iparügyi miniszterhez fordulnak magyarázatokért. Egy ilyen vitás kérdésben most az ipar ügyi miniszter leiratot intézett a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamará­hoz, melyben a legkisebb munkabér kérdé­sét végérvényesen tisztázta. Az egyik munkavállalói érdekképviselet •— így szól a kereskedelemügyi miniszter leirata •— azt kérte, bogy a 9.070—1941. és a 9080—-1941. M. E, szánni reudeletek ak­ként módosíttassanak, hogy az azokban megállapított 1940. évi október Ló 5. napja helyett a bér rögzít és időpontja a visszacsatolt kel­leti és erdélyi országrészen az 1941. évi december hó 5. napja legyen. Kérelmét egyebek között azzal indokolta, hogy igen soky különösen kereskedelmi al- kclntctzoit van olyan, akinek fizetése 1910. év október hó 5-én a minimális munkabéren alul volt, avagy pontosan a minimális munka­bért kapta. És így az a helyzet állott élő, hogy a visszacsatolt erdélyi és keleti ország­részeken élő munkavállalókat a 7 százalék­kal megrövidítették az anyaországi munka- vállalók kei szemben, továbbá, amidőn a z október 5*i fizetésüket kiegészítették az anyaországban érvényben levő minimális munkabérekre, ezzel a kiegészített összeggel rövidítették meg őket, tekintve, hogy a munkaadók e kiegészítéseket is betudják a külön bérpótlék mértékébe. A kérelmet nem találtam teljesíthetőnek, rá kell azonban mutatnom arra. hogy a leg­kisebb munkabérként a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken (valamint a dél­vidéki területeken) sem lehet kevesebbet fi­zetni, mint ctz ország egyéb részén. Az 580—1941. M. E. számú rendelet első pa­ragrafusa értelmében a 4400—1941. Ip. M. sz. r. 1—2. paragrafusában foglalt rendel­kezések keretei közölt — ugyanis az 1941. évi február hó 1. napjával a visszacsatolt erdélyi és keleti országrészeken is hatályba­lé ptok. A legkisebb munkabéreket megáll a - r>itó határozatok és rendelciek és az ezek­ben megállapított legkisebb munkabérekhez a 7290—1940. és a 9150—1940. M. E. szá­mú rendeletek 4-, paragrafusa, illetőleg a 4400—1941. ]p. M. sz. r, 3. paragrafusa, 1 évi 240, illetve havi 20 kilograme» kenyér­gabonajegyre cserélheti ki. Ismeretes továbbá, hogy a közelmúltban megjelent termésrendelet a szegő dm én yes gazdasági cselédek és az időszaki munká­sok részére kenyérgabonapótjegyet rendsze­resített. Ez a ken y ergab on apó tje gv évi 60 kilogram kenyérgabona megszerzésére jogo­sít. A miniszter értesítette a közellátási kor­mánybiztosokat, hogy a konvencióé cselédek részére engedélyezett kedvezményt kiter­jeszti azokra az 50 katasztralis hokinál nem nagyobb területen gazdálkodó birtokosokra és bérlőkre is, akik saját gazdaságukban ál­landóan nehéz testi munkát végeznek és e címen rendelkezésükre visszahagyható évi 60 kilogramm k en y é r ga ho n a í ö h 1> I e t, amelyet egyébként gazdaságukban megtermeltek. majd a 2980—1941. M. E. sz. r. 1. paragra­fusa és a 3620—-1941. M. E. sz. r. 4. parag­rafusa, végül legutóbb a 9070—] 94 i‘>. és ® 9080—1941. M. E. sz. r. 5. paragrafusa sze­rint az ország egész terii'elén egységesen ugyanazt a mértékű bérpótlékot, illetőleg fi­zetési pótlékot keil hozzászámítani (előbb a 7 százalékot, az 1941. évi május hó 1-től 11 százalékot és végül az 1941. évi dec. hó latul) 30 százalékot)’. Itt tehát nincsen meg az az eltérés, ami a legkisebb munkabérek­nél magasabb mértékben kifizetett munka­béreknél vau, hogy t. i. a pótlék a vissza­csatolt keleti és erdélyi országrészen (vala­mint a délvidéki területen) állta'iá Lián 7 szá­zalékkal kisebb, mint a,z. ország egyéb ré­szén. Ez utóbbi rendelkezésnek az oka az volt, hogy ezeken a területeken a munka­bérek —- részben a katonai hatóságok intéz­kedése következtében — általában magasab­bak voltok, mint az ország egyéb részein, mégpedig hozzávetőlegesen éppen 7 száza­lékkal. A legkisebb -munkabéreknél azonban ez a különbség önként értetődően nincsen meg és ezért ezek a: ország egész területén ugyanazzal a százalékkal növeltettek, A pótlékkal növelt bfik'isehb munkabé­reikre az előterjesztésben emlkett és nyil­vánvalóan a 9070—1941. és a 9080—1941. M. E. sz. r.-ek 4. paragrafusára alapított beszámitásnnk nincsen helye, mert ez v('ló. Ifiben a legkisebb munkai;érd: csökkentését jelentené. Az enthielt rendeleti szakaszokra alapított bestaámi'tásn'ak csak a rend eletek 3. paragrafusa alapján fizetett pótlékba van helye, ezek tekintetében is azonban csak olyan mértékben, hogy a munkavállalónak a mindenkori pótlékkal növsil't legkisebb mun­kabére a beszámítás után is megmaradjon. SZÉP EREDMÉNNYEL VÉGZŐDÖTT Á ZÖLDKERESZT NAGYVÁRADI GYŰJTÉSE. Nagyváradi tudósítónk tele' ! fonjelenlése szerint a Zöldke reszt szerve­zet, amely egyike a visszacsatolt országré­szek legnépszerűbb szervezeteinek, vasár' nap Nagyváradon utcai gyűjtést rendezett. Az eredmény minden eddigi basonl/ó gyűjtést felülmúlt, arnenm ben az urnák­ba és perselyekbe egyetlen délelőtt folya­mán 8950 pengő 55 filler gyűlt össze. A nagysikerű gyűjtést csekk lapok utján folytatják. Sziárgázsi ■ íz LI Magyarság j ui ins 10-< *■ lúmnhon „Mégegyszer u sztárgázsiról: cintii cikkben rendkívül figyelemreméltónn fejtegeti u magyar miivészeli élet c kóros tűn-térn i, kérdését. I cikket az alábbiakban teljes let jede lm ében közöljük .­Hetekkel ezelőtt az léj Magyarság, fon- lalhozott először a sztárgázsi kérdésével, a filmszínészed: hatalmas igényévei és az­zal a különös elfajulással, amely odd g vezetett, hogy rövid egy esztendő nlatl ötezerpengös felléptidijról huszonöt-har­mincezer pengőre emelkedett a szereplő vezető színészek gázsija! Cikkünk nyomón jóformán az egész fővárosi sajtó foglalko­zott ezzel a kérdéssel, de átvette u témát a filmkamara hivatalos lapja, a ,,Magyar film“ is és a „Fák mégsem nőhetnek az égig“ címmel foglalkozik azzal a váratla­nul felbukkant akadállyal, amely a szó valódi értelmében töréssel fenyegeti a ma­gyar filmgyártás lendületért. Aki ismeri a magyar filmele gyártási költségvetését, az méltán elcsodálkozhat azon, hogyan 'te­het. kétszázezer jnmgös költségvetés mel­lett három vezető színésznek — hetven­ötezer vagy kilencvenezer pengőt adm! A felelet egyszerű: nem lehet, bármii is csin/u a gyártó, bárhogyan is kalkulál’ Egyenesen képtelenség, hogy amikor egy. film 14 nap alatt, készülhet csak el, egy nap műtermi, üzemanyagi, irodai és rnu- sudssercplői, valamint statisztái kiadósa — nyolcezer pengő, cikkor tessék kiszámí­tani, hogyan lehet kétszázezer peng öböl kihozni azt a filmet, amelynek a költsége a legjobb esetben csak cg\ év múlva te­rülhet meg. A bankkölcsönt és a bank­kamatot, a kölcsönzési dijat és a mozik­nak leadott ötven százalékos kiauziirát nem is említettül:! Hogy a fák így az égig nőttek, ott ki­mondottan és elsősorban rí gyártól: a hi­básai:' Berendezkedtek a szintrendszerre, görcsösen azt hiszik. hagy csak azokkal lehet dolgozni, akik nevüket már évekkel ezelőtt alapozták meg, majd megkezdődött u gyártók i ersenye: a nagy tülekedésben. egyik a másikra licitált, szülte természetes tehát, hogy a fák az égig kezdtek nőni! Most természetesen a gyártók vannak kétségbeesve, hogy mit teltek, mit kövei­tek ef, amikor könnyelműen (titkos megád- lapodâsokkatj egymás alól huzldl: ki a kétségtelenül főnévit és lehetséges sztáro­kat! Tennivaló egyetlen (gy van: döntsön a kamara, mi legyen az a maximális gáza, amit a gyártók kiadhatnak az elsőrangú filmszínésznek. Mert a huszonöt'e&erpengős fellépti dij igen-igen sok kétheti munkáén. A Nemzeti Színház legjobb ncrii műré­szei közül például Kiss Ferenc, Csőrios Gyula, Jávor PS, Rajnay Gábor évi ti­zenötezer pengőt kap, a hölgyekről nem is beszélve, kis mindentől eltekintve, ami- Szociális, amikor a filmsztárt ilyen busá­san honorálják, ugyanakkor jonevii. köz­szeretetben áiió. de az úgynevezett máso­dik „garnitúrához" tartozó színész egx- egv filmszer epéért négy s Z\áz-nyolcsz, A pengőt, kap! Ezt a súlyos és immár hóna­pok óta vajúdó kérdési közmegelégedésre lehet elintézni: a gyártól: is megnyugsza­nak majd a filmszínészei: is. De „lilk-o* szerződésekfi ne tegyenek! (<$.) Régi irúk ébredése A Soli Deo Gloria, lapjeientések szerint, Balatonszárszón konferenciát tartott, ame­lyen bőven foglalkoztak irodalmi kérdésese­kéi is. A íeLszúlalók rámutattak arra, hogy ismeretlen irodalmi kincseink lappanganak részint kiadatlanul, részint hozzáférhetetlen kiadványokban. A konferencia elhatározta, hogy sorozatot indít’ a régi magyar irók ki­adására. Az akcióhoz az első napon már 55üó pengőt gyűjtötték egybe. Sorozatos kiadást terveztek, amelyben elsőnek “jelenik meg uj kiadásban Méliusz Juhász Péter, Bornemisza Péter és Dávid Ferenc. Uj keresztény üzletekI KfiZSAZBASie ............................................ „A legkisebb munkabér sem lehet kevesebb, mini az ország mái részeiben“ Cyáni Károly rádiólaboratórium és villamossági szaküzlet, Horthy-ut 94. Telefon 32—78. Balázs Ferenc textil, kötött és rövidáru kereskedés, Széchenyi-tér 9, Telefon 31—71 Megnyílt Lévay Árpád uridivat-különlegességek üzlete, Mátyás király-tér 7. szám. Nemzeti Önállósítás Alapból nyilt Berecz Berta babi- és női divatáru üzlete, Deák Ferenc-uica 7 Nemzeti Ünállósi'ási Alapból létesült Magyar Ferenc liíografiai-müintézet Kolozsvár, Unió-utca 22. Telefon 16—58 Nemzeti Önállósitási Alapból nyilt Szakolczi Mihály könyvkötő és dobozkészitö, Farkas-u. 4. sz. A Soli Deo Glória kezdeményezését rend­kívül nagyjelentőségűnek tartjuk és alig tudjuk beliéképpen méltányolni. Kötelesség lett volna már régen és ennélfogva fokozott kötelesség ma, hogy a magyar szellem gyöngyszemeit közkinccsé tegyük. Meguju.v életünkbe erőt, méltóságot és hitet a magy«** múltból kell meríteni. Történelmileg előttibe áll példaként a középkori Magyarország és az 1526-ban letűnő magyar nagyhatalom. De a magyarság szellemben azóta is méltóan vette ki részét és magyarul, az európai mű­velődésből. A nemzetre nehezedő sötét év­százados fáklyahordozóinak fénye kel), hogy bevilágítsa jelenünket és jövendőnket is és ezért üdvözöljük szeretettel a Soli Deo Gló­ria kezdeményezését.

Next

/
Thumbnails
Contents