Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-11 / 155. szám
19 12 j U 1 i u s 11. ELLE N Z É K 7 A magyar iró politikája Egy kis napilap az erdélyi magyar újságírás hagyományaihoz mid tat hm hangit- nédelcp cikkeiben immár háromszor, kr séro-Ue meg beléharmtplni Tamási Áron politikai Írásainak, a múltban is küldetés- tudni tol vállait és betöltött tanít ószerepé- nel: hitelébe. Ezek a kis zsurkálások elv- leien álláspontjuk miatt sem tart halnak számot egyéb figyelemre, mint amit a csökönyös kötekedő hang megérdemel. Iki minden szélesebb irodalmi tájékozottság nélkül, puszién csak vezető folyóiratainkra támaszkodva próbál is szemléletet alkotni magának a mai magyar irodalom valódi értékeiről. az örök európai magyarság lélharcának és belső unja~ ; itó küzdelmének vezéregyéniségeiről, az már sejti, hagy a Tamási .Irons:erű szellemi emberek óriási méreteikkel meny" nvire kimagaslónak a magyar látóhatáron. Tamási Áron olyan magasan úH, hogy dics-restéi emelni, vagy gánccsal megingatni lehetetlen; alkotásaival nőtt a megszállás alatti Erdély égő csijjkebokorárá. s a magyar irodalom ma még bel áthal all an értékű nyereségévé. A botrányos támadási visszautasító hivatkozások özöne helyen itt legyrţi elég szerényen megállapítani, hogy legutóbb Fája Géza a Magyar Irod alo msze ml élét cimii könyvében az Ada utáni nemzedéki legerősebb iró egyéniségét tolódta meg Tamási Áronban. Amikor egy nemzet történelemmel szemben felelős szÁlemi vezetői teljes elismeréssel adóznak a magyar élet ösztön felismerője és feltúrójfí elö'f, akkor illetlenség volna komolytalan támadások ellen védelembe venni. bér. aki a dolgozó és hivő emberek rendjét akarom" — mondja Rajna Gáborral Tamási Aron a soleai csipkedett I iindöklö Jeromosban ebben (l sziporkázó széllé" mcsségü, remek■ politikai szálÁrában. Az önző kortes politikus rátör a falura s mini a megszálló urctlom pártpolitikusainak főhajcsárü, tömeget és szavazatot akar szállítani nekik. A nép azonban idejében megérzi az idegen érdekek szagát és elhajtja Jeromost, még mielőtt felforgathatta volna a falu nyűgöd mái és ősi rendjét. A játék elleni él ékkel világit rá népi érdekvédelmi. politikai szervezel magyar hivatására. „A rÁp akarata az igazság s annak kiharcolása a becsülöd' — mondja a szöveg. Es tovább: , De nem vagyaink mi koldusok, akiknek alamizsnát kell adni! Amivel csak holnapig lehet élni! Nekünk több kell, mert nem holnapig akarunk élni, hanem fiainkban és unokáinkban hass zu századokon kerszliil. S ami nekünk kell, azt nem koldus ként akarjuk. hanem munkával és vérrel!" Kell-ft ennél tisztább magyar beszéd akkori megszállónk• felé s ma a rendbe visszazökkenő Európa felé? Bátor és hősi magyar magatartás ez. Mi is elmondhatjuk á színdarab záró szavaival- hogy valameddig ilyen kemény gerincű szellemi emberei ah vannak, nem veszeti el a magyar. A Vitéz '-élek a megtépett és megalázott, kisebbségbe terelt magyarság lelki nagyságának kibontakozása. A nagy világháború. forradalom. összeomlás és idegen megszállás lelki megrázkódtatásán és anyagi pusztulásán átesett ss&iaeu árva népnél: a régi államiság romjain kellett ni és magyar életet tere intenie. Senki sem kívánja meg tőlünk ezt u kereszt járási; De Bálin Péter, a számár (is ember, példát mulatott: eliilrö! és alulról kell kezdeni, akkor majd megy, hiszen magyarok• vagyunk. ..Hadd lássa a világ, hogy leverve is meg tud élni a magyar s nem lesz más cselédje! Míg akkor semita szegény!" — mondja Ralin Péter. másutt: -Én ezzel a szamárral felépitim. amit gépekkel lerombolt az ember! Ott kezdem legalul, ahol egy vésziéit embernél: s egy; veszteti nemzetnek mindig kezdenie kell. kicsiből, alázatosan és hittel... s majd. amikor megállók, azt fogják mondani nekím: mivel hittel és meg nem láivtorodtál, ie vagy az ember s a magyar!“" rendületlen bizalom a munkában, hűség az eszményekhez, ez jellemzi a lélek háborúját, amelye egy nép a maga magjaid ásóiért folytat. ! Magyarc-1:, akik éltei: csehek, szerbéjt, románok (dalt, ma i-s lúd jól:, mindig tudni fogják, mit jelenteti akkor al elszáll ani a magyar lét gyök Íréig ott ragadni meg az építést. Aki pedig vsak vajmi keveset bíbelődött az erdélyi magyarság szellem - történetének két utóbbi értizedére!, azt is tudja, hogy ez a két népi játék világszem- léleli fordulópontot jelöl. Bajua Gábor és Ballá Péter él el fel fogévá egy egész társadalom hitvallása lelt; nem jelszava, hanem meggyőződése. Az erdélviség: helyesebb m agyar ön szemléle t. Az erdélyi szellem: a magyar létkérdések tiszta felismerése. S ebben a vonathozásban a Remén xil: Sándorok és Makkod Síin dóról: közölt Tamási Áronnal: vitathatatlanul vezetőszerepe van. 1 PARAJ DI 1NCZE LAJOS. ««■** asaagama—u—iu Egyébként is. Erdélyszerte ismeretes még az a vita, amely a~ iró politikai hirer tusa körű1 keletkezett. Politizáljon-e az iró? — kérdezlek. S a válasz, termeszeII magyar nemzet, mini a latin Mtora védelmeznie a danánál ős a Kárpátodnál lesen, majdnem egyhangú volt: hát ki politizáljon, ha nem az iró? Csakhogy az iró másképpen politizál, mint a közönséges halandó. Az iró évezredekben méri az i dm és milliókban számolja á tömeget, mert minden az övé, ami körülötte van: övé a nemzet múltja és jövője, a jelenért is ö vérzik• szüntelenül, övé a nép, övé a nemzet, minden társadalmi rétegével: grófjával és koldusával, festi munkásával és szellemi emberével, hőseivel és hishifiii- vel együtt. Minden a: övé. Ő lelkesül az erényein, ö szorong a hibái miü.11. Reméli luk Sándor tudott olyan magyar időkről. amikor ..egyetlen tett e költő álma rO-b". A szehmi ember lélekben kihordott szép magyar lenei jelentik a magyarság idei érzéséi: Ezt az életérzés/ keressük az igaz! magyar iró ..poíilikni:‘ alkotásaiban is. Nagy eszméktől áradó cikkek, egyéb apró írások mellett, Tamási Áron különösen n játékoknak nevezett népi színmüvekben sűrítette össze ..politikai“ világképét. Ez a politika azonban csupán a legmagasabb etika kulcsával nyitható meg, csak a ti szí a elvek síkján közeíithcfö meg Napi eleiből behuredt indulatokkal, szűkre hu- Inyordolt szemmel nem felírt felmérni, inert a magyar nép sorsérzése, egész éJel- dátáisa van beleépítve, a magyar nemzeti [politika nagy felismerései teszik a magyar szomjazok tömény' italává. Ezért van oz. 'bogy Tamási Áron nem ..népszerű" és nein ..dnat“ ahogy a könyrkiadópohtika méricskéli a befütermelőkel; Tamási Áron urn a szellemi életnek ura a tömegnek is. amely így nem személyből, holnapra bur k etdha t o érdeklődésből ki ván csisághól, 'különös izek kereséséből nuul utána, hanem az olvasóban is néha keserűen feltörő magyar f < ídősségérzefből, ol Ihat at- km szellemi szomjúsággal, mohón kap uhuiéi. T alami.olyant Idáit benne, emut maholnap egyedül tekintünk: magyetr irodalomnál: a magyarul irt egyéb könyvek heérnazáhan. Igaza van Fája Gézánál: ribbon. bogy — bár a népi Írói: nem bírlak egységes are vonaléit finnt (irtani — fellépésül: szellemi mozgalmai indítóit s ez a mozgdom előbb-utóbb mindenképpen el- mori a hnrlomot a magyar élet szénijéről. Tamási Áron játékai színházi bemutatás uhui nyomtatásban is megjelentek s így ti bind ónak könnyű dolgei van; meg" rábnzhalailaji szöveg áll rendelkezés sere. Am igy is szükséges, hogy ed is oh rosse., ne csal: bírálgassa. ..Én nem va- féjd: politikus, csal; szegény és hivő ein.“ „Panisonidíőí napiatokig“ - fi mlldoől magyar kalfcffális két íisszinuiina az oíasz sajtóban RÓMA, junius vége. Az olasz birodalom most kezdődő harmadik háborús éve fényes győzelmek jegyében indult el. Tobruk és Kardia visz- szafoglalása a tengely északafrikai haderői által örömmámort és jogos bizakodást váltott ki az olasz lelkekben. Egyetlen szó harsog:.RiLor- neremo! Visszatérünk mindama területekre, I amelyeket olasz katonák vére és az olasz mun- i ka verítéke megszentelt. j A háború az érdeklődés előterében áll, mindamellett nem szünetelnek a kulturális élet lényei sem. Általános érdeklődés előzi meg a firenzei G. I. L. kongresszust és szellemi olimpiáit, amelyen az olasz ifjúsággal bajtársia- san a baráti országok fiataljai vesznek reszt. Köztük természetesen a magyar és erdélyi leventék is. A firenzei ünnepségekre egyébként hivatalos meghívást kaptam s igy módomban lesz az „Ellenzék" közönségét is tájékoztatni a firenzei eseményekről, az erdélyi leventék szerepléséről. A lezajlott milánói magyar kulturális hétnek', a j milánói Villa Reale termeiben végbement magyar kiállításnak a müveit olasz közönségre való hatasa még csak most bontakozott ki az olasz sajtó visszahangjából. Hangsúlyozzák annak a jelentőségét, hogy éppen Milánó, ez az ősi múltú lombard város, a fascizmus születésének a helye, ahol a Duce által annakidején megalapított „Popoio d'ltalia" ujságlrasábjai elsőnek vitték az európai újjászületés gondolatát a nyilvánosság elé, adott hajlékot a falai között a magyar művelődésnek. A magyar lélek vitte kincseit. Felső-Olasz- ország jelentős szellemi központjába. Ezt hangsúlyozzák. Ugyanakkor pedig reámutatnak arra, hogy ezeknek a magyar értékeknek a fasiszta Mdánó, az egykori Mediolanum, adott módot a sikerre. A milánói magyar kulturális hetet, a Villa Roale-ben levő kiállítást ugyanis olaszok rendezték a latin lélek zsenialitásává?, ötletességével és kivételes művészi érzékével. Magyar kultúra, tehetség és olasz rendezés: igy méltányolhatjuk kellőképpen a milánói magyar kulturális hét fényes eredményeit A milánói Villa Reale kiállítási termeiben plasztikusan domborodott ki a vezérlő gondolat: a latin szellem jogfolytonossága az ősi magyar lóidon, azok a kulturális szálak, amelyek a magyar és az olasz nemzetet egybefüzik. Ki védte meg több mint 900 éven át a latin művelődést a Kárpátok medencéjében és ki védi meg ma is? Erre tanulságos feleletet ad a kiállítás történelmi része, amely „Dalia Pannónia romana ai noştri giorni", vagyis: ,,A római Pannóniától napjainkig" felírást viselte 1 címéül. A kiállításnak ezt a részét olasz részről Bassani profeszor rendezte, magyar részről Horváth István, a „Fórum" szerkesztője és közreműködött ebben dr. Nagy Tibor, a jeles, fiatal régész is, aki már számos eredménnyel gazdagította a tudományos kutatást. A kiállításnak ez a része egybehangolta és dominálta a többit is, kimutatva, hogy Pannónia földje, a Duna vonalán már Augusztus császár korában otthona és védőbástyája volt a Rómából kiinduló nyugati művelődésnek a keleti barbár támadások ellen. Pannónia már az első században, a keresztény időszámítás kezdetin a nyugati latin kultúrkörhöz tartozott. Az idekerült rómaiak és a latin kultúrát átvett pannoniai bennszülöttek ott állottak a Dunánál emelt római őrtornyok, erődök falainál, amelyeket a nyugat felé előrenyomuló nép- vándorlás hullámai csnpdostak, vitézül harcolva. Olvashatjuk itt azt az egykorú latin iró mondását, mely szerint — magyar értelmezésben — Róma a népek közt dicsősége által, Pannónia pedig vitézségével tűnik ki. Régebben és újabban feltárt építészeti emlékek, Aquincum, Scarabantia, Savaria romjai, feltárt római templomok, színházak, várfalak, lakóházak és más leletek is tanúsítják Róma ottlétét Pannóniában, amely annakidején a Duna erődvonalával Rómát, az olasz félszigetet és a Földközi-tengert védte már a keresztény időszámítás első évtizedeiben! Amikor a népvándorlás elseperte ezt a gálát s a római sasok visszavonultak innen, a Dunavölgyében a barbár káosz' vált úrrá. így maradt ez a helyzet a magyarok bejöveteléig, illetőleg a keresztény magvar állam megalakulásáig. Szent István király Róma felé fordult s a kereszténnyé lett magva’- nemzet átvette Pannónia egykori szerepét: védőbástyája lett a nvugati keresztény kultúrának, keletről nyugat felé törő ellenséges rohamokat fogott fel szakadatlanul a testével. Ezek a kapcsolatok az olaszok és a magyarok között soha se szakadtak meg és különösen erősek voltak a nápotví származású Aniouk-nak és Mátyás királynak uralkodása idején. Mindez az igazság erejével szólalt meg a kiállításon. S ennek a hangjára lelkesen figyeltek fel a baráti Olaszországban. MIHÁLY LÁSZLÓ. LEVÉLPAPÍROK, * legválasztékosftbb kivitelig, tog«!« csóbban az „ELLENZÉK“ fcSnyrasN» boltjában, Kolozsvár» Mátyás király* tér 9. szám. lakberendezések. Székely és Réti marosvásárhelyi buforgiiár r. i. galerim anyai: Apuén GytTa építész míntaiermében Kolozsvár, Szentegyház-utca 2. szám. Telefon 24—33. lf-1 l'iw. ......... Hl ţ 167. számú feladvány. Braune Róbert-től. Világos: Ke4, Vg2, Bd3, Ha6 és d6, gy: a4, c5, d4. (8 drb.) Sötét: KcG, Ff4, Hcl és h6. gy: a7, cl7, e3. aii g5. (9 drb.) Matt 2 lépégben A junius 7-én közölt 162. sz. feladvány (Schade v. Westrum) megfejtése: 1. Kb7—c6. A német bajnoksági verseny, melyet Bad Oeynhausen-ben tartottak meg, befejeződött. 12 résztvevőből első lett Rells'ab (Berlin'. A 2 —3 dijakon Klaus és Müller Hans osztoztak, kik a bajnok 8 és fél pontjával szemben 8 pontot értek el. A következő játszma a német bajnokság előkészítő versenyéből való. I Világos: Kienlnge.r. Sóiét Vlulthaup (Caro-Kann védelem.) 1. e4, c6. 2 d4, d5. 3. exd, cxd. 4. Fd3, Heb, 5. cd, Hf6. 6. Ff4, g6. (Szokatlan lépés, inkább Fg4 volt helyen). 7. ITd2, Fg7. 8. 1IÍ3, Fí5, 9. •Fxf, gxf5. 10 He5, Vb6. 11. Hd3, e6. 12. 0—0. He4. 13. Khí, h5 (?) (Sötét mindenkép támadni szeretne, de csak gyalogáilását gyöngíti). 14. f3, Hxd-2. 15. Vxd2, Bc8. 16. Bf—el. Kf8. 17. Be2, Vd 8. 18. Ba—el, b6. 19. Fg5, Ff6. 20. Fh6, Fg7. 21. Fxg7, Kxg7. 22. Hf4! (Kitűnő lépés, mely feltárja a suté tállás gyöngéjét, az ,,e6' - betörési pontot). 22. . . . BhO. 23. Be6! fxeéi. 24. Hxe6-k, Bxe6. 25. Bxe6. (Fenyeget Vh6 é* utána Bxcö.) 25. . . . He7. (Mines segítség.) 2b. Vh6-f, Kg8. 27. BÍ6, Bc6, Vg5—/ Kh7. (28. Kh3 esetén ugyanaz a lépés jön.) 29. Bf7G~ es sötétfeladta. MEGÁLLAPÍTOTTÁK a CSALÁNKOR«1» BEVÁSÁRLÁSI^ DIJÁT. A közellátásügyi miniszter a c-olánkóró átvételének árát így úti api tolt a meg: 120 centiméternél hosszabb, legfeljebb 8 százalék idegen anyagot far tab ma zó csalink óró ára beváltáskor 100 kilógna ni onikéuf.t 14 pengő, másodosztályú 60— 120 centiméter hosszú, legfeljebb lő százalék idegen anyagot tartalmazó cs-aiánkóró ára 100 kilogram ónként 12 pengő. A megállapított ár a bizományos raktárába beszállib vü. vagy bármely feliadóáliomáson >asuti kocsiba, uszályba berakott árura ronatJfcCW.i:k Egy vak hadirokkant megsegítése ügyében többször kértük olvasóinkat, juttassanak neki lapunk utján néhány nélkülözhető fillért. Elesett sorstársaink támogatása magyar kötelesség; s ha éppen hadirokkantról van szó* aki testi épségét, kenyérkereseti lehetőségét feláldozta a hazáért, akkor kétszeres magyar kötelesség. A magyar társadalom meg is érezte, mit kell tennie: rövidesen 22 pengő gyűlt pe Pap Mihály vak agyagszobrász, világháborús hadirokkant címére. Most N N. címen, magát megnevezni nem akaró magvar ember egypengős adományával 25 pengőre növelle az öszeget. Sajnos azonban, ez a?, összeg sem elegendő arra. hogy Pap Mihály vak agyagszobrász megvásárolhassa szerszámai szállításához szükséges szamarat. Ezért ismételten megkérjük olvasóinka4, segítsenek Pap Mihály személyében egy magyar hadirokkanton. KITILTOTTAK NLMETORSZÁGBÓI EGY DÁN ÚJSÁGÍRÓ í\ Berlinből jelentik: ktansen fíjdin dán újságírót a német bi-ro" dalon» területéről kitillotúk. A Will»elmstra>- sen nyert értesülés szerint a kitiltás ok *. hogy a dán újságíró azt a hirt továbbítóé» külföldre, hogy Németország n hadszínterek legutóbbi eseményei köveikrzlrbcn angol béke»jánlfllot vár. Ez a mindenképpen hazug lur egy dán és svéd újságban jelcut meg s tiz angol hírverés- sietett azt a »lémet birodalom gyengeségének jeleként * 1 -'rb i kiirtölni. Zilahi Sebess György — postaigazgató. Budapestről jelentik- A Kormányzó a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter előterjesztésére a posta forgalmi szakán Zilahi Sehess György dr. postafanácsosnak a postaigazgatő! címet és jelleget adományozta, azonkívül ugyancsak a posta forgalmi szakár Ma'atkj Ferenc postafőfelügyelőnek szintén, a posta ge gatói hj-snet ts jelleget adománToz.ta.
