Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-10 / 154. szám
lő* 2 Jalias 1 ó& A* trJéfys Pífi Sílíeí ELLENZÉK ► Védekezzünk a biifo'..i'.'1'ozott szobákkal valé iizérkeslés ellen Az Erdélyi Pari kolozsvári tagozata részletes bead vény kan Ismertette a bútorozott szobákkal va!ó visszaélésekéi — Csak a hatóságok és a közönség együttes fellépése akadályozhatja meg az árdrágítást KOLOZSVÁR, julhis 10. Erdélyszerte általános a panasz, hogy a bútorozott szobák kiadása körül súlyos visszaélések történnek. l>vanak'kor, amikor a lakbérek rögziiléséről szóló törvényrendelet alapján komfortos la" kasokért azokat a lakbéreket kell fizetni, amtölyek 1939 szeptember 1-én életben voltaik, a bútorozott szobáikért kétszeres, sőt hárojnszo-ros bérösszegeket is követelnek. Ennek a lehetetlen helyzetnek megbüntetése érdekében az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata részletes beadvánnyal fordult Kolozsvár varasának polgármesteri hivatalához. Tekintettel arra, hogy a helyzet egész Erdélyben körülbelülii ugyanaz, mint Kolozsváré n, érdemes behatóan ismertetni az időszerű emlékirat tartalmát. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata mindenekelőtt arra hívta fel a városi közigazgatás figyelmét, hogy nyíltan felismerhető törekvés érvényesül a városban a bútorozott szobák bérének aránytalanul magas felemelésére. A kolozsvárii belvárosi kei öletekben ma már Csak 80 és 100 pengős havi bérért lehet bútorozott szobát kapni. Akadnak olyan bérlők is, akik kényelmes bútorozott szobákért még ezen felüli összegeket is koveíe'nek- Az Erdélyi Párt beadványa megállapítja, hogy a .lalibérrögzités előtti bérekhez viszonyulva, ez két, sőt háromszoros emelést jelent és oly'an általános irányzaton mutat, ami a közérdeket veszélyezteti. A kolozsvári háztulajdonosok egyesületétől szerzett adatok alapján a beadvány kimutatja, hogy a bútorozott szobák bére 1939 szeptember 1-én, a lakbér rögzítés időpontjában, átlagosan 30 pengő (900 lej) volt. Ebben az időben a kolozsvári házbér modern lakásoknál szobánk int 33 pengő (1000 lej) volt, ami annyit jelent, hogy egy egy- szobalconyhás, komfortos lakik bére 1000, kettőszoba-konyhás lakás bére 2000. a háromszobásé 3000 lej volt. Ez az étLagház- hér az egészen kényelmes, fürdőszobával és angol W. C.-vel berendezett uj lakásokra vonatkozott. A régi házakban és kevésbé kényelmesebb lakásokért ennél is jóval kevesebbet fizetlek. A rögzítési rendelet szerint az egyszöbakonyhás lakás bére ma sem több 40-—50 pengőnél, a kétszobás 60^80, a háromezobásé 80—100 pengőnél. Ebhez arányitva a bútorozott szobák ára 1939 szeptember 1-én 30—40, legfeljebb 50 pénzé volt. A ritkaságok közé tartozott az az eset, amikor egy pazarul berendezett és minien kényelemmel ellátott szobáért 70 pengőt (2100 lejt) kértek. Az a tény, hogy jelenleg a bútorozott szobákért egy egész »agy lakás bérét kérik, mindennél világosabban bizonyítja, hogy ez spekulációs Számítással történt. A beadvány szerint ezt a bérdrágitási elsősorban és túlnyomóan a zsidó lakbér- lök számlájára kell imi. akik mindenféle fondorlattal akarnak kibújni e törvény intézkedései alól. A továbbiakban a beadvány arra hívja fel a figyelmet, hogy az 1939 szeptember l”i időponttal megállapított lakbértögzitég az összes bérleményekre vonatkozik, tehát a bútorozott szobákra is. A törvénytisztelő bérlők nem is próbálkoznak a bútorozott szobáért többet kérni, mint 1939 szeptember l-én. Azok azonban, akik ti in den hiányosságból és az élet minden bökkenőjéből tőkét akarnak kovácsolni mátoknak, különböző ürügyek alatt mégi« meg- visérlik az árdrágítást. Nemcsak azért bogy hasznukat növeljék, bánóm, hogy a Iráguiliás hullámain keresztül zavart keltselek a közönség soraiban. Az Erdélyi Párt felhívta a városi hatóságokat, hogy avatkozzanak bele ebbe a bérlésbe. A hatósági beavatkozásnak egyelőre felvilágosító jelleggel kell bírnia. Ez a mozgalom azonban csak akkor vezethet teljes sikerre, ha a közönség maradéktalanul támogatja. Vz 5777. számú M. E. rendelt nemcsak a »kasok. hanem a bútorozott szobák bérét is •ógzutcit, léhát senki se kérje« ma bútorozott szobájáért nagyobb bért, mint ameny- »yit 1939 szoptemirer 1-én kapott. A lakáskereső közönségnek pedig saját írdekén kívül a közösség szempontjából is to leiessége, hog^ né Ígérjen és ne adjon a törvényesnél nagyobb bért. Az, hogy mennyi volt 1939 szeptember 1-én a bútorozott szobák bére. kevés utánajárással ellenőrizhető az adóhivatal nyilvániartójában. A bíróságok több esetben súlyos büntetést róttak ki azokra a háztulajdonosokra, akik nem tartották be a bérrögzítésit, dé kihágást követ el a lakó is, hogy ha a rendeletét megszegi. Figyelmeztetni kellene azokat a bérlőket, akik eddig- még nem adtak ki bútorozott szobát s csak újabban foglalkoznak ezzel, hogy a Szoba béréi önkényesen nem állapíthat jak meg, hanem a bérösszeget a hátó sági rendelkezések figyelembevételével kell megáll api tani. Az Erdélyi Párt koáozsvári tagozata azzal fejezi be közérdekű beadványát, hogy Rm Julius hó 9— 15-ig. Magyar világsiker! Mozgó Leányuásár Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. Általános belépődíj 66 fillér. iBsmmmmaSMmaiiBmMMswm ha a hatóságok felhívásának a lakásbérlők és a bútorozott szoba kiadók nem engedelmeskednének. úgy <í legerélycs abb formában kell fellépni a nyilvánvaló árdrágító hadjárattal szemben. Kétségtelen tény, hogy az élet minden vonalán drágasággal találkozunk. Drágább ktt a bútorozott szoba használati tárgya (ágynemű stb.) is és a rögzített bért mégis tartani kell, egyrészt azért, mert a lakásbérlő a lakásért nem fizet többet, mint azelőtt. --- másrészt, mert a rögzítés ténye mindenkitől áldozatot kíván. A tisztviselők, munkások fizetése, lakbérpólléka nem emelkedett, vagy alig emelkedett. Nem engedhető meg tehát, hogy éppen a lakás kérdésében kétszeres, sőe háromszoros árdrágítással nézzenek szembe. 4 milliárdos mezőgazdasági beruházásokról szélé törvényjavaslat vitájában részletesen ismertették az erdélyi álláspontot Báré Brausecl*er Antal, az Erdélyi Pari vezérszónoka összefoglalta az erdélyi kérésekei Kolozsvár, julius 10. A képviselőházban most folyik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló, milliárdos beruházásokat ismertető törvényjavaslat vitája. A törvényjavaslat óriási jelentőségére való tekintettel a felszólalók behatóan foglalkoznak a javaslat egyes pontjaival. Hazánk egész lakossága örömmel állapította meg, hogy nemzetgazdaságunk fejlődését rohamléptekkel viszi előre az a javaslat, amelynek életbe léptetése legfontosabb nemzeti érdekeink közé tartozik. A sajtó ismertette báró Brau- necker Antalnak, az Erdélyi Párt vezérszónokának , felszólalását a képviselőházi vitában. Azok a szempontok, amelyekre báró Brau- necker Antal felhívta a figyelmet, egyben Erdély álláspontját képviselik és számolnak a különleges erdélyi viszonyokkal. Az Erdélyi Párt parlamenti és parlamenten kivüli munkája során már többször foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, amelyeket báró Braunecker Antal összefoglalva ismertetett a törvényhozással. Az Erdélyi Párt mindig szem előtt tartotta a korszerű honvédelemnek aZÍ a követelményét, hogy meg kell akadályozni a gazdasági árolló kialakulását. Nagyon fontos tehát a helyes árpolitika. Ha az öntevékenységet fokozni tudjuk, ha helyes árpolitikával, helyes propagandával ezt alá tudjuk támasztani, akkor a többtermelést részben máris biztosítottuk. Erdélyben lényegbevágó kérdés többek között a sertésárak helyes megállapítása. Az Erdélyi Párt szónoka ismertette a parlamenttel, hogy a jelenlegi sertésárak mellett rentábilisán termelni nem lehet. Jellegzetes jelensége a mai időknek, hogy a különböző nagykereskedői és egyéb jogosítványok után milyen mértékben kapkodnak az emberek. önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy ez vájjon miért történik. Azért, mert a termelők és a fogyasztók között hatalmas spácium van és mire a termelőtől a fogyasztóhoz jut az áru, addig a fogyasztónak igen nagy ősz- szeget kell érteni fizetni, anélkül, hogy a termelő a megfelelő számítást megtalálná Az Erdélyi Párt álláspontja szerint figyelembe kell venni, hogy az Országban az őstermelők vannak többségben. Elsősorban tehát az őstermelők érdekeit kell tekintetbe venni. (Az árkér- tíés kialakulásának tehát el kell nyomni azoknak törekvéseit, akik szeretnének könnyű haszonhoz jutni, hogy könnyű megélhetést biztosijának maguknak. Ez a fogyasztóknak és termelőknek egyformán érdeke. Egész Erdély közvéleményét képviselte a szónok, amikor a parlament előtt kiielentette: — Tisztában van mindenki. leginkább a mi mdélyi kisgazdánk van vele tisztában hogy áldozatot kell hoznia és a mai viszonyokhoz mérten főcMía nem az kell. hogy legyen, hogv meggazdagodjon és eoy hábórns konUmkfurá- ban esetleg mint hadimiíIiOntos végezze ä hâbornt. Ezt egyetlen kisgazda és egyetlen nagygazda sem akarja. Ezzel szemben mégis biztosítani akarja a termelés kérdését, Az Erdélyi Párt a mezőgazdaság fejlesztésének érdekében az érdekképviseletek egészséges együttműködésére különös súlyt kíván helyezni, Az Erdélyi Párt a mezőgazdasági kérdések megoldásával kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy Erdély életében az EMGE és a szövetkezelek milyen nagy nemzeti missziót töltöttek be. Ezt a munkát továbbra is fokozni kell. . . A törvényjavaslat egyes fejezeteivel kapcsolatban az Erdélyi, Párt elsősorban a gazdasági szakoktatás lényeges kérdését emelte ki. Különösen fontosnak tartja a gazdasági szakokta- rás egyik leggyakorlatiasabb részét, a gazdatanfolyamok tartását. Erdélyben jelentős uji- tást képez a kisérleitigyi intézmények fejlesztése. Ettől a többtermtoés elősegítése várható. A míntagazdaságok létesítésével kapcsolatban az erdélyi álláspont szerint helyes volna egy üzemi és számtartási központ létesítése. Ez a központ a gazdákat tanítaná és ellenőrizné és arra lenne hivatott, hogy necsak elküldje a maga emberét egy esztendőben egyszer a gazdaságba, ahol a kisgazda helyett megcsinálja a számadást, hanem arra is, hogy ugyanakkor üzemileg is felülvizsgálja, mi az, ami az illetőnek gazdaságában felesleges. Mi az, ami hiányzik, mi az, ami a helyes üzétnhez kell. A KÍSÉRLETI SZÖLŐTELEPEK felállításával kapcsolatban az Erdélyi Párt elengedhetetlen f fontosságúnak tartja, hogy minél nagyobb j számban létesítsenek oítványtermelő területe- 1 két. Az elmúlt rezeim alatt a román nyomás folytán ezek a szőlőterületek, arrtelyak kizárólag magyar kézben voltak, valósággal elsorvadtak. A PÖLDADÓMENTESSÉGET az Erdélyi Párt nagyon helyes és nagyon üdvös intézkedésnek tartja. Ezáltal el lehet érni, hogy terméketlen területeket termékennyé változtassanak (különböző akciókkal: vizlecsapolással, talajmunkával, talajjavítással vagy bármilyen eszközökkel vagy pedig egy alacsonyabb termelési rendű földet magasabb termelési rendre munkáljanak át). Az Erdélyi. Párt annak megállapítását kéri azönban, hogy ez az adómentesség hány esztendeig fog tartani. A különböző kedvezmények ügyében az Erdélyi Párt szintén megállapította, hogy azok a mezőgazdaságot jelentős mértékben elősegítik. Kívánatosnak látja az Erdélyi. Párt, hogy kellőképpen és kellő mértékben meghatározzák: kit illethetnek ezek a kedvezmények. Az Erdélvi Párt iaVaslatai mindenben átárazták a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat nagy horderejét, amelytől felszabadult országrészünk magyarsága hatalmas gazdasági fellendülést vár. Hzíhónapi börtönre változtaíta a Kurta Molnár Bálint kolozsvári mészáros büntetéséi KOLOZSVÁR, julius 10. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék uzsomb Írósága Csepreghv László dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésé vei hirdette ki tegnap a Kúria ítéletét Molnár Bálint Szécheuyii-teri mészáros bűnügyében. .Molnár Bálintot, amint . annakidején megírtuk, a törvényszék uzsorabírnsága folytatólagoson elkövetett árdrágítás büntette miatt, amiért 1941 25-én egy kilogram z^ut 3,4Ü pengő helyett 4 pengőért adott el, 150 pengő pénzbüntetésre ítélte. A Kúria megváltoztatla az elsőfokú ítéletet é:s Molnár Bálint büntetését hnthónapi börtönbünletésíe, valamint háromévi jög- és hivatalvesztésre emelte. A vádlottat a törvényszék írz ítélet kihirdetése után azonnal letartóztatta és átadta az ügyészségnek büntetése letöltése végett. Kirobbanó hu! jegyelővétel mor, lOmnum minden ii a p fika s a pesti d. e. liparkett íénys r! load ások ölelköaíkafilm kezdete min-. gazdäg meséden na rj d. u. jében. Fősz.: 3, 5, 7, 9-kor. Szeíecői.'y Z, Követ k e z ő Sárdy j., Kiss műsor : IGEN M., La tab ár, VAGY NEM, Vaszary, Mák* Páí-er, Jávor, láry és B licsi. Szörény 1 Éva. »S8SE8SWPSZmä Telefonbetyárok Az utóbbi időkben egyre gyakrabban előfordul, hogy sötétben Indikáló felelőt-' len elemek a telefont használja!: fel küny- hyelinii szórakozásra. Névtelenül rosy hamis név alatt magánosokat, komoly intézményeket hívnak fed ■* és teléfohsznrn bemondása mellett illetlen, ví'f áraszt lett nyomdafestéket nem törő kifejezésékket illetik u jelentkezőt. Az utóbb: napokban az ismeretlen telefon-betyár felhívta a tűzoltókat, hamis tűzjelzést adott le téter Ionon. Köztudomású, hona a jelzés való- dúságának megállapítása hosszadul ints és körülményes utánjárást igényel, iisiont a tüzeset nem lüt halasztást, mert gyorsan terjedve, veszélyeztet emberéle'et és vagyont. A tűzoltóság tehát azonitnl kivonul', a tűzoltólaktanyával pontosan tUenté-s végére a városnak, ahol azonban semmiféle tűznek még csak nyoma sem volt. Hasonló esetet pünaszoL'uk el nemrégen a ménfők is. Mondanunk sem hell, hogy ezidö alatt, mig a mentők a telefonon bemondott hamis adatok után kutat.tok, a lelketlen telefon-betyár ugratásának köny- rrjen áldozatul eshet az, ttk* valóhun in szűzül lesz, s akinél ténylegesen sürgős oi- vosl segítségre lenne tzükség Az ilyen, szavakkal ziéggé cl nem Ítélhető, minősít he tétlenül durva tréfának könnyen áldozatul esketik egy többgyermekes családanya is,, > árván maradhatna!a gyermekei, alt'hűek apja talán ugyanakkor áldozzál jzi éilelét u hazu oltárán valahol Oroszországban, hogy a telefon-betyár kényelmesen ülhessen itthon, s nyugodtan folytathass s Ízléstelen és embertelen garázdálkodását.. Ezúton is felkérjük a jóérzésü közönséget, főleg a telefontulajdonosokat, hogy ha rervdelkezesére is f,"(‘>á:ju/: nuiscjptfik n telefonjukat, taláijanJk módot un c, hogy senki ne élhessen vissza a helyzetiéi. Meg kelt szünniök az efféle garúzdákodó- soknak, mert az élet ma mindenkitől megköveteli o legkomolyabb és legteljesebb felelősségei minden egyes munhaőrhelyen. Aki pedig tovább kísérletezik hasonló éretlen és durva tréfákkal, megérdemli, hogy a büntető hatóságok konyái télen szigorral csapjanak le rájuk. (g.) H$vid láviralok BUENOS AIRES, julius 10. (DNB.) A szénhiány olyan nagy méreteket öltött, hogy a hatóságok n következő 12 hónap tartamára a gázfogyasztás 80 százalékos korlátozását rendelték el. (MTI.) LONDON, julius 10. (Búd. Tud.) C.Uroux Iraneia tábornokot elmOzdiíollák Szíriái főbiztosi állásából és utódjává Hulchness angol tábornokot nevezték ki. A EK 1 ORK, julius 10. (Búd. Tud.) Rook ‘- velt a legutóbbi sajtóértekezleten közölte, hogy a kormány szükség cselén minden gn- miabrancso! elrekvirál a hadsereg számúi i BERLIN, julius UK (MTI.) Illetékes né raet helyről ke Mik: A Tv iihoiniBtras>cn nein tudnak »'minit arról, hogy a francia kormány Párosba, helyezi át székhelyét. Egy kérdésre kijelentették. hogy csak néhány Ügykört helyeztek át Parisba 'ecbuik.i: okokból. A vízbe fulladtak a mentésükre SIETŐVEL EGYÜTT juhus }Q. MOSONYMAGVÁRÓVAR (MTI.) Oroszvár határában a csendőrök őrizetbe vették Eundorait László és A'lb 'khály mámmafosmegyei nhóapsai munka nélküli csavargókat, akik annyira piszkosak Voltak, hogy7 a csendőrök i*;l!d*ér:ék őket a Duna-ágitg fürdeni. A csavargók azonban néni akartak kijönni a vízből, sőt a csendőrök felszólításai ellenére a túlsó part fejő igyekeztek eljutni. Közben a mélv vkbe ke rii‘ltek. mhoü fulladozni kezdtek. Az og.’.k csendőr Utánuk ugrott, hogy kimende közben Neumann Károly rajkai mips/amas is a vízbe ugrott segíteni a csávái goknak. X két csavargó « napszámost magavaj burta a víz alá. Mind a hárman megfulladtak. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűt*! a üegYálasztékosabb kivitelig, legt4* csókban az. „ELLENZÉK’* kónyirsüfr» boltjában, Kolozsvár j
