Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-30 / 171. szám

EX.LE N ZfiJt ítU2 jttlitts 3i wmmmtsmemtmmm fFolylaáta a Iels®liáz a laexégaat9* daisácg {ejleszléséről sx«§lé förvésiy* javaslat vitáját BUDAPEST, jtfius 30. A felsőház szer­dai ülésétj 10 órakor nyitotta meg gróf Széchenyi Bertalan eflnök. Folytatták a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény- javaslat vitáját. Vitéz Bctskáy Gyula szólt hozzá elsőnek a javaslathoz. Kiemelte, hogy a XX. szá­zad országgyűlése a magyar jövendő kiala­kítása tekintetében n magyar mezőgazdar súg fejlesztéséről szóló törvényjavaslatnál nagyobb fontosságú törvényjavaslatot még nem tárgyalt. Rámutatott arra, hogy fel­tétlenül segíteni kell a mezőgazdaság ba­jain. Megengedhetetlen, hogy helytelenül végzett talajmiivelésekkel bárki is csök­kentse a magyar föld termelő erejét. A ja­vaslatot elfogadta. Báró Finth Tibor örömmel üdvözli a javaslatot, de helyteleníti, bogy abban bi­zalmatlanság nyilvánul még a birtokosok- i kai szemben, igen helyes, hogy a< törvény- | javaslat adókedvezményben részesíti azo- J kát, akik hasznos befektetéssel terméke- j nyebbé teszik az addig terméketlen terii- ! leteket. A javaslatot elfogadta. | Schandl Károly hangoztatta, hogy a há- i born utáni időkre úgy kell felkészülni, | bogy^ a magyar gabona megfelelő minősé- J gü legyen. Gondolni kell a tenyészállatok j minőségére is. Megállapította ezután, hogy ! nem szabad a fronton küzdőket azzal j nyugtalanítani, hogy amig ők ott kint harcolnak, idehaza osztogatják a földet. A javaslatot elfogadtál. Ostffy Lajos kérte, hogy a törvény mi­nél hatályosabb és minél eredményesebb i végrehajtsa érdekében a lehető leggyor- s sabban szervezzék át az érdekképviseleti rendszert. A javaslatot elfogadta. Jókay-lhász Miklós sürgette a téli gaz­dasági tanfolyamok szaporítását, majd az árpolitika kérdésével foglalkozott. A ja­vaslatot elfogadta. Hagyó-Kovács Gyula a javaslat célkitű­zéseit lielvesli, megvalósításait szükséges­nek és időszerűnek tartja. Utalt arra, bogy Magyarország az állatlétszám tekintetében igen elmaradt. A javaslatot elfogadta.. Ezután az elnök fél 3-kor félbeszakí­totta a vitát, amelyet délután 4 órakor folytattak. Szünet után 4 órakor nyitottá meg is­mét az ülést gróf Széchenyi Bertalan el­nök. Czettler Jenó megállapította, hogy tu­lajdonképpen az átmeneti gazdálkodás alapelveit fektették le a javaslatban, igen fontosnak tartaná a vármegyei gazdasági egyesületek és gazdakörök újjáélesztését és a végrehajtási munkába való bekapcso­lását. A gazdasági felügyelőknek kellő se­gíts éget kért és a téli gazdasági iskola sza­porítását sürgette. A javaslatot elfogadtat Gróf Jcmkovich-Besán József ónnak fon­tosságára mutatott rá, hogy a háború utá­ni időkben versenyképeseknek kell len­nünk. Magyarország elpusztul, ha gazda­ságilag nem készül fel idejében. Vigyázni kell az átmeneti gazdálkodásban arra is, hogy a háborúból visszatérő tömegeket ho­gyan tudjuk majd ismét munkáihoz jut­tatni. Különösen ennek a törvénynek vég­rehajtásában nem szabad bürokratikus szempontoknak érvényesülniük. A javas­latot elfogadta. Mucseubacher Emil szükségszerűnek és időszerűnek tartja a mezőgazdáság fejlesz­téséről való gondoskodást, majd megálla- pitoítn, hogy7 a földművelésügyi miniszter ennek a javaslatnak a beterjesztésével ré­gi adósságot törleszt a magyar gazdatár­sa dalommal szemben. A javaslatot elfo­gadta. Szilágyi Lajos általánosságban elfogad­ta a törvényjavaslatot, amelyet örömmel üdvözölt. Harsányt Pál szerint a javaslat egy-két paragrafusa vitára edhat alkalmat, de a földművé] és ügy7'» miniszter mindig tudni fogja, mikor, hol és meddig szükséges kény szerreftdszab á lyokát a 1 ka1 mázni. Farkas falvi Farkas Géza részletesen fog lalkozoti a lótenyésztéssel. Hangsúlyozta a takarmányozás tartalékolásának fontossá­gát. S. Bálint György köszönetét mondott a földművelésügyi miniszternek a fontos ja­vaslatért. Binlfy Hă rale! báré felilmüvelésiigyi iniB8S2Íef beszéde Gróf AndráSsy Mihály a mezőgazdasági iparról és ezzel kapcsolatban a mérnök­kérdésről beszélt. Ezután báró Bánffy Dániel földműve­lésügyi miniszter emelkedett szólásra. — Az. első világháborút követő össze­omlás után — mondotta — a nemzeti aka­rat vállalta az országépités munkáját. Erős magyarság áll itt, nagyobb országban, korszerűen felszerelt, ütőképes honvéd­séggel, hatalmas barátokkal és szilárd ál­lami létet biztosító szellemi és gazdasági értékekkel. Az országépités hatalmas koncepciójú megvalósítása történik itt és szilárd meggyőződésem, hogy ebbe a kon­cepcióba szervesen beletartozik a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavas­lat. Igen széles alapon foglalja magában a mezőgazdaság fejlesztését. Nem merev jogszabályokat állít fel, hanem rugalmas keretet, amely mindig alkalmazható a1 gya­korlati élet követelményeihez!. Hangoztatta, tisztában van azzal, hogy a célkitűzéseket kivétel nélkül most pil­lanatnyilag nem lehet a megvalósítás ut­nZarjcr tuiár, összár (viékl Érdekes könyvujdonság: KeiKlímán: Magyar alkotók Hírneves magyar tudósok, művészek, szakemberek műhelyéből. Î2 képpel. Ára fűzve — — P. 5,60 kötve-------P. 7.80 Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szál­lítjuk. jára vinni, mert tekintetbe kell venni a jelenlegi rendkívüli háborús helyzetet. Éppen ezért azonnali munkatervet dolgo­zott kL azokra a sürgős feladatokra, ame­lyek mégvalósithatók. A decentralizációt is megvalósítják. Elviszik a földművelés- ügyi igazgatást a községekbe is és mente­sítik a minisztériumot az apró-cseprő ügyek intézésétől. A magyar mezőgazda­ságot akarja továbbvinni történelmi fejlő­désében. Nem jótékonykodni akar, hanem a haladó gazdát támogatni és segíteni. Ez a javaslat nemcsak egymilliárdot biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére, hanem en­nél jelentősen többet, hiszen számba kell venni azokat a kedvezményeket, amelye­ket ez a javaslat nyújt. Két utón lehet ezt a programot megvalósítani: egyik a föld­művelésügyi igazgatás átszervezése -— amelyről szó volt —, a. másik a mezőgaz­dasági érdekképviseleteknek a végrehaj­tásba való szoros bekapcsolása. Gondos­kodás történik, hogy a mezőgazdaság fej­lesztésébe minél többén bekapcsolódhas­sanak. Ezért szakképzett kisgazdákra és nagytudásu agrárinteUigeneiára lesz szük­ség. Az alsóbbfoku szakoktatásnál nem­csak szakismereteket nyújtanak majd, ha­nem még is erősítik a kisgazdákat az ön­tudatos nemzett keresztény gondolkozás­ban. Ezért minél több gazdasági tanuló- otthont létesít és szaporítja a gazdasági tanulók számát. Az akadémiákat fokoza­tosan négyéves főiskolákká szervezi át, de a gazdasági pályára készülőknek a három­éves tanulmányi időt változatlanul meg­hagyja. Ezután a miniszter az egykézről szóló rész felett gyakorolt bírálattal foglalkoz­va hangsúlyozta, hogy' a javaslat ilyen vállalkozásokban egyenesen megköveteli a gazdatársadalom közreműködését és azo­kat a földművelésügyi miniszter állandó ellenőrzése alá helyezik. Ha működésük nem megfelelő, a földművelésügyi minisz­ter minden további nélkül megvonja tőlük t t i a incgbissáM. Szilárd meggyőződése, hogy a javaslat a magyar gazda: boldogulását és az egész nemzet anyagi megerősödését hasznosan szolgálja. A mezőgazdaság fejlesztése ki­hat az ország lakosságának minden réte­gére. Éppen ezért a magyar nemzet egye­temes érdekében és azzal a biztos tudat­tal, hogy ez a közérdeket szolgáltja, kéri a javaslat általánosságban való elfogadá­sát. A miniszter nagy tetszéssel fogadott be­széde után a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és rátért részle­tes tárgyalására. Ennek során Fischer Be­Krwas» h). Jajíküvicll Bcsán józsrf grój és Pro nay György báró szólalt te, es tett mód i sitó indítványt. A miniszter ezeket ez in­dítvány okát elfogadta. A felsőház az álla lános vita során a fontosabb módosításé kon kívül kisebb stíl ári s móílofii fásokat í- eszközöit és így a. javaslatot ré•zlrdeíhen is elfogadta. Radvánszky Albert báró elnök közöl to, hogy a javaslatot visszaküldik a képvi- seHőháznak, majd bejelentette, bog) a fel­sőház összehívásáról a szokásos módon fog intézkedni. Kellemes nyári szünetet kívánt a felsőház tagjainak, majd egy ne gyed 10 órakor a tárgyalást berekeszt ette. Oivenkilmmedik BERLIN, julius 30. (DNE.) A szerda reggeli berlini lapok első hétyen foglal­koznak a Duce születésnapjával. Vala­mennyi lap közli Mussolini arcképét és a Führer táviratát. A Führer a következő táviratot intézte a Dncehoz: Mai születésnapja alkalmából a bajtársi összetartozás érzésétől áthatva a magam * ssú ietéstnap'iát a Bme és a német nép legőszintébb jókivúuutoi' fejezem ki személyes jólétére és a fasiszta Itália virágzására. Abban a megingatha­tatlan meggyőződésben, hogy népeink a tengely szövetségeseivel együttműködve. kivívják a végső győzelmet az Európa sza­badságáért és jövőjéért folyó harcban, '> légszívélyesebben üdvözlöm, ezen a napon is, mint mindig. I HITLER ADOLF Az amerikaiak uj a teherszállító reménysége légiflotta BERLIN, julius 30. (TP.). Azokhoz az amerikai tervekhez, amelyek egy teherszál­lító légifiotta építéséről szólnak, a TP diplo­máciai levelezője a következőket írja): Két demokrata szenátor, Lee és Johnson, az USA szenátusában azt a javaslatot terjesiz- tették elő, építsenek egy nagy teherszállító légiflottát. Lee szenátor a javaslatot azzal indokolta meg, hogy nem lehet a némete­ket megakadályozni újabb és újabb tenger­alattjárók építésében, valamint abban, hogy ’ Oz USA ellátási vonalait elvágják. „Tisztára őrültség részünkről, —.. mondotta Lee -— ha tovább is gyorsabban iparkodunk hajókat építeni, mint ahogy azokat Hitler el tudja sülyeszteni!“ Ez nyílt bevallása annak, hogy az úgynevezett Atlantic csata, amelyről an­gol és amerikai részről annyit szónokoltak, ia szövetkezett hatalmaik számára elveszett, minthogy hajóépitkezési terveikkel minden erőlködés mellett is a német tengeralattjárók által eddig is elszenvedett veszteségekre való tekintettel elkéstek. Hogy a ha jósül yesztések és uj hajók épité&e közti arány pillanatnyi­lag az USA-ra és szövetségeseikre’kedvezőt­len, azt amerikai részről már régen elismer­ték. Most történt azonban elsőidben és ebben van Lee szenátor kijelentésének nagy fon­tossága. hogy az USA szenátusában bevallot­ták, hogy az -Egyesült-Államok által a jövő hónapokra és 1943-ra hirdetett fantasztikus hajóépitési program a: németek mostani fölényén nem változtat semmit és ennek következtében „tiszta őrültség" a hajóür- harcot folytatni. A hadvezetés legfontosabb területén tehát, amelyet a szövetkezett ha­talmak szakértői nagyon .gyakran a döntő területnek jelentettek ki, az USA már mos? teszi le a fegyvert, mert biztosra lehet ven­ni, hogy <a két szenátor az említett javaslatot a Fehér Ház hozzájárulása nélkül nem ter­jesztette volna «lő. Ugyanakkor, amikor a vereséget bevallot­ták, uj tervvel sietnek a helyzet megmen­tésére, ,,A légiszállitás a mii egyedüli lehető­ségünk a háború megnyerésére". —- ez az az uj tétel, amelyet fonáksága dacára is a ha­tártalan lehetőségek országában kétségtele­nül üdvrivalgással fognak fogadni. Nyugodt megfontolás után a laikus is belátja, hogy megint csak egy jellemző Roosevelt-féle blöffről van szó. Hosszú távolságra beren­dezett szállítógép középnagyságú teherhajó rakományának még századrészét sem bírja e]. Ha tehát, hogy egy példát említsünk, ezt a hajóanyagot akarnák repülőkkel el­szállítani, amelyet a német tengeralattjárók és repülök által az Északi Jeges tenger bén megsemmisített hajókaraván vitt magával 3 Szovjet-Unió számára, akkor 10.000-nél több legnagyobb típusú .szállitórepülőgépre volna Szükség. Ennek következtében nem áll fenn .ia legkisebb ok sem arra, hogy német részről ilyen komolytalan terveket figyelemre rnéT lassúnak; ezeket különben is csak azért kürtölik a világba, hogy a nap, mint nap csalódásoknak kitett angolszász, nyilvános­ságnak a vereség bevallásával nyújtott ke serü orvosságot megédesítsék: a hajóürtar- talornért folyó harcot a szövetkezett államok máris elveszítették, Bdüoi «József ár. országgyűlés! képviselő emlékiratban ismertet! a kormánnyal az oroszbsggi tüzkárosnitak belgzetéf KOLOZSkÁR, julius 30. Országszerte nagy megdöbbenést okozott az oroszhegyi tűz,katasztrófa. Az .egész magyar közvéle­mény testvéri együttérzéssel támogatja a 52 tüzkárosult székely gazda felsegélyezésére indított mozgalmat. Dr. Bálint. József or­szággyűlési képviselő, aki miaga is oroszhegyi születésű, a tűzvész idejében éppen útban volt hazafelé. A képviselő röviddel a tűz­vész után érkezett a községbe, maga is se­gédkezett a tiizkárosultak elhelyezésénél és részletes emlékiratot készített a kormány­zathoz, amelyben sürgős segítséget kért a károsult székely gazdáknak. Dr. Bálint József és az Erdélyi Pán udvar- helymegyeii tagozatának beadványára a kor­mányzat gyorssegélyt utalt ki a tüzkárosul- taknak. Az Erdélyi Fárt — miint jelentettük ~ országos gyűjtést indít az oroszhegyi tüz- károsulíak javára. Dr. Bálint József országgyűlési képviselő a helyszíni adatokról részletes jelentési készített, amelynek alapján megszerzi n belügyminiszteri engedélyt a: Erdélyi Párt országos gyűjtéséhez. A képviselő 500 pengő gyorssegélyt aderu.i uyozott a károsultak segélyezésére. Napo­kon át szülőfalujában tartózkodott Bálint József képviselő a tűzvész után. Tanácsok kai. vigasztalással látta cl a károsult gazdá­kat és a vasárnapi istentiszteleten tartott szentbeszédében kitartásra és hitre bűzd: tóttá a híveket. A belügyminiszter engedetve az országos gyűjtésre minden valószínűség szerint már a közeli napokban megérkezik és bizonyos, hogy magyar társadalmunk .ti dezatkeszsége lehetővé teszi a tűzkárom tu székely gazdák otthonának újjáépítésé: Annakidején Józsefi alvót. — ahol az ujja építésnél ugyancsak Bálint József dr. fárad­hatatlan munkakészsége nagyban hozzájárult a gyiijtőmozgalom sikeréhez -— a mágvu társadalom megértő támogatásából hívtál: ismét életre. Az oroszhegyi •ürkáresu t akiknek ideiglenes elhelyezésétől a;; Vadé’rí Párt udvarhely-megyei tagozata vitéz Rh István felsőházi tag, megyei elnök vezetése vei nagy részben már gondoskodott. épre ugv érc:ni fogják a magyar összetartás ;• jét, mint ahogy a Bukovinába szakad’ - < helyeknek a társadalmi gyűjtő? ad. ;; i életlehetőségeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents